Bihari Napló, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-227. szám)

2009-09-16 / 215. szám

......................NA RÓ....................... Összesen 3 millió 300 ezer diá­kot vártak az iskolapadok, kö­zülük 2 millió 700 ezer általános és középiskolás, és több mint félmillió az óvodások száma. A gyermekek közül 220 ezren most kezdik az általános iskolát. A tanév komoly társadalmi feszült­ségek közepette indult, mivel a kormány tegnap készült beter­jeszteni az oktatás reformjáról és az egységes közalkalmazotti bérezésről szóló törvény terveze­teit, mindkettő „húsbavágóan” érinti a rendkívül szerény ke­resetű tanárokat. Politikus, kifelé! A kormány az utolsó pilla­natig egyeztetett az oktatás­ban dolgozók érdekképviseleti szerveivel a javadalmazásokkal kapcsolatos törvénytervezetről. A szakmai szervezetek elége­detlenül álltak fel az asztaltól, mivel hátrányosan érintik őket mind az előirányzott bérezési elképzelések, mind a már el­rendelt elbocsátások, mind pe­dig a kilátásba helyezett, fize­tés nélküli szabadnapok. Szakszervezeteik felhívásá­ra a tanárok közül sokan a tanévnyitó ünnepségekről való távollétükkel jelezték az oda ér­kező politikusok számára, hogy nem kívánatos személyek az iskolákban. Hétfőn több helyen „magukra hagyták” az adott is­kolába látogató politikust, ami­kor az beszédet mondott. Több pedagógus is kifejtette: a politi­kusok nem tettek semmit értük. A tanévnyitó ünnepség a gyer­mekeké, a szülőké, a tanároké, a politikusok nem teszik helyesen, hogy „összetévesztik” ezeket a helyeket a kampánytribünökkel - mondták a megszólalók. Egy calára§i-i iskolában az oktatók tüntetően a tanári szo­bában maradtak, volt viszont olyan tanintézmény, ahol szívé­lyesen fogadták Raluca Turcant, a kormányzó Demokrata Liberá­lis Párt (PD-L) népszerű politi­kus asszonyát, és például Nagy­váradon sem volt politikusmen­tes a tanévnyitó. Főleg két érdekvédelmi szerve­zet, a Szabad Tanügyi Szakszerve­zetek szövetsége és a Spiru Haret Szövetség szorgalmazta tagjai számára a bojkottot (vagyis azt, hogy az iskolán belül különülje­nek el), egy harmadik szervezet, az Országos Oktatási Föderáció (FEN) vezetése pedig kifejezetten arra biztatta tagjait, hogy el se menjenek az ünnepségekre, ve­gyenek ki ők is „szabadnapot”, ha már a honatyák is „munkaszü­netet” tartanak, és a parlament helyett ünnepelni mennek. A köztisztviselők - így a ta­nárok is - tegnap tüntettek a parlament előtt, október 5-én pedig egynapos általános sztráj­kot tartanak. Elég a politikusi hazugságokból! A tanárok és a politikusok közötti ellentétek jegyében kezdődött a tanév. Sok oktató bojkottálta a tanévnyitót, tiltakozva az ellen, hogy a politikusok ezt az alkalmat is kampányra használják fel. Diáklányok: ők a hajukat tekergetik, a pedagógusok azonban téphetik a sajátjukat a politikusok miatt Alig haladtunk valamit További reformlépéseket vár az Európai Unió Romániától és Bul­gáriától a közigazgatás, illetve az igazságügy területén - olvasható az uniós külügyminiszterek hétfő­keddi brüsszeli tanácskozásáról kiadott egyik tájékoztatásban. A dokumentum szerint Románia számos üdvözlendő lépést tett ugyan - így például új büntető és polgári törvénykönyvet foga­dott el -, de a változások egyelőre csekély mértékűek, és nem hoz­tak érzékelhető eredményeket a lakosság számára. Romániának széles körű politikai egyetértést kell teremtenie annak érdeké­ben, hogy az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyan és függet­lenül működjön, valamint hogy erősödjék a korrupció elleni harc - ajánlja az unió. A szomszédról Bulgária vonatkozásában a miniszterek megállapították, hogy egyelőre csupán „techni­kai szintű és korlátozott hatá­sú” lépések történtek a tavaly nyáron az Európai Bizottság ál­tal feltárt hiányosságok orvos­lása érdekében. Az EU szerint további érdemi eredményeket kell elérni a magas szinteken tapasztalható korrupciós, il­letve a szervezett bűnözéshez köthető ügyek kivizsgálásá­ban, üldözésében