Falvak Dolgozó Népe, 1953 (9. évfolyam, 25-51. szám)
1953-06-23 / 25. szám
1953. junius 23., kedd FALVAK DOLGOZÓ NÉPE Sztálin-szobrot avattak Mezőmadarason A mezőmadarasi kollektivisták sohasem tudják elfelejteni, hogy a nagy Sztálin tanításai mutatták meg számukra is az új, kizsákmányolásmentes, boldog élet felé vezető utat. A községbeli kommunisták és a többi kollektivisták javaslatára a néptanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a proletariátus és a munkások nagy tanítómestere emlékének tiszteletére szobrot emeltet a községben. Nemrégen felavatták a szobrot a néptanács székháza előtti parkban. Az ünnepségen részvevő kollektivisták megfogadták : úgy dolgoznak, ahogy a nagy Sztálin tanította, kollektívájuk szervezetigazdasági megerősítéséért, a nagy termések eléréséért és a kollektivisták anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emeléséért. GIDÓFALVI DOMOKOS levelező Igaz történi Magyar lónáról Varga Kiss Márton magyarlónaikulák és felesége az utóbbi időben fanekfának siránkoznak „szegénységükkel“. — Betevő falatunk sincs — panaszolják , hogy ennek valamelyes látszatja is legyen :olyan rongyos ruhákat öltenek magukra, hogy az ember ■madárijesztőnek nézné őket. A jobb ruhák persze ott lapulnak a sifonérban. Az adószedő nemrégiben felkereste ezt a „talpig szegény“ kulákot, hogy fizesse ki a hátralékos adóját. — Miből ? — válaszolta a „rongyos“ kulák. — Maholnap magam is éhenhalok, honnan fizessek ? Ha akarja nézze meg, talál-e valamit? Megnézték a magtárt — semmi. Megnézték a padlást — üres. Aztán sorra vették a szobákat s az adószedő már-már hajlandó volt hinni a „rongyos“ kuláknak, amikor a harmadik elsötétített szobában gabonára leltek. Méghozzá nagy mennyiségre. Bekötözött zsákok sorakoztak egymás mellett — Hát ez mi ? — kérdezte az adószedő. A „rongyos" kulák erre már nem mondott se bűt, se bát. Hallgatott. De az esetnek híre futott a faluban s azóta hiába sir Varga Kiss Márton és a felesége, hiába öltöznek rongyos rúnába, senki se hisz nekik. ___________________________ A sepsiszentgyörgyi brigádos iskolában A sepsiszentgyörgyi traktorista és kollektív gazdasági brigádvezetőképző iskola hallgatói megvitatták és magukévá tették az IMSZ Központi Bizottságának a Világifjúsági Találkozó előkészítésére tett felhívását. Az iskola hallgatói vállalták, hogy a találkozó tiszeteletére fokozzák a tanulást és önkéntes munkát végeznek. Szabó József, Szilágyi Ferenc és Benczel Gyula traktoristák vállalták, a tanulásban segítik a gyengébbeket, hogy mindnyájan sikeresen tehessék le a vizsgákat. Továbbá vállalták, hogy szabadidejükben önként több munkaórát dolgoznak a növényápolásnál és az iskola melletti építkezésnél. A vállalásukat tettek követték. Az iskola hallgatói az építkezésnél önkéntes munkával 16 köbméter betont öntöttek, 25 úrkáposztát és burgonyát megkapattak. A munkákban kitűntek : Barabás András, Fekete, Károly, Kovács Károly, Bardóc István traktoristák és kollektivisták. LENGYEL KÁROLY a sepsiszentgyörgyi brigádvezető iskola tanulója. Javítsák meg a varsándi hidat A koratavaszon megírtam a „Falvak Dolgozó Népé"-nek, hogy a varsándi rozoga faludat, amelyen már nem lehet átjárni, nem javítják meg. Levelemet a szerkesztőség elküldte az illetékes tartományi szerveknek, aminek következtében nemsokára