Bihari Napló, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-14 / 10. szám
ORSZÁG-VILM ŐK-Pákay Franciska - Hogyan jellemezné az alakulóban lévő büdzsét? - Tudni kell, hogy ez se nem bal-, se nem jobboldali költségvetés, sokkal inkább nadrágszíjszorító. Pozitív része, hogy minden egyes tétele javítható, és némi optimizmusra ad okot, hogy az elemzők szerint 2010 végére gazdasági növekedésre lehet számítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fogjuk keményen érezni a válságot az év első felében. - Nagy az ellenzék nyomása? - Természetesen keményen küzdenek, hiszen ez a dolguk. Nem is számítottunk másra, de ők nyugodtan ígérhetnek, hiszen az ő vállalásaik teljesítését is a kormányon fogja a lakosság számon kérni. Meg kell azonban érteniük nekik is, hogy a rendelkezésre álló pénzt racionálisan kell elkölteni. - Mikorra lehet meg ön szerint a költségvetés végleges változata? - Ezen a héten várhatóan meglesz a szavazásra bocsátható költségvetési javaslat. Az ellenzék még keményen védi az álláspontját, de a jó politika lényege, hogy a kormány és az ellenzék kompromisszumra jusson. - A módosító javaslatok magas számát mivel magyarázza? - Az RMDSZ részéről körülbelül hetven módosító javaslatot számoltunk össze, hiszen úgy gondoltuk, hogy csak a valóban halaszthatatlan dolgokra kell összepontosítani ezekben az időkben. Természetesen a valamivel több mint 6000 indítvány között voltak komoly, megfontolandó javaslatok is, de szép számmal akadtak, ha nem is nevetséges, de mindenképpen humoros elképzelések. A javaslatok döntő többségének célja az lehetett, hogy lassítsa a procedúrát. - Az előterjesztések mindegyike megalapozott? - Vannak olyan módosító indítványok, amelyek alapelvet szeretnének megváltoztatni, és vannak olyanok, amelyekben konkrét pénzösszegek leosztására törekszenek. Amikor módosítást kérnek, egy alaptételt mindenképpen figyelembe venni: honnan lehet finanszírozni az adott beruházást. Ez egy komoly sakkjátszma, mert ha teszem azt szükségem van infrastrukturális bővítésre, akkor meg kell jelölnöm, hogy milyen pénzből valósíthatom meg. Nem lehet mindent a kormány rendelkezésére álló alapból várni, mert annak a kerete is véges. - Melyik önök által benyújtott javaslatot emelné ki? - Fontos lenne véleményünk szerint, ha az infrastrukturális befektetések kifizetésénél a tartozás régiségét és a megvalósítást vennék figyelembe. Tehát elsőbbséget élvezzen annak a munkálatnak a kifizetése, amelyet 2008 végén kezdtek meg, a 2010-ben megkezdetteknél, és ugyanígy előbb azt a munkálatot fizessék ki, amely közel áll a befejezéshez és a végleges átadáshoz, mint azt, amelyet csak most kezdenének meg. - Milyen előnye lehet ennek a módosításnak? - Gazdaságfejlesztési gesztusnak nevezném, hiszen ha a vállalkozót - és gondolok itt a saját, Szatmár megyei vállalkozóinkra kifizetjük, akkor nem kell elküldje az alkalmazottait, akik így nem lesznek munkanélküliek. Ha tovább megyek, akkor az alkalmazott adót fizet, és vásárol, tehát valamikor a kör végén az állam által kifizetett pénz egy része visszakerül az állam zsebébe. A pénznek forognia kell ahhoz, hogy működjön a gazdaság. - Mennyi része van az RMDSZ-nek a költségvetésben? - Ahogy mondani szokták: hozott anyagból dolgozunk. A költségvetés előkészítése minden évben május körül kezdődik meg, hogy október végén kész legyen. Mivel tavaly májusban mi még ellenzékben voltunk, amikor a PD-L-vel való kormányzás mellett döntöttünk, mi már csak apróbb, minisztériumi szinten való módosító indítványokkal járulhattunk hozzá a költségvetéshez. Nadrágszíjszorító a költségvetés Komoly viták zajlanak a költségvetéssel kapcsolatban Bukarestben. Erdei D. István Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt kérdeztük a költségvetést övező disputák hátteréről. Kijöhet Február 15-i hatállyal két hónapra ismét szabadlábra helyezték Mihai Chirac tábornokot, ezúttal egy szívműtét elvégzése érdekében. A