Esztergom és Vidéke, 1895 (17. évfolyam, 1-102. szám)

1895-03-21 / 23. szám

natnyi elmeháborodottságot mond az ön­gyilkosság okául. Az igazi okról termé­szetesen csak az ő, most már örökre elnémult ajkai adhattak volna fölvilágosí­tást. Haláláról a szolgabíróság azonnal ér­tesítette a helybeli 26-ik gyalogezred pa­rancsnokságát. HÍREK, Esztergom, március 20. — Kinevezés: Ő Eminenciája: Vaszary Kolos bíboros hercegprímás legutóbb Czelly József kuklói plébánost Péterfal­vára nevezte ki plébánossá. — A milleniumi helyi bizottság kedden délután ülést tartott a városház tanács­termében dr. Földváry István elnöklete alatt. Elnök beterjeszti, hogy az eddig beérkezett bejelentési ívek a győri kerületi bizottsághoz elküldettek. Bemutatja Ko­bek István orszgg. képviselő levelét, amelyben egy 150 frtos könyvszekrényt rendel meg valamely esztergomi iparos­által. A hercegprímási iroda megkereste a bizottságot, hogy az iparosok rajzokat és költségvetést nyújtsanak hozzá be ipartárgyakról. A hercegprímás ezekből hajlandó lesz megrendelni egyet mást majdnem mindenféle iparágból. Örven­detes tudomásul vette az ülés azon jelen­tést, hogy a bíboros érsek megígérte, hogy 20—25 szegényebb iparost a kiállí­tás tanulmányozása végett saját költsé­gén el fog küldeni Budapestre. A trifaili bányatársulat is fog kiállítani, hason­lókép az Első magyar üveggyár is, mely­nél az­ esztergomi termékek külön lesz­nek kiállítva. Adományok ez ideig még nem folytak be, de értesült a bizottság, hogy az Esztergomi takarékpénztár és az Esztergomi kereskedelmi és iparbank egyenként 100—100 frtos adományt fog tenni és van remény arra is, hogy maga a város tetemesebb segél­lyel mozdítja majd elő az esztergomi érdekeiket a mil­lenáris kiállításon. — Haraszthy Hermin, Esztergom mű­vész­ leányának jól sikerült arcképét köti a «Wiener Leben* című bécsi hetilap legutolsó száma és melléje a fiatal mű­vésznőnek a következő sorokat szenteli: cNem igen volt még fiatal művésznő első felléptétől kezdve annyira szerencsés, mint az, kit mai számunk címképe ábrázol. Ragyogó megjelenés társul a fiatal mű­vésznőnél annyi kellemmel és eleganciá­val, hogy szakmájában — Haraszthy Hermin kisasszony ugyanis a szalonhő­sök szerepkörét választotta — már csak külső megjelenése is a fél sikernek biz­tosítéka. Haraszthy Hermin a budapesti konzervatóriumban nyerte kiképeztetését és mint ilyen, a magyar sziniiskolának valóban díszére válik. Már első szerződ­tetése alkalmával Temesvárott, valamint később Budapesten mint Magda a «Szü­lőföld”-ben, mint Sanda a «Valeni nász»­ban, mint Claire a «Vasgyáros*-ban nagy sikereket aratott és a közönség, vala­mint a sajtó elragadtatással nyilatkozott róla. E sorok írója néhány nappal ezelőtt olyan szerencsés volt, hogy láthatta Ha­raszthy kisasszonyt a Pozsony városi színházban, ahova jelenleg van és az ottani közönségnek szerződtetve kedvence, mint «Szókimondó asszonyság”-ot; ő is tökéletesen igazoltnak találta a pozso­nyiak elragadott véleményét. Hogy Ha­raszthy Hermin kisasszony melyik német színházhoz fog legközelebb szerződni,­­a művésznő pompásan birja a német nyel­vet is és német színházigazgatóktól is a legcsábítóbb ajánlatokat kapta) az most még nincs elhatározva, annyi azonban eleve bizonyos, hogy a legnagyobb szín­padok ensemble-jében is előkelő helyet fogna elfoglalni.* — Műkedvelő előadás. A polgári olva­sókör vasárnap másodszor is, sikerrel adta elő Almási Tihamér 3 népszínművét a »Tót leányt«-t. felvonásos Különö­sen tetszett ismét Finke József (Misó, tót legény), ki nem egyszer könnyezésig a megkaczagtatta a nagyszámú közönséget. Elismeréssel kell megemlékeznünk a fürge kis Féjja Annáról (Hanka.) »Dülő után . . .