Bihari Napló, 2004. március (15. évfolyam, 49-75. szám)
2004-03-17 / 63. szám
Még az operett is március 15-ről „szólt” Az RMDSZ ünnepi programjának gálaestjén a Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata játszotta el Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét. Előtte ünnepi beszédek hangzottak el és díjátadás történt. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester köszöntötte az Szilágyi Aladár Biró Rozália beszédében hivatkozott a Petőfiék megfogalmazta 12 pont preambulumára, majd Németh László gondolatát idézte a „kettős hazáról”, melyet az ország képez, ahol születtünk és a kor, amelyben élünk. A szónok a Pilvax kávéházban megszületett szövegből ihletődve fogalmazta meg a romániai magyarság 12 pontját, melynek „éppen Németh Lászlói-i értelemben a korhelyzet felismerésén kell alapulnia”. (A pontokat mellékeljük tudósításunkhoz - szerk. megj.) A váradi alpolgármester nagy tapsot kapott hallgatóságától, miután beszéde végén hosszan idézett Petőfi Egy gondolat bánt engemet című verséből. Tempfli József római katolikus megyés püspök elsősorban a kolozsvári társulatot köszöntötte. Két, anekdotába illő, a színházi világgal kapcsolatos élményét osztotta meg a közönséggel, a vendégművészek felléptét pedig könyvajándékkal hálálta meg. Szakmai díj A magyar kormány küldötte, Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a Neumann János Díj az Információs Társadalomért szakmai díjjal tüntette ki Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem dékánját, különös tekintettel az intézmény nagy sebességű számítástechnikai hálózatának létrehozására. Dávid László, a Marosvásárhelyi Egyetem prorektora A Magyar Informatikáért szakmai díjat kapta a Sapientia Tudományegyetem kommunikációs gerinchálózatának kialakításáért. Ezt követően csendült fel Huszka Jenő - a forradalmat és szabadságharcot felidéző - daljátékának nyitánya, s gördült fel a függöny. Jelenet a kolozsváriak előadásából Tempfli József püspököt nagy tapssal köszöntötték Fotó: Alexandru Nijescu MPRAKE^ Mit kíván a romániai magyarság? 1. Államalkotó közösségként való elismerését; 2. Nemzeti identitása megőrzésének és az anyanemzettel való kapcsolattartásnak teljes biztosítását; 3. Az anyanyelvhasználat lehetőségeinek további bővítését; 4. Az anyanyelvű oktatási hálózat további bővítését minden szinten; 5. Történelmi emlékei, kulturális értékei ápolásának teljes szabadságát; 6. Államilag támogatott pozitív megkülönböztetést a szórványmagyarság asszimilációjának fékezése érdekében; 7. Az önkormányzatiság és az önrendelkezés intézményrendszerének fokozatos fejlesztését, kellő törvényi garanciákkal; 8. Teljes esélyegyenlőséget a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális életben; 9. Az egyházak, kisebbségi intézmények és szervezetek számára teljes restitúciót, a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos garanciák folyamatos érvényesítésével; 10. Magyar Televíziót Erdélyben; 11. A határokon átívelő eurorégiók szerepének növelését az államok közötti kapcsolatokban; 12. Uniót Európával. Panaszok Naponta 16-8 óra között a 43-07-53 számú üzenetrögzítős telefonon várják azokat a közérdekű panaszokat, kérdéseket, amelyekre ezentúl a Bihari Naplóban válaszol Biró Rozália alpolgármester. Kérik, hogy a telefonálók hagyják meg elérhetőségüket, ha személyes jellegű kérdést tesznek fel. Biró Rozália elérhető még a r.biro@oradea.ro e-mail címen is. Főhajtás: Mint minden évben, az idei is sok koszorút helyeztek Rulikowski