Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-08-01 / 165. szám

báltatik meg, csak az első kazán után fize­tendő teljes összegben, a második és az azt követő minden egyes kazán után pedig az eljárási díj fele vagyis 75 (hetvenöt) korona, illetőleg a székesfőváros területén 37*50 (har­minchét korona 50 fillér) fizetendő. A kazán vizsgálati kincstári illetékekre és eljárási di­jakra vonatkozó fentebbi határozmányok 1920. évi július hó 1O.-ik napjával lépnek hatályba s az ezen határnaptól­ kezdődőleg megtartott kazánpróbák után a jelen körrendeletben megállapított kincstári illetékek és eljárási dijak esedékesek. Ezen körrendelet a vár­megye közönsége illetve alispánja utján a törvényhatóság területén levő valamennyi gőz­kazán tulajdonossal megfelelően közlendő. Budapest, 1920. évi június hó 80-án olvas­hatlan aláirás s. tc. Rendelet. Az I. fokú és helyhatóságainak. Másolatban tudomásulvétel és a hatóságok területén levő valamennyi gőzkazán tulajdo­nossal leendő sürgős és közvetlen közlés vé­gett kiadjuk. Esztergom, 1920. július 8.-án. Palkovics s. k. alispán, h. elnök. Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság 4154. ált. 1920. szám. Hirdetmény. Esztergom vm. kormánybiztosának a zsem­lyesütés szabályozása tárgyában hozott hatá­rozata szerint a sütőiparosok kizárólag a sza­bad kereskedelemből vásárolt és csak­is fe­hérlisztből ellátott zsemlyét süthetnek, amely­­nek* 5 (öt) és fél dkgr-nak kell lenni. Kifli, sósbuci, császárzsemlye és bárminemű fonott kalács előállítása és forgalomba hoza­tala szigorúan tilos. A készített zsemlye darabonként a sütőüzletben 1 K 80 fül., kávéházak, vendéglők és másodelárusító üzletek­ben 2 K-ért árusítandó. Ha valaki fenti rendelkezést be nem tar­taná a kih. eljárás ellene folyamatba lesz téve.­ Esztergom, 1920. július hó 30.-án. Államrendőrkapitányság. Esztergom város közélelmezési hivatalától. 564/1920. k. é. szám. Hirdetmény az ellátatlanok összeirási jegyzékének köz­zététele tárgyában. Hivatkozással a 4737/1920. M. E. számú rendeletnek 17. §-ára értesítem a város kö­zönségét, hogy az ellátatlanok jegyzéke felül­vizsgáltatott és újból megállapíttatott. Ezen jegyzék a közélelmezési hivatalban az alábbi naptól fogva 15 napra közszemlére kitétetett és ott bárki által betekinthető s a kívánt fel­világosításokat a hivatali közegek megadni tartoznak. Amennyiben valaki az ellátatlanok jegyzé­kéből való törlést magára nézve sérelmesnek találja az ellen hozzám írásban a fenti köz­szemlére tételtől számított 15 nap alatt fel­szólalással élhet. A felszólalások a közélelmezési hivatal ik­tatójában adandók be. Esztergom, 1920. július hó 28. Dr. Antóny s. k. polgármester. 3990/1920. számv. szám. Felhívás: Az adózó közönséghez! Esztergom szabad királyi város adózó kö­zönsége felhivatia, hogy esedékes összes adó­tartozását legkésőbb folyó évi augusztus 15-ig fizesse be. Ezen határidő lejárta után az adótartozás végrehajtás útján fog besze­detni, késedelmi kamatok és behajtási illeté­kek felszámításával. Megjegyeztetik, hogy mivel a folyó adók kivetése ezideig le nem érkezett, az esedékes adótartozás az 1918. évi alapon számíttatik Esztergom, 1920. évi július hó 31.-én. Városi számvevőség adóügyosztálya. Keresztény ember csak ke­resztény újságot olvasson! Telefon.­­ Távirat. Prohászka a kormányzópárt elnöke. Budapest. A kormányzópárt pén­tek este intézőbizottsági ülést tartott, amelyet 7 órakor pártértekezlet köve­tett. A pártértekezlet a párt elnökévé Prohászka Ottokár püspököt válasz­totta meg. A lengyelek úz offenzívára készülnek. Varsó: A déli szakaszon, a Stochod vidékén, nyugalom uralkodik. A Styr és a Szereth folyóknál folytatják csa­pataink átcsoportosítását az offenzíva újrafelvételére. Lengyelország nem küldött bi­zottságot a fegyverszünet tár­gyalására. Varsó: A külügyminisztérium meg­cáfolja azt a hírt, hogy Breszt Litovszkba bizottságot küldött a fegyverszünet megkötése végett. A külügyminiszté­rium senkit sem bízott meg azzal, hogy a szovjet hadsereg parancsnok­ságával tárgyaljon. Oroszországot felszólítják a fegyverszüneti feltételek mér­séklésére. London: A szövetségesek sürgő­sen fel akarják szólítani a szovjet kor­mányt, hogy változtassa meg a fegy­verszüneti feltételeket, mert máskü­lönben katonai segítséget fognak nyúj­tani Lengyelországnak.