Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-01-01 / 1. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonosa és-i szerkesztésért felelős : LASSZKY KÁZMÉR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., rova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Megjelenik h­étfő és ünnep után a­ nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 f­­. - Hirdetések árszabály szerint. -Kéziratot nem adunk vissza. A vándor, — minél fáradtabb, an­nál többet tekint vissza a megtett útra, hogy összevesse azt a még hátralevő szakasszal... — Mi is­­ áradtak­, kimerültek vagyunk, hiszen olyan szakaszát jártuk be életünk útjának az elmúlt esztendőben, hogy isten óvjon, Isten mentsen meg ben­nünk­et a megismétlésétől !... Szó­úan emlékezetes, gyászos esz­tendeje marad nemzetünknek ez az 191 j. esztendő!... Nézzünk hát vissza erre a sötét, szakadékos útra , bérre jártunk, hol bolyongtunk és hogyan menekedtünk meg a vég­romlásból !... •­­ nélkül és remény nélkül, amelyet a hadtápja vert meg. Elhányja fegy­verét és ököllel meg gyűlölettel tá­mad a front mögött bűnöző hadtáp­jára ... Az őrült kavarodásban velőt­rázó hangon sivítanak az összeomláson kéjelgő martalócok: „ Hazugságért véreztetek több mint ötven hónapon keresztül, mert nincs • Haza, nincs Király, és nincs Isten!. .. Feláldoz­tátok az egyetlen javatokat, amitek volt, a testi erőtöket! . .. össze ennek a maradványait, Vonjátok élesz­szétek fel a gyűlölet tüzén és emész­szétek el vele a hazugság szellemét, ott, ahol találjátok. Fel az utolsó harcra ! Világ proletárjai egyesülje­tek" !.. . A martalócok hada nőttön nő, fölszedi az eldobott fegyvereket és — győz; győzelme terjed, mint a rohanó ár­a — menekülők nyo­mában ... Hetek alatt övék az egész ország Haza, Király és Isten nélkül, az egész ország — a népe nélkül ... Hová lett Magyarország népe? Egy része menekül tovább, most már az eldobott fegyverei elől is, menekül a saját lelkiismerete elől is, de nem­­ talál menedéket sehol. .. Darálja a saját honában sem, Nincsen mert nem bízik senkiben, vissza nem for­dul, szembe nem áll az üldöző, min­dent felperzselő martalócok hadával, mert amig a szomszéd háza ég és negkinzou teste lóg az akasztófán, a többi csak arra gondol, hová rejtse­­incseit és hol talál elég nagy vörös splet, hogy elfedje önmagát... A másik rész, a harmadik, a ne­gyedik rész koncnak kerül a vér zaga után kóválygó keselyűk, légre szálló hollók elé .. . Hatalmas a zinjáték ez a világ proletárjai szá­mára, ami nálunk történt 1919­-ben. Kik rendezték ezt a hatalmas, a ke­ssztény műveltséget meggyalázó zinjátékot ?... Azok, akik ész és éhetség nélkül, hit nélkül, remény és szeretet nélkül hatalomba akar­tak jutni!. .. Tanuljuk meg azt 1919. év törté­­­netéből és ne higyjük, hogy a törté­nelem lesz, ho­gy a történelem ese­ményei e­l­ikerülhetetlenek ! A törté­nelemJogy készül, am­it akármely má­ ó&utasa az­ embereknek és ha a m­egszenvedett emberek, nem tudják, kit vonjanak felelősségre vesz­is­te, • v­ *­ért, szenvedéseikért, ez a felelősség azért nem múlik luk! ... Vig­ázzunk rá, hogy el ró­ajtó Jerős egyének keresésében ne veszít­sük el még azt is, ami megment­hető! Nemzeti eszményeink s a poklok kapujánál föléledt hitünk ragadtak ki bennünket a végpusztulástól, mert ha letudtunk volna mondani a ha­záról és ha meg tudtuk volna tagadni •aí­­tak­at, azok a Keselyíkit/ &m&r$ hollók