Falu és Város, 1949. január-június (3. évfolyam, 1-12. szám)

1949-01-01 / 1. szám

PALU­­s VÁROS III. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1­949 JANUÁR 1. 1. SZÁM. Közigazgatásunk 1948 mérlegén Az 1948-as centenáriumi év végével, mikor köz- , igazgatásunk egy évi munkáját is mérlegre tesszük, azt kell megvizsgálnunk, hogy a politikai és gazda­sági harcokhoz, a munkához és az eredményekhez a közigazgatás hogyan viszonyult, mennyiben tudott az említett vonatkozásokban a dolgozó és harcoló ma­gyar nép segítségére lenni, hogyan szolgálta annak érdekeit. Nagy általánosságban megállapíthatjuk, hogy 1948-ban a közigazgatás közelebb került a mun­kásság, a dolgozó parasztság és a haladó­­értelmi­ség élenjáró soraihoz. Tudva azt, hogy a felszabadulás után és később is, a nagyjából régi keretek között működő és reakciós elemiekkel megtűzdelt közigazga­tás neheze­n találta meg helyét az építő munkában,­­ az elmúlt év fejlődésének értékét nem becsül­hetjük le. A magyar népnek, vezetőinek és főké­pen a munkásosztály nagy pártjának, a Magyar Dol­gozók Pártjának jóindulatú és türelmes munkája tette lehetővé, hogy az államapparátust, ezt az igen fon­tos eszközt is sorompóba lehetett állítani, a dolgozó nép célkitűzésseiért folytatott harc és munka érde­kében. Az elmúlt esztendő legjelentősebb eseménye né­pünk kulturális felemelkedése szempontjából, az is­kolák államosítása volt. Ennek során, a népi erők megszervezéséből és a felvilágosító munkából részt kért és kapott a közigazgatás is. Az iskolák átvéte­lének zökkenőmentes lebonyolítása, majd pedig az­ iskolák helyreállítása és a beiskolázás megszervezése komoly feladatot rótt a vidéki, elsősorban a falusi közigazgatás dolgozóira is. Az idei beszolgáltatás tel­­­j­esen új módszer szerint foglalkoztatta a községi,­ és városi közigazgatást. Nem erőszakkal, hanem a fel­világosítás eszközeivel sikeresen végezte el ezt a hatal­mas feladatot. Hasonlóképpen újszerű feladat hárult a közigaz­gatásra az őszi szántási-vetési munkákkal, majd pedig az év végén a népszámlálással kapcsolatban. Foly­tathatnánk még az év folyamán megoldott problémák felsorolását, ezzel azonban lényegileg a 3 éves terv keretébe tartozó, gazdasági, szociális, kulturális, po­litikai vagy egyéb kérdés­ek részletezését adnánk. Ami ezen a téren a legtöbb helyen történt, a községpoliti­kai munka fogalmi körébe tartozik. A közigazgatásban dolgozók nagy tömege kezdi felismerni a községpolitikai munka nagy jelentősé­gét, azt a tényt, hogy a dolgozók a népi demokrácia fejlődését — az országos viszony­latú eredmények mel­lett — főként mindennapi életében tapasztalható, kon­krét létesítményeken keresztül értékelik. A közigazgatás mindennapi munkájának kiala­kulóban levő új módszerei bebizonyították, hogy a régi kereteket is meg lehet tölteni demokratikus tar­­talomm­al. A néppel érző és a nép érdekeiért dol­gozni akaró köztisztviselők a részben régi kere­tek között is a fejlődés szolgálatába tudták állítani a közigazgatást. Elhibázott dolog volna azonban, ha egyidejűleg nem mutatnánk rá a még komoly mértékben jelentkező hibákra és hiányosságokra is. Nagy számban akadnak a közigazgatásban olyan tisztviselők, akik még ma is csak kényszerűségből tesznek eleget a velük szem­b­en támasztott követelményeknek. Sokan nem értik meg a dolgozó nép küzdelmét és munkáját. Ezért történt meg, hogy a felsorolt eredményekért folyó harc során helyenbé­nl a közigazgatás akadályt jelentett, ahelyett, hogy a segítés eszköze lett volna. Igen sok baj van még a bürokrácia és a közigazgatási tehetet­lenség miatt is. Sokan nem tudnak szabadulni a «régi, bevált gyakorlatnak» tartott munkamódszerektől és sokan nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy a közigazgatásnak be kell kapcsolódnia a termelő és építő munkába még akkor is, ha erre külön jog­szabály fegyelmi felelősség terhe mellett nem is kö­telezi. . Általában legyünk tisztában azzal, hogy az 1949-es év a 3 éves terv­ utolsó esztendeje. És legyünk­­tisz­tában azzal is, hogy életszínvonal emelkedést csak a tervgazdálkodás és a termelés növekedése hozhat. Vilá­gos tehát, hogy közigazgatásunknak is fokozottan kell foglalkoznia a tervgazdálkodás és a termelés kér­déseivel. Minden közigazgatási dolgozónak meg kell értenie, hogy a szocializmus felé haladó népi de­mokrácia államának feladatai mások, mint az urak államának feladatai voltak. És az állam változott­ szerepköréhez kell igazodnia a közigazgatási appará­tus és minden közigazgatási dolgozó működésének is. Az elmúlt évben sor került a jegyzők állami stá­tusba vételére és ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy az alsófokú közigazgatási dolgozók legjobbjai tudá­sukat és tapasztalataikat a közigazgatási apparátus fontosabb helyein értékesíthessék. Jegyzőtanfolyamo­kon, fogalmazói tanfolyamokon nevelődött, tanult az új közigazgatási generáció. A dolgozó nép soraiból sokan jutottak az államapparátusba. Mindez azért történt, hogy közigazgatásunk demokratizálása szemé­lyi vonalon előbbre haladjon. Ezen a téren döntő kérdés, hogy az ipari munkások és dolgozó parasz­tok legjobbjai minél nagyobb számban és mielőbb az államapparátusba kerüljenek és abba új, friss levegőt, életet vigyenek. A közigazgatás szervezése és elavult munkamód­szerének­ megváltoztatása érdekében az illetékes kor­­mány­zati szer­vek egész sor intézkedést foganatosítot­tak. A közigazgatási reformnak «menetközben» meg­valósítása elkezdődött és a jövő esztendőben ennek üteme gyorsulni fog. A végső cél az, h­ogy közigazga­tásunkat a demokratikus centralizmus elve alapján szervezzük és népivé tegyük. Ezt a munkát az az elmélet irányítja, amely­hez igazodva nemcsak a közigazgatás vonalán, hanem minden más irányban is, népünk eddigi nagy ered­ményeit sikerült elérni. Szükséges tehát, hogy ezt az élenjáró marxi-lenini elméletet a közigazgatás dolgozói elsajátítsák, mert az biztos támaszuk lesz a közigaz­gatásra váró nagy feladatok megoldásában és a min­dennapi munkában. A Falu és Város megjelenése óta többek között, de elsősorban ezen a téren iparkodott olvasóinak segítséget nyújtani. Az új esztendőben még fokozottab­ban akarjuk őket támogatni elméleti és szakmai fejlődésük érdekében. Ezzel kívánjuk a magunk ré­széről elősegíteni, hogy közigazgatásunk valóban a dolgozó nép szolgálatába tudjon állani és a közigaz­gatás dolgozói népi demokráciánk megbecsült mun­kásai legyenek.

Next