« kezdetű dalát különösen ked­vesen énekelte. Hűen ábrázolta Bolák János a tót summások vezetőjét. Volner Ferencz orthodox zsidó fargonján is jól mulatott a közönség. A többiek is igye­keztek jól betanult szerepüket a legjob­ban előadni. — Szabad a Duna. A nagy Dunáról, valamint a kis Dunáról is a jég Eszter­gomnál már teljesen eltakarodott. A ha­jóhidat tegnap kezdték bekötni. Míg el­készül, a propeller közvetíti a túlsó part­tal való közlekedést. Szegény hajóhidat utoljára kötik be, mert szeptemberre már büszke versenytársa, a hatalmas vashíd át fog adatni a forgalomnak s a hajóhíd örökre nyugalomba kerül. Az új hídnál most még csak a parti töltéseken dol­goznak, melyek nagyjából már egészen készek, de pár nap múlva hozzákezdenek a középső ív állvány­ cölöpeinek leverésé­hez és a vámház építéséhez. — Baleset mulatság közben. Sajnálatra méltó és városszerte r­észvétet keltő bal­eset érte hétfőn este H­a­n­i­s­c­h Kon­rád, a helybeli gyalogezred egyik szá­zadosát. A Merelli-féle előadás után egy víg társasággal a Fürdő-vendéglő étter­mébe ment és itt tréfálkozás közben olyan szerencsétlenül esett el, hogy bal­lábát eltörte. Kocsin szállították lakására. A csonttörés rendkívül súlyos, de az or­vosok véleménye szerint kétségtelen, hogy pár hét alatt utókövetkezmények nélkül begyógyul. Ezt kívánjuk jó barátaival együtt mi is, kik Hanisch Konrádban a helybeli tisztikarnak az esztergomi tár­saságban mozgó egyik legderekabb, leg­rokonszenvesebb, magyar érzelmű tagját tanultuk megismerni. — A difteritisz még mindig fel-felüti fejét városunkban. Tegnap Novák Imre földmives 7 éves leánykája halt meg e betegségben. Az utóbbi idők ragályos be­tegségei után több helyütt alkalmazták a Tarnócy-féle budapesti gyárból rendelt és szerfelett gyarlónak bizonyult gőz­fer­tőtlenítő­ készüléket. Nem mulaszthatjuk el ez alkalmat, hogy ismételve felhívjuk az illetékes körök figyelmét arra, hogy az ilyen gépek próbájánál a legszigorúbban járjon el. Tudtunkkal a gőzfertőtlenítő-gépe­ket úgy szokták kipróbálni, hogy a bpesti bakteorológiai intézet ad bacillus anyagot lepecsételt borítékban 8-szoros vászonba csavarva. Ezt a kipróbálandó gépbe kell he­lyezni és a gőzfejlesztés után visszaküldeni az intézetnek. Csak ha az intézet konstatálta, hogy a bacillusok tényleg megölettek, akkor lehet elmondani a gépről, hogy jó. Ez pedig a város által rendelt drága pénzbe került gépnél nem történt meg, hanem más kezdetleges kísérletezések után a helyi sajtóban is hangoztatták a készülék jóságát, a­mivel a tapasztalat homlokegyenest ellenkezőt bizonyított. — Esztergom monográfiája. A »Ma­gyarország vármegyéi és városai” című nagy országos munka szerkesztő bizottsága, élén dr. Sziklay János felelős szerkesztővel, hazánknak vármegyénként és városonként való idő ismertetését akarja elkészíttetni. Ez ügyben legutóbb megkereste Esztergom város képviseletét is, hogy a mű létrejöt­tében a válalatot támogassa. A mono­gráfia Esztergom várost földrajzi, történeti, összes közművelődési és közgazdasági viszonyaiban ismertetné. A szerkesztő bi­zottság az esztergomi illetékes körök által kijelölt szakírókat kérné fel az egyes sza­kaszok megírására. A mű olyannak ké­szül, a­milyen ma még nincs Európában. Sok illusztrációval lesz díszítve. De mivel ilyen nagyszabású munka csak úgy léte­sülhet, ha az illetékes és érdekelt ténye­zők támogatásával találkozik, a szerkesztő bizottság arra kéri a várost, hogy