Bihari Napló, 1990. augusztus (1. évfolyam, 176-202. szám)

1990-08-01 / 176. szám

BIHARI NAPLÓ FÜGGETLEN NAPILAP-NAGYVÁR­AD I. ÉVFOLYAM 176. szám 1990. augusztus 1. szerda 8 oldal 2 lej -J V. MAI SZÁMUNKBAN • LELKI HALÁLT­ÁB­O­R • MILYEN KAPITALIZMUST AKARUNK? • KÉTSÉGEK FÖLDÜGYBEN • HOL VANNAK A PÉKEK? •SENNA A LEGJOBB Bogdán Tibor bukaresti tudósítása KEMÉNYHANGÚ FIGYELMEZTETÉS tg­­re több a hiánycikk — csak ma­gyarellenes cikkből nincs hiány továbbra sem. Mi több, a magyarokat — a vezetés hallgatólagos „belenyugvása“ mellett — sza­badon lehet úton-útfélen szapulni. Nyilván ez a tűrhetetlen helyzet késztette az RMDSZ szenátusi csoportjának kilenc tagját arra, hogy határozott nyilatkozatban foglaljon ál­lást a román demokrácia kibontakozásának és az ország nemzetközi tekintélyének egy­általán nem használó gyalázkodó kampány ellen. A kemény hangú dokumentumot mindössze három szenátor — Szőcs Géza, Attila és Markó Béla — nem írta okokra hivatkozva. Markó egy irodalmi lap !" ,­stiláris kifogásó­almukat fe­­jt kilSjm sok néni tér­dé ésrí,, kedő személyiségeinek befekeíínse, fizikai fölszámolása vagy félreállítása" — mutat rá a dokumentum, amelynek aláírói történelmi párhuzamot vonnak a jelenlegi kampány és a két világháború közötti fasiszta akciók között, amelyeknek olyan neves román ér­telmiségiek és politikusok estek áldozatául, mint Armand Calinescu, Virgil Madgearu, Nicolae Iorga és mások. A magyarellenes erők a rosszemlékű diktatúrából visszamaradt jelszavakat han­goztatják, miszerint az „ősi földet“ meg kell tisztítani az idegenektől, meg kell valósítani a „nemzet homogenizálását“. A szélsőséges elemek mindenekelőtt az anyanyelvű okta­tás ellen irányítják támadásaikat, tevékeny­ségük pedig különösképpen veszélyes annak következtében, hogy beavatkoznak az állam­szervek hatáskörébe, ezáltal megakadályoz­zák a jogállamiság kialakulását, a törvé­nyesség érvényre jutását. A szélsőségesek akciói azonban nem csu­pán a belső egyensúlyt borítják föl, de el­lenségeskedést szítanak Románia és szom­szédai között is, megnyilatkozásaik eltorzít­ják a nemzetközi­­ közvélemény szemében az ország valódi képét, arculatát. A többségi nacionalisták igyekeznek elfeledtetni azt a cáfolat­lan tényt, hogy a történelem során a Erdély területén az etnikumközi kapcsolato­kat többnyire a türelem, a kölcsönös tiszte­let jellemezte. Minden józan gondolkodási ember számára világos: a kisebbségi prob­léma megnyugtató rendezése nélkül Romá­nia nem lehet, az Európa Ház meltő tagja, e­zért e kérdés túlságosan is nagy horderejű ahhoz, hogy megoldását ,kétes politikai o­­rientációjú­ csoportokra bízzák" — figyel­meztet a dokumentum. Tekintve, hogy egyesek továbbra is a marosvásárbel­­ihez hasonló értelmetlen és fés etnikai-nemzeti összecsapások kirob­bantásán fáradoznak, a kilenc magyar sze­nátor felhívja az ország összes demokratikus erőit, a jóhiszemű embereket, a közvéle­ményt, a pártokat és a többi politikai erőt, a parlamentet és a kormányt, utasítsa vis­­­sza a leghatározottabban az egyensúly meg­bontásához vezető akciókat, az újabb és sú­lyos társadalmi