Esztergom és Vidéke, 1989 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
% Megtudtuk ... Továbbadjuk ... Megtudtuk ... Továbbadjuk. Tanácsházi hírek -események — A városi tanács, a Tanítóképző Főiskola és a pedagógus szakszervezet Monteverdi kórusa idén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az ünnepi hangverseny december 10-én volt a Tömegszervezetek Székházában. városi tanács Hunyadi Zoltán kar-A nagyot Pro-urbe, a kórust pedig „Esztergomért" plakett kitüntetésben részesítette a város érdekében kifejtett több évtizedes művészi tevékenységükért. * * * * — Finnország nemzeti ünnepe alkalmából december 6-án a nagykövetség fogadást adott a magyarországi testvérvárosok tiszteletére. A fogadáson városunk is képviseltette magát. December 7-én a Somogyi Béla Általános Iskolában ünnepi megemlékezés zajlott. Ünnepi beszédet Meszes Balázs, a HNF városi titkára mondott. * * * * — A végrehajtó bizottság 42 1986. (V. 15.) vb sz. határozaatával létesített Városi Alkoholizmus Elleni Bizottságot megszüntette. Egyidejűleg köszönetét fejezte ki az ÁEB elnökének és tagjainak eddig végzett tevékenységéért. Az egészségmegőrzési feladatok koordinálása, szervezése, végrehajtása és ellenőrzése érdekében szakbizottságaként létrehozta a Városi Egészségvédelmi Tanácsot. Elnöke: Simon Tibor elnökhelyettes, elnökhelyettesei: dr. Mersány Géza, az egészségügyi osztály vezetője, Balogh Ákosné, a művelődési osztály vezetője és dr. Szontagh Csaba osztályvezető főorvos. Titkára: Wieszt Ferencné egészségnevelő. * * * * — A végrehajtó bizottság a város érdekében végzett több évtizedes gyógyító, tudományos munkásságáért, közéleti és társadalmi tevékenységéért „Esztergomért" emlékplakett kitüntetést adományozott: dr. Kerekes Károly, dr. Mátyus Lajos, dr. Leel-Össy Lóránt, dr. Mohos J. Zoltán, dr. Halmai Ottó osztályvezető főorvosoknak. — December 12-én ünnepelte a KIOSZ Esztergomi Szervezete fennállásának 40. évfordulóját. A bensőséges ünnepségen dr. Sárosi József vb-titkár a szervezetnek emléklapot, Juhász József kőművesmesternek, a szervezet elnökének emlékplakettet, Sárhegyi Béla lakatosmesternek, Kriskó Istvánné titkárnak, Juhász Józsefné nőbizottsági elnöknek és Horváth Kálmán lakatosmesternek emléklapot adott át. * * * * — December 13-án tartotta a városi tanács szakszervezeti bizottsága nyugdíjasainak hagyományos találkozóját. A tanács régi dolgozói a tisztségviselők és az osztályvezetők bensőséges keretek között emlékeztek a múltra, cseréltek véleményt a ma feladatairól, a jövő terveiről. * * * * — December 19-én tanácsülés volt. Az esztendő utolsó tanácsülése, első napirendi pontjaként, arra a megemlékezéssorozatra tekintett vissza, amelyet Esztergom nagy szülöttje, Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából szerveztek. Az emlékév tapasztalatait Simon Tibor tanácselnök-helyettes összegezte. Előterjesztésében kiemelte: „.. .teljesen érthető, hogy az egész ország nagy lelkesedéssel készült az évforduló megünneplésére. Kora tavasszal megalakult a legfőbb koordináló szerv, az Országos Szent István Emlékbizottság. Érthetetlenül és sajnálattal vettük azonban tudomásul, hogy Esztergom város képviselője nem került bele, s tiltakozó szavunk sem érkezett meg idejében. Rossz közérzetünket azonban enyhítette, hogy egyrészt dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek úr a