Esztergom és Vidéke, 1939 (60. évfolyam, 1-101. szám)
1939-01-01 / 1. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor u. 20 Megjelenik hetenként kétszer K&mám politikái és társadalmi lap VASÁRNAP, 1939. JANUÁR 1. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fü. Hatvani esztendőnk gjT Az idő feltartóztathatatlanul robogó szekere biztosan ropja az Örök Idő évmilliárdjait. Hogy honnét indult el ez a vágtatás és merre, meddig tart, azt véges emberi elme fel nem ért*heti. A nagy tovarohanásban hatvan esztendő csak egy pillanat, amely tovatűnik, mielőtt megjelenne. De az embert, aki benne él a robogó rohanásban, megcsapja az idő, a történelem szele; világtörténelmi eseményeket temet el és ott áll újak születésén. Amikor megpihen a világtörténelem mesgyéjén, vissza és előre nézve, rájön arra, hogy ő a teremtés koronája, az évi ezredes drámának főszereplője, az évmilliárdokhoz hozzáarányítva a maga 50—60 esztendejét, akkor leborul Isten nagysága előtt az ember, aki mégis nélkülözhetetlen a mindenségben, mint órában a hajszálrúgó. Az idő kérlelhetetlenül robog, meg nem áll egy pillanatra sem, de az ember visszatekint s új lendülettel indul el új küzdelmekre. A hatvan esztendő egy pillanat alatt rohant el felettünk, de vastag történelemmé bővül, ha eseményeit összefogjuk, bővizű folyókká áradt a könnypatak, amit emberek elsirtak, végtelen allelujává az öröm, amit megértek. A hatvan esztendő vaskos történelme pedig szürke hétköznapokból tevődik össze, napokra, amelyek közül mindegyikre a nagy történésznek csak egy-egy kis mozaikja esik. A mozaikoknak egységbe foglaló cementező anyagát csak a lángész és a késői utókor ismerheti fel, de a kis mozaikTM daraboknak nagy keretbe kellő értékelése, a való befoglalása a mindennap emberének a feladata. Ezeknek az örökké múló és megújuló kaleidoszkópszerűen változó mozaikoknak volt 60 esztendőn keresztül hűséges krónikása lapunk. Ott állottunk ennek a kis városnak hatvan esztendejében s féltő, aggódó tekintettel figyeltük életének minden megnyilvánulását, letöröltük könnyeit, betáncoltuk elbizakodott mosolyát, kritizáltunk, megdicsértünk, hol győztünk, hol elbuktunk, de városunk iránti szeretetünkről egy sem feledkeztünk meg.pillanatra Vezéreszméink, amelyet az alapítóktól kezdve hatvan éven keresztül minden szerkesztőnk, munkatársunk hűségesen követett, ma is töretlenül, kristálytisztán csillannak meg lapunk hasábjairól. Az igazi hazaszeretet volt első s legnagyobb alapgondolatunk, a megalkuvást nem ismerő, töretlen, mindig hűséges hazaszeretet, amely nem esett bele semmiféle divatos áramlatnak, nemzetközi hóbortnak, álszenteskedő humanizmusnak a hálójába s amely ma is tisztán, szeplőtelen enntellenségben áll ott lapunk hasábjain. Hívei tadásnak, voltunk mindig a hade nem a felhőkben járó fantáziálásnak, hanem az emberiség természetszerű fejlődésének, amelybe szervesen kapcsolódik be a speciális magyar evolúció. Nem akartuk elszakítani sohasem azokat a vasnál is erősebb láncokat, amelyek bennünket hozzákapcsolnak az 1000 éves múlt hagyományaihoz, de túlzó tradicionalizmus félszegségeit lenyesegetve szerves kapcsolatba igyekeztünk hozni mindig a jövőt a múlttal. A hazafiasság szent eszméje mellé odaállítottuk mindig vezérlő csillagnak a keresztény gondolatot, de nem azt, amelyet sokan csak vasárnapi jelmeznek tartanak, amelyet le lehet tenni, ha kicsit kényelmetlen, hanem az igazi, krisztusi, evangéliumi szellemét, amely átjárja egészen az embert s belső lényege lesz, akárcsak a lélek. Ennek az eszmének elválaszthatatlan része a szociális gondolat, amely minden embernek biztosítani akarja az emberhez való életet. De ez a szociális gondolat nem doktrínákba foglalt, mindenkire rátukmálni akart merev illúzió, hanem az élet minden eshetőségéhez simuló rugalmasság, mert az élet esetlegességekből áll. „Az életből kiszűrt bölcsesség és szociálpolitika épenséggel nem azonos az élettel.