Falvak Dolgozó Népe, 1954 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1954-01-05 / 1. szám

1954, január 5., kedd VII. FEJEZET A méhészet fejlesztése 32. SZAKASZ. — A Román Népköztársa­ság természeti adottságainak széleskörű­ fel­­használására nagy jövedelmet hajtó méhészet­­fejlesztése érdekében, a földművelésügyi és e­rdészeti minisztérium és a néptanácsok kö­­elesek intézkedni, hogy a kollektív gazdasá­gok és az állami gazdaságok megszervezzék a meglévő méhészeteket és újakat létesítse­nek, kötelesek segítséget nyújtani a méhé­­szet fejlesztéséhez az egyéni parasztgazdasá­goknak, a kollektivisták, a munkások és t­isztviselők személyes gazdaságainak oly mó­­don, hogy a méhcsaládok száma az egész országban 1956 végéig legalább 1.100.000-re emelkedjék. A földművelésügyi és erdészeti miniszté­­■iumnak és a néptanácsoknak az 1954-1956 években minden egyes állami gazdaságban méhészetet kell létesíteniök legalább 100 méhcsaláddal és támogatniok kell minden több mint 2 éve fennálló kollektív gazdasá­got, hogy legalább 50 méhcsaláddal méhésze­tet létesítsen. 33. SZAKASZ. — A méztermelés növelése, továbbá annak­ cre J«Kcbx3i­,­­a méheket f­eh­­asználják a növényültetvények és a gyümöl­­csösök beporzása által a növényi hektárho­zam növelésére, a földművelésügyi és erdé­szeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek széles körben alkalmazni a méhek cséhlegelőkben gazdag vidékeken való ván­doroltatását. 34. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztérium, valamint a néptanácsok kötelesek az 1954-1956 években 4 nagyterme­lőképességű anyanevelő telepet létesíteni az állami gazdaságokban és egy-egy mintamé­hészetet minden rajon valamelyik kollektív gazdaságában az élenjáró méhészek tapaszta­latainak népszerűsítése és alkalmazása érde­kében. 35. SZAKASZ. — A méhek táplálékának biztosítására az állami gazdaságok kötelesek, a kollektív gazdaságoknak pedig ajánlatos, hogy tartsanak fenn minden egyes méhészet szám­ára legalább 3 hektárnyi külön parcellát mézelő növények termesztése céljából. 36. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptaná­­csok kötelesek intézkedéseket tenni a méh­be­­tegségek leküzdése érdekében és különleges gondot fordítani a költésrothadás megszünte­tésére, továbbá a méhek észszerű gondozására a különböző évszakokban. 37. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztériumnak 1954 folyamán orszá­­gos vállalatot kell létesítenie a méhészetek agro-zootechnikai támogatására, továbbá az állami gazdaságok, a kollektív gazdaságok és az egyéni parasztgazdaságok kaptárakkal, felszerelési tárgyakkal és müléppel való el­látására. 38. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztérium 1954 május 1-ig köteles előterjeszteni a Minisztertanácsnak: a) Javaslatokat méhészetben szakosított ál­lami gazdaságok létesítésére a méhlegelők­­ben gazdag vidékeken. b) Termelési és beszerzési tervet kellő mennyiségű kaptár s mülép és méhészeti felszerelés gyártására. t /­ li­ TÖRVÉNY a Román Népköztársaság állattenyésztésének fejlesztését szolgáló intézkedésekről az 1954-1956. évekre (Folytatás a oldalról) tartományi k­éptanácsok végrehajtó bizott­­sgai köteles«: _ ....... a) Növel® a keltető berendezések teljesi­­képességét, hogy azok 1954-ben legalább 800.000, 1955-ben legalább 2.200.000, 1956-­­n pedig körülbelül 3.000.000 tojást tudtn­ak kitölteni. .... b) Megszervezni 1964-ben a rajom népta­­nosok mellett mintegy 90 állandó mestersé­­gs keltetőállomást. c) Baromfikeltető központokat szervezni, gyhogy 1956-ban 12 központ működjék, el­­itra megfelelő épületekkel, felszereléssel, eltetőgépekkel és személyzettel. 26. SZAKASZ. — A földművelésügyi és rdészeti minisztériumnak 1954-ben üzere­­gységet kell szerveznie keltetőgépek és al­­atrészek gyártására. . . 