bizottság működésének egyik vezető személyisége volt, másrészt, hogy az emlékező jubileumi év nyitó, és egyben legkiemelkedőbb eseménysorában, a Szent Jobb országjárásában, megtisztelő első helyet kapott városunk. Az esemény a nagy királyra történő emlékezéssel a társadalmi feladatvállaláson alapuló új közmegegyezés óhaját fejezte ki." Az előadó emlékeztetett arra is, amit a ma számára hordoz Szent István példamutatása. Elsősorban a tini oldm orvalrnrlácára" „.. .Mert amikor a türelem gyakorlásáról szólt, nem csupán egy általános erényt emelt magas polcra, hanem fontos kormányzati elvet fogalmazott meg: „a türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak." Államalapítónk 950 éve halott, műve azonban — megannyi megpróbáltatás és átalakulás után — él. Él a magyar államban, és a megyerendszerben, és a katolikus egyházban. És élniük kell a fiához intézett Intelmekben olvasható állam-kormányzati elvek közül is mindazoknak, amelyek a csaknem ezer évvel későbbi viszonyokra, napjainkra a szükségszerű változások, átértelmezések után alkalmazhatók. Mert — Pákolitz István szavait idézve —: Hazát szerezni keserves — nehéz volt. Megtartani még nagyobb erőpróba! A továbbiakban kitüntetéseket adtak át, majd Brunszkó Antal tanácselnök jelentést terjesztett elő a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két tanácsülés között a vb által hozott fontosabb döntésekről, eseményekről, a vízlépcsőépítés városunkat érintő időszerű kérdéseiről és az időközben megjelent új jogszabályi rendelkezésekről. Az ülés elemezte a város tömegközlekedésének helyzetét is, valamint megvitatta a vb működéséről szóló tanácselnöki beszámolót. A továbbiakban terítékre került a városi tanács és annak végrehajtó bizottsága 1989. évi munkaterve, a városi tanács rendelete a tanácsi szervek ügyfélfogadásáról, valamint a mezőgazdasági őrszolgálat fenntartásával kapcsolatos mezőőri járulék megállapításáról és beszedéséről alkotott rendelet. Ezekről lapunk következő számaiban bővebben szólunk. A tanácsülés „Egyebek" címszója után szót kért Szajki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, hogy ismertesse azt a határozatot, amit a Komárom Megyei Tanács V. B. hozott városunk tanácselnöke, Brunszkó Antal fegyelmi ügyében. Az ismertetett indoklás így hangzik: lat „Az Esztergom UNIKER Válla-Bástya Áruház igazgatója, Pusztai László és társai ellen büntető eljárás van folyamatban Az ügyben a rendőrség tanúként kihallgatta Brunszkó Antal tanácselnököt is. A megyei rendőr- főkapitányság ezután megkereste megyei tanács elnökét, mert Brunszkó Antal neve olyan összefüggésben merült fel a kihallgatások során, melynek kivizsgálását a munkáltató részéről szükségesnek tartották. A rendőrség tényként közölte, hogy Brunszkó Antal tanácselnök rendszeres látogatója volt a Bástya Áruháznak. Gyakran vásárolt leértékelt öltönyöket, míg 1986 őszén egy Videoton hordozható, fekete-fehér, egyéves tévét vitt be az áruházba, s azt kicserélte egy BEIJING-típusú színes tévére. A két készülék közötti 13 000 Ft-os értékkülönbözetet kifizette, de erről számlát nem tudott felmutatni. Ez év március 15-én kipróbálásra elvitt egy ITT zenegépet hétvégi házába. A készülék nem tetszett neki, ezért azt visszavitte, de akkor már folyt a nyomozás az áruház vezetői ellen. A rendőrkapitányság által közölt és a fegyelmi eljárás során megállapított