Bihari Napló, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-14 / 10. szám

OR­SZÁG-VILM­ ŐK­-Pákay Franciska - Hogyan jellemezné az ala­kulóban lévő büdzsét? - Tudni kell, hogy ez se nem bal-, se nem jobboldali költség­­vetés, sokkal inkább nadrág­­szíjszorító. Pozitív része, hogy minden egyes tétele javítható, és némi optimizmusra ad okot, hogy az elemzők szerint 2010 végére gazdasági növekedésre lehet számítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fog­juk keményen érezni a válsá­got az év első felében. - Nagy az ellenzék nyomása? - Természetesen keményen küzdenek, hiszen ez a dolguk. Nem is számítottunk másra, de ők nyugodtan ígérhetnek, hiszen az ő vállalásaik teljesí­tését is a kormányon fogja a lakosság számon kérni. Meg kell azonban érteniük nekik is, hogy a rendelkezésre álló pénzt racionálisan kell elkölteni. - Mikorra lehet meg ön szerint a költségvetés vég­leges változata? - Ezen a héten várhatóan meglesz a szavazásra bocsátható költségvetési javaslat. Az ellen­zék még keményen védi az állás­pontját, de a jó politika lényege, hogy a kormány és az ellenzék kompromisszumra jusson. - A módosító javaslatok ma­gas számát mivel magyarázza? - Az RMDSZ részéről körül­belül hetven módosító javaslatot számoltunk össze, hiszen úgy gondoltuk, hogy csak a valóban halaszthatatlan dolgokra kell ös­­­szepontosítani ezekben az idők­ben. Természetesen a valamivel több mint 6000 indítvány között voltak komoly, megfontolandó javaslatok is, de szép számmal akadtak, ha nem is nevetséges, de mindenképpen humoros el­képzelések. A javaslatok döntő többségének célja az lehetett, hogy lassítsa a procedúrát. - Az előterjesztések mindegyike megalapo­zott? - Vannak olyan módo­sító indítványok, ame­lyek alapelvet szeretné­nek megváltoztatni, és vannak olyanok, ame­lyekben konkrét pénz­összegek leosztására törekszenek. Ami­kor módosítást kérnek, egy alap­tételt mindenkép­pen figyelembe venni: honnan lehet finanszírozni az adott beruházást. Ez egy komoly sakkjátszma, mert ha teszem azt szükségem van inf­rastrukturális bővítés­re, akkor meg kell je­lölnöm, hogy milyen pénzből valósíthatom meg. Nem lehet mindent a kormány rendel­kezésére álló alapból várni, mert annak a kerete is véges. - Melyik önök által benyúj­tott javaslatot emelné ki? - Fontos lenne véleményünk szerint, ha az infrastrukturális be­fektetések kifizetésénél a tartozás régiségét és a megvalósítást ven­nék figyelembe. Tehát elsőbbséget élvezzen annak a munkálatnak a kifizetése, amelyet 2008 végén kezdtek meg, a 2010-ben megkez­detteknél, és ugyanígy előbb azt a munkálatot fizessék ki, amely kö­zel áll a befejezéshez és a végleges átadáshoz, mint azt, amelyet csak most kezdenének meg. - Milyen előnye lehet en­nek a módosításnak? - Gazdaságfejlesztési gesz­tusnak nevezném, hiszen ha a vállalkozót - és gondolok itt a saját, Szatmár megyei vállal­kozóinkra­­ kifizetjük, akkor nem kell elküldje az alkalma­zottait, akik így nem lesznek munkanélküliek. Ha tovább megyek, akkor az alkalmazott adót fizet, és vásárol, tehát va­lamikor a kör végén az állam által kifizetett pénz egy része visszakerül az állam zsebébe. A pénznek forognia kell ahhoz, hogy működjön a gazdaság. - Mennyi része van az RMDSZ-nek a költségvetésben? - Ahogy mondani szokták: ho­zott anyagból dolgozunk. A költ­ségvetés előkészítése minden év­ben május körül kezdődik meg, hogy október végén kész legyen. Mivel tavaly májusban mi még ellenzékben voltunk, amikor a PD-L-vel való kormányzás mellett döntöttünk, mi már csak apróbb, minisztériumi szinten való módo­sító indítványokkal járulhattunk hozzá a költségvetéshez. Nadrágszíjszorító a költségvetés Komoly viták zajlanak a költségvetéssel kapcsolatban Bukarestben. Erdei D. István Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt kérdeztük a költségvetést övező disputák hátteréről. Kijöhet Február 15-i hatállyal két hónapra ismét szabadláb­ra helyezték Mihai Chirac tábornokot, ezúttal egy szívműtét elvégzése