Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-11-28 / 214. szám

XLII. évfolyam 214. szám. Keresztény magyar Sajtó, vasárnap, 1920. november 28. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők, most még elmélet, de valósággá lesz. A Wilsoni elvek, a népek delkezési jogát a győzők úgy önnen­eltor­zították, hogy azokra ráismerni nem lehet. A népszövetség is csak spiri­tuszba való torzszülött lett és ahelyett, hogy általános békét mozdítottak volna elő, elvakultságukban messze nyugatra terjesztették ki Balkán tűz­fészkének határait. Ha Elszász elszakítása örökösen méhében hordta a francia-német há­ború rémségét, fokozottabb mérték­ben keltették életre egy újabb hábo­rúnak borzalmait Németország meg­rablásával. Törökország, Bulgária megcsonkítása által csak úgy tettek az entente urai szolgálatot nem a békének, mint Jugoszláviába össze­hordott népkonglomerátum által. Tör­ténelmi tradíciók nélkül tömörítettek össze népeket és nem nagy jóste­hetség kell ahhoz, hogy megjósoljuk Jugoszlávia rövidesen beálló bomlá­sát. Kisebb műveltségű népeknek vetették alá fejlettebb kultúrával bí­rókat és ez a történelem tanúsága szerint mindég megbosszulta magát. Minden geográfiai egység dacára szétdarabolták Magyarországot. Ezer­éves történelmi tradíciók ellenére szakgatták szét országunkat, melyben a nem magyar ajkú népek is teljes szabadságot élveztek a Magyar Szent Korona védnöksége alatt, de ettől is eltekintve, idegen uralom alá terelték a homogén magyarságot is. Csehországban már­is mutatkoz­nak a bomlás csírái, melyeket a há­rom milliónyi cseh nemzet prepotens­kedése mozdít elő a 9 milliónyi más nemzetiségű népek között. Teljesen hiábavalónak fog bizo­nyulni a románositó brutalitás, mert az erdélyi magyarságból románt fa­ragni soha sikerülni nem fog és épen ilyen képtelenség eltörölni a Dunát, mint határt délen. Ámbár a megélhetés lehetetlensé­géig nyomorítottak is meg bennün­ket, de soha elérni nem fogják néma béketűrésünket. A magyar irredenta állandóan fog dolgozni és előbb-utóbb össze fog olvadni a német, bolgár, török és horvát elégedetlenséggel és akkor konferenciázhat a torzszülött népszövetség, bele fog pusztulni a Németországig kiterjesztett keleti tűzbe. Ezt a pusztító parázsban szunnyadozó tüzet pedig addig fog­juk éleszteni, amíg magasra lobbanó lángjai nem fogják bevilágítani Paris és London uccáit. Némó. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám­ára: hétköznap 80 f­l., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza.­ ­j Telefon. Távirat.­­ Lisztet kap tőlünk Ausztria. Budapest. Weisskirchner legutóbbi budapesti tartózkodása eredménnyel járt, mert a magyar kormány pilla­natnyi segítségül 300 vagon szállítására nyilatkozott késznek liszt 42 koronás árban. Nitti Budapestre jön. Prága. A politikai körökben elter­jedt hírek szerint Nitti volt olasz mi­niszterelnök Dante Ferrari volt keres­kedelemügyi miniszterrel legközelebb Budapestre utazik a gazdasági és kereskedelmi viszonyok­­ tanulmányo­zása céljából. Amerika szakítson entente-val. Paris: A Wilson féle békét ellenző köztársaságiak Hardingtól radikálisabb programm megvalósítását fogják kérni, a versaillesi szerződés elvetését, az Egyesült­ Államoknak az entente-val való szakítását, barátságos szerződé­sek megkötése céljából a Németor­szággal és Ausztriával való viszony megteremtését s mindezt a kongres­­szus egyszerű határozata útján. Franciaország nem szerel le. Paris. Leon Bourgeois a lefegy­verzési bizottságban kijelentette, hogy Franciaország nem szerelhet le mind­addig, amíg nem teljesül két igen fontos előfeltétele. Az első az, hogy Németország teljesítse a versaillesi békeszerződés valamennyi feltételét, különösen azokat, amelyek a lefegy­verzésre vonatkoznak. A második az, hogy­ ellenőrző és kutató szerv ala­kuljon, amely meg is kezdje mű­ködését. Százhúszezer korona évi fizetést követelnek a bécsi munkások, Bécs. A bécsi fémmunkások szövet­sége tegnap adta át új bérköveteléseit, amelyek szerint a minimális órabér huszonnégy korona volna és ötven százalék drágasági pótlék. Az akkori munkások minimális órabére pedig negyvenöt korona, ami háromszáz­húsz korona minimális napi jövedelem­nek és száz-százhúszezer korona évi keresetnek felelne meg. A bolseviki forradalmi törvény­székek véves munkája. Róma. A bolseviki lapok közlik, hogy a kommunista forradalmi tör­vényszékek októberben több mint 2000 tisztet ítéltek halálra. A pápa és a népszövetség. Bécs. Spanyolország a népszövet­ség gyűlésén legközelebb felveti a pápa felvételének kérdését, mert pápaság a legerősebb nemzetközi ha­­­talom, a népszövetség vezetői poli­tikai hibát követnének el, ha ezt a hatalmat