meg is kezdték a munkálatokat. De sajnos csak megkezdték, hogy azután megint abbahagyják. Ezt már nem nézhetjük tovább ölhetett kezekkel. Ma már üres szekérrel sem lehet átmenni a hídon, amely minden percben összeomolhat. A marhákat is itt kell kihajtani a legelőre s már nem egynek lába törött, amikor a hasadozott, korhadt pallók közé lépett. A híd megjavításának elhanyagolásáért az arad tartományi néptanács illetékes osztályát terheli a felelősség. Intézkedjenek, hogy küszöböljék ki ezeket a hibákat és küldjenek anyagot, hogy megjavíthassák a hidat. KONDOR JÓZSEF a körösrajoni néptanács képviselője Napról-napra szaporodik a nagymadarászi kollektivisták száma Amikor 1950-ben a szatmárrajoni Nagymadarász községben megalakult a kollektív gazdaság, még csak 49 család lépett be. A többiek még ingadoztak, nem mertek elindulni az új utón. Várták, hogy milyen eredményt érnek el a kollektivisták. Egy év után, amikor a kollektívában megtörtént az első terményosztás, az egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesek számításokba kezdtek, összehasonlították a saját eredményeiket a kollektivisták jövedelmével, így számolgatott Szabó György hat hektáros középparaszt is. — A sógorom Pintea Ioan az elsők között iratkozott be a kollektívába, de én nem tudtam még határozni. — mondja Szabó György elvtárs. Egy év után azonban ,amikor a kollektív gazdaságban megtörtént az első terményosztás, alkalmam nyílt saját szememmel meggyőződni a közös gazdálkodás előnyeiről A sógorom, akinek akkor még nem volt háza, nálam helyezte el a terményét, ő a feleségével együtt dolgozott a kollektívában és kaptak az évvégi elszámoláskor 2400 kiló búzát, 1400 kiló tengerit, 300 kiló árpát, 400 kiló napraforgót, 900 kiló krumplit, 300 kiló hagymát, 111 kiló borsót és 25.000 régi lejt. Ezzel szemben nekem abban az évben 1800 kiló búza, 500 kiló rozs, 600 kiló tengeri, 1500 kiló krumpli, 450 kiló napraforgó és 2500 kiló széna termett a földemen. Igen ám, de még ez sem maradt nekem tisztán. Ebből félre kellett tenni vetőmagnak, eleget kellett tenni az állammal szemben,i beszolgáltatásnak, az adónak s ebből kellett eltartani az igásállatokat is. Ugyanakkor amit a kollektivisták kaptak, az teljes egészében az övék maradt, mert az adót, a beszolgáltatást, a vetőmag-alapot és az igásállatok élelmezését a kollektív gazdaság egységesen intézi. Tehát, amikor mindent aprólékosan kiszámítottam rájöttem, hogy az én családom jövedelme meg sem közelíti a sógoromét, pedig mi nem ketten dolgoztunk, hanem négyen-öten, mert nagy családom van. Elhatároztam tehát, hogy én is kollektivista leszek. Nem is bántam meg. Jóllehet én a múlt évben többet betegeskedtem, mint dolgoztam, s általában a termés is gyengébb volt, mint tavaly, mégis családom 19 mázsa búzát és rozsot, 605 kiló tengerit, 605 krumplit és más terményt, valamint pénzt kapott az elszámoláskor. Szabó György példáját mások is követték a faluban, így 1953 elején már több mint 210 tagja volt a kollektívának. A szervező és felvilágosító munka hatására tovább fokozódik az egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesek érdeklődése a kollektív gazdaság iránt. Az utóbbi három hónap alatt például 38 szegény- és középparaszt család lépett be a kollektív gazdaságba, így a tagok száma 250-re szaporodott. Az élenjáró