Esztergom és Vidéke, 1904 (26. évfolyam, 1-101. szám)

1904-01-01 / 1. szám

szágok vezetőinek körében. A küz­delem célja egy, csak módjaiban van némi fokozati eltérés. Anglia már régen a szeszes italoktól való teljes tartózkodást (abstinentia) sür­get, a többi ország csak mértékle­tességet, kivéve Skandináviát, hol az abstinentia már életbe lépett s teljesen gyakorlatilag megváltoz­tatta az országok erkölcseit és szo­kásait. A congressusok szaporodtával mindinkább emelkedett az érdek­lődés és terjedt az aktinensek ál­láspontja. A VIII. congressus reánk nézve azért fontos, mert innen számítandó a hazai alkohol-ellenes mozgalom s a kormányok támogató figyelme. A IX.-en érdeklődő Brémában már több ezer­­ kiküldött vesz részt. Ezen kiállítást is rendeztek a szak­irodalomból, az alkoholmentes ita­lokból, az iparilag felhasznált alko­holokból, alkohol káros hatását mutató rajzokból s a gyógyító in­tézetek berendezéséből. Az 1903. ápr. 14—19.-ig tartott brémai üléseken számosan szállot­tak a tárgyhoz különböző szem­pontokból. A megvitatott eszmék nagyon is közérdekűek, érdemes velük foglalkoznunk. Az alkohol a kultúra ellensége, bizonyítják a fogházak, szegény- és kórházak, s­érültek házai, melyek áldozataikkal vannak tele. Arányo­san nő az alkoholizmus terjedésé­vel a büntettek, a betegség száma és az szegénység, a erkölcstelen­ség. Megszüntetésére nőegyletek is alakultak. Az eredmény néhány or­szágban már­is nagy, Finnországban egyes helyeken semmiért sem kapni szeszes italt, a lapok nem veszik fel semmi szesznek a hirdetését Az angol tengerészetnél is nagy si­kert ért el a működő 217 egyesület* Debrück, Helenius, Kraepelin az* ifjúság számára szerkesztett ovó­iratokkal szereztek a küzdelemnek . Nem­ értem. Már rég itt kellene lennie . . . Talán siet ön? Kérdé Finta izgatottan óráját nézve. — Ó nem! Csak . . . Különben azt az egy órát úgy is itt kellene töltenem. Finta oda ment Tinka közelébe.­­— Ha meg­engedi. — Aztán leült az asszony mellé. Hosszas beszélgetés után nem tudott magán uralkodni az özvegy, megfogta az asszony kezét szelíden, biztatóan. — Egy őszinte vallomással tartozom önnek, a­mit meg kell, hogy mondjak. — Nos , szólt az asszony kíváncsi tekintettel és bántó flegmával. — Ön olyan szép, olyan különös varázslattal bíró lény, a­melyre nincs szó, nincs fogalom ! — susogá Finta szerelemtől remegő hangon. — Úgy látszik hízelegni akar. Nemde ? — Nem, korántsem. A szivem a lelkem diktálta ezt. Olyan igazán, olyan őszintén mondtam, mint egy Isten van az égben. Kimondhatatlanul jól esik, hogy itt lehe­tek közelébe ; foghatom bársony finom kezét, gyönyörködhetem szemeinek suga­raiban ; csodálhatom csábos ajkát, terme­tét mindenét. Ne haragudjék reám, de tartozom ezzel. — Hisz mióta házunkhoz jár, más előt­tem a világ egészen. Megaranyozta az én sivár életemet, minden mosolyog közü­lem, mióta ismerem. Különös izgatottság vett rajtam erőt, valahányszor láthattam. A szívem megdobbant, midőn hallhattam ajkának andalító csicsergését, sok hivet; az alkohol­fogyasztás minden rétegben valóban csökken, is Ausztriában, ahol törvény van készülőben az iszákosság magán és büntetőjogi megfenyítésé­ken ; ily törvény Angliában érdeke­már van is. Belgiumban nagy adót szab­tak a pálinkára, Németországban korlátozták a kiméréseket. Francia­országban s nálunk az iskolában hívják fel az ifjúság figyelmét az alkohol veszélyeire. A baj belső gyógyításának való­ban az iskolából s a megnemesült népszokásokból kell kiindulnia; s itt hivatása a művelt osztálynak s főleg a tanító világnak a tömeget vezetni, jó példával irányt szabni. Ehhez pedig szükséges, hogy haté­kony erőt önthessen a szivekbe, mint egykor a rómaiak tobzódásai­val szemben a keresztény Svédországban az abstinentia erkölcs­ hódí­tásával a művészi alkotás, a költé­szet s az esztétikai kultúra terén megindult a virágzás. Ez a kapcso­lata az alkoholizmusnak a művelt­séggel. Senki sem veszít a teljes tartózkodással