Kázmér lengyel szabadsághős sírjára. A méltóságteljes ünnepi rendezvényen cserkészek a román, a magyar trikolórral és az RMDSZ zászlajával a kezükben álltak őrséget a sírnál. A Bihar Megyei Tanács, a Prefektúra képviselői mellett koszorút helyeztek el az RMDSZ, a római katolikus, református, evangélikus, unitárius egyház, a tanintézetek és az ifjúsági szervezetek vezetői. Fotó: Péter I Zoltán Saját kezünkbe kell venni sorsunkat A ható poraikban is megcsúfolt ’48-as szabadsághősök, az aradi vértanúk Dsida Jenővel üzenik, hogy „Krisztusnak és Pilátusnak... egyformán szolgálni nem lehet”. A Szabadság-szobor és a diadalív nem fér meg egymással. A református egyházkerület és a polgári erők március 15-i nagyváradi ünnepén Tőkés László hangsúlyozta: „szabadságunk kerete az autonómia, s ezt alkotmányos úton akarjuk kivívni. A románok is autonómiát kértek maguknak a XIX. század végén, és ezt ígérték 1918-ban a gyulafehérvári nagygyűlésen. A Szabadság-szobor és a diadalív nem fér meg egymással szemközt. Ez a kisebbségben szakadt magyarság megcsúfolása, politikai sikerpropaganda, amit le akarnak nyomni a torkunkon. Nem a megbékélést, hanem a megalkuvást szimbolizálja.” A cél az erdélyi magyarság autonómiája előtt. Hogy juthattunk oda, hogy az utódkommunizmus túlélésének legfőbb szövetségesévé váljunk? - Az RMDSZ elnöke esszéjében idézte Kós Károlyt, de kifelejtette a lényeges részeket, miszerint a cél az erdélyi magyarság autonómiája, s aki gyáva, rest, alkudni akar, az nem közénk való. Az a mi igazi ellenségünk. Csak idő kérdése, s elporlunk, mint a szikla, ha nem tudjuk sorsunkat kezünkbe venni, hangzott el Tőkés László beszédében. Híján vagyunk az igazi szabadságnak Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke mondott ünnepi beszédet. „Az elmúlt 14 év tapasztalata, hogy szükség van a változásra, mert nem nyugodhatunk bele, hogy kufárok hada lepje el a tájat, mondta. Nem kell az erdélyi magyarok mindegyikét börtönben tartani, hogy érezzük: híján vagyunk a szabadságnak. Elég, ha megtagadják tőlünk az egyetemi szintű anyanyelvű oktatás jogát, az önigazgatás jogát, ha ingatlanainkat mások bitorolják, ha székelyföldi településeinkre román apácákat hoznak, miközben mindenfelé azt mondják, hogy az erdélyi magyarok ügye megoldódott. Mi nem emberarcú cellát, hanem szabadságot akarunk. Nem lehet az a nép szabad, mely más népeket elnyomatásban tart, mert a maga teremtette börtönfegyelem rabjává válik” - mondta Szilágyi. Kossuth-nóták Az ünnepi beszédek után a Partiumi Keresztény Egyetem énekkara Berkesi Sándor vezényletével Kossuth-nótákat énekelt. A Csillagszemű táncegyüttes palotás- és huszártáncokkal örvendeztette meg a közönséget. Nagy sikert aratott két magyarországi énekművész, Sasvári Sándor és Varga Miklós előadása, akiket visszatapsolt a tömeg. A Himnusz eléneklése után mintegy 25 szervezet, egyesület, intézmény nevében helyeztek el koszorút a szobor talapzatán. Az érdekvédelmi mára érdekszövetsé szövetség egradáló Fáklyagyújtás a Szacsvay-szobornál Tavaszi takarítás Váradon Az idén március 15. és április 30. között tartják meg Nagyváradon a tisztasági hónapot. Az első héten, azaz március 15-20. között a Nufárului utca, Independentei tér, illetve a Sebes-Körös bal partja (a Dacia híd és az 5. számú vízmű között) közötti részre összpontosítják az erőket. A kijelölt ideiglenes szemétlerakodó helyek: a Körös partja (Navigatorilor és a Dragos Voda utcai CFR-híd között), illetve a következő utcák kereszteződésénél: Gutenberg