Esztergom és Vidéke, 1927 (49. évfolyam, 1-100. szám)

1927-01-01 / 1. szám

úti ház. — Altspach Károly Lajos, Bádi Jánosnétól 30 millió K-ért Kis­tói ház és szántó. — Estéki János s neje, Deutsch Kálmántól 52.500.000 K-ért Csapási kertekben ház és szántó. — Maszár István s neje Bodonics Ferenc s nejétől 25 millió K-ért Mária Terézia­ u. ház. — Erős Lajos s ne­je, Bakics Józsefnétől 14 millió K­ ért Szent János kúti szántó, majd külön rész foglalkozik a ma­gyar katolikus kulturélet legnagyobb büszkeségével a Pázmány Péter tu­dományegyetemmel. A következő fe­jezet a szentévről számol be, elmond­ja annak történetét megemlékezik az országos zarándoklásokról. Ezután a Katolikus Almanach az idei Orszá­gos Katolikus Nagygyűlés beszédeit adja teljes szövegükben, külön cik­ket szentel az Almanach szerkesz­tősége az Assisi Szent Ferencz ez évi ünnepségeinek is. Ezután külön rész méltatja az Országos Katolikus Szövetség nagyfontosságú és esemé­nyekben gazdag történetét, majd ju­bileumi cikk szól a magyar katoli­kusság legolcsóbb napilapjáról az Uj Lapról is, amely ez évben 25 esztendős. A Katolikus Almanach előszavát Csernoch János dr. bíboros herceg­prímás írta, cikkeit pedig a követ­kezők : Mihályné Ákos egyetemi ta­nár, Radisics Elemér, Meszlényi Zol­tán, a hercegprímás titkára, Tóth Tihamér egyetemi tanár, Lepold An­tal prelátuskanonok, Balanyi György és Zambra Alajos egyetemi tanárok, Serédy Jusztinián a római Magyar követség kánonjogi tanácsosa, Vécsey Aurél báró, Gulovics P. Péter, Ál­dásy Antal, Szekfű Gyula, Pecenhof­fer Antal, Egyed István, Gerevich Tibor, Artner Edgard, Szőnyi Ottó, Lipics Zoltán, Sthőr Géza és névte­lenül még a Katolikus közélet szá­mos kiválósága. Befejezésül a Kato­likus Almanach adja a plébániák névmutatóját a magyarországi szer­zetes papság teljes névsorát. A Magyar Katolikus Almanach fon­tosságára és nélkülözhetetlen voltára tekintettel Csernoch János dr. bibor­nok hercegprímás a most kiadott leg­újabb körlevelében az Almanachról a következőket mondja és rendeli el: „Az Országos Katolikus Szövetség" szerkesztésében most hagyta el a sajtót a Magyar Katolikus Almanach, mely a magyarországi egyházme­gyék pontosan összeállított cím­e és névtárán kívül teljes képet óhajt adni a katolicizmus szellemi és kul­turális életéről. Elrendelem, hogy az Almanachot minden plébániám sze­rezze be, a templompénztár terhére. Megengedem továbbá, hogy fenható­ságom alatt álló iskolák is beszerez­hessék a befolyó beiratási díjakból, illetve könyvtár illetékekből. De nem­csak a bíboros hercegprímás, hanem a többi egyházfők is el fogják ren­delni a Katolikus Almanach hivata­talos beszerzését. A Magyar megrendelhető Katolikus Almanach a könykiadójánál az Országos Katolikus Szövetségnél Bu­dapest, IV., Ferencziek tere 7. és kapható minden nagyobb könyvke­reskedésben. Ára 10 pengő, azaz Egyszázhuszonöt ezer korona. Városi közgyűlés. Csütörtökön tartotta a város kép­viselőtestülete utolsó közgyűlését 1926 ban. Nagyon kevés hiányzott, hogy még nem ismétlődött ama