ér­dekében. A temesvári forradalmárok közé lö­­vetésben bűnösnek talált extábornok már hasonló okkal volt szabadlábon három hónapig, de vé­gül akkor nem műtötték meg... Mint ismeretes, vele együtt ítélték el, majd helyezték szabad­lábra ideiglenesen Victor Atanasie Stanculescut. Utóbbi is „egészségügyi okokból kapott kimenőt”, de újságírók egy kaszi­nóban találtak rá végül. Nem sokkal később vis­­­szament a börtönbe. Mihai Chijac Egyre több vállalkozás tűnik el Óriási a különbség: tavalyelőtt összesen tizenkétezer cég függesztette fel a tevékenységét Romániában, a tavalyi évben viszont 133 ezer. Szeghalmi Örs Összesen 133.362, korábban aktív cég függesztette fel te­vékenységét, illetve csődölt be az országban tavaly. Egyebek mellett erről szólnak az orszá­gos cégjegyzőség kimutatásai, amelyeket tegnap küldtek meg lapunknak. Mint ismeretes, a vállalkozások zöme a tavaly ta­vasszal bevezetett átalányadó miatt is felfüggeszteni vagy be­fejezni kényszerült tevékenysé­gét - ám információink szerint ezt az adót idén jelentősen mó­dosítják majd a törvényhozók. Mindenesetre sokatmondó az az adat is, hogy 2008-ban még összesen csak 12.019 vállalko­zás „szünetelt” vagy állt le, ta­valy viszont már ennek több mint a tízszerese... Kényszerpályán A legfrissebb összesítés sze­rint tavaly december 31-én - tehát a nagy „leállási” hullám után - Bihar megyében 33.403 aktív, kereskedelmi jellegű te­vékenységet folytató vállalko­zás volt még. Ezzel megyénk még így is az ország élvonalá­ba tartozik. Az elemző szakem­berek is - akárcsak maguk a vállalkozók - a gazdasági vál­sággal és az új, átalány alapú adózási rendszer bevezetésével magyarázzák a jelenséget. A gazdasági válság legin­kább az ingatlanügynökségeket lehetetlenítette el, valamint a más ilyen jellegű befektetése­ket. A másik különösen ko­moly visszaesést - ezzel is ös­­­szefüggésben - az építőipar ta­pasztalhatta. 2009-ben az ilyen vállalkozások közül majdnem 20.000, azaz közel ötödük ment csődbe, vagy állította le tevé­kenységét. Jelenleg mintegy 60 ezer ilyen vállalkozás tevé­kenykedik még, félmilló mun­kahelyet adva. Fogyóban a munkahelyek Romániában, s ezzel az életszínvonal is csökken Freedom House: Románia tovább bukdácsol A Freedom House általánosságban megállapította, hogy tavaly ismét visszaszorulóban volt a világon a szabadság; 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett. Magyarország továbbra is a sta­bil demokráciák közé tartozik, tavaly is a legjobb értékelést kapta a politikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartá­sa terén a Freedom House-tól - az amerikai szervezet kedden tette közzé világjelentését. A de­mokrácia terjedését 1941 óta vi­lágszerte támogató washingtoni nem kormányzati szervezet be­sorolása szerint Magyarország a vizsgált 194 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül. Ki hol? Magyarország szomszédjai közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia - akárcsak a korábbi években - a legmagasabb osz­tályzatokat kapta. Románia tel­jesítménye változatlanul mind a politikai, mind a polgári jo­gok terén eggyel rosszabb, 2-es értékű volt. Horvátország egy osztályzatot javított a politikai jogokat illetően, így a legjobb, 1-es besorolást kapta, a polgári jogok vonatkozásában 2-es ma­radt. Szerbia ugyancsak eggyel jobb - a tavalyi 3-as után 2-es - osztályzatot kapott a politikai jo­gok tekintetében, a polgári jogok területén változatlanul 2-es volt az eredménye. Ukrajna teljesít­ményét mindkét kategóriában változatlanul 3-asra értékelték. A Freedom House általános­ságban megállapította, hogy ta­valy ismét visszaszorulóban volt a világon a szabadság; 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett, a részben szabadnak minősülő államok száma pedig 62-ről 58- ra csökkent (a szabad világhoz tartozó államok száma változat­lanul 89 volt). Továbbra is a Kö­zel-Kelet országaiban tapasztal­ható a legnagyobb elnyomás. A szervezet a legsúlyosabb negatív példák között