Ethnographia • 124. évfolyam (2013)

TANULMÁNYOK - Mátéffy Atilla: Az Árpád-ház szerepe a csodaszarvas-történetek európai elterjedésében 1-40

Ethnographia A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 124. évfolyam 2013 1. szám Mátéffy Atilla : Az Árpád-ház szerepe a csodaszarvas-történetek európai elterjedésében Eurázsiában számos olyan történetet ismerünk, amelyben egy vagy több vadász igyekszik elejteni egy szarvast,­ s a cselekmények további alakulása során a va­dászó személyek­ vagy új hazát, vagy székesegyházat/kolostort alapítanak azon a helyen, ahol korábban a szarvas feltűnt. Az új haza alapítása a mondacsoport keleti ágát, míg az egyházalapító mondák a nyugati/bizánci ágat képezik. Tanulmányom­ban arra keresem a választ, hogy a két csoport mondái között van-e összefüggés, s ha van, az milyen jellegű; továbbá, hogy a magyar csodaszarvas-mondáknak mi lehet a szerepe az eurázsiai pusztákkal összekötött két földrészen felbukkanó szar­vas-történetek esetleges összefüggéseiben. A magyar csodaszarvas-monda legkorábbról ismert lejegyzése Kézai Simontól való. Vegyes műfaji jegyeket hordozó, szerkesztett írásműve, a Gesta Hungarorum 1285 előtt keletkezett.3 E mondát (különböző változatokban) közli még a 14. szá­zadi krónikaszerkesztmény,4 Thuróczy János 1488-ban kiadott magyar króniká­ja,5 valamint a Székesfehérvár 1543-as oszmán török ostromakor megmenekült és aztán Terdzsüman (tolmács) Mahmud­ által egy, vagy több latin nyelvű kró­nikából oszmán törökre fordított Tárih-i Üngürüsz (Magyarok története).7 Ezek 1 „Üldözött szarvasünő”. Berze Nagy 1957:1. 523, 525, 526, 532-545. (401. motívum) 2 „Két egyforma testvér”. Berze Nagy 1957:1. 205, 238, 260-283. (303. motívum) 2 Veszprémy: Utószó. Kézai 2004: 157. A korábbi szakirodalomról. Kézai 2004: 163-173. Ehelyütt mondok köszönetet a tanulmányom munkálatai során nyújtott nélkülözhetetlen szakmai tanácsai­ért Dr. Szabados György barátomnak. 4 Kálti 2004: 10-11. 5 Thuróczy 2001: 20. 6 Tudományos átírásban: Terdzümán Mahmud. 7 Mahmud 1988: 24-27. Tárbh-i Ungurus.

Next