és a megfele­lő ítéletek meghozatalában. Az uniós tagállami kormányokat képviselő tanács „egyértelmű politikai elkötelezettséget vár Bulgáriától arra, hogy megkez­di az igazságszolgáltatás mély­reható reformját”. ••• Ismét üzent Brüsszel... Premier: letiltva a tévéből A Realitatea-Catavencu (R­C) médiatröszt vezetője, Sergiu Toader bejelentette: egyes po­litikusokat és közszereplőket teljesen kitiltottak hírtévéjük­ből, mert szerinte az illetők ge­rinctelenek. Közölte azon köz­szereplőknek a nevét, akiket teljesen kitiltottak a Realitatea TV-től, semmilyen körülmé­nyek között nem kerülhetnek képernyőre. A tiltólistán töb­bek közt olyan közszereplők vannak feltüntetve, mint Gigi Becali, Corneliu Vadim Tudor, Aurelian Pavelescu, Marius Marinescu és Lavinia Sandru. „A feketelista nyitott, még van rajta hely - mondta Toader, hozzátéve, hogy amennyiben az érintett személyek visel­kedése civilizáltabbá válik, a tiltás megszüntethető”. További lajstromok Eugen Nicolicea PSD- képviselő például azért került fel a listára, mert élő adásban csú­nya szavakat vágott a moderá­tor fejéhez. A feketelista mellett az R­C vezetője az „agyonszere­peltetettek” listáját és egy fehér listát is közölt Előbbibe azokat a közszereplőket sorolja, akik túl sok megjelenést kapnak a csa­tornán, mint például Nicolae Bamcioiu, Bogdan Chireac vagy Cozmin Gu$á. Utóbbin azonban olyan embereket említ, akik megérdemelnék, hogy többször szerepeljenek a tévék képernyő­jén. A fehérlista jelöltjei: Dan Puric színész, Mircea Diaconu tanár, Corneliu Porumboiu és Cristian Mungiu filmrendező, Solomon Marcus akadémikus, valamint a fiatal értelmiségiek. Sergio Toader OK­SZKI-VILÁG Biztos a biztosi poszt? Karnyújtásnyi közelségbe ke­rült Románia számára az euró­pai mezőgazdasági biztos poszt­ja, miután annak eddigi birto­kosa, a dán Mariann Fischer Boel bejelentette visszalépését. - véli a bukaresti média. Ma­riann Fischer Boel az európai mezőgazdasági miniszterek ta­lálkozóján jelentette be Dánia szándékát, miszerint igényt tartana a klímaváltozásért fele­lős biztosi tisztségre, amennyi­ben létrehozzák azt. Ha Dánia továbbra is ragaszkodott volna a mezőgazdasággal foglalkozó biztosi poszthoz, Romániának aligha lett volna esélye meg­nyerni azt. Bukarest e pillanatban úgy érzi, hogy egyre közelebb ke­rül az áhított célhoz. Az ország ugyanis már több mint fél éve lobbizik azért, hogy a jelenle­ginél fontosabb posztot szerez­zen az Európai Bizottságban (most a „soknyelvűségért felelős” biztos foglal helyet a testületben a román Leonard Orbán személyében). Már meg is nevezte jelöltjét, aki nem más, mint Dacian Ciolos volt liberális párti román me­zőgazdasági miniszter. Dacian Ciolos Elvtársias együttműködés Élesen bírálták magyar euró­pai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Euró­pai Parlament plenáris ülé­sén hétfőn Strasbourgban. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselő-testület alelnöke úgy fogalmazott, Szlo­vákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mér­tékben ellentmond az európai szellemiségnek. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője sze­rint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig „az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel a szavát”. Lemondás írásban beadott hozzászó­lásában többek között Gyürk András és Gál Kinga fideszes képviselők is szóvá tették a sé­relmeket. Ebbe a sorba illeszke­dik Tőkés László EP-képviselő ugyancsak írásban benyújtott felszólalása, valamint az e kérdéskörben kibocsátott nyi­latkozata. Hangsúlyozta: „Az MSZP politikai évadnyitóján Bajnai Gordon miniszterelnök magyar sikerként könyvelte el a szlovák államnyelvtörvény ügyében tartott szeptember 10-i találkozót. Állításával szö­ges ellentétben, szeptember 11-i tanácskozásukon a Kárpát-me­dencei Képviselők Fórumának határon túli résztvevői a talál­kozót szinte teljes egyöntetűség­gel szlovák sikerként, illetve magyar vereségként értékelték. A