27. SZAKASZ. — A keltető állomások és özpontok fajtojással való ellátásának biz­­osítására a földművelés­üggy­­e,s erdészeti minisztérium, valamint a néptanácsok j­a­­vítják a kollektív gazdaságokat válogatott ital a nyakka­l ellátót baromfitenyésztő faj­tok létesítésére. A keltető átírásokra és a baromfikeltető özpontokra hárul az a feladat, hogy a mükö­­csi körzetiben lévő kollektív gazdaságok­­on és egyéni gazdaságokban irányítsák a bromfitenyésztést. 28. SZAKASZ. — A keltető állomások és baromfikeltető központok 1954-ben ■50.000, 1955-ben 625.000, 1956-ban pedig .400.000 egynapos csibét adnak át fizetés Fenében a kollektiv gazdaságoknak, kollek­t9. — SZAKASZ. — Az egyéves és évelő füvek, a gyökértakarmány, a kobakostakar­­í­ányfélék és a silótakarmánynövények egész vetésterületének rögzítése és kiterjesztése, valamint hektárhozamának növelése érdeké­ben,— amint azt az I. fejezet (Az állattenyész­tés alap­vető feladatai) előírja, — a földműve­lésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsoknak intézkedniük kell, hogy szé­­eskörűen alkalmazzák a fej­lett agrotechni­­kát, végezzék el a talajelőkészítést, trágyá­zást, a takarmánynövények vetését és gon­dozását. Abban­ az esetben, ha a régi évelő füvek mee,mesztési területeire vonatkozó tervet nem­eljesítették, megfelelő mértékben növelni kell a egyéves füvekkel és más tak­armánynövé­­nyekkel bevetett területeket. A sztyeppes és erdő-sztyeppés vidékeken levésm kell a lucernával, szudáni füves, bük­­tönnyel bevetett területeket szénatermelés ,és r?’ valamint a kukoricával, napraforgó­­a ’ tökkel, kukorica- és napraforgókeverékkel ,?ui t­­erü­leteket silózás céljára A h­egy- b­en ki kell terjeszteni a szemeskukorica, s Baltacímű és baltacímmel kevert kalászosok ermesztését, a nedvdus takarmány céljaira «tésterítetét.terjesiteni 3 takarmány'burg'anya 40. SZAKASZ. — Az állandó takarmány­ig megteremtése, valamint az évelőfüves­­e esforgónak­ az állami gazdaságokban és ko­lektiv gazdaságokban való bevezetése ér­­dekében, a földművelésügyi és erdészeti mi­­­urn eS ? néptanácsok intézkedni kete- I k.11­,Ey minden gazdaságban biztosítsák jP magvak és az egyéves és évelő hüve- 8macW­ . i?.zo,s­íkvík termelését, e füvek ve- okalapjának megteremtését; rend­­p'-tárhr1?y g°n a tot kell fonitaniok a nagy­­ rannritá -­ as,*á|y* és fagyálló helyifajták iara­l?°gy az és évelő füvek Á hh területe 1954-ben lega­­mbnon7n0|°tü- he ktarra növekedjék. Ebből hektaron î­ velő füvek vetőmagvait, 60 eh Perlf-eves füvek vetőm­agvait Hbh roTS2ten: 19,55’re a vetésterületet leg- 4bezir hektáirek arrr­kr­n növe­ni' amelyből n°.!reruhrkiarQn evel° füvek vetőmagvait és 0 ezer hektáron éves füvek vetőmagvait kell­­rmeszteni 1956-ban ezt a területet legalább ektárnnhík i­n8f-kel|1 növelni s ebből 150 ezer 1 TM­­vel° füvek vetőmagvait, 80 ezer neszteri flvek vetömagvait kell ter-Lohl,1° éS €2yéves fűmagok termesztési. fremadk|AhU figye­ncet kell fordítani a sin ériss lf­rei szudáni fű, baltacím, komó­­sm, édes cirok, bükköny és a többi értékes akarmánynövény magvainak termesztése­it SSSS***3 f,-erflők és kaszálók felerősi­­­se erdekeben a földművelésügyi és erdészeti­­ mszteriumnak és a nép­tan­ácsoknak 1954­ ,erj€dÖ -agtermS ar TM,kat ke...'vtesiteniek minden sztyeppes s dombos vidékén fekvő rajonban, hogy éve­it « !),fVa- UWr magvait termesszék lege­ik és kaszatok céljaira, s 1954-ben 68, továbbá 1955-ben 100, 1956-ban tivistáknak, munkásoknak, tisztviselőknek és egyéni parasztgazdaságoknak. 29. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak, valamint a nép­­tanácsoknak intézkedniük kell, hogy az állat­­tenyésztő telepek, az állami gazdaságok és kollektív gazdaságok egész baromfiállomá­nya számára biztosítsák a szükséges táplálé­kot és helyiségeket s ugyanakkor gondoskod­janak szállítható ketrecek készítéséről, hogy a növendék és felnőtt baromfikat tavasszal és nyáron a mezőn tarthassák s Így felhasz­nálja)­ a mezei kártevők irtására és az ara­tás idején kipergett magvak maradéktalan hasznosítására. 30. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptaná­csok kötelesek intézkedni, hogy az állami gazdaságokban, továbbá a vállalatok és in­tézmények kisegítő gazdaságaiban kifejlesz­­szék a házinyúltenyésztést és kötelesek tá­mogatni a kollektív gazdaságokat, az egyéni parasztgazdaságokat, a kollektivisták, a munkások és tisztviselők személyes gazdasá­gait a házinyulak tenyésztésében, hogy a jó hús-, bőr- és szőrhozam­ú nyulak száma 1954 végére elérje legalább a 350 000, 1955 végére az 500.000, 1956 végére pedig lega­lább az 1.000.000 darabot. 31. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak intézkednie kell, hogy az állami gazdaságokban és a kollektív gazdaságokban a helyi természeti adottsá­goknak megfelelően tenyésszenek nemesszőr­­méjű állatokat (ezüstrókát, nyestet, nyércet, nutriát.), pedig 150 magtermesztő parcellát kell létesí­teni. 41. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti minisztériumnak és a nép­tan­ácsoknak intézkedniük kell, hogy a szarvasmarhák szá­mára nedvdús takarmányt termesszenek és erjesztett takarmányt készítsenek. Különös gondot kell fordítani a különböző takarmány­­félék idejében történő besilózására. A silózás­ra nagymértékben fel kell használni a közvet­lenül erre a célra termesztett takar­mányfélé­­ket, valamint a vadontermő füvet, gyomot, a sarját és a takarmány- és ipari növények, va­lamint zöldségfélék maradványait (cukorré­pa és más gyökeresek leveleit, a zöldségfélék és burgonya levelét stb.) Nagyobb mennyisé­gű silótakarmány biztosítása érdekében az állami mezőgazdasági vállalatokat kötelez­zük, a kollektív gazdaságoknak és egyéni gazdaságoknak pedig tanácsoljuk, hogy a tar­lóba kukoricát, napraforgót és más, sil­ózásra alkalmas takarmánynövényt vessenek. 42. SZAKASZ. — Az állatoknak jó minősé­­gű nedvdús takarmánnyal való ellátása érde­kében, a földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium, a néptanácsok és az állami gazda­ságok 1954-től kezdve kötelesek gondoskodni arról, hogy minden fejőstehén számára lega­lább 3-4 tonna takarmányt silózzanak be, va­lamint olyan egyszerű és bélelt silók építésé­ről, amelyekben az egész szükséges takar­­mánym­ennyiséget be lehet silózni. Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok is hasonló módon járjanak el. Az állami gazdaságok és kollektív gazda­ságok igénylése alapján az Állami Tervbi­zottság az évi állami tervekben megállapí­tott arányokhoz mérten évenként kiutalja az ilyen építkezésekhez szükséges anyagokat. 43 SZA­KASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a néptanácsok­nak 1954-től kezdve intézkedniük kell a ter­mészetes kaszálók és legelők megjavításáról. A kaszálók és legelők feljavítására az alábbi minimális intézkedési tervet állapítják meg: Ezer hektárban 1954 1955 1956 Réttrágyázás 200,0 225,0 250,0 A kevésbbé termelékeny kaszálók és legelők fel­­szántása és takarmány­növénnyel való bevetése 235,0 250,0 275,0 Az elmocsarasodott ka­szálók és legelők lecsa­­polása 10,0 15,0 20,0 A kaszálók és legelők be- * *átirtása és tisztítása 55,0 65,0 75,0 A legelők észszerű felhasználása és hoza­muk további növelése érdekében tilos a nép­­tanácsoknak évenként változtatni a falvak­­nak kijelölt, legelőket Úgyszintén tilos a fe­lső,­^ céljaira szolgáló területek bármilyen más^ célra való felhasználása a földművelés­­ügyi és erdészeti minisztérium