Ethnographia • 111. évfolyam (2000)
Tanulmányok - Zentai Tünde: Az ágy és a népi alváskultúra a 17. században 1
Ethnographia A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 111. évfolyam 2000 1 - 2. szám Zentai Tünde Az ágy és a népi alváskultúra a 17. században* A BAROKK ÍZLÉS ÉS AZ EURÓPAI LAKÁSKULTÚRA A 16. század közepén a reneszánsz és a humanizmus megtorpan, az Európában zajló változások eszmevilága új művészi köntösben jelentkezik, életre hívja a barokkot, amely egészen a 18. századig meghatározza a lakásbelső formavilágát is. Az Itáliában fogant stílus Nyugat-Európában, Németalföldön és Franciaországban teljesedik ki, és válik mértékadóvá. A németalföldi barokk lakásidea kialakulásában Rubens antwerpeni házának az építését - 1620 táján - tekintik mérföldkőnek, Franciaországban viszont XIV. Lajos tényleges uralkodásának a kezdetét, az 1660-as éveket. A két központ egyben - először a történelem folyamán - az új művészeti irányzat társadalmilag eltérő válfajait testesíti meg. Németalföldön, különösen az újonnan születő protestáns Holland Köztársaságban polgári művészet és lakáskultúra, a 17. századi európai civilizáció egyik „csúcsteljesítménye" bontakozik, a „Napkirály" (1643-1715) udvarában pedig létrejön a főúri barokk, amely a harmincéves háború (1618-1638) után megerősödő feudális abszolutizmus idején válik követendő példává az uralkodók és a nemesség körében. A széttagolt Németországban az új divat megkésve, elsőként a nagy déli kereskedő városokban, Nürnbergben és Augsburgban ereszt gyökeret. A Habsburg-birodalom területén az abszolutizmus és vele a barokk I. Lipót magyar király - 1658-tól német-római császár - uralkodása idején jelenik meg. Angliában a késő reneszánsz, manierista bútorművesség szinte a század végéig őrzi uralkodó szerepét; a barokk jobbára csak 1685 után terjed a beáramló francia és németalföldi asztalosok közreműködésével. 3 * A tanulmány OTKA-támogatással (T 022479) készült, és Az ágy és a népi alvási szokások a 14-16. században című dolgozat (1999) folytatása, ezért itt az előzményekre csak ritkán térek ki. 1 Bán 1963: 11-15. 2Windisch-Graetz 1986: 5; Johnstone 1978: 141. 3 K. Csilléry Klára A bútorművesség története című előadása a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (1997.)