kollektivisták kongresszusának tanulságai és magának Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak gazdag útmutatásai újabb sikerek elérésére ösztönzik a kollektivistákat. Amikor Muresan Coriolan kollektivista — aki részt vett a kongresszuson — hazajött Bukarestből, első dolga az volt, hogy beszámoljon az ott szerzett tapasztalatokról. A kollektivisták érdeklődéssel hallgatták a beszámolót és elhatározták, hogy ezután még jobban fognak dolgozni. Most a növényápolási munkák vannak soron, amit a brigádok szocialista verseny keretében végeznek. A verseny élén Terebesi György negyedik számú brigádja halad, amely eddig elvégezte 2 hektár cukorrépa, 5 hektár takarmányrépa, 5 hektár mák és 4 hektár krumpli másodszori kapálását. Ezenkívül elpalántált 3 hektár dohányt. Pintea Ioan a kollektíva elnöke kezdeményezésére — aki 1951-ben meglátogatta a Szovjetuniót — egyre szélesebb körben alkalmazzák a gazdaságban a szovjet agrotechnikai módszereket, így a búza egy részét keresztsorosan vetették, a kukoricát 10 hektáron négyzetesen ültették, 60 hektár rozsvetésnél pedig alkalmazták a mesterséges pótbeporzás módszerét. A mesterséges pótbeporzás módszerét alkalmazni fogják még a napraforgónál és tengerinél is. Nagy gondot fordít a gazdaság vezetősége a kollektív gazdaság állóalapjának a szüntelen növelésére. Ezen a téren komoly helyet foglalnak el az építkezési beruházások. A kollektíva fennállása óta építettek két nagy istállót, egy 40 méter hosszú sertésólat, újjáépítettek két, összesen 40 tonna befogadóképességű raktárhelyiséget, egy szekérszint és juhaklot. Lényegesen megszaporodott a gazdaság állatállománya is. A kollektívának 50 ökre és 50 lova van. A tavasz folyatán 540-re szaporodott a kollektíva juhállománya, amely színtiszta merinói fajta. Ezenkívül 25 fejős tehene, 20 növendékmarhája, 17 anyakocája és 43 malaca van a gazdaságnak A közös vagyon gyarapodásával egyidejűleg fejlődik a kollektivisták személi gazdasága is, így például Nicu Petru, Nicu Alexandru, Szilágyi György, Luca Stefan, Pintea Ioan és C. Pop Alexandru kollektivisták házat építettek maguknak. Pintea Romulusz és özv. Savian Veruna stb. bútort vásároltak maguknak. Ezek a kézzelfogható eredmények igen alkalmasak a még egyénileg gazdálkodó földművesek meggyőzésére Éppen ezért a gazdaság vezetőségének nem szabad megelégednie az új tagok szervezése terén eddig elért sikerekkel. Nem szabad arra a kényelmes álláspontra helyezkednie, hogy majd a terményosztáskor a tények meggyőzik a község dolgozó földműveseinek azt a 30 százalékát is, akik még eddig nem léptek be a kollektívába. Az biztos, hogy a gyakorlati példák nagy meggyőző erővel bírnak. E mellett azonban szükség van az állandó felvilágosító munkára is. ..A dolgozó parasztság soraiban végzett meggyőző és felvilágosító munka nem kampány jellegi munk : napról-napra, óráról-órára kell folytatni“. — mondta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs az élenjáró kollektivisták kongresszusán. A nagymadarászi kollektivistáknak is ebben a szelemben kell dolgozniok, hogy Nagymadarászból kollektivista község váljon, ahol minden dolgozó földműves a kollektívában építi új, boldog életét SEPA JÓZSEF Eső után Régi közmondás ez, de sajnos nagyon ráillik a készülő bürkösi kulturház történetére is. Mert a mi