nem mentettek volna meg bennünket! A haza általunk mene­kült meg és mi a haza által a vég­romlástól, mert a haza csak addig él, amig mi bennünk él és ha úgy akarjuk, nincs az az erőszak, amely kitéphetné lelkünkből az oszthatatlan hazát !. .. De ehhez szükséges, hogy ebben az akaratban mi magunk oszthatatlanok legyünk. Az én Ma­is gyarságomnak csak akkor lesz vége, ha én magam dobom ki a lel­kemből és ugyanez áll mindent iva­dékomra, aki magyarnak hiszi és tu­dja magát. Érezzük, látjuk, tudjuk most már, hogy a rabszolga­vásárok nem múlt még el és nem is korszaka múlik el mindaddig, amíg lesznek rabszol­ga­telkek. A vásár, az üzérkedés tart még, most van a legnagyobb erejé­ben, — csak az a kérdés, horda vagy darab­számra kell-e alkudniok ránk a kufároknak! ?... — Ezzel a kérdéssel megyünk bele az ujesz­tendőbe, de legyünk készen a fele­lettel is! A bitang martalócoktól a haza eszméje mentett meg bennün­ket, a Regnum Marianum eszméje ; ezt a Regnum Marianum-ot most mi mentjük meg a rabló üzérektől úgy, hogy visszaállítjuk porbatapo­sott ősi alkotmányát, zük jogaiba Szent István visszahelyez­Koronáját s eggyé forradunk benne mindnyájan mint annak tagjai !... Ezt jelenti a Keresztény nemzeti kurzus! Amig ezt végre nem haj­tottuk, üresen zakatoló malom a ne­vünk és vásári portéka egész össze­tételünk ! . . . Padányi Andor: Krisztusi szeretettel adjatok hadifoglyaink hazaszállítá­sára. Hivatalos rész* Esztergomi járás főszolgabirájától. 2238/1919. szám. Másolat: A magyar kormány* 6409/1919. M. E. számú rendelete a tényleges katonai szolgálatra behívott gazdasági cselédek és a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások szolgálati szerződéseinek érvénybe­n tartása tárgyában. A magyar kormány háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alko­tott törvényes rendelkezések alapján a követ­kezőket rendeli Az 1907. évi XLV. t. c. 49. §-ának utolsó bekezdése a nemzeti hadsereg részére elrendelt nyolc heti katonai behívások folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult szegődményes gazdasági cselédekre és mező­gazdasági üzemekben alkalmazott ipari mun­kásokra nem terjed ki, illetve az ilyen gaz­­dasági cselédek és mezőgazdasági iparosok szolgálati szerződése a katonai behívások "köteles a bevonultak összes illetményeit és járandóságait a bevonulás idejére, a bevonul­taknak, illetve családjuknak hiánytalanul ki­szolgáltatni. — Budapest, 1919. évi december hó 5.-én. Huszár Károly s. k. magyar minisz­terelnök. A másolat hiteléül Szüts Lajos t. k. iroda­vezető. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi Elöljáróságának. A fenti rendeletet tudomásulvétel és köz­hirrététel végett közlöm. Esztergom, 1919. dec. 22. Prikkel s. k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 2233/1919. szám. Másolat: Dunántúli központi kormánybiz­tos. Székesfehérvár. Szám : 857/1919. khr. Kormánybiztos Urnak. Az utóbbi időben Budapestről igen sok utas özönlik be a Du­nántúlra, kik között államellenes agitátorok, lánckereskedők, árucsempészek vannak. Magas állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezen ártalmas elemek szigorú megfigyelés, ellen­őrzés alatt tartassanak és szükség esetén letartóztatva őrizetbe vétessenek, illetve illetékes hatóságnak átadassanak. A hatóságok ezen feladatának lehetővé tétele és megkön­­nyítése céljából előterjesztést tettem a nagy­méltóságú magyar belügyminiszter