elhanyagolnák. Olaszországba vontatják a Zrínyi- és Radeczky-csataha­jókat .Zára: A volt magyar-osztrák ha­diflotta páncélos cirkálóit, — ame­lyeket a szövetségközi bizottság tud­valevően Olaszországnak ítélt oda amelyek a fegyverszünet óta Pólában­­ horgonyoztak, s a közeli napokban Olaszországba vontatják át. A két csatahajót vontató gőzösök viszik át az egyik olasz kikötőbe, ahol aztán a jóvátételi bizottság rendelkezése szerint mindkettőt leszerelik. Az írek háborúja. Kopenhága. A sinnfein főhadi­szálláson állítólag pontosan kidolgo­zott tervet találtak London ellen irá­nyuló átkaroló támadás és az ott­lakó sinnfein-ellenes körök elfogatása céljából. Súlyos vádak a cseh külügy­miniszter ellen. Prága. A napokban a városon autók vonultak végig, amelyekből óriási mennyiségű röpiratot szórtak le. A röpiratok Benesh külügyminisz­tert becsületében a büntető törvény­könyvbe ütköző bűncselekményekkel vádolják. Azt állítják róla, hogy fejenként 800 korona provízióért cseh katonákat toborzott az idegen légióba. Leírják, hogy a háború alatt piszkos módon több milliót érő ingatlant vásárolt, holott a háború előtt telje­sen vagyontalan ember volt. A röp­irat szerzője Fries cseh politikus. 17.537 gépfegyver, 83.941 kézigránát... Berlin. A lefegyverzés első részé­nek eredménye a lefegyverzési biro­dalmi biztos közlése szerint a követ­kező : Önként beszolgáltattak, meg­vásároltak, lefoglaltak és bejelentettek 925 ágyút és aknavetőt, 17.537 gép- Wrangel hadserege Lemnosban. Paris. Athénből érkezett szerint Wrangel hadseregének távirat ezer katonája a görög kormány húsz­be­leegyezésével Lemnosba érkezett. ? puskát, 1678 géppisztolyt, 2.103.441 puskát és karabélyt, 76.816 revolvert és pisztolyt, 83.941 kézigránátot, 3443 ágyúrészt, 245.272 géppuskarészt és 269.892 puskaalkatrészt. A ^ 3 Hivatalos rész. — Esztergom szab. kir. város polgármesterétől. ad. 9329/1920. tan. szám. Hirdetmény. Esztergom szab. kir. város gazdasági hi­vatala részéről közzéteszem, hogy a városi határbeli sik vadászterületeken gyakorolható vadászati jog 1920. évi január 1.-től kezdő­dőleg 6 egymás után következő évre folyó évi december kó 6.-án d­­e. 10 órakor a városi gazdasági hivatalban tartandó nyilvá­nos árverésen bérbe fog adatni. Ugyanezen határidőig zárt ajánlatok­ a városi iktató hi­vatalban beadhatók. A területek külön-külön adatnak bérbe. Az I. kerület kikiáltási­ ára 4000 korona, a VI. ker. kikiáltási ára 4000 korona a III. ker. kikiáltási ára 4500 korona a IV. ker. kikiáltási ára 5000 korona, mely összegeknek 10 % bánatpénzül az árverést megelőzőleg leteendő a gazd. hivatalban. A város közönsége fentartja magának a jogot a beérkezett ajánlatok illetve az árverés ered­ménye felett szabadon dönteni. Egyéb feltételek a városi gazd. hivatalban a hivatalos órák alatt megtudhatók. Esztergom, 1920. november 13. Rothnagel s. k. polgármester h. Esztergom szab. kir. város polgármesterétől. Másolat: Szám 5415/1920. Esztergom vár­megye alispánjától. Másolat: Magyar királyi Földmivelésügyi Miniszter 26380/1920. III. 3. Valamennyi vármegye alispánjának és thjr­­­áros polgármesterének. Hivatali elődöm az 1014. évi 95043 sz. itteni rendeletekben fel­hívta a Cim figyelmét arra a veszélyre, amely a keleti marhavész behurcolásával az orszá­got fenyegeti és megállapította azokat az eljárási módozatokat, amelyet a betegség gyanújának felmerülése esetén követni kell. Most újból fenyeget a betegség behurcolásá­nak veszélye, amennyiben hivatalos közlések szerint a keleti marhavészt Lengyelországba behurcolták és ott nagy mértékben terjed. Ha a betegséget Lengyelországba nem sikerül helyhez kötni és azt Magyarországba is be­hurcolnák, ez közélelmezési és gazdasági szempontból katasztrófát jelentene az or­szágra, mert kipusztulna az ország szarvas­marha, juh és kecske állományának nagy része. Minden lehetőt meg kell tenni, hogy a betegség behurcolása megakadályoztassák. Felhívom Cimet különösen a határszéli tör­vényhatóságok első tisztviselőit, hogy első­sorban is minden kínálkozó módon (hirdet­ménnyel, dobszó, hírlapok, népies előadások stb. útján) igyekezzék az állattartó közönség érdeklődését a keleti marhavész behurcolása isteni védekezés iránt felkelteni és figyelmez­tesse őket a fenyegető veszélyre, a bejelen­tési kötelezettség pontos teljesítésére és annak elmulasztásából bekövetkező súlyos vészé­lvekre. Figyelmeztesse a helyhatósági állat­orvosokat és a községi elöljáróságokat, hogy az állatok egészségi állapotát szintén kísérjék igyelemmel és minden gyanús betegség fel­kerülése esetén s­ hivatkozott rendeletek ér­telmében járjanak el. Az I. fokú hatóságokat szintén utasítja, hogy a keleti marhavész

Next