­ ­ Az orosz előnyomulás meg­lassult. London. Lord Cecil kérdésére, hogy a vörös csapatok előrehaladása meg­szünt-e, Lord­ George kijelentette, hogy értesülése szerint az előnyomu­lás lényegesen meglassult. A csehek agyonlőttek egy ma­gyar diákot. Tarpa. A beregszászi gimnázi­umba, amelyet a csehek terrorja folytán idehelyeztek, állandó határ­átlépési igazolvánnyal mindennap jár­nak a megszállott területről az inté­zet régi diákjai. A hét folyamán őr­ségváltás történt s az uj őrség erő­szakoskodni kezdett a tanulókkal. Egy ily incidens alkalmával a cseh katonák agyonlőttek egy Rácz nevű harmadik osztályos kis diákot. Municiórobbanás a Skoda­gyárban. Prága. A Skoda-gyár munició­osztályának egyik elkülönített pavil­lonjában tegnap nagykaliberű löve­dékek készítése közben történt, amely husz embert robbanás megölt és tizennyolcat súlyosan megsebe­sített. Parasztlázadás az orosz front mögött. Tarnov: Az ukrán parasztok föl­kelése a h­arkovi kormányzóságban 25.000 fegyverest foglal magában, akik a „Fekete felhő" nevet viselik. A felhők elfoglalták Birsula vasúti csomópontot és az odessza-smerin­kai vasútvonalat megrongálták. A radomielli és ovrucsi kormányzósá­gok parasztlakossága bolseviki biz­tosaival együtt fellázadt a vörös megszálló csapatok ellen. A felkelés leverésére két hadosztály Bucheny­lovasságot visszavontak a frontról, de ezek egy része egyenesen átpár­tolt a fölkelőkhöz, míg egy más ré­szük, főleg doni kozákok a Wrangel­hadsereghez csatlakoztak. A bolgárok a görögök ellen. Konstantinápoly. A bolgárok az 1921. évi korosztályt zászló alá hív­ták Bulgária belsejében és a tenger­part mentén görögellenes tüntetések voltak. A bolgárok megkísérelték, hogy Csurup várost felgyújtsák, eb­ben azonban a görög járőrök meg­akadályozták őket. Kun Bélát szabadon eresztik. Berlin: Kun Bélának és társainak letartóztatása tudvalevően július 20-án történt és július 22-én Magyarország berlini képviselője közölte a német kormánnyal, hogy Magyarország ki­szolgáltatási kérelmet fog eljuttatni a német hatóságokhoz. Azóta eltelt egy hét és a magyar kiszolgáltatási jegy­zék még nem érkezett meg. Ezért a német kormány elhatározta, hogy most már nem akadályozza meg Kun Bélának és társainak elutazá­sát. A kommunisták abba a külföldi országba mehetnek, amelyikbe akarnak. Vatikáni követünk elfoglalta hivatalát. Róma. A pápa július 29-én fo­gadta Somssich gróf magyar köve­tet, hogy átvegye tőle megbízó le­velét. A pápa és a követ üdvözlő szavakat váltottak egymással. A kö­vet azután látogatást tett Gaspari bíbornok államtitkárnál. nélkül folynak s már csak rövid idő kérdése, hogy az összes eddig meg­szervezett és a jelenben szervezés alatt álló vidéki fiókok is megkezdjék működésüket. Az intézet szíves türel­met kér azok­ részéről, akiknek új aláírási ív küldése iránti kívánságát a szervezési iroda még nem teljesít­hette ; a részvény kibocsátási hirdet­mény­inek expediálása szünet nélkül folyik, úgy hogy azok mihamar eljut­nak minden érdeklődőhöz. A szer­vezési iroda egyébként újabb érdek­lődőknek is szívesen küld aláírási ívet és a pénz beküldéséhez postai befizetési lapot. Részvények jegyezhetők Budapes­ten az intézet ideiglenes helyiségeiben (VIII. Üllői-ut 2.) és vidéken minden községi jegyzői irodában. Egy rész­vény ára 210 korona. Részvényjegy­zéseket elfogad az intézet egyszerű levélbeli bejelentésre is. Túl az első 60 millión. A Nemzeti Hitelintézet R.