Európai Tükör, 2000 (5. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 1. szám

Új bővítési stratégia? Kétezredik évi első számunk két bevezető írása is az EU-csatlakozási stratégiájával foglalkozik, azok után, hogy Helsinkiben újabb országok csatlakozási tárgyalásokba való bevonásáról döntöttek. Juhász Endre nagykövet lapunknak adott interjújában annak a véleményének ad hangot, hogy bár összességében jó, de sajátosan Magyar­­ország számára nem feltétlenül kedvező ez a fordulat. A külső szakértők által is elis­merten a kibővítési folyamat élvonalába tartozó Magyarország a maga számára gyors csatlakozási pályát határozott meg, kérdés, hogy a 12, illetve most már 13 országgal való együttes tárgyalás miként érinti azok sebességét. Mintegy ezt a gondolatmenetet folytatja a következő tanulmány szerzője, aki egyenesen bővítési versenyről ír. A cikk írója szerint a gazdaság EU-érettsége és a többi reál­teljesítmény-mutató alapján továbbra is létezik az első kör. A második kör­be sorolt országokban nem ment végbe olyan rendszerbeli átalakulás, ami előreruk­­kolásukat megalapozta volna. Milyen jogharmonizációs és gazdaságpolitikai kérdéseket vet fel az euró magyar­­országi bevezetése? E kérdést járja körbe következő írásunk szerzője, aki a közösségi joganyag átvételével kapcsolatos legfontosabb teendőket és lehetséges problémákat foglalja össze. Az ezt követő cikk a közlekedési infrastruktúra szerepével foglalkozó, az előző számunkban publikált tanulmány folytatása. Az elmúlt hónapok eseményei megerősítik, hogy a magyar közlekedéspolitika újragondolására, a hosszabb távú közlekedési stratégia megújítására akkor is elengedhetetlenül szükség volna, ha tör­ténetesen nem lenne aktuális Magyarország EU-hoz való csatlakozása. A külügyminisztérium állandó rovata a csatlakozási tárgyalások alakulásáról, a Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala az intézményi kérdésekkel kapcsolatos kor­mányközi konferenciáról ad képet, a KSH pedig a csatlakozó országok gazdasági helyzetéről közöl adatokat. A Szerkesztőség 1 1. szám­ ­ európai tükör 1

Next