Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-05-23 / 117. szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 f­l., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A kertvárosról. (V. I.) Schmidt Sándor szociális érzékkel bíró, fáradhatatlan tevékeny­ségű bányaigazgató konkrét formá­ban nyújtotta be kérelmét Esztergom város polgármestere útján a város közönségéhez Esztergom határában létesítendő kertváros ügyében. Mivel most aktuálissá vált a terv, nem mulaszthatjuk el, hogy annak min­den előnyét ne tárjuk fel a város közönsége előtt és amikor ezt tes­­szük, biztosíthatunk mindenkit felőle, hogy nem egyéni érdekek vezérel­nek bennünket, hanem kizárólag a város, tehát közérdek. Könnyebb. Tüzes nyelvek. A tavalyi vöröspünkösdöt felvál­a­totta az idén, a megértés, a szeretet, keresztény világfelfogáson épült pirospünkösd. Azon az első szép pünkösdi ünnepen tüzes nyelvek alakjában jelent meg az apostolok­nak a felvilágosító Szentlélek. Vajjon vannak-e nekünk szegény magyarok­nak most a tizenkettedik órában ilyen apostolaink, akik a világ minden nyelvén tudnak beszélni a mi szen­vedésünk, bánatunk, keservünk, igaz­ságunkról ? Kellenek, hogy legyenek ! Az akarat, az elhatározottságnál nagyobb hatalom nincs. És mi aka­runk, mi el vagyunk határozva. Minden magyar, az ország hatá­rain belül és mindenütt a nagy­világ­ban, egy-egy apostol kell hogy legyen, igazságos ügyünk, nemzeti becsületünk, modern szociális fel­fogásunk mellett. Kell, hogy minden magyar lelke felett lebegjék a tüzes nyelv, mely nemcsak a felvilágosítás szimbóluma, hanem egyszersmint Európa békéjének is lángbaborítását jelentse. Ha a művelt nyugat elkapa­tottságában a béke helyett harcot teremtett, ám gyújtsák lángra Euró­pát az egykor békét, szeretetet, most gyűlöletet és elkeseredett harcot jelentő tüzes nyelvek és égni fog Európa békéje jobban, mint égett négy éven át. Lelkük rajta ! Kicsi, de évezredes nemzet va­gyunk és ha évszázadokig védeni tudtuk Nyugateurópát, most lángba tudjuk borítani azt, mert ne feledjék el Európa hatalmasai, hogy szikrából támad a nagy tűz és ettől a kis nemzettől rettegve ébredeztek, riadoz­tak álmaikból hatalmas császárok. Magyarok, fel az apostoli, nemzeti munkára, fel a harcra I . Némó, áttekinthetőbb szempontból részlete­sen kívánunk foglalkozni a Kertváros ügyével. A Kertváros szociális szempontból. A bányamunkást eddig nem kö­tötte semmi a bányához, nem volt tulajdonjoga, zsellérségben lakott, takarékosságnak a tulajdonjog meg­szerzése nélkül értelme nem volt, vándor, otthont nem ismerő tömeg volt. Ha Esztergom városa lehetővé teszi a bányamunkásságnak, hogy állandó otthonra tegyen szert, meg­takarított koronáiból saját házában lakjék, üres óráiban a korcsma kul­tiválása helyett saját kertjében dol­gozzék, termeljen, ide köti, rögzíti a tömeget. Ezzel már eleve elejét veszi lehetőségét annak, hogy a munkás­ság, mely tulajdonjoggal bír, bármi­kor is behódoljon a nincstelenek előtt oly szimpatikus kommuniz­musnak. Egy másik szempont is méltány­landó. Esztergomban a bányamun­kások száma tetemesen megnöveke­dett, akik az esztergomi szénmeden­cében keresik kenyerüket és ezek száma azok sorából származik, akik tekintve Esztergom lakásviszonyait odúkban kénytelenek lakni magas házbér ellenében. A házbéren kívül súlyosan esik számításukba a távol­ság által előállott időveszteség és a kiszállás költségei is. Ha az eszter­gomi bányamunkás a Kertvárosban lakik saját kényelmes házában és a ház mellett elterülő kertben termelhet magának némi zöldséget, már magá­ban ez a tény is súlyosan esik a szociális serpenyőbe. Nem szabad számításon kívül hagynunk azt sem, hogy Esztergom­ban már régi óhaj egy tisztviselői telep létesítése, ami most, tekintve azon körülményt, hogy a Kertváros villamos vasúttal volna összekötve Esztergommal, könnyen volna meg­valósítható a Kertvárosban magában. Ipari és kereskedelmi szempontból. Távol áll tőlünk még annak gon­dolata is, mintha egy percig is hin­nők, hogy Párkány nem lesz Ma­gyarországon, de figyelemmel kell lennünk annak ipari és kereskedelmi fejlődésére, mely a megszállás alatt csak növekedett. Tekintettel kell len­nünk arra is, hogy a