esetről-esetre beszerzendő előzetes jóváhagyása nélkül. Az Állami Tervbizottság és a földművelés­ügyi és erdészeti minisztérium, a községi néptanácsok végrehajtó bizottságaival és a kolektív gazdaságokkal kötött szerződések­nek megfelelően, 1954-től kezdődől­eg minden évben köteles felvenni a gép- és traktorállo­mások traktoraival elvégzendő munkálatok tervébe a községi kaszálók és legelők és a kollektív gazdaságok kaszálóinak és legelői­nek megjavítását célzó intézkedéseket A legelő marhák itatásának biztosítása ér­dekében a földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium, valamint a néptanácsok végre­hajtó bizottságai az 1954—1956 évek folya­mán kötelesek elegendő számú kutat ásaini, hogy biztosítsák az állatok itatását a nyári istállóban való tartás, s a legeltetés idején 44. SZAKASZ — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, valamint a néptaná­csok kötelesek gondoskodni arról hogy ide­jében elvégezzék a széna kaszálását és be­takarítását (beleértve a boglyába rakást) a gabona aratásának megkezdéséig befejezzék, továbbá, hogy a takarmánynövényekkel be­vetett területekről a legkedvezőbb időben ta­karítsák be a szénát. 45. SZAKASZ. — A természetes kaszálók és legelők állandó javítása és észszerű fel­­használása érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kö­telesek 1954—1955-ben a kaszálókat és leve­­leket felmérni, a pénzügyminisztérium pedig köteles biztosítani az erre irányuló munkála­tok végrehajtásához szükséges alapokat. 46. SZAKASZ. — A takarmányalap növe­lése céljából és különösen az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok, a kollektív gaz-48. SZAKASZ. — Az állami állattenyész­tési vállalatok állattenyésztésének gyors fej­lesztése érdekében a földművelésügyi és er­dészeti minisztérium, az állami mezőgazda­­sági vállalatokat irányító más minisztériu­mok és a néptanácsok intézkedő­­kötelesek az állami gazdaságok állat- és barom­fiálló-Az állami szektor állattenyésztési vállala­tainak oly mértékben kell biztosítaniuk a ba­­romfinevelést, hogy 1956 végére minden 100 hektárnyi szemes gabonával bevetett terület­re legalább 200 baromfi jusson. 50. SZAKASZ. — Növelni kell az állami mezőgazdasági vállalatok vezetői szerveinek A termelés megjelölése 1. Átlagos tejtermelés abrakolt tehenenként (liter) 2. Átlagos gyapjútermelés ju­honként (kg) finom és félfinom gyapjas fajú juhoktól durvagyapjas fajú juhoktól 3. Átlagos tojástermelés tojótyúkonként (darab) 52. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak és a többi minisz­tériumnak engedélyezzük, hogy a borjak­nak lefölözött tejjel való táplálása érdekében a megfelelő berendezéssel rendelkező állat­­tenyésztési vállalatokban lefölözhessék a te­jet, a megfelelő egyenértékben átszámítva a tejfelt vagy vajat adják át a begyűjtő szerveknek a begyűjtési terv keretében. 53. SZAKASZ. — Az állami szektor gaz­daságaiban a takarmánynövényekkel beve­tett területeket 1956-ban az alábbiak szerint kell kibővíteni: * Takarmánynövényekkel bevetett összterület hektárokban 420.000 — évelőfüvek, magtermesztéssel együtt 200.000 — egyéves füvek 30.000 — gyökértakarmány 30.000 — silótakarmány 40.000 — zöldtakarmány tartósításra 120.000 Az állami gazdaságokban a takarmánynö­vények átlagos hektárhozamát az alábbiak szerint állapítjuk meg: kg hektáronkint — évelőfüvek 4.200 — egyéves füvek 3.200 — gyökértakarmány 24.000 — természetes kaszálók 2.500 — zöldtakarmány tartósításra 16.000 — silótakarmány 25.000 54. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és az állattenyésztési vállalatokat irányító több­ minisztérium, va­lamint a néptanácsok intézkedni kötelesek, hogy az­ állami gazdaságokba bevezessék a következő munkálatok gépesítését: a gyö­kértakarmányok, a kobakos takarmányok, a silótakarmányok vetése és kapálása, a négy­zetes fészekbevetés, a silókukorica és napra­forgó kapálása, a szénakaszálás, a széna összegyűjtése és boglyába rakása, a takar­mány silózása a szalma összegyűjtése és kazalba rakása a kombájnnal való aratás után, valamint az állattenyésztés nagy mun­­kaigényes­ folyamatainak (vízhordás, önmű­ködő itatás, tehénfejés, juhnyirás, a takar­mány előkészítése és beszállítása a gazda­ságba) a gépesítését A földművelésügyi és erdészeti miniszté­riumnak, valamint a többi érdekelt miniszté­riumnak 1954 március 1-ig a minisztertanács elé kell terjeszteniök vállalataik állattenyész­tési munkálatainak gépesítési programmját. 55. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a többi miniszté­rium kötelesek az állami gazdaságaikban lévő egész állatállomány számára jól beren­dezett istállókról, a telepek vízellátásáról, a silókhoz szükséges tornyokról és más fel­szerelésekről, valamint a takarmány gépi elő­készítéséhez szükséges helyiségekről gondos­kodni. Erre a célra állattenyésztési építkezési ter­vet kell készíteni, amelyet beleillesztenek az évi állami tervbe. haságok és állami gazdaságok állatainak na­gyobb legeltetési lehetőségeinek biztosítása érdekében, a földművelésügyi és erdészeti minisztérium köteles a néptanácsok végre­hajtó bizottságaival együtt minden évben legkésőbb május 1-ig kijelölni azokat a tisz­tásokat. Újra be nem ültetett vámterületeket, irtásokat, öreg erdőket, ahol legeltetni lehet anélkül, hogy kárt okoznának az erdőgazdál­kodásnak.­­ 47. SZAKASZ. — Az Állami A Mezőgazda­­sági Termékbegyűjtő Bizottság és az élel­miszeripari minisztérium kötelesek növelni az állatok táplálására alkalmas takarmánypogá­­rsák termelését s erre a célra fel kell hasz­nálni­ az élelmiszeripar hulladékanyagait Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűjtő Bizottság és a Centrocoop kötelesek a kol­lektív gazdaságoknak és az egyénileg dol­gozó parasztok gazdaságainak az államnak a kötelező állami kvótán felül eladott minden 100 kiló napraforgómag után tíz kiló olajpo­gácsát hivatalos állami áron eladni. Az Állami Mezőgazdasági Termékbegyűj­tő Bizottság és az élelmiszeripari miniszté­rium, a földművelésügyi és erdészeti minisz­­térummal együtt kötelesek legkésőbb 1954 május 1-ig a Minisztertanács elé javaslatot terjeszteni a takarmánypogácsák, az élelmi­­szeripari hulladékokból készült takarmányok és a takarmányozásra használt mellékter­mékek előállítási kapacitásának fokozásáról, májnyámak szüntelen fejlesztéséről, az állatok minőségi feljavításáról és hozamuk foko­zásáról. Az állat- és baromfiállománynak az állami szektorban 1954—1956-ban az alábbiak sze­rint kell növekednie: 51. SZAKASZ. — Az állami mezőgazdasá­gi vállalatok számára az állatok hozamának növelése tekintetében az alábbi tervet álla­pítjuk meg: A minisztériumoknak az állami alapból kiutalt anyagok mellett a helyi építőanyago­kat is fel kell használniuk. A földművelésügyi és erdészeti miniszté­rium és az élelmiszeripari minisztérium 1954 február 1-ig tervet köteles kidolgozni a nád zölden való levágására a Duna deltá­jában és a Duna tápterületein. A földművelésügyi és erdészeti miniszté­rium köteles a Duna deltájában és a Duna árterületén a szomszédos községek lakossá­gának tulajdonát képező marhák, juhok, ser­tések legeltetéséhez szükséges legelőket biz­tosítani. 