tények egyaránt igazolták a fegyelmi eljárás indokoltságát, ugyanis Brunszkó Antal nem mérlegelte, hogy állampolgári jogosítvány alapján vagy baráti kapcsolatára, esetleg beosztására tekintettel részesült kedvezményben. Brunszkó Antal maga is elismerte, hogy nem volt elég körültekintő a vásárlásoknál. A felelősség súlyának megállapításakor enyhítő körülményként vette figyelembe a végrehajtó bizottság Brunszkó Antal 17 évi tanácselnöki munkájának eredményeit s azt, hogy hasonló probléma korábban nem volt vezetői magatartásával kapcsolatban. Tény viszont, hogy ma a közéletben dolgozókkal szemben sokkal szigorúbbak az elvárások, így fegyelmi eljárásra okot adó konkrétumok zöme — bizonyítatlanságuk ellenére is — alkalmas az államigazgatási szervek iránti bizalom gyengítésére, ezért a végrehajtó bizottság a „megrovás" fegyelmi büntetést indokoltnak tartotta." A tanácstagok a tanácselnöknek szóló „megrovás" fegyelmi hírnapm íást tudomásul vették ESZTERGOM ÉS VIDÉKE Mit kíván a Magyar Demokrata Fórum? „Szükség van az erők összefogására egy széles körű szellemi koalícióban, szükség van olyan folyamatosan működő fórumra, mely lehetőséget nyújt a társadalomépítő, a bíráló gondolat és vélemény szabad kinyilvánítására; szükség van olyan mozgalomra, mely képes hidat építeni a nemzet érdekében a társadalom különféle erői között, elsősorban a szellem és a nyílt beszéd erejével" — olvashatjuk az 1987. szeptember 27-én Lakiteleken létrejött Magyar Demokrata Fórum nyilatkozatában. Az MDF egyik fő feladatául tűzte ki, hogy „. . .támogassa a társadalom önszerveződését, autonóm erőinek a kibontakoztatását, különös figyelemmel a vidéki Magyarország, a helyi társadalmak önállóságát, öntudatát és önszerveződését szolgáló törekvésekre." Az idézettek szellemében alakult meg 1988. október 29-én a Magyar Demokrata Fórum esztergomi szervezete. Az ideiglenes vezetőség tagjainak megválasztását követően vita folyt a választójogi törvénytervezet módosításáról. A dr. Sik László által ismertetett módosító javaslatokat hozzászólások egészítették ki. Állásfoglalásunk dokumentuma részét képezi a törvénytervezet társadalmi vitaanyagának. Az MDF helyi szervezetének megalakulását, működését az Esztergomi Városi Tanács tudomásul vette, s képviselőt kért a vízlépcsővel foglalkozó „koordinációs" bizottságba. Dr. Antalics Mihály küldöttként vett részt az MDF Veszprém, Fehér és Komárom megyei szervezeteinek alakuló ülésén, s ott beszámolt munkánkról, terveinkről. Az esztergomi fórum nyilvánosságot kíván biztosítani minden szélsőségektől mentes nézetnek, véleménynek, mely segít feltárni a rendszer általános válságának okait, s az emberi méltóság helyreállításának esélyeit, lehetőségeit. Szorongás és félelem nélkül szeretnénk élni szólásjogunkkal, hogy igazáért senkinek se essék bántódása, ne keretezhesse be fejünket a hatalom. Új értelmet, tartást akarunk adni mindannyiunk egyéni kockázatvállalásának, a közbátorságnak. „Ha valakit az MDF-tagsága, MDF-beli tevékenysége miatt jogsérelem, hátrányos erkölcsi, politikai vagy anyagi megkülönböztetés ér, az Elnökség kivizsgálja, és megszervezi erkölcsi, jogi védelmét." — hozza tudomásunkra az Alapszabály. Magunk közé várjuk városunk, s a környező falvak érdeklődőit, akik még hisznek a cselekvésben és tenni is hajlandók a politikai kultúra hagyományainak újjáélesztéséért, az alulról