két szocialista utódpárt közös nyilatkozata alapján megálla­pítható, hogy a még hivatalban lévő magyar kormány a kom­munista internacionalizmus kádári örökségének az egye­nes folytatásaképpen hagyja cserben a szorongatott határon túli magyarságot, és mond le a külpolitikai nemzeti érdekér­vényesítésről. A kommunista vezetésű honi hazugságpolitika nemzetköziesedésének lehetünk tanúi, amikor is a magyar és a szlovák utódpárt elvtársi test­vériességgel működik együtt az Európai Parlament Szocialista Frakciójában, a valós problé­mákat elkendőző egyezséget köt a nemzeti önazonosságá­ban veszélyeztetett felvidéki magyarság feje fölött és annak rovására.” 2009. szeptember 16., szerda Röviden : Cseke a miniszterhez, a mell­rákszűrésre vonatkozó országos programok finanszírozását feszegeti Cseke Attila RMDSZ- szenátor a kedden iktatott kérdésében, amel­­­lyel folytatja a múlt héten kezdett, az egész­ségügyi rendszer visszásságait boncolgató sorozatot. A dokumentumban a honatya sta­tisztikai adatokkal támasztja alá kijelentését, mely szerint a hazai egészségügyi rendszerben is minél több nőnek kellene biztosítani a lehe­tőséget, hogy a betegséget kezdetleges sza­kaszban felfedezhessék. De a valóság ebben az esetben is más. Amint a dokumentumban is áll, újabb felmérések szerint minden nyolcadik nő küzd a mellrákkal, körükben ez a leggyako­ribb rosszindulatú megbetegedés. Kis „határincidens" Határjel rongálása miatt rendelt el nyomozást a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a hármas határnál található határköveket ugyanis a hétvégén megrongálták. Vasárnap a román határőrizeti szervek jelezték, hogy a hármas határnál található határkövet meg­rongálták, és arról két ország - Románia és Szerbia - címerét eltávolították. A rendőrség vasárnap délután több tanút kihallgatott, illetve a helyszín mellett további kutatásra került sor, ami érintette a közeli panziót is. Az adatgyűjtést követően a nyomozó hatóság vasárnap késő este gyanúsítottként vont fe­lelősségre egy férfit. A több tanú és a gyanú­sított együttműködő volt, így hétfőn a panzió tavában megtalálták a határkőről eltávolított címereket. A büntetőeljárás a gyanúsított sza­badlábon hagyása mellett megkezdődött. Nem. A székely zászló nem lesz kitűzve a parlamentben - mondta Sepsiszentgyör­­gyön Vasile Blaga fejlesztési miniszter. A tárcavezető azt követően tette a nyilatko­zatot, miután a háromszéki Magyar Pol­gári Párt kezdeményezte a székely zászló parlamentben való kitűzését. Blaga kifej­tette: a helyi önkormányzatok joga eldön­teni, hogy településükön kitűzik vagy sem a székely zászlót, azonban Bukarestben ez nem történik meg. (Képünkön a lobogó egy székelyföldi intézményben.) Agyonverték a sofőrt Halálra vertek egy cseh kamionsofőrt az Arad megyei Székudvaron. A tragédiái szombaton a magyar határhoz közeli egyik parkolóhelyen történt, de csak most került nyilvánosságra. A 44 éves cseh férfi a vendéglőben ült, amikor szemtanúk szerint egy mintegy húsztagú, állító­lag ittas fiatal romákból álló csoport provokálni kezdte. Amikor a férfi felállt, a romák kihur­colták az épület elé, ahol halálra rugdosták. A helyszínre érkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani. További három cseh kamionos, akik megpróbálták védeni tár­sukat, súlyos sérüléseket szenvedett. Egy másik cseh kamionos, aki röviddel a verekedés után érkezett a helyszínre, szintén azt mondta a lap­nak, hogy a támadók romák voltak. A román rendőrség eddig a csoport hét tagját vette őrizetbe. Az incidens tényét a cseh külügymi­nisztérium megerősítette. „Megerősíthetem azt az értesülést, hogy a cseh nagykövetség már tárgyalt a román hatóságokkal arról a vere­kedésről, amely a cseh sofőrök és a mintegy húsz román állampolgár között robbant ki. Értesüléseink szerint a verekedés egyik cseh résztvevője sérüléseibe belehalt" - nyilatkoz­ta a lapnak Milan Repka szóvivő. Tekintettel a folyamatban lévő vizsgálatokra, részleteket nem közölt.

Next