-T. (Bu­dapest, VIII. Üllői-ut 2.) részvény gyűjtési akciója a felemelt 120 mil­liós alaptőkére a régi lendülettel fo­lyik. Hogy a nagyközönség megér­tése milyen teljes, mi sem bizonyítja inkább mint az alaptőke felemelés után alig egy hónap alatt újabb 20 milliónyi jegyzés történt, ugy, hogy az intézetnél befizetett alaptőke ma már túlhaladta a 60 milliót. Az intézet a befizetett 60 millióval lezárta az alapítási ciklus részvény­jegyzéseit, amelyek osztalék jogosult­sága még a folyó üzlet évre szól s egyben a második 60 millió biztosí­tására megnyitotta az új részvény aláírási ciklust a következő üzletévvel kezdődő osztalékjogosultsággal és a köteles 30 %-on felüli befizetések után a folyó év december 31.-ig 5%-os kamat­térítéssel. A részvényjegyzési akció most le­zárult első ciklusában elért fényes eredmény biztató záloga annak, hogy a 120 milliós alaptőke teljessége sem fog magára sokáig váratni. Ugy a már a közönség rendelke­zésére bocsátott hivatalos részvény aláírási íveken és a hírlapokban meg­jelent aláírásra alkalmas hirdetménye­ken, valamint levélben tömegesen érkeznek be az új részvényjegyzések bizonyságául annak, hogy a keresz­tény magyar társadalom, amely a Nemzeti Hitelintézet megalapítását példátlan odaadással lehetővé tette, teljesen átérti annak jelentőségét, hogy a kitűzött célok elérése annál gyorsabban és annál teljesebben kö­vetkezik be, minél nagyobb tőkeerő áll az intézet rendelkezésére. A szervezési munkálatok szünet HÍREK. |fj| A Területvédő Liga ked­vezőtlen időjárás miatt ma, augusztus 1-én nem tartja meg a gyűjtőnapot, hanem a jövő vasárnapra halasztja el. Egy főpap jubileuma. Az isteni gondviselés ritka kegyét árasztotta Brühl József prelátus kanonokra az­zal, hogy áldozárságának 50.-ik évfor­dulóját megélni engedte. A magas korú főpap 1844.-ben született Jol­sván Gömör megyében. 1870-ben aug. 2.-án szentelték pappá s rövid vidéki káplánoskodása után karkáplán lett Esztergomban, majd önálló lelkésze a Szt. Anna templomnak. 1879-ben Hunyad gróf meghívására ürményi plébános lett s 20 évig bizalmas em­bere egyszersmint a vallásos grófi családnak. 1898-ban vicerektorrá ne­veztetett ki a szemináriumba és 1906. évben kanonoki méltóságot nyerte el. Mint kanonok nagyon sok jót tett a szegényekkel, amit azonban szám szerint csak ott tarhatnak nyilván, ahol a vesék és szivekbe látnak. — ötven éves áldozárságának évfordu­lóját most 51.700 koronás alapítvány és adományával tette emlékezetessé. Jó értékpapírokban következő intéz­ményeket lepte meg: Esztergomi sze­mináriumban felszentelendők első szükségleteire 10.000 K, Kolos kór­háznak 5000 K, városi tisztviselők nyugdijalapjára 10.000 K, papi nyug­dijalapra 5000 K, Eszt. Kath. Körnek 5000 K, Eszt. Kath. Legényegyletnek 5000 K, MOVE-nak 2000 és a vas­kapui Mária-szobor alapítványára 300 korona értéket adományozott. Kész­pénzben adományozott: Szent Anna zárdának 1000 K, hadifoglyok haza­szállítására 700 K, vaskapui Mária­szobor költségeire 200 K, Szt. Ke­resztről nevezett nővéreknek 500 K, Simor kórházi nővéreknek 500 K, esztergomi aggok házában elhelyezett szegényeknek 500 K alamizsnát, esz­tergomi kath. munkásnőegyletnek 250 K, Tűzhely leánykörnek 250 K, csévi szegényeknek 500 K, Szt. Erzsébet nőegyletnek 250 K, főgimnáziumi Mária-kongregációnak 250 K, és végül a vízivárosi zárda Mária-kongregáció­nak 250 koronát. Ilyenkor szeretnők megkérdezni az „elvtársak"-at, hogy kerék-e a papok és vájjon az elkob­zott papi vagyonból juttatnának-e ők ily összegeket­ jótékony célokra ? Városi közgyűlés. Lapunk leg­utóbbi számában jeleztük, hogy a képviselőtestület csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés miután megadta engedélyét ahhoz,

Next