Falu és Város, 1949. január-június (3. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
PALUs VÁROS III. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1949 JANUÁR 1. 1. SZÁM. Közigazgatásunk 1948 mérlegén Az 1948-as centenáriumi év végével, mikor köz- , igazgatásunk egy évi munkáját is mérlegre tesszük, azt kell megvizsgálnunk, hogy a politikai és gazdasági harcokhoz, a munkához és az eredményekhez a közigazgatás hogyan viszonyult, mennyiben tudott az említett vonatkozásokban a dolgozó és harcoló magyar nép segítségére lenni, hogyan szolgálta annak érdekeit. Nagy általánosságban megállapíthatjuk, hogy 1948-ban a közigazgatás közelebb került a munkásság, a dolgozó parasztság és a haladóértelmiség élenjáró soraihoz. Tudva azt, hogy a felszabadulás után és később is, a nagyjából régi keretek között működő és reakciós elemiekkel megtűzdelt közigazgatás nehezen találta meg helyét az építő munkában, az elmúlt év fejlődésének értékét nem becsülhetjük le. A magyar népnek, vezetőinek és főképen a munkásosztály nagy pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának jóindulatú és türelmes munkája tette lehetővé, hogy az államapparátust, ezt az igen fontos eszközt is sorompóba lehetett állítani, a dolgozó nép célkitűzésseiért folytatott harc és munka érdekében. Az elmúlt esztendő legjelentősebb eseménye népünk kulturális felemelkedése szempontjából, az iskolák államosítása volt. Ennek során, a népi erők megszervezéséből és a felvilágosító munkából részt kért és kapott a közigazgatás is. Az iskolák átvételének zökkenőmentes lebonyolítása, majd pedig az iskolák helyreállítása és a beiskolázás megszervezése komoly feladatot rótt a vidéki, elsősorban a falusi közigazgatás dolgozóira is. Az idei beszolgáltatás teljesen új módszer szerint foglalkoztatta a községi, és városi közigazgatást. Nem erőszakkal, hanem a felvilágosítás eszközeivel sikeresen végezte el ezt a hatalmas feladatot. Hasonlóképpen újszerű feladat hárult a közigazgatásra az őszi szántási-vetési munkákkal, majd pedig az év végén a népszámlálással kapcsolatban. Folytathatnánk még az év folyamán megoldott problémák felsorolását, ezzel azonban lényegileg a 3 éves terv keretébe tartozó, gazdasági, szociális, kulturális, politikai vagy egyéb kérdések részletezését adnánk. Ami ezen a téren a legtöbb helyen történt, a községpolitikai munka fogalmi körébe tartozik. A közigazgatásban dolgozók nagy tömege kezdi felismerni a községpolitikai munka nagy jelentőségét, azt a tényt, hogy a dolgozók a népi demokrácia fejlődését — az országos viszonylatú eredmények mellett — főként mindennapi életében tapasztalható, konkrét létesítményeken keresztül értékelik. A közigazgatás mindennapi munkájának kialakulóban levő új módszerei bebizonyították, hogy a régi kereteket is meg lehet tölteni demokratikus tartalommal. A néppel érző és a nép érdekeiért dolgozni akaró köztisztviselők a részben régi keretek között is a fejlődés szolgálatába tudták állítani a közigazgatást. Elhibázott dolog volna azonban, ha egyidejűleg nem mutatnánk rá a még komoly mértékben jelentkező hibákra és hiányosságokra is. Nagy számban akadnak a közigazgatásban olyan tisztviselők, akik még ma is csak kényszerűségből tesznek eleget a velük szemben támasztott követelményeknek. Sokan nem értik meg a dolgozó nép küzdelmét és munkáját. Ezért történt meg, hogy a felsorolt eredményekért folyó harc során helyenbénl a közigazgatás akadályt jelentett, ahelyett, hogy a segítés eszköze lett volna. Igen sok baj van még a bürokrácia és a közigazgatási tehetetlenség miatt is. Sokan nem tudnak szabadulni a «régi, bevált gyakorlatnak» tartott munkamódszerektől és sokan nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy a közigazgatásnak be kell kapcsolódnia a termelő és építő munkába még akkor is, ha erre külön jogszabály fegyelmi felelősség terhe mellett nem is kötelezi. . Általában legyünk tisztában azzal, hogy az 1949-es év a 3 éves terv utolsó esztendeje. És legyünktisztában azzal is, hogy életszínvonal emelkedést csak a tervgazdálkodás és a termelés növekedése hozhat. Világos tehát, hogy közigazgatásunknak is fokozottan kell foglalkoznia a tervgazdálkodás és a termelés kérdéseivel. Minden közigazgatási dolgozónak meg kell értenie, hogy a szocializmus felé haladó népi demokrácia államának feladatai mások, mint az urak államának feladatai voltak. És az állam változott szerepköréhez kell igazodnia a közigazgatási apparátus és minden közigazgatási dolgozó működésének is. Az elmúlt évben sor került a jegyzők állami státusba vételére és ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy az alsófokú közigazgatási dolgozók legjobbjai tudásukat és tapasztalataikat a közigazgatási apparátus fontosabb helyein értékesíthessék. Jegyzőtanfolyamokon, fogalmazói tanfolyamokon nevelődött, tanult az új közigazgatási generáció. A dolgozó nép soraiból sokan jutottak az államapparátusba. Mindez azért történt, hogy közigazgatásunk demokratizálása személyi vonalon előbbre haladjon. Ezen a téren döntő kérdés, hogy az ipari munkások és dolgozó parasztok legjobbjai minél nagyobb számban és mielőbb az államapparátusba kerüljenek és abba új, friss levegőt, életet vigyenek. A közigazgatás szervezése és elavult munkamódszerének megváltoztatása érdekében az illetékes kormányzati szervek egész sor intézkedést foganatosítottak. A közigazgatási reformnak «menetközben» megvalósítása elkezdődött és a jövő esztendőben ennek üteme gyorsulni fog. A végső cél az, hogy közigazgatásunkat a demokratikus centralizmus elve alapján szervezzük és népivé tegyük. Ezt a munkát az az elmélet irányítja, amelyhez igazodva nemcsak a közigazgatás vonalán, hanem minden más irányban is, népünk eddigi nagy eredményeit sikerült elérni. Szükséges tehát, hogy ezt az élenjáró marxi-lenini elméletet a közigazgatás dolgozói elsajátítsák, mert az biztos támaszuk lesz a közigazgatásra váró nagy feladatok megoldásában és a mindennapi munkában. A Falu és Város megjelenése óta többek között, de elsősorban ezen a téren iparkodott olvasóinak segítséget nyújtani. Az új esztendőben még fokozottabban akarjuk őket támogatni elméleti és szakmai fejlődésük érdekében. Ezzel kívánjuk a magunk részéről elősegíteni, hogy közigazgatásunk valóban a dolgozó nép szolgálatába tudjon állani és a közigazgatás dolgozói népi demokráciánk megbecsült munkásai legyenek.