sem életörömet, sem szellemi serkentést. A tudomány és tapasztalás bizonyítja, hogy az al­kohol csekély élvezését nem lehet sem hasznosnak sem üdvösnek mon­dani. Mint tápláléknak kevés értéke van, árán táplálóbb étel vehető ; a tetterőt pusztítja kétségtelenül gyöngíti. De a szervezet védő eszkö­zeit, főleg az idegrendszert, zavarja a tápálkozást, fokozza a veleszüle­tett készíti gyengeséget, s mindezzel elő­a talajt a tüdővészre, a tü­dővész kifejlődését a szervezetben sietteti; gyöngítvén az egyén er­kölcsi lásával felfogását, a test elhanyagol s a nyomor emelésével igazi terjesztője a tüdővész csírái­nak. Az alkoholizmuson győzedel­meskedni majdnem annyit tesz, mint a tüdővészt legyőzni. Azért a­­ tüdővészes szanatóriumokban első­sorban az abstinentiára kell ne­. Ugy­e kételkedik, ugy­e nem hisz az én szavaimnak ? Pedig Isten látja a lelkemet, hogy igazat mondok. Mert igy beszélek ne vegye zokon, a szivem lelkem olthatatlan vágya kényszerit erre. a Rég vártam a pillanatot, hogy egyedül lehessünk. — Most . . . most súgom a fülébe, hogy nagyon ... de nagyon szeretem . . . imádom Tinka. Kész volnék minden áldozatra, csak azt tudnám viszont szeret-e. Tegyen boldoggá . . . szeressen édes Tinka ! A szép asszony mintha zavarba lett volna , fejét lehajtva, kipirult arccal bab­rálta zsebkendőjét. A férfi mind közelebb húzódott hozzá, gyöngéden átfogta az asszony karcsú termetét. — Legyünk őszinték . . . Én ismerem helyzetét, tudom, hogy sok közt él, pedig ön nem arra nélkülözés született; tudom hogy boldogtalan, mert nem tud­ja szeretni férjét. A sok lótás futás, szegénység, küzködés nem önnek való. Ön boldog lehet, csak akarnia kell! Az asszonynak keny csillogott meg szemében. Nem tudott szólni, maga elé bámult s halkan sírni kezdett. — Még nincs veszve minden! Még megmenthet valamit. Legyen enyém . . . és szeressen édes Tinka ! A férfi fénylő szemmel, tűzlángban égő arccal, szorította magához az asszonyt, mintha sohase akarná magától elbocsátani. — Enyémnek, igen enyémnek kell vélni, noha egyébb óvóintézkedé­sek is feltétlenül szükségesek; a fő ok mellett a mellékes okokat sem szabad elhanyagolni. Az alkoholiz­mus megrontja az egyént, és ijesz­tően terjeszti az utódokban a szel­lemi és testi silányságot, csökkenti a munkaerőt, az ellentálláserőt, fo­kozza az erkölcsi züllést, a szellemi szegénységet. Az iszákosság min­den tekintetben megrontója a tár­sas életnek. Aláássa az erkölcsi s fajfentartó alapját. A nyomorék katonakötelesek számának általá­nos emelkedésében nagy része van az alkoholizmusnak. Rauschburg Pál dr. »Gyengetehetségű v. gyenge­elméjű iskolásgyermekek” c. érde­kes értekezésében a gyermekek ezen sajnálatos betegségének elő­idéző okát kutatva, úgy találta, hogy igen sok gyermek bajának oka a szülők v. gyermekek alkoho­lizmusa. Egyik ok, hogy elitéljük azon művelt v. főkép szülőket, akik, mert gyermekök talán kér belőle v. ros­­szalkodik, szeszes itallal rontják meg utódaikat is. Azokkal szemben, akik a mérsé­kelt élvezetet megengedhetőnek vé­lük, ott áll mindig a nehéz kérdés, hol végződik a mérsékelt élvezet­i határa. Nemzetgazdasági szempontból ki­­­mutatható, hogy az alkohol élvezet­i emelkedésével egyenes arányban­­ fogy az egyenes adót fizetők száma. . S ha számba vesszük, mennyibe­­ kerülnek az államnak a börtönök,­­kórházak, őrültek, hülyék v. a­­ szegények házai, a közrend fenn­­­tartására, amellyek oly szoros kap­csolatban állanak az alkoholizmus­sal, kérdés, marad-e a szeszadóból valami az államnak. A nép java józanságában rejlik. De csak az igazi szívbeli műveltség szabadít meg az alkoholizmustól. Művelt ember nem szólhatja le az abstinen­tiát. A legtöbb ember önmagát­­ lennie — szólt a vágytól elfojtott han­­­gon Finta. Az asszony egy pillanatra ellentállás­­ nélkül tűrte az izzó csókok özönét, a­­ tüzes ölelést. Nagy szempillái önfeledten csukódtak le.