for­radalmi közgyűlés, amikor a karzat közönsége szavaztatta le a halastót. A karzatot megtöltő elégedetlen elem szinte azt a benyomást tette, hogy fel van biztatva. Amíg ez csak be­nyomás maradt, bizonyos lett, hogy félre van vezetve s legnagyobb része egészen más véleménnyel távozott a városházáról, mint amilyennel odajött. A tárgysorozat 7. pontjáig teljesen simán ment a tárgyalás, amikor Adorján János felszólalt a prímással és a főkáptalannal herceg­kötött vízvezetéki egyezség tárgyában. Nem tartotta u. i. helyesnek a város által kötött egyezséget. Dr. Brenner Antal főjegyző és Dr. Mike Lajos tárgyi­lagos felvilágosítása után névszerinti szavazásra került a sor. Két szó ellenében az egész képviselőtestület elfogadta a kötött egyezséget, mely szerint a szorosan vett hercegprímási, káptalani és papnevelő épületek után 11,000 pengőt fizetnek vízdíj címén a városnak. Azonban az ezen épü­letekben bérben lakók külön fizetik vízdíjukat. A 8. pont tárgyalásánál már kezdte bontogatni szárnyait a vihar. A házi­állatok vízdíjának ismertetésénél már a karzatról egy­ hang terembe. Erre még nem belesüvített a reagált az elnöklő polgármester. Tátas János higgadt felszólalásban kérte a díjak csökkentését. Utána nyomban Adorján János emelkedett szólásra. Nagyon széles körben is­mertette a város körülményeit. Végül már figyelmeztetésben részesült, hogy maradjon a tárgynál. Adorján szá­mokat sorakoztatott fel állításai mel­lett. Itt azonban alaposan rácáfolt Marosi Ferenc, aki Adorjánnal le­diktáltatta adatait és kimutatta, hogy Adorján által kimutatott 1.900.000 K helyett csak 980.000 K-t fog fizetni a felemlített gazda. A túlfűtött karzat már-már hatal­mába kerítette a helyzetet, zúgott, kiabált. Dr. Antóny Béla polgármes­ter erélyes hangon utasította rendre a karzatot és kiürítéssel fenyegette meg, amire csend lett s belátták, hogy ma már nem lehet forradal­masdit játszani, akár a körülmények, akár egyesek izgatják fel a kedélye­ket. Csend lett. Vitéz Szívós-Waldvogel József rá­mutatott, hogy nem jó szolgálatot tett a felszólaló képviselő a város közönségének. Matéffy Viktor országgyűlési kép­viselő érthető magyarázatot adott az egész vízmű terh­eiről, hogy az egész ügy a kezdet Kifejtette, nehéz stádiumában van jelenleg. Megvilá­gította, hogy a város belső részében építendő fürdőszobák, öblítéses illem­helyek szaporodtával hogyan fognak esni a vízdíjak Kimutatta, hogy a város, amikor egy gazdasági állat után átmenetileg 6 pengőben állapí­totta meg a vízdíjat, még nem kö­telezte a gazdákat annak megfizeté­sére, mert módjában él­ minden gazdálkodónak, hogy vízmérő órát állíttasson be. A lakrészek után meg­szabott vízmennyiség elegendő arra, hogy a kisemberek külön fizetség nélkül állatjaikat is elláthatják vízzel. Az elégedetlenkedőkkel szemben rá­mutatott a kereskedőkre, akik zúgo­lódás nélkül fogadták üzlethelyisé­geik vízdíj alá való vonását, holott ott vizet egyáltalán nem használnak. Károsnak jelentette ki a tájékozatlan s talán izgató beállításokat. Hatal­mas éljenzés és taps fogadta Mátéffy minden irányban tárgyilagos felvilá­gosító beszédét. Király Mór felszólalása után ismét Adorján beszélt, amikor a vízveze­téki bizottságot aposztrofálta, mire nagy felzúdulás támadt s a polgár­mester szómegvonással fenyegette meg. A 11. pontnál ismét Adorján vitte a szót és a Közüzemi R.