Esztergom és Vidéke, 1935 (56. évfolyam, 1-100. szám)
1935-01-01 / 1. szám
adója, 21 városnak pedig 50 százaléknál magasabb. Kevesebbet fizet Salgótarján, Rákospalota, Kaposvár, Magyaróvár, Szentendre, Szolnok, Nagykanizsa, Veszprém, Gyöngyös, Mohács, Vác, Újpest, Balassagyarmat, Békéscsaba, Budafok és Cegléd. Esztergommal egyforma pótadót fizet: Kispest, Komárom, Pápa, Pestszenterzsébet, Szombathely, Zalaegerszeg és Eger. Többet fizetnek: Szegszárd, Nyíregyháza, Mezőtúr, Karcag, Sátoraljaújhely, Gyula, Kiskunhalas, Kisújszállás, Nagykőrös, Kalocsa, Szentes, Kőszeg, Csongrád, Hajdúböszörmény, Túrkeve, Hajdúnánás, Jászberény, Hajdúhadháza, Makó, Hajdúszoboszló és az országos rekordot tartó Kiskunfélegyháza az ő 125 százalékával. Ennél magasabb pótadó az országban nincs. Panaszkodhatik-e hát az esztergomi adófizető? Igenis panaszkodhatik, mert ez jól esik a szívnek, de a panasznak egyéb értelme, haszna nincs. Esztergom az arany középúton halad. Kimutattuk a jövő évi költségvetésről írt ismertetésünkben, hogy milyen rigorózus, lelkiismeretes takarékossággal van a költségvetésbe minden tétel beállítva, az adófizető tehát nyugodt lehet, Esztergomban nem magas az ötven százalékos pótadó. Magyarországon ennél kevesebbet csak 16 város fizet, ennyit, vagy ennél többet 29. Hogy is mondotta az esztergomi adóalany? „Majd ha Dorogot Esztergomhoz csatolják ..." Addig türelem !... Kérelem a város közönségéhez Mint köztudomású, 3000 magyar testvérünknek kellett elhagynia azt a földet, ahol születtek, s ahol a mindennapi kenyerüket megkeresték. A Jugoszláviából kiutasított magyar testvéreink megsegítése céljából felkérem a város közönségét,hogy juttassa adományát azoknak, akik nemcsak vagyonukat, hanem minden ingóságukat kénytelenek voltak otthagyni s akik nagy része a legszükségesebb ruházat nélkül került át a határon. A menekültek nyomorának enyhítésére szóló pénz és természetbeni adományok átvétele a város közgyámi hivatalában történik, ahol a hivatalos órák alatt az ügy lebonyolításával megbízott városi közgyám készséggel áll rendelkezésére az ügyben hozzáfordulóknak. Esztergom, 1934 december 27. Glatz Gyula sk. polgármester. Az esztergomi orvosok második tudományos összejövetele December 12-én tartották az esztergomi orvosok második tudományos összejövetelüket, folytatva ez ősszel megkezdett előadássorozatukat, melyen az esztergomiakon kívül több vidéki orvos is megjelent, úgyszintén a helybeli gyógyszerészek is jelen voltak. Az első előadó Kerschbaummayer Ödön gyógyszerész volt, aki az újonnan kiadott gyógyszerkönyvet ismertette. A nagy lépésekkel haladó orvosi-, gyógyszerészi tudomány és technika követelményeit a 24 évvel ezelőtt megjelent, ma még érvényben lévő hivatalos III. Magyar Gyógyszerkönyv nem tudja kielégíteni. Az így megnyilatkozó hiányokat van hivatva pótolni az 1935. január 1-én életbelépő IV. Magyar Gyógyszerkönyv, amely elveti már az elavult készítményeket, sok új gyógyszer tartására kötelezi a gyógyszerészeket, egyben érvényre juttatja II. bruxellesi nemzetközi értekezletnek az erős hatású gyógyszerek egységesítésére vonatkozó határozatait. Az előadás során kitűnt, hogy a hazai gyógyszeripar mily nagy fejlettségre tett szert, miután sok hazai készítmény nyert hivatalos elismerést, úgyszintén a hazai gyógynövények is sok külföldi gyógysert szorítottak ki. Az előadás, a főleg orvosokat érdeklő részletekre kiterjedő alaposságával, nagy sikert aratott. A következő előadó dr. Takáts József kórházi orvos volt, ki „a vitaminok és alkalmazásuk a csecsemő- és gyermekkorban" címen értekezett. Az előadás az életfontos tápanyagokról, a vitaminokról szóllott, amelyeknek a táplálékainkban való jelenlétére, ha igen csekély mennyiségben is, de okvetlen szüksége van az emberi szervezetnek, hogy fejlődhessen és életben