segély­ként IOOO­ártot szavazzon meg. A mű pártolását nemcsak a belügyminiszter aján­lotta, hanem számos törvényhatóság és város anyagi segélyben részesítette. A bizottság a mű összes felvételeinek egy­egy eredeti példányát kartonlapra húzva, albumban a városi levéltárnak megküldené. A tanács március 13-án tartott ülésében elhatározta, hogy a kérvényt az eszter­gomi régészeti és történelmi társulatnak adja ki és kikéri a társulat véleményét a mű irodalmi becsére és a támogatás mér­tékére nézve. — Március tizenötödike Muzslán. Muzs­lai tudósítónk írja : Muzsla község haza­fias közönsége március 15-ikét ez évben a szokottnál nagyobb fén­nyel ülte meg. Az ünnepély kezdetét mozsárlövések je­lezték. Az ottani zenekar riadóval járta be az utcákat. Reggel 8 órakor Rudolf Béla plébános ünnepélyes istentiszteletet tartott, miközben a közönség a himnuszt és szózatot énekelte. Mire után kivonult a közönség zeneszóval a temetőben por­ladozó honvédek sírjához. Itt a búcsi földmívesek dalosköre éneklése után Beli­czay Gyula ügyvéd lelkes beszédben em­lékezett meg a nap jelentőségéről az ek­kor már mintegy 1500 főre felszaporodott hallgatóság előtt. Ima után a szabadság­ért vérzett hősökért, Molnár Sándor tanító szavalta el a »Talpra magyart «-t. Este 7 órakor társasvacsora volt a muzslai ven­déglőben, a­hol számos felköszöntőt mon­dottak. Bűvészelőadás. M­e­r­e­t­f­i bűvész vasárnap és hétfőn tartotta meg­hirdetett előadásait a »Fürdő« vendéglő nagyter­mében. Szépszámú és díszes közönség volt ott minden este. Merelli elsőrangú erő szakmájában, rendkívül ügyes mutat­ványaival mindvégig kitűnően mulattatta a közönséget. Különösen tetszett Bella C­o­r­a, a levegőben lebegő hölgy és a hat báb­ember, kikkel a bűvész egész kis színdarabot játszatott végig. Csak a szá­jukat és fejüket mozgatták ugyan és he­lyettük Merelli beszélt hasbeszéléssel, de azért igen derék legényeknek és hölgyek­nek bizonyultak mindannyian. Merelli elő­adásaiban a humorisztikus elemre fektet súlyt. Különösen dicséretre méltó a bűvésznél, hogy amennyire fogyatékos magyar tudományától tellett, a német nyelv mellett a magyart is használta . Balesetek. Adorján János esz­tergomi földműves a napokban szeren­csétlenül járt az épülő üveggyárnál. Munka közben egy súlyos vassín a kezére esett és leszakította kezének mutatóujját. Z­a­p­r­e­t­i 1 Mátyás munkásnak pedig a kaszárnyaépítésnél egy nagy darab leesett kő zúzta szét kezefejét. Mindkettőt a vá­rosi kórházban ápolják. — Gazda-tánczestély Nyitrán. A nyit­ramegyei gazdák a f. évi ápril. hó 28-án a vármegyei lóversenyalap javára gazda­táncestélyt rendeznek Nyitrán. A­kik meghívóra igényt tartanak, jelentkezzenek a nyitramegyei gazdasági egyesület tit­kári hivatalánál Nyitrán. — Bányásztemetés. Az ó-tokodi bá­nyában f. hó 15-én délután kisérték örök nyugalomra a trifaili­ kőszénbánya-társu­lat tisztjei és munkásai a társulat bányái­ban már 27 éve működött bányajáróju­kat, Konecsnics Vencelt. A végtisztessé­gen képviseltették magukat a szomszéd­ságban lévő mindhárom társulat tisztjeik, altisztjeik és munkásaikkal. Koszorút tet­tek az elhunyt koporsójára Kantner Adolf bányaművezető mint főnök, a társulat tisztjei, altisztjei, munkásai és többen. A szomorú menetet különösen emelte az ó-tokodi felvigyázók és munkások egész új egyenruházata, a más szomszéd bá­nyákról érkezett küldöttségek, valamint a Csolnok községben lakó bányászok egyenruhájuk és zászlójukkal. A menet alatt az ó-tokodi bányász zenekar ját­szotta szomorú alkalmi darabjait, a sír­nál pedig Ranzinger Vince úr a