­­ Egyszer csak erős szédület fogta el ;­­ a csók már égetett, az ölelés csaknem­­ fullasztó volt s midőn már majdnem oda­­ adta magát, felnyitotta nagy szemeit, s Egész testében megrendült, ajkai őssze­l szorultak, eszébe jutott valami a mitől bűnre nem vetemedhetik. Az ő szégyene másé is lenne. Végső megerőltetéssel szabadította ki magát az erősen ölelő karok közül. Szemében szikrázó haraggal mérte végig Fintát. — Uram ! ? — Aztán hamarosan fel­ölte kabátját, kizárta az ajtót és szótla­nul távozott. A szoba csöndes lett. Finta neki dőlve a kerevetnek teljes lemondással bámulta a­ menyezetet, tűnődve a történteken. —­ Haha . . . Még ilyet sem értem ! — kiáltott­ És elővett egy vastag szivart s rágyújtva oda állt az ablak elé, gomoly­gó füst karikákat eregetve bámult ki az est szürkületbe. * Mikor az asszony haza ért, a férje már körmölt fáradtan. Nagyot nézett mikor felesége hozzá simult és homlokon csókolta. Azt még nem tette soha ! Többet nem ment annak a háznak feléje sem. Úgy érezte, mintha ő volna a legboldogabb asszony, csalva, agya elbódítása végett iszik, vagy mert az alkoholivás esztelenül divattá lett, a tőkepénz szomja meg kihasználja ezt a mérget le­helő divatot. Az agy folytonos bó­dítása igen gyakran iszákos elme­betegségre visz. Az ilyen betegsé­get jellemzi, hogy az elmebajtól szabadulva még nem szabadul meg az iszákosságtól. Ha ettől is szaba­dulni akar, akkor az abstinens­egyletbe kell lépnie vagy iszáko­sok gyógyító intézetébe, amelyek Németországban nagyobb számmal vannak s alapításuk szüksége mind égetőbben lép előtérbe mindenütt azon arányban, amint süllyed a jó családi vallásos nevelés. Gothenburg (Svédország) főkép a pálinkaivás ellen küzdve a mé­rési jogot részvénytársaságnak adta ki. Szigorúan tilos a vendéglőben ittasnak vagy 18 éven alulinak sze­szes italt adni vagy hitelezni. A tár­saság alkohol­mentes olvasó szobá­kat állított fel, ahol senki sem kö­teles valamit fogyasztani. Újabban a sört és a bort is monopolizálni szándékoznak ily módon. Ez a rend­szer kétségtelenül erős pajzs a vé­dekezésre s az iszákosságot nagyon csökkentette, ahol csak alkalmazták (Anglia és Németország,­ de az iszákosságot kiirtani csak a teljes tartózkodás a szeszes italoktól, absti­nentia fogja. Erre azonban nevelni kell. A Unite sokszor talál alkal­mat, hogy az abstinentia áldásossá­gát, a szeszes ital és iszákosság káros hatását szem elé állítsa. S ez hazafias tett is. Az iskolán kí­vül egyletekben s a családi körben lehet legtöbbet tenni, hogy a gyer­mek meg ne szokja az alkoholt. Angliában 1889 óta a propa­ganda céljaira 40 ezer font sterlin­get gyűjtöttek s a múlt évben négy­ezer előadást tartottak a tanítók ugyanannyi iskolában félmillió nö­vendék számára az alkoholizmusról. Fontos dolog megismertetni a kér­déssel a tanítójelölteket. Angliában 344 gyermek egylet van, melyek­nek tagjai ígéretet tesznek. Meg­igérem, hogy minden részegitő italtól tartózkodni fogok. Heti 1 órai ülésükön a tárgysor ének, ima, szavalat s rövid beszéd az abstinentia hasznáról. Mértékletességi Ifjú egy­let a világon több mint van, 3 és fél millió taggal. 28 ezer Angliá­ban most lép életbe egy új tör­vény, mely szerint tilos a 14 éven aluli gyermeknek részegítő ital vagy bódító ital árusítása és adása, sőt ezek nem is vihetnek a vendéglő­ből le nem Vendéglőben pecsételt szeszes italt. 16 éven aluli egyén­nek tilos szeszes italt élvezés vé­gett adni. Az amerikai iskolában 11 év óta tartanak évenkint 30—40 elő­adást az abstinentiáról. Azóta a szeszes italok fogyasztásában az emelkedés 2/3-al csökkent. E taní­tások azt eredményezték, hogy nemcsak a gyermekek lettek absti­nensek, hanem a szülők is. Sőt kezd megszilárdulni a felfogás, hogy az alkohol a munkásnak és a mun­kaadónak is ellensége, az önmeg­tartóztató egyén józan, kitartóbb, megbízhatóbb, becsületesebb, és haszon a munkaadóra is. A kato­náknak nem adnak szeszes italt, e helyett egyébb járulékjaikat javít­ják, ügyes üzletek kárával jár, de a közjólét és erkölcs hasznot húz belőle.

Next