építkező népképviseletért, a közélet tisztaságáért, s a korszerű magyar jogállam megteremtéséért. Felvilágosító előadásokat, vitaesteket szervezünk természeti és kulturális környezetvédelmünk, a munkásság, a falusi lakosság, az ellátás, a közbiztonság helyzetének kérdéseiről. Nemzeti, zetiségi, kisebbségi, vallási nemkérdésekről. Elevenen elföldelt és hosszú ideig agyonhallgatott gondok most egyszerre követelnek eget. Minden kérdésünk sorskérdés. Kihullunk-e, vagy megmaradunk az idő rostáján? Legutóbb, a december tizennegyedikei nyilvános rendezvényünkön Vass Csaba társadalomkutató a magyarországi reformfolyamatról tartott előadást. Az előadás beszélgetésbe torkollt. A kollokvium tanulsága: az egypártrendszer kialakulása — a hivatalos felfogással ellentétben — nem történelmi szükségszerűség eredménye Magyarországon. A társadalomban működő erők ugyanis velünk vagy nélkülünk, de a szemünk előtt kényszerítenek ki egy másik megoldást. Sárándi József P. S.: Jelentkezés postacímünkön: MDF Esztergomi Szervezete 2501 Pf. 133 „Terítéken" egy jó hír Sokat panaszkodnak manapság a közművelődés berkeiben a pénz-és helyhiányra. Nincs ez másként a mi városunkban sem. Ezért különösen üdvözlendő a Fürdő Szálló igazgatónőjének, Flórián Rezsőnének kezdeményezése, mely — valljuk be — nem mentes az üzleti megfontolásoktól se. Köztudott, hogy amióta a családi költségvetésből egyre kevésbé telik éttermi ebédre vagy vacsorára, s a szállodai árak is emelkedtek, jócskán megcsappant a Fürdő vendégforgalma is. Visszacsalogatni az elmaradókat, netán újakat megnyerni a mai időkben igen nehéz. És most jön az a bizonyos jó hír: a Fürdő Szálló nemrég újjáalakított különterme (esetenként más helyiségei is) az új évtől saját szervezésű programokkal várja az érdeklődőket, melyek révén reméljük sikerül összekapcsolni a színvonalas szórakozást, hasznos ismeretszerzést egy-egy kávé, üdítő, esetleg vacsora elfogyasztásával. Szeretnénk olyan városszerte ismert szellemi találkozóhellyé válni, ahol az esztergomi értelmiség bemutatkozhatna a közönségnek, ahol megvitathatnánk a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket, s ahol időről időre művészi élményhez juthatna idős és fiatal. Tudjuk, hogy a felkínált lehetőséget tartalommal kitölteni nem könnyű, ezért bármilyen javaslatot, ötletet, kérést örömmel fogadunk a szálló portájára leadott zárt borítékban vagy telefonon a 147, ill. 292-es telefonszámon. Rendezvényeinkről szórólapokon és plakátokon időben igyekszünk majd tájékoztatást adni. Sz. M. Á. A Vaskapu turistaház — amilyennek Karácsony Tamás, az É—11 Szövetkezet építésze látni szeretné. Annak ellenére, hogy a megyei lap december 14-i száma döntési jogot „előlegezett" a két nappal későbbre meghirdetett falugyűlésnek, a pilismaróti üdülőtulajdonosok mégis csupán egy ígérettel távozhattak a több órás parázs vita színhelyéről. Igaz, ez az ígéret az óhajukkal egybeesik: be kell védeni az övezetet! Az OVIBER vezérigazgatója kijelentette: a maguk részéről — ismerve az óhajt — a 4-es változat megvalósítását fogják javasolni a döntésre hivatottaknak. Azt most még csak remélni lehet, az illetékesek ezt el is fogadják! Hogy mit tartalmaz a 4. változat? PILISMARÓT: A 4. változat marad? A hajóállomáshoz vezető út és Basaharc között a területet feltöltik. Ezzel a távlati fejlesztési lehetőség biztosított. A tervezett