Ezredvég, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 3-4. szám - ZENEMŰVÉSZET - Ittzés Mihály: Fél évszázad a magyar zenei köznevelésért : Ötven éves a kecskeméti Kodály Iskola
ITTZÉS MIHÁLY Fél évszázad a magyar zenei köznevelésért Ötven éves a kecskeméti Kodály Iskola Amikor 2000. október 27-én a kecskeméti Kodály Iskola ötven éves jubileumát ünnepelték, kevesebbről és többről is volt szó, mint e sokrétű zenei nevelőmunkát végző intézmény évfordulójáról. „Kevesebbről", mert a mai négytagozatú iskola csak fokozatosan alakult ki az évtizedek során, illetve kapta meg hivatalos „jogosítványait"; többről (s ezt nem kell idézőjelbe tennünk), mert nemcsak egy iskola, hanem egy iskolatípus létrejöttére is emlékezhettünk. Már a „születésnap" dátuma is rendhagyó: „az újszülött nem időre jött világra". Hiszen egy iskola indításához a feltételeknek már a szeptemberi tanévkezdés előtt meg kell lenniük. Ez a szokásostól eltérő iskolakezdő dátum is mutatja, hogy gátló körülmények késleltették megszületését, a tanítás megindulását. Az első ötlet felvetődésétől a megvalósulás kezdetéig legalább másfél éves és bizony rögös út vezetett... Sokan úgy tartják, hogy Kodály Zoltán hozta létre az ének-zenei iskolákat, vagy legalábbis az elsőt Kecskeméten, a szülővárosában. Őt magát kell hiteles tanúnak elfogadnunk. 1967-ben, kevéssel halála előtt egy nyilatkozatában ezt mondta: „Különösen tíz-tizenkét éve figyelem az éneklő iskolát, ezt egyedül Nemesszeghy Lajosné energiája hozta létre, Békéstarhos példájára, és immár sikerült középiskolává fejleszteni." Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta (1923-1973) rövidre szabott életének felét szánta arra, hogy Kodály Zoltán alapelveit a gyakorlati iskolaszervezésben megvalósítsa. A módszertani hátteret - Kodály koncepciója mellett - Ádám Jenő útmutatása és saját több éves pedagógiai gyakorlata adta már az induláskor. Ekkor - bár beszélgetésekből, írásbeli tervezetből némi tudomása volt Kodálynak arról, mi is készül Kecskeméten - még mintegy próbára bocsátotta a lelkes fiatal tanárnőt, s csak hetvenedik születésnapjának kecskeméti ünneplése alkalmából kereste fel az akkor már két éve működő énekes osztályokat. Ettől kezdve segítette többek között a hivatal packázásaival szemben is az iskolát és igazgatóját, s rajtuk keresztül azt az ügyet, melyre maga is feltette életét, a zenében (is) művelt Magyarország megteremtését, közvetlenül pedig a kecskeméti mintára szerveződő új iskolákat (Veszprém - 1953, Budapest -1954 és így tovább). Szerencséje is volt az új kezdeményezésnek, hogy viszonylag hamar követőkre talált, s 1956-tól már miniszteri rendelet szabályozta az ének-zenei általános iskolák alapítását, így aztán nem járt úgy, mint az énekre alapozott zenepedagógiában neki példát mutató, Gulyás György alapította békéstarhosi tehetséggondozó iskola, melyet nyolcévi virágzás után 1954-ben 47 ZENEMŰVÉSZET