és Voltaire, Moliere és Kolozsvári, Ogorului, Kolozsvári és Nufarului; Barierei és Cerbului, Körös partja (a CFR-híd és a Dacia híd között), az Adona-patak partja, Tabacarilor és Morii, Caporal Musat és Kolozsvári út, Moliere és Maramure$ului, Zidarilor és Onisifor Ghibu, Tabacarilor és Velenia, Almatului és Banatului, Campia Turzii és Navigatorilor, Voltaire és Margaretei, Dragos Vodi és Barierei, Eftimie Murgu és Avantului, Cheile Turzii és Körös-part. 2004. március 17., szerda Evangélikus lelkészértekezlet A Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye lelkészei egyházmegyei értekezletet tartottak tegnap a nagyváradi evangélikus templomban. A rendezvényen részt vett Mózes Árpád evangélikus püspök is. A délelőtti istentiszteleten Köncze-Geréb Árpád, a kolozsvári egyházmegye esperese szolgált, majd Gödri Alpár szatmári lelkész hirdetett igét. Pál apostol szavaiból kiindulva a vigasztalás és a megvigasztalódás fontosságát hangsúlyozta, mely nemcsak a fájdalom idején fontos, hanem nap mint nap, mivel felkészít a megpróbáltatásokra, s lélekben megerősít. Ezt követően Mátyás Attila nagyváradi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, majd a nagyváradi evangélikus óvoda előadása következett. A kicsik Ursu Leonóra vallástanár vezetésével verseket mondtak és énekeltek. A program szerint a későbbiekben dr. Fleisz János történelemtanár tartott előadást II. Rákóczi Ferenc, az író és államférfi címmel, délután pedig Mátyás Attila, a Gustaf Adolf Diakóniai Egyesület főtitkára számolt be a lipcsei GWA új vezetőségéről, egyéb tudnivalókról. Mátyás Attila nagyváradi lelkipásztor Fotó: Neumann Andrea Egyetemi konferencia Keresztény egyetem, az egyetemes keresztény hagyomány, gyakorlat és jövendő elnevezéssel tartanak konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetemen (Nagyvárad, Városháza u. 27. sz.) ma. A konferencia programja: 9 óra - Áhítat: Pálfi József (Nagyvárad) adjunktus: 9.15 - Előadás: dr. Rókusfalvi Pál (Budapest): Mitől keresztény egy egyetem?; 10 - Megbeszélés; 10.40 - Kávészünet; 11 - Előadás: dr. Kozma Zsolt (Kolozsvár): A keresztény szellemiség a világban, a társadalomban, a tudományban, a művészetben, az oktatás területén; 12 - Megbeszélés; 13 - Ebédszünet; 14.30 - Kerekasztal: Bartos Károly (Kolozsvár), Holló László (Kolozsvár), Árus László (Nagyvárad) egyetemi lelkipásztorok. Levezeti: Csűry István főjegyző; 15.40 - Kávészünet; 16 - Fórum (Témái: Az egyházak kovászként át tudják-e hatni a szekularizált társadalmat? Mennyiben nevezhető ma Európa kereszténynek? A közös Európa sikeres vagy kudarcos vállalkozás? Bebizonyosodik a gyakorlatban. A kereszténység már „ki volt próbálva” a történelemben. Nem vallott kudarcot, még ha a mai látszat ezt is mutatná. Vannak-e annak külső jegyei, hogy egy egyetem keresztény, vagy sem? Valóban a keresztény értékek hordozói teszik kereszténnyé az egyetemet? Hogyan tegyük keresztényebbé egyetemünket?); 17.40 - Szünet: 18 - Előadás: Kató Béla (Kolozsvár) egyházkerületi főjegyző, a Sapientia Alapítvány elnöke: Egy keresztény hátterű magyar egyetemi rendszer felépítése Erdélyben; 18.40 - Kulturális műsor. Fellép a Tálentum együttes és a Partiumi Énekkar. Orgonán játszik Józsa Domokos egyetemi hallgató. Emlékezés. Nagyváradon Rulikowski Kázmér sírjánál a sokadalom nemcsak a lengyel szabadsághős emléke előtt tisztelgett, és helyezett el koszorút, hanem a spanyolországi terrortámadás áldozatai emlékének is háromperces csenddel adózott. Fotó: Péter I. Zoltán