Ezredvég, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 8-9. szám - TANÚHEGY - Szemere Bertalan: Bem József

SZEMERE BERTALAN 72 Vattán született (1812) és Pesten halt meg (1869), de Miskolc fiaként temették el az Avason, hi­szen Borsod vármegye főszolgabírójaként, majd alispánjaként és országgyűlési követeként neve, pályája és munkássága eltéphetetlen szálakkal kö­tődött a városhoz, amelynek fejlődésében szer­zett érdemei elévülhetetlenek. Miskolc legjelen­tősebb politikusa is egyben, a nagy reformnem­zedék radikális személyisége, az első felelős ma­gyar kormány belügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány tagja, a Habsburg-detronizáció után pedig miniszterelnök. A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, ahol - miközben itthon halálra ítélték - fokról-fokra szembeke­rült Kossuthtal. Bírálatában ugyan sok igazság volt, egészében mégis tűrhetetlen és valótlan vá­dakkal illette, egyre rögeszmésebb gyűlöletében. (E vádjaival egy darabig még Marxot is félreve­zette, akivel levelezésben állt.) 1865-ben, miután kegyelmet kapott, megbomlott elmével tért haza Naplóján, útirajzain, monográfiáin és politikai írá­sain kívül egy verseskötetet is kiadott (Lombok és tövisek, Paris, 1854), amely epigrammákat és epigrammaszerű jellemrajzokat tartalmaz, főleg a szabadságharc alakjairól Ebből a kötetből vá­lasztottunk ki egyet. Bem József Mint a mesék sárkánya idomját váltja-cseréli, S most griff-, kígyó-, majd tigrisalakba­ csatáz. Sorba te így lettél lengyel, magyar és török, a cél Védni a népeket, és vívni a zsarnokokat. Hősök hőse­ dicsőn ragyogsz­ott a Kárpátok ormán Csillagként, mely fény két haza mennye fölött, Lengyel­ meg Magyarország földje felett lebegett eL Gyermeke egyiknek, mindenik hőse valá. Ott a magasba ragyogván, néha földre tekints, s halld: Két nép s két hon mint hirdeti zengve neved. 1854

Next