Fáklya, 1965. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1965-10-09 / 239. szám
I AIREP CRISANA TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX. évf. 239. sz. 1965. október 9. szombat 4 oldalára 25 báni. HIVATALOS ROMÁN-INDIAI MEGBESZÉLÉSEK j KUKORICÁI Az Államtanács Palotájában péntek délben hivatalos megbeszélések folytak le Chivu StoiChivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke péntek este fogadást adott az Államtanács palotájában dr. Sarvepalli Radhakrishnannak, az Indiai Köztársaság elnökének romániai látogatása alkalmából. Részt vettek: Ion Gheorghe Maurer, Ștefan Voitec, Constanta Cráciun, Gheorghe Radulescu, Grigore Geamanu, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, Dr. Sarvepalli Radhakrishnan, az Indiai Köztársaság elnöke és a kíséretében levő indiai hivatalos személyek péntek délelőtt megtekintettek fővárosi új lakónegyedeket és szociális-kulturális létesítményeket. A vendégek felkeresték a Falumúzeumot, ahol Ion Moraru, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke fogadta őket. India elnöke beírta nevét a múzeum vendégkönyvébe. A vendégek népművészeti tárgyakat kaptak uján A délután folyamán a magasrangú indiai vendég hivatalos személyek kíséretében a Művészeti Múzeumba látogatott el, ahol Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottságba, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és dr. Sarvepalli Radica-Justinian, a Román Ortodox Egyház pátriárkája, kulturális személyiségek, tábornokok és törzstisztek, román újságírók és külföldi sajtótudósítók. Jelen voltak Bucurestiben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. A fogadás kezdetén elhangzott a két ország állami himnusza. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. (Agerpres) dokba és a múzeum egyes kiadványait. Az indiai elnököt városnéző útján elkísérte Ion Cosma, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke és Cristofor Simionescu professzor, az Államtanács tagjai, Aurel Arfeleanu, Románia Szocialista Köztársaság indiai nagykövete, Constantin Popa vezérőrnagy, Horia Maicu, Bucuresti város főépítésze, valamint K. R. F. Khilnani, India bucuresti nagykövete. * (Agerpres). elnöke és több képzőművész fogadta. India elnöke beírta nevét a múzeum emlékkönyvébe. A vendégeknek művészeti albumokat ajándékoztak. (Agerpres) Krishnan, az Indiai Köztársaság elnöke között. Román részről részt vett Constanta Crociun, az Államtanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, George Macovescu külügyminiszter-helyettes, Cristofor Simionescu, az Államtanács tagja, Aurel Ardeleanu, Románia Szocialista Köztársaság indiai nagykövete. Indiai részről részt vett A. M. Thomas, az elnök miniszteri rangú adjutánsa, K. R. F. Khilnani, India bucuresti nagykövete, Y. D. Gundevia, az elnök titkára, G. S. Giil vezérőrnagy, az elnök katonai titkára, dr. S. Gopal külügyminisztériumi igazgató. (Agerpres). AZ INDIAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA HAZÁNKBAN I typis Minden három lakos közül egy CEC- betétes lak meg, mint az egész elmúlt esztendőben. A CEC-betétek egyenlege 1964 azonos időszakához hasonlítva 61,6 százalékkal növekedett. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a különböző szektorokban tevékenykedő dolgozóknak a fizetésemelés és más előnyök révén növekedett a reálbérük, másrészt pedig sokkal több a betétes is. Ebben az időszakban a betétesek száma több mint 221 000-rel növekedett, s elérte az 5 757 000-et, ami azt jelenti, hogy minden három lakos közül egy CEC-betétes. Mind több betétesnek van gépkocsinyereményes könyvecskéje, vagy kötvénye. A CEC csak a II. negyedévben 134 gépkocsit sorsolt ki a betétesek között, a harmadik negyedévben pedig 142 személygépkocsi kerül