vízbázis területét szintén feltöltik. Az 1702—1704 fkm közötti területet, amely magába foglalja az üdülőterületet és a zártkerteket, 109,3 mBf-re emelt résfalas töltéssel védik be. A szivárgórendszer egy körülbelül 40 hektáros belső tóba torkollik, amelynek vízszintje — 103 mBf — megegyezik az állandósított talajvízszinttel. Ennek eléréséhez szivattyútelep szükséges. A belső tó és a felső öböl között szivárgócsatorna biztosítja az összeköttetést. Az üdülőterület és a zártkert vízellátását és csatornázását társulati úton 1991-ig kell megoldani. A kiépülő szennyvíz-gerincvezeték lehetővé teszi a községi csatornahálózat kiépítését és rákötését is. A töltés nyomvonalába eső kb. 35—40 Duna-parti épületet kisajátítják. A változat megvalósulása esetén az üdülőterület és a zártkert a község felé továbbfejleszthető lesz. A többi terület fejlesztési lehetősége és idegenforgalmi hasznosítása a feltöltés következtében biztosított. Cselgáncs Ebben az évben szép eredményeket ért el szakosztályunk, a különböző korosztályos magyar bajnokságokon. A lányoknál SZELECZKY ZITA megnyerte a junior bajnokságot, majd a felnőtteknél a + 72 kgban a II. lett és az abszolút kategóriában. Ezzel teljesítette a junior aranyjelvényes és felnőtt I. osztályú szintet. Válent Mariann az ifjúsági 52 kg-ban bajnok lett, majd a felnőttek között, mindössze 14 évesen, III. lett, ezzel ifjúsági aranyjelvényes és felnőtt I. osztályú minősítést szerzett. Roska Veronika ifjúsági 48 kgban V. lett a bajnokságon. A felnőtt női csapat az I. osztályú csapatbajnokságon III. helyet szerzett. A fiúknál Bódi Tibor volt a legeredményesebb a junior magyar bajnokságon, MNK V. lett, s így az aranyjelvény-szintet telipcított. A sprintt. II. osztályú bajnokságon V., a III. osztályún III. lett, II. osztályú minősítést szerzett. Az úttörőbajnokságon Gábor 32 kg-ban a III. lett. Válent A felnőtt III. osztályú csapatbajnokságon elindult csapatunk és végül a III. helyezést szerezte meg. Ezenkívül több nemzetközi versenyen vettünk részt. Másodszor rendeztük meg a város felszabadulásának évfordulójára kiírt egyéni éssenyt. Itt sok egyéni csapatverhelyezést értünk el, és a kupát is elnyertük. A versenyünkön két lengyel csapat is részt vett. Az úttörő és serdülő korosztály Nyitrán vett részt versenyen, ahol összesítésben a III. helyezést érte el. A párkányi nagydíjon serdülőink vettek részt és a IV. helyezést érték el. A lengyelországi Tornówban ifjúsági és junior versenyzőink vettek részt, egyéni- és csapatversenyben egyaránt; sok egyéni helyezés mellett a csapat II. lett. A felnőtt és junior csapat az NSZK-ban vett részt csapatbajnokságon. A felnőttek az első, a juniorok III. helyezést értek el. A lengyelországi Lodzban ifjúsági és junior versenyzőink indultak egyéni és csapatversenyen, ahol a lengyel sportolókon kívül NDK-s versenyzők is indultak; az értékes egyéni helyezések mellett csapatban a III. helyezést sikerült elérni. Összességében tehát szép eredményeket értek el sportolóink, de emellett a jövő évi jó szereplésnek az alapjait is próbáltuk lerakni. Tanfolyamainkon csapatonként 30 gyerek ismerkedik a sportág alapjaival. Edzéseinket a sportcsarnokban tartjuk minden nap, a következő edzők irányításával: Bokács János, tanfolyamos kezdők, Deák Attila, úttörők, serdülők, Fizel József, ifjúságiak, juniorok és felnőttek. Fizel József vezetőedző