említette, hogy Kí­nában sok olyan aktivistát tartóz­tattak le, aki több szabadságot és a kommunista párt uralmának végét követelte, Oroszországban pedig újságírókat és jogvédőket gyilkoltak meg. A világjelentés szerint 2008-hoz képest tavaly erősödött az elnyomás Iránban, Oroszországban, Venezuelában és Vietnamban. Tüntetőverés Kínában 2010. január 14., csütörtök Röviden a kibocsátás: Románia 1 milliárd euró értékben tervez eurokötvényt kibocsátani va­lamikor az első negyedévben - jelentette be Sebastian Vladescu román pénzügyminiszter. A román parlamentben folyó idei költség­­vetési terv vitája során Sebastian Vladescu rámutatott arra, hogy a piaci feltételek ala­kulásától függ, mikor jelenik meg a nemzet­közi kötvénypiacon Románia. Elemzők szerint nagy kereslet várható a román adósságpapí­rok iránt, mivel lezárult a három hónapon át tartó belpolitikai bizonytalanság, és jó úton halad az ország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által irányított 20 milliárd dolláros ké­szenléti hitelfolyósítás felújítása felé. Aktív a titkosszolgálat Kérdéses dolog a demokrácia Romániában - állította az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller egy interjúban. A romániai születésű, 1987 óta Németországban élő írónő azt mondta a Der Standardnak: szülőhazájában járva még ma is érzi, hogy megfigyeli a titkosszolgálat. Tény - mondta Müller hogy a rendszerváltás után a kommunista titkosszolgálat, a Securitate embereinek 40 százalékát átvette az új szer­vezet, az SRI. „Nem ugyanúgy csinálják, mint korábban, halálos fenyegetéseket már nem kapok, de folytatják. A jelek szerint továbbra is érdekük, hogy tudjam: amikor Romániában vagyok, szemmel tartanak" - fogalmazott. A kérdésre, hogy mit jelent ez az ország de­mokratikus fejlődése szempontjából, azt felel­te: azt jelenti, hogy a demokrácia „kérdéses dolog" Romániában. A korrupció és mindaz, amit az Európai Unió újra meg újra bírál Romániával kapcsolatban, azzal függ össze, hogy a régi rendszerhez tartozó politikai klik­kek tagjai továbbra is segítik egymást. A román sajtó a korrupciós ügyek egy ré­szét feltárja, de következmények nélkül, az értelmiséget pedig nem érdekli a diktatóri­kus múlt feldolgozása és az újra pozícióba került régi káderek figyelése. Mindez az igazságszolgáltatás, illetve „a román Birthler­­hatóság" feladata lenne - vélekedett, a rendszerváltás előtti titkosszolgálati szervek irattárát feldolgozó német hivatalra utalva. Az ismert német szerző korábban egy berlini beszédében elmondta, hogy Romániában élve a diktatúra zaklatásai miatt az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. Herta Müller, romániai születésű Nobel-d­as író Amerikai érdekek (?) Sorin Ovidiu Vantu román sajtómágnás médiabefektetése a Moldovai Köztársaságban valójában amerikai érdekeket szolgál - vé­lik tudni romániai médiaszakértők. Catalin Tolontan kifejtette: Vantu lényegében Nyugat­ról, elsősorban az Egyesült Államokból kapott megbízást arra, hogy a Moldovai Köztársaság­ban televíziót alapítson. Ennek állítólag az a célja, hogy „demokratizálja" az ottani médiát, amely a jelen pillanatban túlságosan is a hata­lom kezében van. Tolontan „érdekes" összefüggést lát két esemény között: Joe Biden amerikai alelnök nemrég Bukarestben járt, és beszédében úgy beszélt Romániáról, mint „hídról" Moldova irányában, egy hónappal később pedig Vantu bejelenti, hogy be akar fektetni a moldovai médiába, holott - mint Tolontan fogalmaz - üzleti szempontból az teljesen értelmetlen. Bejelentése óta a bukaresti amerikai nagykö­vetség megkereste Tolontant, és közölte vele, hogy az amerikai kormánynak nincs kapcsola­ta semmiféle román médiamágnással. Iulian Comanescu médiaelemző maga is úgy látja, hogy az amerikaiaknak szerepük lehet ebben az ügyben. Úgy vélekedik: az amerikai­ak sokkal inkább szorgalmazzák a Moldovához való közeledést, mint az Európai Unió, amely egyfajta „status quo" fenntartását kívánja in­kább, nem akar ujjat húzni Moszkvával.

Next