kisorsolásra. A Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) kimutatásai szerint az év elejétől szeptember 30-ig országunk dolgozói 26,5 százalékkal nagyobb összeget takarítot- I Emberek között élünk című filmet vetítették a tileagdi moziban is. Félóra múlva megszakad a vetítés... csak két fázis van az áramkörben, nem lehet tovább, kiég a gép. A közönség vár, a mozi felelőse szaladgál, telefonál, de a készenléti szerelők dolgoznak valahol a vonalon. Közben telik az idő, a közönség ritkul... majd holnap megnézzük. Csodálatosan megértő közönség. A múlt vasárnap a hatig bejelentett áramszünet miatt is két órát vártak a vetítés megkezdéséig. Fiatra ígérték, de csak nyolckor volt áram. Másnap ismét teltház van, azok is eljöttek, akik első alkalommal nem láthatták a filmet. Ez csak természetes, ha az ember belépőjegyet is vásárol. Pereg a film. És mikor az orvos a vásznon leteszi az operálókést, minden elsötétül. Nem nem a beteg szeme előtt hanem a nézőkkel ismétlődik meg mindez. Ismét telefonálás, szaladgálás Valamikor itt lakott a villanyszerelő de a néptanács más célokra rendezte be a szobát. De lakást a villanyszerelő csak a szomszédos faluban kapott. A közönség? Az vár most is, mint tegnap. De nem megy kifelé. Beszélgets I nem is türelmes már. Arról van szó, hogy ez mégis csak sok, miért nem lakik itt a faluban egy jól képzett szerelő. És a közönségnek igaza van. Végre normális körülmények között szeretne végignézni egy filmet. Volna rá lehetőség, mert emberek között élünk. FEJÉR LÁSZLÓ TÖRIK A takarmányalap biztosítása a miscai mezőgazdasági termelőszövetkezetben is egyik legfontosabb tényező. Arra törekednek, hogy a kukoricaszárat még zöld állapotban szecskázzák. A kukorica betakarítása után közvetlenül vágják a szárat is. Felvételünkön: 1. A tagság a letört kukoricát a szekérre rakja 2. A betakarított területen szecskázzák a tápanyagban még dús szárat. (Vilidár István felvétek ' Remeti-i tapasztalatok: ÉSSZERŰBB OSZTÁLYOZÁSSÁ! - TÖBB SZERSZÁMTÁT • Csökkentik a kitermelési veszteségeket • Magasabb fokon értékesítik a faanyagot • Gépesítik a nehéz, munkaigényes műveleteket Nagyság szerint az elsők közé sorolhatjuk a remeti-i erdőgondnokságot. Két nagy völgyben — a Jád és a Drágán vízválasztójától a Sebes-Körösig — több tízezer hektáros erdőrészen gazdálkodnak. Ekkora terület gondozása, karbantartása nagy hozzáértést igényel. Hozzá kell még számolnunk azt is, hogy a terep elég változatos, olykor veszélyes is: égbenyúló csúcsok, meredek szakadékos hegyoldalak. Viszont a teljesítményt, a gazdaságossági mutatókat ugyanúgy elvárja tőlük az ország, mint bármely más üzemegységtől. Államunk jelentős beruházással, megfelelő műszaki feltételt, élet- és munkakörülményt biztosít az erdőmunkásoknak. Járható erdei utakat építenek a legtávolabbi vágtérif?, kötélpályákat szerelnek a völgyekben. Gépek zaja veri fel az évszázados erdők csendjét. A IX. pártkongresszus feladatul tűzte: gazdaságosan, veszteség nélkül kihozni a faanyagot, s gondos osztályozással több ipari feldolgozásra alkalmas szerszámfát nyerni. Mozgósító tervadatok írják elő: csökkenteni a kitermelési veszteségeket, magasabb fokon értékesíteni a faanyagot, gépesíteni a nehéz, munkaigényes műveleteket. Hogyan, milyen módszerekkel érhetik el a legjobb gazdasági mutatókat, az attól függ, hogy erdőmunkásaink bátran és kellő hozzáértéssel vegyék Faféleség Tehát a kitermelésre szánt faanyagból gondosabb osztályozással több iparilag feldolgozható faanyagot nyertek. A faanyag magasabbrendű értékesítése révén kidöntött rönkmennyiségből terven felül többek között közel ezer köbméter bükk gátterrönköt, 150 köbméter furnk rönköt. 