kulturházunknak, — noha még nincs felépülve —, máris újságba kívánkozó története van. A történet úgy kezdődött, hogy a bürkösi néptanács végrehajtó bizottsága a községhez tartozó Apátfalván lebontatott két lakatlan épületet. Azután a téglát s más épületanyagot annak rendje s módja szerint elszállították Bürkösre s mindenki várta, hogy ebből majd felépül a régen óhajtott kulturház. Fel is épülhetett voln az már, ha ... Igen, ha a gyönyörű bultúrházat ábrázoló tervrajzot a néptanács nem süllyesztette volna el valamelyik íróasztali fiók mélyére, ha a végrehajtó bizottság elnöke mielőtt hathónapos iskolába ment, valakit vagy méginkább valakiket megbízott volna a kultúrházépítés köpönyeg ügyével. Mondjuk egy bizottságot létesítettek volna. De nem. Ilyesmi eszükbe sem jutott. S az sem jutott eszükbe, hogy ha már az építkezéshez nem kezdtek hozzá a szekerekről ledobált téglát legalább összerakassák. Az ivánfalvi hegyről nézve, úgy néznek ki ezek a téglahalmazok mint valami idomtalan vörös hangyabolyok. Mire jól kitavaszodott a néptanács vezetői végül is intézkedtek . .. tetőt húzattak a téglarakások felé. De hogy ez mire kell, most nyáron ?... Eső után köpönyeg, a hanyagság takargatására. Mi viszont kulturházat akarunk végre, amit önkéntes munkával fel is építünk. Csak azt várjuk ,hogy a néptanács adja már ki a jelszót: meg lehet kezdeni az építkezést. PALLÓ PÁL levelező Magyardécse dolgozói önkéntes munkával utat javítottak A Magyardécsébe vezető négy és félkilométeres útszakasz az utóbbi években tönkrement. A tavaszi vetés befejezése után Lazakas István alapszervezeti titkár kezdeményezésére, falunk dolgozói önkéntes munkával megjavították az utat. Többen kitűntek jó mukájukkal. Így Viski Jenő Vidi Tamás és mások a felnőttek közül, míg az ifjak közül, akik a Világiíjusigi Találkozó tiszteletére különösen nagy lendülettel dolgoztak. Kovács Mihály, Lukács János, Dénes Piroska, Márton Dávid és mások tűntek ki.> ■ ■■ Befejeztük a juh-tej feldolgozását is. Szép eredményt értünk el: 9 ezer liter juh-tejet dolgoztunk fel sajtnak. Dénes Lőrinc kulák megpróbálta szabotálni a juh-tej beadást azzal, hogy a vele egy kenyéren élő vesére íratott három juhot. De a falu dolgozói idejében leleplezték a csaló kulákot akinek büntetésből 120 liter tejet kellett beadni juhai után. MARTONOS MARIA, levelezői s Jól dolgoznak a magyarokért -társulás tagjai Ahogy az ember kiér Kalotaszentkirályról mindjárt a szemébe ötlik a ma-gyarókereki társulás nagy tábla búzává lése, a tavaszi kalászosokkal meg pék fuhásnövényekkel bevetett területe. Múlt év őszén alakult meg Magyarokerekén az újfajta mezőgazdasági társulás 72 taggal és 57 hektár területtel. A terület igaz kevés, mert a dolgozó földművesek egyelőre kevéssel iratkoztak fel. Előbb ugyanis meg akartak győződni róla, hogy a társulásban valóban jobb, könnyebb-e a dolgozó földműves élete? A mostaniig elért eredmények azonban, azt bizonyítják, hogy az őszön gyarapodni fog a társulás nemcsak területtel, hanem új tagokkal is. Magyarókerekén ugyanis nagyon sok dolgozó földműves győződött meg arról, hogy egy tagban, gépekkel és tudományos módszerek szerint valóban gazdagabb termést takaríthat be az ember a földjéről, mintha egyénileg kínlódna. Igazuk is van Géppel, egy táblában, terv szerint sokkal könnyebb és gyorsabb a