túlsó rész fo­gyasztó közönsége épen az elzárás miatt Párkányba szokott, könnyen ott is marad és Esztergom ipara ép úgy, mint kereskedelme pangani fog. Számításba kell vennünk azon körül­ményt is, hogy iparosaink itt meg­élni nem lesznek képesek, elmennek a máshová megélhetést keresni, holott Kertvárosban megtalálják boldo­gulásuk lehetőségét. Nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk azt sem, hogy Csév környékén feltétlenül létesül az amerikai bánya­munkások óriási telepe, mely kön­­nyen olyan szövetkezetet állíthat fel, amely felszippantja Esztergom innenső környékének fogyasztóit és akkor Esztergom ipar és kereskedelmi for­galom nélkül marad, holt, fejlődés nélküli város lesz. Mezőgazdasági szempontból­ Esztergom város határának nagy része Kenyérmező felé esik, melynek kézi megmunkálása a távolság miatt nehézségekbe ütközik. A létesítendő villamos vasút tekintve 10 percen­kénti forgalmával lényegesen meg­könnyíti azt. Ezenkívül a Kertváros környékének birtokosai kitűnő piacot találnak az uj városrészben. Helyben értékesíthetik terményeiket. Városi szempontból mint adóalany, oly Városunk épen fejletlensége miatt csekély állami adóalappal bir, hogy városi szükségleteit csak óriási községi pótadóval bírja fedezni. Ha már most lehetővé tesszük, határunkban egy 1000 házzal hogy bíró telep létesül, csak 30—40 koronás adót ha alapul veszünk, 30—40 ezer koronás adóalapot teremtettünk ma­gunknak, ami lényegesen csökkenti terheinket. Azt sem szabad elfeled­nünk, hogy 1000 háznak építése, berendezése mennyire emeli majdan építő iparosaink teherbíró képességét. Szénszállítás szempontjából. Azt mondhatjuk, hogy a szenet az Isten majdnem a szánkba adta és mégis mily nehezen, drágán tudunk hozzájutni. A vasúti szállítás körül­ményes a kocsin való fuvarozás drága. A Kertváros villamos vasútja sokkal olcsóbbá teszi a fogyasztó részére a szenet és megszünteti a fuvarozás nehézségeit. Beszállítja a város kellő közepébe a szenet és innét a kisfogyasztó könnyűszerrel kéziigával is házához viheti fűtő­anyagát. Miért kell a Kertvárosnak a közlegelőn létesülnie? A Kertváros a lebontott katonai barakktábor helyén és attól a Strázsa­hegy felé van tervezve. A barakk helye legelőül való fel­használása hosszú időre lehetetlenné van téve és olyan befektetést igé­nyel, amelynek hozama semmi kö­rülmények között sem mutat gazda­ságosságot. A kesztölci úttól balra a Strázsahegy felé eső rész, sovány kiégett legelő, mely szintén nem so­kat ér, míg épületeknek és kerteknek belterjes művelés mellett, tekintve védettségét teljesen megfelel. Az egész komplekszumnak vétel szem­pontjából óriási előnye az, hogy a társaság egy eladóval tárgyal, eg­­gyel köt szerződést, ami óriásilag megkönnyíti a dolgot és feltétlenül takarékosabb, mintha 2—3 száz ela­dóval áll szemben. Ezen szempontokat kell minden­kinek szem előtt tartania, aki nem egyéni érdekeit hajszolja, hanem város előnyét tekinti. Reméljük Esz­­­tergom polgársága örömmel veszi a tervet és nem gördit akadályokat a város boldogulása elé. [j Telefon: • Távirat.­­ Lengyelország Csehország ellen. Bécs. Prágából és Teschenből ujabb és véres kimenetelű bonyadalmak híre érkezett. A lengyel kamara május huszadiki ülésén indítványt nyújtot­tak be a cseheknek a lengyel lakos­ság ellen elkövetett erőszakossága­inak megvizsgálására. Dr. Glombinszki a kamara ülésén követelte, hogy Len­gyelország szakítsa meg a diplomá­ciai viszonyt Csehországgal. A kamara a cseh köztársaságal való diplomáciai viszony megszakítását a kormány figyelmébe ajánlotta. Terjed az albán felkelés, Belgrád. Az albán felkelők több ponton megtámadták és visszavetet­ték a olasz csapatokat. Az olaszok részéről erős csapateltolások történtek Fiume környékéről Szlavónia irá­nyába. Magyarországé marad Nyugatmagyarország. Budapest, Lingauer Albin nem­zetgyűlési képviselő, a „Vasvárme­gye" főszerkesztője a következő szen­szációs értesülését közli lapjával: A béke kérdésében javunkra nagy hord­erejű, kedvező fordulat történt. A politikai körökben csak ma kezdett, Bangó Lajos zenekara pünkösd vasárnap és hétfőn hangversenyez a „Három Szerecsen" kerthelyiségében délelőtt 10—1-ig délután 3—8-ig.

Next