temesvári forradalmárok közé lövetésben bűnösnek talált extábornok már hasonló okkal volt szabadlábon három hónapig, de végül akkor nem műtötték meg... Mint ismeretes, vele együtt ítélték el, majd helyezték szabadlábra ideiglenesen Victor Atanasie Stanculescut. Utóbbi is „egészségügyi okokból kapott kimenőt”, de újságírók egy kaszinóban találtak rá végül. Nem sokkal később visszament a börtönbe. Mihai Chijac Egyre több vállalkozás tűnik el Óriási a különbség: tavalyelőtt összesen tizenkétezer cég függesztette fel a tevékenységét Romániában, a tavalyi évben viszont 133 ezer. Szeghalmi Örs Összesen 133.362, korábban aktív cég függesztette fel tevékenységét, illetve csődölt be az országban tavaly. Egyebek mellett erről szólnak az országos cégjegyzőség kimutatásai, amelyeket tegnap küldtek meg lapunknak. Mint ismeretes, a vállalkozások zöme a tavaly tavasszal bevezetett átalányadó miatt is felfüggeszteni vagy befejezni kényszerült tevékenységét - ám információink szerint ezt az adót idén jelentősen módosítják majd a törvényhozók. Mindenesetre sokatmondó az az adat is, hogy 2008-ban még összesen csak 12.019 vállalkozás „szünetelt” vagy állt le, tavaly viszont már ennek több mint a tízszerese... Kényszerpályán A legfrissebb összesítés szerint tavaly december 31-én - tehát a nagy „leállási” hullám után - Bihar megyében 33.403 aktív, kereskedelmi jellegű tevékenységet folytató vállalkozás volt még. Ezzel megyénk még így is az ország élvonalába tartozik. Az elemző szakemberek is - akárcsak maguk a vállalkozók - a gazdasági válsággal és az új, átalány alapú adózási rendszer bevezetésével magyarázzák a jelenséget. A gazdasági válság leginkább az ingatlanügynökségeket lehetetlenítette el, valamint a más ilyen jellegű befektetéseket. A másik különösen komoly visszaesést - ezzel is összefüggésben - az építőipar tapasztalhatta. 2009-ben az ilyen vállalkozások közül majdnem 20.000, azaz közel ötödük ment csődbe, vagy állította le tevékenységét. Jelenleg mintegy 60 ezer ilyen vállalkozás tevékenykedik még, félmilló munkahelyet adva. Fogyóban a munkahelyek Romániában, s ezzel az életszínvonal is csökken Freedom House: Románia tovább bukdácsol A Freedom House általánosságban megállapította, hogy tavaly ismét visszaszorulóban volt a világon a szabadság; 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett. Magyarország továbbra is a stabil demokráciák közé tartozik, tavaly is a legjobb értékelést kapta a politikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartása terén a Freedom House-tól - az amerikai szervezet kedden tette közzé világjelentését. A demokrácia terjedését 1941 óta világszerte támogató washingtoni nem kormányzati szervezet besorolása szerint Magyarország a vizsgált 194 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül. Ki hol? Magyarország szomszédjai közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia - akárcsak a korábbi években - a legmagasabb osztályzatokat kapta. Románia teljesítménye változatlanul mind a politikai, mind a polgári jogok terén eggyel rosszabb, 2-es értékű volt. Horvátország egy osztályzatot javított a politikai jogokat illetően, így a legjobb, 1-es besorolást kapta, a polgári jogok vonatkozásában 2-es maradt. Szerbia ugyancsak eggyel jobb - a tavalyi 3-as után 2-es - osztályzatot kapott a politikai jogok tekintetében, a polgári jogok területén változatlanul 2-es volt az eredménye. Ukrajna teljesítményét mindkét kategóriában változatlanul 3-asra értékelték. A Freedom House általánosságban megállapította, hogy tavaly ismét visszaszorulóban volt a világon a szabadság; 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett, a részben szabadnak minősülő államok száma pedig 62-ről 58- ra csökkent (a szabad világhoz tartozó államok száma változatlanul 89 volt). Továbbra is a Közel-Kelet országaiban tapasztalható a legnagyobb elnyomás. A szervezet a legsúlyosabb negatív példák között említette, hogy