56. SZAKASZ. — A földművelésügyi és er­dészeti­­ minisztérium és az élelmiszeripari minisztérium köteles a néptanácsokkal együtt a minisztertanácsnak 1954 április 1-ig javas­latokat előterjeszteni a következőkre: a) a munkaszervezés megjavítására és a dolgozók fizetési rendszerének megjavításá­ra az átjárni gazdaságok, ménesek és állami farmok állattenyésztési ágában. b) A pótjavadalmazás és jutalmazás beve­zetésére az állami gazdaságok, méntelepek, ál­lami farmok, községi fedeztető állomások és mesterséges megtermékenyítő állomások munkásai számára az állatállomány és az állatok hozamának növelésére vonatkozó mu­tatószámok túlteljesítéséért. c) Kedvezményes rendszer bevezetésére, hogy a zootechnikai és állatorvosi kádereket foglalkoztató intézmények, lakás, szállítóesz­közök stb. biztosításával megfelelő élet- és munkafeltételeket teremtsenek e káderek szá­mára. 57 — SZAKASZ. — Az iparvállalatok és állami intézmények közvetlen irányításuk és a földművelésügyi és erdészeti minisztérium szakellenőrzése alatt létesíthetnek és kitej­­eszthetnek állattenyésztési mellékgazdasá­­gokat. Az első időszakban ezeket a farmokat elszerelheti és támogathatja az a felettes vállalat vagy intézmény, amelyet a farm ki­szolgál, két-három év múlva azonban a farm­nak át kell térnie a szocialista gazdálkodás­­ra (hozraszcsot). Az állattenyésztő gazdaságokat olyan he­­yen kell létesíteni, ahol helyi eszközökkel,­­ mellékgazdasághoz tartozó területeknek ta­karmánynövényekkel való bevetésével, a kan­onok és éttermek élelm­aradék­ainak felh­asz­­nálásával biztosítani lehet a takarmányala- 301. Az állattenyésztő mellékgazdaságok állati termékekre vonatkozó termelési volumenét a fállalat, vagy intézmény tervében kell előirá­­nyozni, mégpedig a globális termelés erde­jében és a takarmányozási és élelmezési fe­­lelősége­k arányában. Ha az állattenyésztő mellékgazdaság termelése nagyobb, mint az ilető vállalat, vagy intézmény kantinjának szükséglete, a farm több vállalatot is ellát­ta­t. Az állattenyésztő mellékgazdaságok a hús-,­­siradék- stb. termelés biztosítása és növe­­ése céljára rövidlejáratú hitelt kaphatnak a tom­án Népköztársaság Állami Bankjától. 58. SZAKASZ. — A városok és munkásköz­­ontok állati termékekkel való ellátásának növelése érdekében, a tartományi néptanácsok, a fennálló technikai és takarmányozási felté­telekhez mérten állattenyésztő vállalatokat kötelesek létesíteni. A cél elérése érdekében a tartományi nép­tanácsok 1954 első negyedétől kezdve a szarvasmarha-, juh-, sertés-, házinyúltenyész­­tésben és más állattenyésztési ágazatokban szakosított állattenyésztő vállalatokat, vala­mint e gazdaságok termékeinek feldolgozásá­ra szolgáló vállalatokat kötelesek létesíteni A tartományi néptanácsok kérésére, a föld­művelésügyi és erdészeti minisztérium, a Mi­nisztertanács jóváhagyásával egyes állami gazdaságokat teljesen vagy részben átadhat az illető néptanácsok használatába. A földművelésügyi és erdészeti miniszté­rium ezeket az állami gazdaságokat egész élő- és holt leltárukkal együtt adja át a tar­tományi néptanácsoknak. Ugyanakkor az ál­lami gazdaságok kádereit is a néptanács ren­delkezésére bocsátja. A néptanácsoknak állattenyésztő vállalato­kat kell létesíteniök ott is, ahol jó gazdálkod 62. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságok közös tulajdonban levő állatállományának növelése és az­­állatok hozamán«.« fokozása érdekében a földművelésügyi és erdészeti minisztérium és a néptanácsok kötelesek sok­oldalú segítséget nyújtani a kollektív gazda­ságoknak, hogy 1954—1956-ban minden két évnél hosszabb ideje fennálló kollektív gaz­daság, a helyi feltételekhez képest, 2—4 szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitenyé­szetet létesítsen. Azok a kollektív gazdaságok, amelyeknek A sztyeppés rajonokban levő kollektív gaz­daságokban növelni kell a pulykaállományt, azokban a kollektív gazdaságokban pedig, amelyek kaszálókkal, legelőkkel, valamint vízmedencékkel rendelkeznek, a tyúkokon kí­vül libákat és kacsákat is kell tenyészteni olyképpen, hogy a fent jelzett minimális tojótyúk-állományba beleszámítanak egy ka­csát két tyúk helyett és egy pulykát vagy li­bát négy tyuk helyett. 