“ A hármas pilléren épült fel hatvan esztendőn keresztül a mi újságírói etikánk s abból fakadt minden célkitűzésünk: közéleti tisztaság, a közvéleménynek helyes, indulatmentes irányítása, ártállás a családi és egyéni becsület mellett, az igazi nagyok megbecsülése, álemberek leleplezése , a bulvárszellem távoltartása. Ezekből a célkitűzésekből nem engedtünk egy tapodtat sem, még a népszerűség árán sem, pedig a közönségnél nagyobb sikere van annak a prófétának, aki természetes hajlamainak megfelelő tanácsokat és útmutatásokat ad. Lapunk ott állt Esztergom hatvanéves fejlődésében. Bölcsője még ott ringott a kövezet, a prímáspalota, a dunahíd, a vízvezeték, a villany nélküli Esztergomban, zsendítő korú altató muzsikáját a fejlődő Esztergom vajúdása adta, a hatvanéves „Esztergom és Vidéke“ pedig már a modern Esztergomnak szemtanúja. Ken A hatvan év utolsó negyedeEsztergom, amely Szent István király, Árpád házi királyaink és országunk 1000 éves nagyságát jóformán az ország szivében hirdette, egy ránk erőszakolt békekötés után kikerült a határszélre, elvesztette életfeltételeit és lassú, de biztos halálra ítéltetett. A húsz évi keserves megpróbáltatás után végre ez év meghozta a magyarlakta Felvidék visszacsatolását s ezzel együtt Esztergom feltámadását. Ma, midőn lezárjuk az 1938. évet, fátyolt borítunk a múlt minden szenvedésére és küzdelmére és letépünk a naptáron egy lapot, mely után előtűnik a rejtelmes szám: 1939. LX. évfolyam. Mit fog hozni az új esztendő, hogyan formálódik át a világ képe, amíg újabb jubileumhoz érkezünk el, ki tudná megmondani ? Sorsunkat, életünket odahelyezzük az isteni Gondviselés kezeibe, legyen áldása munkánkon, célkitűzéseinken, hogy lapunk hatvanesztendős hivata- KÜLFÖLD Magyar sajtgyárat alapítanak Angliában. — Németországban be kell szolgáltatni a temetőkből a sírboltok vaskerítéseit. — Leszállítják a német zsidók nyugiját. — Eden lesz az angol hadügyminiszter. — 600 földrengés volt novemberben Japánban. — A románok razziákkal zaklatják az erdélyi magyarokat. — A francia miniszterelnök 7 főnyi többséget kapott. — Januárban Blgrádba megy Ciano gróf olasz külügyminiszter. — Anglia 30 millió fontot költ légvédelmi óvóhelyekre. — Az olaszok felmondták a négy év előtt kötött francia egyezményt. — Franco tábornok öt kilométer mélységben törte be a spanyol vörösök frontját. — Kilencezer elsővonalbeli harcigépet épít Amerika. — Nagy veszteséggel zárják mérlegeiket a híres párisi áruházak. — Nem lesz cseh hivatalnok ezentúl Szlovákiában — Borzalmas vasúti szerencétlenség volt Romániában 80 halott és 620 sebesülttel. — Megszűnt Ausztria 164 hitbizománya. — Növekszik az angol munkanélküliség. — Veszedelmesen kiéezte a francia—olasz viszonyt a francia miniszterelnök tuniszi útja. — Felrobbantottak egy utcát Algírban. — Franciaország nem enged át semmit gyarmataiból. — Megmérgezték a sziámi miniszterelnök családjai. — A kínai Japán háborúnak eddig 47.131 japán és 823.300 kínai halottja van. — Csehszlovákia ki akar lépni a Népszöveségből. — A németek öt év alatt 3000 kilométer autómat építettek. — Vasplakettek készülnek az 50 éves Hitierről. — Vandervelde, a belga szociáldemokraták vezére meghalt. — HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Eltiltották a papirtalpú cipők készitését. — 3000 vágón lengyel fát hoz be a kereskedelem. — Teljes üzembe kezd a füle«i zománcgyár. — A főváros lakosságának vagyona 3 milliárd, évi jövedelme 500 millió pengő. — A nagyszalánci határsértést a csehek provokálták. — Január 1-től életbelép a polgári igazságszolgáltatás a Felvidéken. — Négy fiókot állít fel a Nemzeti Bank a Felvidéken. — Beterjesztették az új zsidótörvényt. — Betiltották az Uj Kor (Harc) című hetilapot. — Kiss Ferenc lesz a Színészkamara elnöke. százezer — Hódmezővásárhelyről pulykán szállították el az idén. — Százötven kispesti üzem ellen kihágási munkabérekbe eljárás indult meg a nem tartása miatt. — A magyar kisipar 800.000 pengőért vitt ki árút külföldre. — Esterházy Pál herceg újabb 50.000 pengőt adott orvosi tudományos munkák támogatására. — Üzembe akarják helyezni a debreceni halottégetőt. — Kassa 300 000 pengő kölcsönt kapott a Kereskedelmi Bankól. —* Magyar tanszéket állítanak fel a londoni egyetemen.