úrhoz, hogy az 1912. LXIII. t. c. 6. §-a alapján a ministerium az 1903. V. t. c. 2.,­­, 10., 11., 12., 14. és 15. §-ainak rendelkezéseit a du­nántúli városok és községekben a magyar állampolgárokra vonatkozólag is terjessze ki. Addig is azonban míg a minisztérium ez irányban intézkednék, kérem Méltóságodat, utasítani kegyeskedjék az összes elsőfokú rendőrhatóságokat s ezek utján a csendőrsé­get is, hogy a községekben városokban meg­jelenő idegeneket s azoknak viselkedését a legnagyobb figyelemmel kisérjék. Amennyiben azoknál államellenes magatartást észlelnének, viselkedésükkel rend, személy és vagyonbiz­tonságot veszélyeztetnénk, újságokat és egyéb sajtótermékeket, melyeknek terjesztése be­tiltatott, a Dunántúlra becsempésszék, azokat terjesztik, vagy terjeszteni megkísérelt tettesek azonnal letartóztatandó hatóságnak átadandók december hó 8 kormánybi Az esztergomi Rendelet­­járás valamennyi közs­ég Elöljáróságának. A dunántúli központi kormánybiztosságnak fenti tárgyban kiadott rendeletét tudomásul­vétel, pontos alkalmazkodás és végrehajtás céljából teljes szövegében közlöm. Esztergom, 1919. dec. 22. Prikkel s k. szolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 1954/1919. szám. Másolat: Szám: 90786/1919. VII. Magyar Belügyminiszter. Tárgy: Sajtótermékek uccai terjesztésének megtiltása tárgyában kiadott 83263/1919. B. M. sz. számú rendelet módo­sítása. Valamennyi törvényhatóság első tiszt­viselőjének és Budapest főváros polgármes­terének. Az 1919. évi november 14.-én 83263/1919. B. M. szám alatt kiadott rende­letemmel valamennyi időszaki és egyéb fajta­temietőií uc^a­ terjesztését­ további rendel­kezésig megtiltom. Tekintettel arra, hogy a magyar kormánynak 5499/1919. M. E. számú rendelete az előzetes sajtó­cenzúráról szóló rendeleteket újból hatályba léptette, tekintet­tel továbbá arra, hogy a nemzeti hadsereg fővezérlete a sajtóval szemben gyakorolt eddigi rendkívüli korlátozó intézkedéseket megszüntette, a sajtótermékek utcai terjesz­tésének betiltásáról szóló fent említett rende­­letemet ezennel felfüggesztem és megengedem, hogy mindazok az időszaki és egyéb sajtó­termékek melyeknek az uccán való terjesz­tésére magyar hatóságok által kiállított és érvényben levő engedélyük van, az 1914. évi XVI. t. c. 11-13. §8-aiban megállapított feltételek mellett szabadon terjeszthetők. Mindazon sajtótermékeknek, kiadói akiknek a sajtótermék utcai terjesztéséhez szükséges hatósági engedély nincsen, kötelesek ezt az engedélyt az 1914. évi XVI t. c. 11. §-ában előirt rendelkezések szerint megszerezni, ellen­kező esetben az illető sajtótermék elkobzandó. Felhívom a Címet, hogy az 1914. évi XIV. t.­c-nek a sajtótermékek terjesztéséről szóló rendelkezéseit a törvényhatósága területén terjesztett sajtótermékekkel szemben a leg­szigorúbban alkalmazza a sajtótermékek ter­jesztését a rendőri hatóságok és közegek utján állandóan ellenőriztesse és az uccai terjesztés körül észlelt szabálytalanságok és visszaélések eseteiben a megtorló lépéseket haladéktalanul tegye meg. Budapest, 1919. évi december hó 2.-án Beniczky s. k. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrőrségének. Tudomásulvétel és alkalmazkodás végett a fenti rendeletet közlöm. Esztergom, 1919. dec. 18. Prikkel s. k. szolgabíró. [fl Telefon. • Távirat.­­ Az ország kormányzatának in­tézményes megváltoztatása. Budapest. A keresztény­ pártok

Next