maradhasson. A vitaminok a szervezet háztartásában sem materiálisan, sem energetikailag el nem használódó formában vesznek részt. Felfedezésük és óriási jelentőségük az orvostudományban csak az utóbbi évtizedek fáradhatatlan és kitartó munkásságának gyümölcse. Az eddig ismert vitaminok segítségével megelőzhető, illetve meggyógyítható számtalan betegség, mint pl. az éjjeli vakság, a a szem szaruhártyájának az elfolyósodása, a beri-beri, a pellagra, a scorbut, az angolkór stb. s ezen vitaminokat a modern gyermekgyógyászat is mint rendkívül hatású és nélkülözhetlen fegyvert ismerte fel a betegségek elleni harcban és védekezésben. A nagy tetszéssel fogadott előadást élénk megbeszélés követte, majd utána társasvacsora volt. A belvárosi női kongregációk karácsonyi jótékonysága Kedves ünnepség keretében osztották ki szeretetadományaikat a Belvárosi Földmivesi Leányok és Asszonyok kongregációjának tagjai december 19-én, csütörtökön. A kongregáció tagjai este 7 órakor gyülekeztek otthonukban, hol akkor már kipirult arccal, örömtől csillogó szemekkel várta 15 kis szegény leányka, kik a kongreganisták irgalmas szivének ajándékaiban részesültek. A „Mennyből az angyal" örökszép dllama csendült fel kezdetnek, majd a Szent Margit leányiskola növendékei szavalatokat és egy kis karácsonyi jelenetet adtak elő a hálából szegény kis testvérkéik megjutalmazásáért. Ezután dr. Felber Gyula szentszéki bíró, belvárosi plébános mondott néhány kedves szót a kongregáció tagjaihoz, buzdítva őket, hogy az irgalmas szeretet szépvábbra is szorgalmasan erényét iegyakorolják. A kicsinyeknek pedig az édes Jézus iránti buzgóságot és szeretetet kötötte szivére, majd sajátkezűleg osztotta ki a meleg ruhácskákat és édességeket a boldog kicsinyeknek. December 21-én, néhány kongreganista pénteken pedig igazgatónőjükkel a város határában lévő zsalazsoni dűlőbe ment ki szeretetcsomagokkal megterhelten, ahol több szegény nyomorgó családnak vittek lelki vigaszt és karácsonyi örömet. Előzőleg már a kongreganisták Fodor Ernő prézessel jártak ott környezettanulmány céljából s elhatározták, hogy e nyomortanyát irgalmas szeretetük missziós területének tekintik továbbra is. Megható és szivettépő látvány tárult szemünk elé az emberi lakásnak nem is nevezhető odúban, hol a népes család apraja-nagyja a legteljesebb nélkülözésekben senyved, minden támogatás és munkaalkalom nélkül, vagy olyan minimális keresettel, hogy abból 11—7—5—6 gyermekes családját eltartani képtelen. a belügyminiszter elrendelte a gyermekek oltását difteritisz ellen Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter körrendeletet intézett a hatóságokhoz, s felhívta figyelmüket a diftéria elleni védőoltások fontosságára. A rendelet megállapítja, hogy ott, ahol az oltásokat eddig rendszeresen alkalmazták, örvendetesen csökkent a difteriás megbetegedések és a halálozások száma. A miniszter rámutat arra, hogy az utóbbi időben a járvány terjedése folytán mégis feltűnően emelkedett a difteriás megbetegedések száma és ez arra enged következtetni, hogy a védőoltások — a gyógyító szérum magas ára miatt —abbanmaradtak, vagy pedig az oltást csak elkésve alkalmazzák. A belügyminiszter most elrendelte, hogy a hatóságok hívják fel a közönség figyelmét a védőoltások fontosságára és arra, hogy a szegénysorsúak mindössze 20 fillér kezelési költséget fizetnek az oltásokért. A belügyminiszter országos megmozdulást kíván a diftéria elleni harcra és a 2—6 éves gyermekeknél kötelezővé teszi a védőoltások alkalmazását, míg a 6 éven felülieknél csak ott kell alkalmazni a védőoltásokat, ahol a diftéria nagy mértékben és rendeszeresen lép fel. iiimniiiimiiiimiiiiii Áprilisig felfüggesztették a gazdaárveréseket A kormány legújabb rendelete értelmében a gazdavédelmet kiterjesztette. A kormányrendelet a védettség törlésének