Kínában sok olyan aktivistát tartóztattak le, aki több szabadságot és a kommunista párt uralmának végét követelte, Oroszországban pedig újságírókat és jogvédőket gyilkoltak meg. A világjelentés szerint 2008-hoz képest tavaly erősödött az elnyomás Iránban, Oroszországban, Venezuelában és Vietnamban. Tüntetőverés Kínában 2010. január 14., csütörtök Röviden a kibocsátás: Románia 1 milliárd euró értékben tervez eurokötvényt kibocsátani valamikor az első negyedévben - jelentette be Sebastian Vladescu román pénzügyminiszter. A román parlamentben folyó idei költségvetési terv vitája során Sebastian Vladescu rámutatott arra, hogy a piaci feltételek alakulásától függ, mikor jelenik meg a nemzetközi kötvénypiacon Románia. Elemzők szerint nagy kereslet várható a román adósságpapírok iránt, mivel lezárult a három hónapon át tartó belpolitikai bizonytalanság, és jó úton halad az ország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által irányított 20 milliárd dolláros készenléti hitelfolyósítás felújítása felé. Aktív a titkosszolgálat Kérdéses dolog a demokrácia Romániában - állította az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller egy interjúban. A romániai születésű, 1987 óta Németországban élő írónő azt mondta a Der Standardnak: szülőhazájában járva még ma is érzi, hogy megfigyeli a titkosszolgálat. Tény - mondta Müller hogy a rendszerváltás után a kommunista titkosszolgálat, a Securitate embereinek 40 százalékát átvette az új szervezet, az SRI. „Nem ugyanúgy csinálják, mint korábban, halálos fenyegetéseket már nem kapok, de folytatják. A jelek szerint továbbra is érdekük, hogy tudjam: amikor Romániában vagyok, szemmel tartanak" - fogalmazott. A kérdésre, hogy mit jelent ez az ország demokratikus fejlődése szempontjából, azt felelte: azt jelenti, hogy a demokrácia „kérdéses dolog" Romániában. A korrupció és mindaz, amit az Európai Unió újra meg újra bírál Romániával kapcsolatban, azzal függ össze, hogy a régi rendszerhez tartozó politikai klikkek tagjai továbbra is segítik egymást. A román sajtó a korrupciós ügyek egy részét feltárja, de következmények nélkül, az értelmiséget pedig nem érdekli a diktatórikus múlt feldolgozása és az újra pozícióba került régi káderek figyelése. Mindez az igazságszolgáltatás, illetve „a román Birthlerhatóság" feladata lenne - vélekedett, a rendszerváltás előtti titkosszolgálati szervek irattárát feldolgozó német hivatalra utalva. Az ismert német szerző korábban egy berlini beszédében elmondta, hogy Romániában élve a diktatúra zaklatásai miatt az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. Herta Müller, romániai születésű Nobel-das író Amerikai érdekek (?) Sorin Ovidiu Vantu román sajtómágnás médiabefektetése a Moldovai Köztársaságban valójában amerikai érdekeket szolgál - vélik tudni romániai médiaszakértők. Catalin Tolontan kifejtette: Vantu lényegében Nyugatról, elsősorban az Egyesült Államokból kapott megbízást arra, hogy a Moldovai Köztársaságban televíziót alapítson. Ennek állítólag az a célja, hogy „demokratizálja" az ottani médiát, amely a jelen pillanatban túlságosan is a hatalom kezében van. Tolontan „érdekes" összefüggést lát két esemény között: Joe Biden amerikai alelnök nemrég Bukarestben járt, és beszédében úgy beszélt Romániáról, mint „hídról" Moldova irányában, egy hónappal később pedig Vantu bejelenti, hogy be akar fektetni a moldovai médiába, holott - mint Tolontan fogalmaz - üzleti szempontból az teljesen értelmetlen. Bejelentése óta a bukaresti amerikai nagykövetség megkereste Tolontant, és közölte vele, hogy az amerikai kormánynak nincs kapcsolata semmiféle román médiamágnással. Iulian Comanescu médiaelemző maga is úgy látja, hogy az amerikaiaknak szerepük lehet ebben az ügyben. Úgy vélekedik: az amerikaiak sokkal inkább szorgalmazzák a Moldovához való közeledést, mint az Európai Unió, amely egyfajta „status quo" fenntartását kívánja inkább, nem akar ujjat húzni Moszkvával.