Evangélikus Népiskola, 1931 (37. évfolyam, 1-4. szám)
1931-01-01 / 1. szám
Szerkesztői üzenetek. Hálásan vettem a sok jókívánságot. Ne vegyétek rossz néven, hogy különkülön nem válaszolhatok, de fogadjátok ezen soraimat hasonló szeretettel, mint amilyennel én intézem hozzátok. Boldog volnék, ha az új esztendő megadná nektek mindazt, amivel a meg nem siratott óévadóstok maradt. Boldog volnék, ha a lelketekre fojtogató ködként ereszkedő hangulat elmúlna és az anyagi gondok terhétől megszabadítana benneteket a ránk virradt új esztendő. Adja a mindenható Isten, úgy legyen s akkor bizonyára fellángol megint elalvó mécsesként pislákoló idealizmustok és ti megint csak magasztos hivatástoknak élhettek, mint azelőtt, boldogabb viszonyok közt. Sz. S., Nyíregyháza. Ne gondolja Kedves Öcsém, hogy Önről megfeledkeztem. Nem. A poémák, mint már jeleztem, sorra kerülnek, mert nemcsak tárgyuknál és tartalmuknál, hanem költői értéküknél fogva is beleillenek lapunk keretébe. — Aktuális kérdésekkel foglalkozó cikkeknek magától értetődő és ki nem kerülhető elsőbbségük van. Ezeket azért is kell sok esetben előbb közreadnunk, mert elhalasztott közlésükkel már elveszítenék aktualitásukat is. Ez oka a késedelemnek, minek szíves tudomásul vételét kérem. B. V., Győr. Éppen kapuzáráskor érkezett. A lap már be volt tördelve. Ebből a számból tehát kimaradt érdekes és bizonyára helyeslést kiváltó cikked, de a tél előreláthatóan még február havában is olyan lesz, hogy az érző szívekre appellálni, akkor sem lesz késő. Szeretettel köszöntlek. G. E. H., Máj OS. A karácsonyi gyűlések egyik örvendetes eseményeként üdvözlöm a vezérkarba történt megválasztatásodat. Ebben a pozícióban még sokkal hatékonyabban szállhatsz síkra a tanítói érdekek védelmében. Sok sikert és minden jót kíván szerető bátyád. H. I.: Magam is sajnáltam, hogy a karácsonyi seregszemlén nem találkozhattunk. Makacs náthaláz gyötört, melytől még most sem szabadultam egészen. Azért nem mozdulhattam ki Sopronból. Majd legközelebb! A viszontlátásra! * A gazdasági helyzetre hivatkozva, nem lehet egyszerűen az egyetemes egyház határozatát megkerülni, vagy sutba dobni. Ha egy ilyen csekély tétel, mint folyóiratunk előfizetési díja billentené fel a büdzsé serpenyőjét, akkor már becsukhatjuk a boltot. Felkérjük azért a hátralékban levő iskolafenntartókat, egyenlítsék ki mielőbb tartozásukat és ne kényszerítsenek erélyesebb eszközök alkalmazására. A rendes előfizetők pedig leköteleznek, ha a fél-, vagy egészévi díjat már most küldik be. Csekkszámlánk: 29.659.