munka. Bebizonyosodott ez a múlt év őszén is. A társulók a bánffihunyadi gépállomás traktoraival szántottak, géppel vetettek. A vetés ? A traktor nyomában kikelt buza, kukorica, meg a többi növény ? Olyan, hogy gyönyörűség nézni. A buza derékig ér. A rozs már előbb kidobta virágját s elvégezték a mesterséges beporozását. Mert a társulók tudományos módszerek szerint dolgoznak, így emelik még magasabbra a hektáronkénti átlagtermést. A cél pedig az : minél többet termelni. De azt is tudják ám a magyarók ereki betársultak, hogy bőséges termést csak úgy érhetnek el, ha idejében és jó feltételek között végzik a növényápolást. A múltheti esők után rögtön hozzáfogtak a kapáláshoz, nehogy a gyom ellepje a kukoricát, napraforgót, krumplt. A társulás vezetősége munkatervet készített s az öttagú vezetőség aszerint mozgósítja a tagokat a különböző munkák elvégzésére. A vezetők maguk is kint dolgoznak a társulókkal. Irányítják, ellenőrzik a növényápolást. A minőségi munka ellenőrzésével Péter Irént bízta meg a vezetőség, aki szorgalmas, jódolgú asszony s a falusi alapszervezet titkára is, így szervezetten, munkaterv alapján aztán persze jól haladnak a növényápolási munkák a társulásban. De minden bizonynyal még jobban menne a munka, ha az illetékesek több támogatást adnának, politikai és szakmai téren egyaránt. A szentkirályi néptanács végrehajtóbizottságának tagjai s különösen Jakab Gyula a néptanács elnöke nagyon ritkán látogatja meg a magyarókereki társulást. De még ritkábban járnak ki a rajoni mezőgazdasági osztály agronómusai. Szóval magukra hagyták a társulást, boldoguljon, ahogy, tud. A rozs beporzásával ispéldául azért késtek, mert nem volt, aki tanácsot adjon, megmagyarázza ott a helyszínen a tagoknak, hogyan végezzék el ezt a fontos munkát. Koratavasz óta nem is volt senki náluk a rajon részéről. Pedig ha több segítséget kapnának a helybeli és a rajoni néptanácstól, többen is feliratkonának a társulásba. És megvalósulhatna az a vágyuk, hogy a társulásból az őszön kollektív gazdaságot csináljanak. Ugyanis — amint Péter Irén, az alapszervezet titkára is mondja — nemcsak a társulás tagjai, hanem a kívülállók közül is nagyon sokan szeretnék, ha a kollektív gazdaság még az ősszel megalakulna. Jól dolgoznak a magyarókereki társulás tagjai, hlogy tervüket sikeresen teljesíthessék s a társulás gyarapodhasson azonban segítségre van szükség. Számolja fel tehát a szentkirályi és a rajoni néptanács mezőgazdasági osztálya eddigi nemtörődömségét, látogassa rendszeresebben a fiatal társulást. Adjon még több segítséget a munkájában. (U. M.) Több gondol a zöldségtermesztésre Gyantán Községünk dolgozói készülnel a termésbetakarításra. A gépek és szerszámok kijavítva várják az aratás és cséplés megkezdését. Sgy tervezzük, hogy éjjel is fogunk dolgozni a villamosított szérűn, ha addig a világításhoz szükséges dinamót megkapjuk. Már kijelöltük az őröket is a cséplés idejére. Zöldségtermesztésünk azonban nem mindenütt kifogástalan. A gazdák egyes helyeken nem dolgoztak a zöldségtermesztési terv alapján, nem vetettek megfelelő mennyiségű zöldségfélét és rossz minőségű munkát végeztek. A sárgarépa egyes helyeken ki sem kelt, újra kellett vetni. Ezzel a kérdéssel sokkal komolyabban kell foglalkoznia községünk néptanácsának. BOROS N. GYULA : Gyanta (Belényes rajon)