-T. szám­adásait követelte. Mire Mátéffy Viktor, mint a Közüzemi R. T. elnöke, lec­kéztetésnek is beillő, de való ténye­ket felsorakoztató beszédben nyúj­tott teljes képet úgy a mostani, mint a közel­jövőben bekövetkező köz­üzemi állapotokról. Kimutatta, hogy amíg Ganzék 450 milliónál többet soha nem juttattak a városnak, addig a Közüzemi R.­T. 762 milliót jutta­tott ez évben részesedés címén. Ki­­­mutatta még azt is, hogy mennyivel gyarapította a részvénytársaság a város vagyonát. El kell ismerni, hogy Mátéffy mindkét beszédével nagy szolgálatot tett a város köznyugalmának. Több kisebb bejelentés után harciasnak ígérkező és részben azzá­l is lett közgyűlés a boldog újévi kívánságával polgármester véget ért Úgy látszik a karzat is megnyugodva ment haza az év utolsó közgyűlé­séről. Ingatlanforgalmunk: Jezik György és neje, Szántai Imre nejétől 15 millió K­ ért erdőillető­ség. — Fiedler Györgyné, Lestár La­jos s nejétől 4 millió K-ért Juhsza­lagosi föld. — Buday Aladárné és Zámbó Mihály, Marosfy Ferencnétől 410 millió K-ért Szamárhegyi birto­kok. — Hübler Ferenc s neje, Fiola József s társaitól 15 300,000 K-ért Homoki földrész. — Burány Lajos s neje, Burány Imrétől 1 millió K-ért Zsalazsoni földrész. — Horvát-Sze­der János s neje, Burány Borbálától 10 millió K ért Téglaházi rétföld. — Szabó Jánosné, Karácsonyi Sándor­tól 33 millió K-ért Attila­ utca 7. sz. ház. — Vármegye, 650 millió K-ért Lőrinc­ utcai ház és telek. — Ifj. Győri Jánosné, Nyári Jánostól 4 mil­lió K-ért Kerektót és Rétek föld. — Ifj. Győri János, Kaszás Károly s nejétől 10 millió K-ért Zsellérföldi szántó. — Magyar Ferencné, Mó­czik Mihálynétól 3.100,000 K-ért szentkirályi dun­a dűlői szántó. — Maradi András s neje, Bartal Imré­től 20 millió K-ért Duna-dűlői szántó. — Deutsch Mihály s neje, Drahos Józseftől 20 millió K ért Vár-utca ház. — Novák József és neje, Ador­ján Józsefnétől 300 ezer K-ért kőal­jai szántó. — Salgótarjáni Kőszén­bánya Binder Márton s nejétől 10.100.000 K-ért Örhegyalji föd. — Bokor Jánosné, Hutschneider József­né 3 millió K-ért Beltelki kertrészlet. • Hutschneider János, Horváth Fe­renc s nejétől 6 millió K-ért Méhes­völgyi föld. — Csernyauszer Ferencné Kubovics Ferencnétől 6.600,000 Kört­vélyes-szigeti rét. — Szabó Rácz Ist­ván s neje, Páva Mihályné s társai­tól 12 millió K-ért Szentkirályi Du­nadülői szántó. — Holdierich Adolfné Zwick Istvánnétól 5 millió K-ért Dö­bönkúti szőlő.— Grottár Jolán, Spó­ner Jánosnétól 8 millió K ért Birórét inneni szőlő. — Dr. Kosuth­ Mirkóné, Fazekas János s nejétől 8 millió K-ért Dankhegyi szőlő. — Spóner Ist­ván s neje, Cserép Ignác s t-tól 100 millió K-ért Honvéd utcai ház.