és nemzeti feszültségek ki­alakítására irányuló próbálkozásokat. A­z MTI tévedett Szombati lapszámunkban írtunk a Magyar Távirati Iroda jelentése alapján, hogy Magyarország ez év végéig igyekszik kilépni a Varsói Szerződésből. A France Presse tegnap azt je­lentette, hogy az MTI mű­szaki tévedést követett el, amikor a magyar kor­mányfő ezzel kapcsolatos kijelentését világgá röpí­tette. Ugyanis Antall József miniszterelnök helyesen is­mételte meg előző hivatalos nyilatkozatát. Eszerint Ma­gyarország az 1991. év vé­gén „szándékozik visszavo­nulni a Varsói Szerződés­ből, ha addig e katonai paktum nem oszlik fel.“ A hírügynökség egysze­rűen elnézte az évszámot. Annyira azért nem sürgős a visszavonulás. 1­. L. ...volt szekusfereségek mes­szelik körmüket... ... a demokratikus kibontakozás vagy igazában el sem kezdődött. A központ ugyanúgy küldi körleveleit belső uta­sításokkal, mint azelőtt. . .. idegesen nekifognék főzni, ha lenne gázom. ... attól még nem változhat meg semmi, hogy Joneseu székében Popescu ül, mi változott — Szerinted meg a ...? — Semmi, abszolúte — válaszol szavamba fiatal barátom, akit közvéleménykutatásom lányául szemeltem ki. más ember, kitalálja hát, mire gondolok, és sietve sorolja ér­veit. semmi vágya amatőr első a­ Ertel­—• Nagy hűhóval új igazgatót választottunk, szabad szak­szervezetet alakítottunk, az­tán fokozatosan ellaposodott minden. Az összeköttetések és egyéb ügyeskedések folytán pozícióba került vezetők mind a helyükön maradtak. A volt szekusfeleségek most is nyu­godtan reszelik a körmüket ké­nyelmes tisztviselő-állásban, íróasztaluk mellett. A műhe­lyekben ugyanúgy lóg és ma­­szekol mindenki, mint azelőtt, vagy még inkább. Lassan már senki sem dolgozik, fizetés még van. Kérdem én, meddig és miből? De ha dolgozni is akarna valaki, akkor sem tud­na, hiszen hol anyag nincs, hol cserealkatrész. Egyesek azt mondják, gazdaságosabb, ha nem dolgozunk, úgyis csak deficitet termelnénk. Na, ezek után szerinted vál­tozott valami? ... — Természetesen sok min­den megváltozott. Hiszen az ország megszabadult egy deg­radált kommunista rezsim to­tális diktatúrájától — magya­rázza a politológus, aki nem­csak tanulmányaiból ismeri a diktatúra sajátosságait. Ház­kutatások, meghurcoltatások vi­tán néhány éve szinte kitolon­colták az országból. — Való igaz, hogy a demokratikus ki­bontakozás megtorpant vagy igazában el sem kezdődött. A STANIK ISTVÁN (Folytatása a 2. oldalon) is nyugodtan re­megtorpant Interjú DOMOKOS GÉZÁVAL, AZ RMDSZ ELNÖKÉVEL A nagyváradi kongresszus ó­­ta első ízben került sor az RMDSZ országos választmá­nyának kétnapos tanácskozá­sára Csíkszeredán az elmúlt hét végén. Az itt elhangzott viták és a megszövegezett ha­tározatok szellemében vála­szol Domokos Géza kérdése­inkre. — Milyen céllal hívták ös­­­sze a választmányt, hogyan ér­tékeli annak munkálatait? — Szeretném hinni, hogy e­­redeti tervünk szerint ezen a választmányi ülésen sikerült új távlatokat nyitnunk az­ RMDSZ jövőbeni tevékenysé­gét illetően. Módosítanunk kell a szervezeti felépítést és első­rendű fontosságú feladat a megbékélés