felfüggesztésére nézve azt rendeli, hogy a felfüggesztést 1935 szeptember 30-ig el kell rendelni, ha a gazdaadós az adóhivatal tanúsítványával igazolja, hogy az idei aszálykár miatt évi földadójának egyharmad részét vagy már elengedték, vagy el kellett volna engedni, ha kérte volna. A rendelet másik része intézkedik az árverések elhalasztásáról. A gazda kérelmére 1935 március 31-ig az árverést el lehet halasztani, ha a gazda igazolni tudja, hogy a hitelezők hozzájárulnak az árverés elhalasztásához. El kell halasztani az árverést a gazda kérésére minden olyan ingóságokra, amelyek nélkülözhetetlenek a rendes gazdálkodás továbbvitelére, vagy amelyek az adós gazda lakásának nélkülözhetetlen berendezési tárgyai. Január 1-én új rend lép életbe a postán A legutóbbi nemzetközi postakongresszus különféle megjegyzéseket és változtatásokat hozott, amelyek 1935. január 1-én lépnek életbe. A kis csomagok szállítási díja Németországba és Ausztriába 50 grammonként 12 fillér, de legalább 40 40 fillér. Egyébb külföldre 16 fillér 50 grammonként és legalább 50 fillér. A kézbesítési díj Budapesten 32, vidéken 28 fillér. A teljesen vagy részben bérmentesítetlen levélpostai küldeményekért a féltől beszedendő legkisebb portóösszeg belföldi forgalomban 4, a külföldiben 6 fillér A tudakozvány díja külföldi forgalomban 66 fillér, az utólag kért tértivevény vagy kifizetési értesítés díja külföldre és belföldre egyaránt 60 fillér. A levélpostai küldeményekre a következő egységes terjedelemhatárt állapították meg : hosszúság, szélesség és vastagság együttesen 90 cm. méret, de a leghosszabb méret 60 cm.-nél hosszabb nem lehet. Tekercsalakban a hosszúság a kétszeres átmérő együttvéve 100 cm., de a leghosszabb méret nem haladhatja meg a 80 cm.-t. A levélküldeményeknél ajánlatos borítékot használni, amelynek hosszúsága 10, szélessége pedig 7 cm.-nél ne legyen kisebb. Ezen túl az ablakos borítékot is fel lehet adni levélként. A levelezőlapokra ezentúl bélyeget nem szabad a hátoldalra vagy a szélén, a címoldalról a hátoldalra áthajtani, mert az ilyen bélyeg érvénytelen. A vám alá eső nyomtatványokat bármely országba lehet küldeni. Nyomtatványokat nemcsak papíron, hanem papírhoz hasonló anyagokon is lehet előállítani. Az árumintaküldeményeken nemcsak az árakat, hanem az ár lényegéhez tartozó egyéb adatokat is fel szabad jegyezni. A külföldről Magyarországba érkezett olyan utánvételes küldemény után, amelynek utánvételi összegét a feladó a postatakarékpénztárnál nyitott folyószámlára utalja át, ezentúl küldeményenként 25 fillér alapdíjat és az összeg után járó csekkbefizetési díjat kell a beszedett utánvételi összszegből levonni. A levélpostai légiküldemények légi pótdíja a következő : Ausztria, Bulgária, Csehország, Szerbia, Németország, Románia, Svájc 20 grammonkint 16 fillér, a többi európai országba 10 grammonkint 16 fillér. Ötven szegény vacsorája a „Fürdődben. „Nem azért tettem, hogy nevemet kiírják és ezzel feltűnést keltsek — mondotta Kutassy Lajos, a Fürdőszálló bérlője. — Azt gondolom, hogy mindenkinek, akinek az Isten annyit adott, hogy másnak is juttathat, erkölcsi kötelessége a segítés. Ez különben a családban is évszázadokra visszanyúló hagyomány, amelynek hatása alól nem térhettem ki én sem — folytatta a kedves bérlő. — ötvenen felül láttam vendégül azokat, akiknek talán rideg lett volna a karácsonyest enélkül a kis ünnepség nélkül. A házi stúdió himnuszával kezdődött az „est", utána Kutassy bérlő pár meleg szóval üdvözölte az összejött szegényeket, és hogy dokumentálja, hogy nem alamizsnát ad, maga is segített a felszolgálásban. A vacsora így igazán meleg, karácsonyi hangulatban folyt le. A szegények boldogsága leírhatatlan volt. A vendéglátó házigazda nyájasan sürgött-forgott vendégei között s talán az ő öröme nagyobb volt, mint