tár­sulat, bányafelügyelője megható szavakban méltatta az elhunyt érdemeit, kifejezést adva annak, hogy benne szakértő, hű és szolgálatkész bányász hunyt el. A beszéd után a zenekar a bányász himnuszt ját­szotta. — Nemzetközi lóvásár Érsekujvárott. A nyitramegyei gazdasági egyesület ál­tal a f. évi május hó 5-én és 6-án XIII-szor rendezendő érsekújvári nemzetközi sárra már eddig is 27 nagy külföldi lóvá­ló­kereskedő jelentkezett, kik bizonyára fe­dezhetik majd szükségletüket azon kitűnő anyagból, mely a vásárra felhajtva lesz. Ezen érsekújvári lóvásár évről évre ási arányokban fejlődik. Lakások és óri­is­tállók az érsekújvári rendőrkapitányi hi­vatalnál rendelhetők. — A Mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete Budapesten április hó 7-én délelőtt n órakor a „Köz­telek” üléstermében tartja első rendes közgyűlését, melyben a felügyelő-bizott­ság­ és igazgatóság jelentése az intézet zárszámadásáról és mérlegéről terjesztetik elő, s megejtetnek a választások az el­nökség, igazgatóság és felügyelő-bizottság hiányzó tagjaira. Indítványok 2 héttel előbb az elnökségnél írásban be. Ezt követőleg tanulmányt nyújtandók kirándulás rendeztetik Magyar­óvárra, hová az uta­zás április 7-én délután történik, 8-án a mintaszerűen berendezett és kezelt főher­czegi uradalom, 9-én pedig a óvári m. kir. gazdasági akadémia magyar­beren­dezése és kísérleti telepe szemléltetik meg. A kirándulásban részt venni kivánó egyesületi tagok szíveskedjenek e szán­dékukat márczius hó 25-ig az egyesület irodájával Budapest IX. Lónyay-utca 7. sz. közölni. — A magyar gazdatisztek és erdészek országos egyesülete évi rendes közgyű­lését Budapesten 1. év április hó 7-én délelőtt 10 órakor a «Köztelek” üléster­mében tartja, melyen az egyesület zár­számadása, vagyon kimutatása és az 1895. évi költségvetés terjesztetik elő, s meg­estetnek a választások, úgymint 1 alelnök, 16 választmányi tag és 3 szám vizsgáló­bizottsági tagja. Indítványok a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal írásban nyújtandók be az elnökségnél. IRODALOM: — Földet a szoczialistáknak ! Jövőt a magyar iparnak ! Ily címen jelent meg egy röpirat a Pestmegyei Hírlapnál Kecs­keméten. Ára szétküldéssel 50 fillér. Szerkesztői üzenetek. H. J. Bu­dapest. Bankettek alkalmával csakugyan szokás, hogy valaki e szavakkal emelkedik fel: „Uram, uram (mondjuk) Kovács Mihály uram, szó­lok (vagy szállok) az úrhoz." Kovács Mihály erre feláll­ és állva hallgatja végig az egész tósztot, pedig annak egy szava sem vonatkozik rá, és pél­dául Szabó Jánosra üríti a szónok poharát. De most már a „megszállott" Kovács Mihály kötelességének tartja, hogy ő mondjon utána beszédet. Igen elter­jedt szokás és más magyarázatát bajosan lehetne adni, mint azt, hogy magyar és eredeti. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. N­YIL­T T­É­R.*) ÓVA arrres A cMraem YM.6 VISSZAÉLÉSES ELÖL ALLAMVASUTAK GÉPGYÁRA felülmúlhatatlan GÖZCSMOGARNITÜRÁI malom-ts mán ipari emukra. legalkalmasabb COMPOUND-LOKOMOBILJAi lir. taasÉ; néisyía mÉRÜGYHÖK8É0&N £L BU­DAPEST JózaEF­itoST 41.1 alandok meg. KÖZEGEINK KÖZJEGYZŐI MEGHAT­ALMAZASSAX BEUTAK Árverési hirdetmény. Kann Berthold pozsonyi lakos kí­vánatára, az ő tulajdonát képező, Bény községben levő 268 métermázsa szalma, Bényben 1895. évi március hó 26-ik napján, délelőtti 1­ órakor készpénz fizetés mellett nyilvános ár­verés útján el fog adatni. Esztergomban, 1895 március hó 19-én. Pissuth István, kir. közjegyző. *) Ezen rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a szerk. Ji egyéb gazdasági gépel mindig

Next