stratégiájának ki­dolgozása azokkal a szerveze­tekkel, amelyekkel vitáink vannak, de azokkal a politi­kai erőkkel is, amelyekkel párbeszédet folytatunk, e­gyüttműködünk, tehát jók a kapcsolataink. A fontossági sorrendben következőként a kulturális teendőink számba­vétele szerepelt, majd pedig az, hogy az RMDSZ hogyan kapcsolódik be abba a gazda­sági megújulásba, amely át­fogja az egész román társadal­mat (gondolok itt a privatizá­cióra, a kisvállalkozások fel­karolására). Igen heves országos vitát v­áltott ki az iskolák, az egye­temek, mondjuk ki még egy­szer tételesen: a Magyar E­­gyetem problémája. Szó esett még azokról a ki­­v­izsgálásokról, amelyek a márciusi marosvásárhelyi e­­semények kapcsán folynak, a (Folytatása a 8. oldalon) A TAGOK NEM FIZETNEK TAGDÍJAT S­övTílsHijtisiíkfíl koros a szakszervezet Az Országos Szakszervezeti Szövetség július végén, Bras­sóban lezajlott konferenciája után egy héttel ülést tartott a Bihar megyei Szakszervezeti Szövetség is. E szövetség a nagyváradi bí­róságon­­ történt bejegyeztetése után önálló státussal rendel­kező jogi személy, s ma már több, mint 40 000 tagot tud­hat soraiban Bihar megye ál­lampolgárai közül. (Országos viszonylatban tagjainak lét­száma majdnem kétmillió.) Tagjai nem fizetnek tagdíjat. ’Legfelső vezető szervük a köz­gyűlés, amely három havon­ként ül össze, de bármikor más esetekben is, ha arra szükség mutatkozik. A közgyűlések közötti idő­szakokban a vezetést az öt-hét tagot számláló Igazgató Tanács látja el, s a határozatok elfo­gadását csak a részvevő szava­zók 2/3-os többsége biztosít­hatja. A Szakszervezeti Szövetség mindeddig hiába kereste a kapcsolatfelvételi lehetősége­ket, az egység megteremtését a különböző, Bihar megyei szakszervezeti mozgalmakkal és egyesülésekkel; ezek mind­eddig visszautasították bármi­nemű szakszervezeti szövet­séghez való csatlakozásukat. Mint kifejtették, a továbbiak­ban is önállóan akarnak a dolgozók érdekvédelmével fog­lalkozni. Éppen ezért, a Bihar me­gyei Szakszervezeti Szövetség ezúton is szeretne felhívással fordulni a megye minden e­­gyes, ún. „szabad szakszerveze­téhez“, azokhoz,­­ amelyeknek szándékukban van belépni a Szövetségbe, hogy várják je­lentkezésüket Nagyváradon a Brenner Béla utca 5. szám a­­latti székházban, az Infratirea klubban. Bővebb felvilágosításért a 3-09-83, 3-76-11-es telefonon Mircea Marian, vagy az 5-10-26-os számon Crisan Mir­­cea mérnökökhöz fordulhatnak. SZÁNTÓ SÁNDOR Zaharia Stancu B Ú Z A Messziről-messziről meleg fuvallat árad s érintésre búza pereg a tenyerembe, aranyló érett búza, mintha csillag peregne. Messziről-messziről fény jö a messzeségből, aranyba vonva állok szikrázó özönében, jön s kéri a pacsirtát, arany dalt zengjen nékem. Száll, száll, száll a pacsirta az égen énekel már, betölt minden határt kristályos éneke — a napba szállt, de szárnyát mégse perzselte le. Lángoló napban állok én is, de el nem égek, lángoló napban állok én is, énekelek, s a földbe búza hull, aranyló mag pereg, jövőre új kalászt ringatnak a szelek, más s megint más vetésen susognak, zengenek. I.ÉTAY LAJOS fordítása

Next