200 köbméter cellulózának alkalmas faanyaggal adtak többet. Ez jórészt a tűzifa rovására, ami érthető is. Ugyanis az erdőt átlag 100— 120 év múlva lehet vágni, s kár lenne az egész mennyiséget tüzelésre szánni, mikor száz és száz rendeltetése van, így nemzetgazdasági szinten egy köb át és terjesszék széles körben a haladó technikát. A kimutatások, adatok amellett szólnak hogy a jádvölgyi erdőmunkások eleget tesznek feladata ■ 1% - nak. Vegyük csak a legszembeötlőbb példát: a bükk és a fenyő kihasználási mutatóit: méter faanyagból ma háromszor-négyszer nagyobb értéket hoznak ki, mint mondjuk húsz esztendővel ezelőtt. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan sikerült az átlagon felüli teljesítményt nyújtaniuk. Kezdhetnénk azzal, hogy idejében felismerték a párt VIII. kongresszusának erdőgazdálkodásra vonatkozó feladatait. Vagyis éltek a gépesítés adta lehetőségekkel, amellyel alapjaiban szervezték át a fakitermelés technológiai folyamatát. Így már csak maga az a tény, hogy a kitermelt famennyiségnek mintegy 80 százalékát globális akkordbérezési rendszerre dolgozó brigádok termelték ki számos gazdasági mutatóra kedvezően hatott. A brigádokat (szám szerint 12) közvetlenül érdekeltté tették, hogy a vágterekről épségben, veszteség nélkül hozzák ki a BAUMEISTER KÁROLY (Folytatás a 2. oldalon) bükkfenyő Kihasználási mutatók %-ban Tervezett Teljesített 66.5 72 95.6 97 Átadásra kész Oradea nyugati városrészében egy új hetvenlakásos négyemeletes tömbház. A napokban ideköltöző dolgozók korszerűen kivitelezett három, illetve négyszobás lakásokban rendezkedhetnek be. Néhány megoldásra váró kérdés a nusfalaui terményátvevő központban Ilyen szép verőfényes ősz, mint az idén már rég nem volt. Adós maradt a tavasz, amit most kárpótol az öregasszonyok nyara. Kell is a jó meleg, mert ettől függ a kukorica beérése. A rövid tenyészidejű és korábbi vetésű kukoricatáblák szemlátomást érnek. A kóró, bár sok helyen még zöldes, de a sárguló csövek már a betakarítás idejét jelzik. A Szilágyság lankás, déli fekvésű domboldalain, a nusfalaui és a z ávani mtsz-ek október első napjaiban megkezdték a tengeri törését. A szomszédos termelőszövetkezetek — mint a boghisi, cainári, ipi — sem váratnak magukra. Időszerű tehát feltenni a kérdést: a terményátvevő központok hogyan készültek fel az őszi termények átvételére, illetve tárolására. Ezt a kérdést elemeztük a napokban a nusfalaui terményátvevő központnál. Amolyan idény előtti csend üli meg a raktárak környékét. A javításokat már napokkal ezelőtt befejezték. Több mint 1500 m*-t tett ki a kukoricagórék alapzatának javítása. Fertőtlenítették a tároló helyeket is. Hátra van még a górék fedélzetének javítása, ami a kulínben nivpfÁlpv»»! párhuZLtTíC san történik. A gyakorlat ugyanis azt bizonyítja, sokkal szaporábban megy a berakodás, ha a kukoricát a góré tetején rakják be. Helyszíni szemlénk során megállapítottuk, hogy a nusfalaui terményátvevő központ dolgozói minden tőlük telhetőt megtettek, az őszi termények gondos tárolására. De vannak olyan dolgok is, amelyek — mint mondották — meghaladja hatáskörüket. A górék fedelének javításához kátránypapírt használnak, ami azonban még nem érkezett meg. Rácz Pál elvtársnak, az átvevő központ felelősének szavai szerint, erről a tartományi vezetőség gondoskodik. De az a kérdés: mikor? Hiszen a napokban már megkezdik a kukorica átvételét. Ki lesz a felelős, ha a góréba tárolt kukorica — tetőzet hiányában — beázik? Egyáltalán nem értünk egyet Rácz Pál elvtárssal, aki kijelentette. ..Semmi baja nem lesz a kukoricának, ha egyszer-kétszer megázik. Mint értesültünk, Rácz elvtárs évek óta lelkiismeretesen végzi munkáját. Éppen ezért érthetetlen felettes szervei mulasztásával szembeni közömbössége. S ha már itt tartunk, szóvá kell tennünk az irodahelyiség problémáját is, amelynek végleges megoldása szintén a tartományi vezetőség hatáskörébe tartozik. A jelenlegi helyzet ugyanis igen hátrányos, mind a termelők, mind pedig az átvevő központ dolgozóinak szempontjából. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy a községben levő irodahelyiség 3—4 kilométerre van a nusfalaui vasútállomás szomszédságában levő terményátvevő központtól. Ezt a távolságot sem a kerékpárral történő közlekedés, sem a gyakori telefonbeszélgetés nem hidalhatja át. Az aktákkal való ide-oda szaladgálás megnehezíti a munkát. Mégis a tai loinati y ■ vohctuscg CVtCH dl figyelmen kívül hagyta a nusfalauiak e jogos kérését. Pedig — bármennyire is húzzák-halasztják ezt a kérdést — előbbutóbb irodahelyiséget kell építeniük a terményátvevő központ területére. S ha jól meggondoljuk, nem is olyan nagy dologról van szó. A téglagyár mindössze 500 méterre van a terményátvevő központtól. Homok is van bőven a falu határát átszelő Berettyóban. Ezek szerint most már a tartományi vezetőségen a sor, hogy a hiányzó anyagok biztosításával és a munkakörülmények megjavításával megkönnyítse a nusfalaui terményátvevő központ dolgozóinak munkáját. BALOGH GYÖRGY Levélolvasás közben A JÓ PÉLDÁT ÉRDEMES KÖVETNI Két mester áll előttem. Kiléptek a borítékba zárt levél sorai közül s bemutatkoznak. Egyiküket Medvesy Barnának, másikat Schneider Ferencnek hívják. Különösen szép a szakmájuk. Finomcsiszolók a Pädurea Neagru-i üveggyárban. Évtizedes gyakorlat áll mindkettő mögött, nevüket nem, de hírüket az egész világon ismerik. Miért jöttek hozzám? Egy fontos, kérdés eldöntése végett. Miért van az, hogy Medvesy Barnát szeretik beosztottai, Schneiderrel szemben tartózkodóbbak. Az első csoportjában meleg légkör uralkodik, az emberek soha nem panaszkodnak, a második csoportban gyakori a vita. Azzal vádolják a mestert, hogy kivételeket tesz az emberei között. S mit jelent ez a szó? Hát vegyük csak sorjában, s kezdjük azzal, hogy csoportja két részre oszlik. Az elsőbe tartozik fia, felesége, jövendő veje, s néhány közeli ismerőse. Mindig nekik jut a legkönnyebb munkafázis, a prémiumok elosztásánál is ők állanak az első sorban. Keresetük mindig nagyobb a többiekénél, s ha ennek okait firtatná valaki, rövid a válasz: igaz, hogy rokonok, családtagok és barátok, de az is, hogy mindannyian jobban ismerik a szakmát. Az igényesebb munkákat jobban rájuk lehet bízni. Mi történne, ha mondjuk egy rubintos áru illetéktelen kezekbe kerülne, s elcsiszolnák? Mivel magyaráznám meg? És ezzel vége a vitának, a mester igyekszik megmagyarázni beosztottainak, hogy helyében ők sem járnának el másként. Hanem csoportjának másik fele eközben megfogalmazta a maga válaszát. Azt, hogy a mester feladata másokkal is hasonló odaadással foglalkozni. Meg kell tanítania őket a legfinomabb munka elvégzésére is. Miért nem teszi? Miért csak akkor kerülhet kezükbe az ilyen darab, amikor a „család" mér nem győzi? Lehet így szakmai nevelésről beszélni? Így érvelnek a családon kívüliek, szóvá teszik a termelési értekezleten is a kérdést, s következik a harag. A mester dúl, fül, övéi is morcoskodnak. Teát ennyit Schneider Ferenc mesterről, még mondhatnék többet is, ha nem szakítana félbe Medvesy Barna. Őt miért idéztük a lap nyilvánossága elé? Csupán azért, hogy példaképül állíthassuk mestertársa elé. És megmondjuk neki, hogy az ilyen példát érdemes követni. Érdemes? Nem is ez a leghelyesebb kifejezés. Kötelező. A gyár érdeke követeli. S az emberséges magatartás szabályai. ... Persze, hogy gondoltunk erre is. Számítottunk kérdésére: biztos-e, hogy levelezőnk helyesen tájékoztatott? Hogy vajon nem személyi okok késztették a levél megírására? Fején találta a szöget. Persze ez is közrejátszott. De hogy nem csupán ő az egyetlen sértett, arról is bizonyságot szereztünk. Utánajártunk, megírtuk mi is. És várjuk válaszát... Papp Sándor levele nyomán KISS SÁNDOR