­­— Klucsó Pálné, Mikler s nejétől 22­ milió 500,000 K-ért Rózsa­ u. ház. — Ka­rácsonyi Sándor s nej­e, Somogyi Imrétől 85 millió K-ért Ferenc József I hírek. I Farsangi naptár. Jan. 5-én Szent Erzsébet Nőegylet teaesté­lye a Kath. Legényegyletben. „ 6-án Ipartestület szinielőadással egy­bekötött táncestélye a Kath. Le­gényegyletben. „ 8-án Rendőrök szinielőadással egybe­kötött táncmulatsága a Kath. Le­gényegyletben. Kedves előfizetőinknek, ol­vasóinknak, munkatársaink­nak és hirdetőinknek boldog újévet kívánunk. Eljegyzés: Németh József állami tanító eljegyezte Keszthelyi Kováts Alojzia állami tanítónőt. Gyászrovat: Esztergom intelligens köreiben általános részvétet keltett Parcsamy Henrik volt Esztergomi fő­gimnáziumi tanár hirtelen halála. Parcsamy Henrik hosszú időn át ki­váló tanára volt főgimnáziumunknak. Társadalmi érintkezéseiben épen olyan kedves volt, mint amilyen kiváló ta­nár. Különösen a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályánál fej­tett ki nagy tevékenységet. A vas­kapui menedékházat a háború köz­vetlen kitörése előtt Parcsamy ál­dotta meg. Parcsamy Henrik 1879-ben született Győrött, 1896 ban lé­pett a Szent Benedek rendbe és 1903-ban szentelték áldozópappá. Celldömölkön volt hittanár, Sopron, Győr és Esztergomban mint főgim­náziumi tanár működött. Betegsége miatt a könnyebb lel­készséggel biz­ták meg Tihanyban, ahol gyenge szive hirtelen felmondta a szolgála­tot. Memnes lelkének porhüvelyét de­cember 27-én helyezték Tihanyban örök nyugalomra. — Draxler Ferenc nőszabó, városunk egyik régi, köz­becsülésban álló iparosa, hosszas betegeskedés után életének 72. évé­ben december 26-án elhunyt. Te­metése 28 án volt a belvárosi te­metőben nagy részvét mellett. — Perneczky Gyula ny. máv. állomás­elöljáró 68 éves korában december 27-én elhunyt. A megboldogultat de­cember 29-én helyezték el a belvá Remekül mulat és amellett malacot is nyerhet Szilveszter este a Kultur Mozgóban. Verejtékes munkában, gondokban és kevés jókedvben eltöltött év végére érkeztünk. Szerénytelenség nélkül merjük megállapítani, hogy a Kultur Mozgó műsoraival majdnem mindig szórakozást nyújtott a kö­zönségnek és segített elviselni a hétköznap terhes gondjait. Az év utolsó estjén, Szilveszter este ismét arra törekszünk, hogy kacagással b­úcsúz­zunk el az 1926-tól és a Kultur Mozgóban nyert jókedvvel evezzünk át az 1927-be. Két remek vígjátékot mutat be a Kultur Mozgó ezen a napon. A felbérelt feleség, melynek főszereplője Reginald Denny, aki egyike a legjobb és legszimpatikusabb vígjáték színészeknek, olyan film, amely még a legszomorúbb embert is vidám mosolyra fakasztja. A műsor má­sik filmje, az Anyámasszony katonája Hoot Gibsonnal a főszerep­ben, a messze nyugati puszták jóízű, nyers, de szívvel teli humorával mulattat. A nagyszerű, vidám műsoron és sok mókán kívül minden elő­adás közönségének egy-egy újévi malacot sorsolunk ki. Bizonyosan olyan hangulatban fog a közönség a Kultur Mozgóból távozni, mint sehonnan. Gyerünk a Központi Kávéházba Szilveszter­ estére, hol minden egyes vendég egy újévi sze­rencse malacot kap.

Next