61. — SZAKASZ. — Az Állami Mezőgaz­dasági Termékbegyűjtő Bizottság a következő évtől kezdődően köteles 10 százalékkal leszál­lítani a kötelező hús-, tej- és gyapjukvótákat mindazoknak a kollektív gazdaságoknak, amelyeknek három-négy állattenyésztő tele­pük van az előírt minimális állat- és szár­­nyasállománnyal — beleértve az anyaállato­kat is — és amelyek beszolgáltatták a hus-, tej­es gyapjukvótát s teljesítették a szerződéskö­tés alapján vállalt kötelezettségeiket is. 65. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a néptanácsok és a kollektív gazdaságok vezetőségei kötelesek intézkedéseket tenni a kollektív gazdaságok közös­ tulajdonban levő állatai hozamának nö­velésére oly módon, hogy a kollektív gazda­ságok minden közös tulajdonban levő álla­tának hozama 1956-ban a következő átlagos mutatószámokat érte el: 1956 Átlagos tejhozam abrakolt tehenenként: — Sz­immenthali fajtától kb 1600­­ — Borzderes fajtától „ 1500 — Prntzgaui és sztyeppei vörös fajtától „ 1400 — Sztyeppei szürke fajtától „ 1050 Átlagos gyapjúhozam juhonként: — Merinói fajtától „ 4,2 kg — Szpánka fajtától „ 2,6 — Olgája fajtától „ 2,2 — Racka és kanakal fajtától „ 1,9 Átlagos tojáshozam: — 1 tyúktól .. 100 drb Átlagos globális méztermelés: — 1 méhcsaládtól „ 27 kg 66. SZAKASZ. — A tehéntejtermelés nö­velése érdekében a fö­ldművelésügyi és erdé­szeti minisztérium, a néptanácsok és a kol­lektív gazdaságok vezetőségei kötelesek be­vezetni, hogy a szarvasmarhákat nyáron le­gelői szállásokon — táborokban — tartsák, a teheneket szakaszos rendszer szerint legel­tessék s ugyanakkor pótlólag a zöld és nedv­dús takarmányokkal etessék. 67. SZAKASZ. — A kollektiv gazdaságok állattenyésztésből származó jövedelmeinek növelése és a kötelező húskvóta-beadási terv jobb teljesítése érdekében ajánlatos, hogy a kollektiv gazdaságok 1954-től kezdve szervez­zék meg minden évben a sertéshizlalást, va­lamint a szarvasmarhák és juhok istállókban és legelőkön való hizlalását 68 SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kol­lektív gazdaságok az állattenyésztő telepek mellett tartsanak fenn legalább 3—5 hektár­nyi területet a takarmányozáshoz szükséges gyökérnövények, a burgonya és más takar­mánynövények termesztésére. Az e területek­ről betakarított gyökértakarmányt, a­dásra alkalmas telekkel, épületekkel, takar­­mányalappal stb. rendelkeznek. 59. SZAKASZ. — A jelen törvény alapján létesített állattenyésztő vállalatok a szocia­lista gazdálkodás elve alapján,_az illetékes néptanácsok mezőgazdasági osztályainak mű­szaki irányításával fejtik ki tevékenységüket 1954—56-ban mentesülnek mindennemű állami adó és illeték alól.. 60. SZAKASZ. — A fent említett állatte­nyésztő vállalatok árutermelése teljes egészé­ben a tartományi néptanácsok rendelkezésére áll, hogy azt az illető tartományban levő vá­rosok és munkásközpontok dolgozói ellátásá­nak megjavítására használják fel. 61. SZAKASZ. — Az Állami Tervbizottság­nak és a pénzügyminisztériumnak gondos­kodnia kell e vállalatok technikai-anyagi el­látásáról s a felszerelésükhöz és működésük­höz szükséges alapokról. A szükséges techni­kai káderekről, agro-zootechnikai és állat­­egészségügyi szolgálatról a földművelésügyi és erdészeti minisztérium köteles gondos­kodni, állományában legalább 10, tenyészcélokra alkalmas kanca van, lótenyésztőtelepet kötele­sek létesíteni, míg a lótenyésztőteleppel nem rendelkező kollektív gazdaságok csikóneve­lési brigádokat kötelesek szervezni. 63. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kol­lektív gazdaságok minden száz hektárnyi me­zőgazdasági terület (szántóföld, kaszáló, le­gelő) után, tartományonként legalább a következő közös tulajdonban levő állatállo­mánnyal rendelkezzenek: burgonyát és más takarmánynövényeket kizá­rólag a közös tulajdonban levő állatok ete­tésére kell felhasználni. 69. SZAKASZ. — Ajánlatos, hogy a kollek­tív gazdaságok, a kötelező állami kvótákra vonatkozó beadási terv teljesítése, a GTA-k által végzett munka természeti más megfizeté­se és a vetőmagalap biztosítása után, tegyék félre az állatok és szárnyasok táplálására szükséges mennyiségű abraktakarmányt és szénaféléket, s ellenőrizzék szigorúan, hogy az abraktakarmányt kizárólag az állatok ete­tésére használják fel. 70. SZAKASZ. — A kollektív gazdaságok­nak a szükséghez ké­­est takarmányterít,osz­tási brigádokat, vagy csoportokat kell szer­vezniük. Ezekre a brigádokra vagy csoportok­ra kell bízni a takarmánynövények termesz­tésére szánt területek vetési és gondozási munkálatainak elvégzését, a nedvdus takar­mányok termelését és biztosítását arra az időszakra, amikor az állatállományt nyári­­táborokban a legelőkön tartják, a természe­tes kaszálók és a füvekkel bevetett­­ területek termésének kellő időben történő betakarítá­­­sát, a takarmány silózását, a kaszálók,és le­gelők megjavítására irányuló munkálatokat, valamint az évelő és egyéves füvek, gyökér­­növények, takarmánynövények és silónövé­­nyek vetőmagjainak termesztésével kapcsola­tos munkálatokat Ajánlatos, hogy a kollektív gazdaságok a szénakaszálás időszakában az első kaszálás­ból eredő szénatermés begyűjtése után, a be­gyűjtött szénamennyiség 10 százalékának ere­jéig adjanak előleget tagjaiknak, a teljesí­tett munkanapegységek alapján. A második kaszálás után és az állam iránti kötelezettségek teljesítése, valamint az alap­­szabályzatban meghatározott alapokra szol­gáló mennyiségek tartalékolása után, adjanak a tagoknak a munkanapegységenként szét­osztandó szénamennyiség 40­ százalékéig, terjedő előleget. 71. SZAKASZ. — A földművelésügyi és erdészeti minisztériumnak, a néptanácsok­nak és a kollektív gazdaságok vezetőségei­nek meg kell tavítani­uk a kollektivisták sze­mélyes tulajdonában levő állatok és barom­­fik zootechnikai és állategészségügyi el­látá­sát és támogatniuk kell a kollektivistákat az állat- és baromfitenyésztésben azzal, hogy a teljesített munkanapegységek arányában takarmányt juttatnak ezeknek az állatoknak az etetésére, valamint azzal, hogy legelőket jelöljenek ki nekik. 72. SZAKASZ. — Az állattenyésztés ösz­tönzése és a kollektivisták anyagi helyzetének megjavítása érdekében az állam hitelt fog nyújtani tejelő tehenek vásárlására, hogy fo­kozatosan minden kollektivista háztáji gaz­daságának egy-egy tejelő tehene legyen. Ha­sonlóképpen minden kollektivista háztáj gazdaságát mentesíteni kell az 1954-1956. években a hús- és tejkvóták alá! 73. SZAKASZ — Abból a célból, hogy a kollektív gazdaságokat az állattenyésztés fej­lesztése terén magas mutatószámok elérésére (Folytatás 4. oldalon) VIII. FEJEZET A takarmányalap megszilárdítása és kibővítése ebből: IX. FEJEZET Állattenyésztés az állami állattenyésztési vállalatokban X. FEJEZET Állattenyésztés a kollektív gazdaságokban 1. Szarvasmarhák — összesen ebből tehenek 2. Juhok — összesen ebből nőstény juh ebből: finom és félfinom gyapjas juhok ebből nőstény juhok és nőstény bárányok 3. Sertések — összesen ebből kocák 4. Lovak — összesen ebből kancák 19 5 . 250.000- re 120.000- re 1.250.000-re 750.000- re 1.000.000-ra 650.000- re 1.000.000-ra 120.000- re 75.000- re 30.000- re 49. SZAKASZ. — Az állami mezőgazdasá­­mán az alább megjelölt számú állatot kell gj vállalatoknak az 1954—1956. évek folyó- nevelniük és eladásra átadnak: 1954 1955 1956 Legalább 18 hónapos tenyészbikák 2.500 3.000 5.000 Legalább 15 hónapos tenyészkosok 26.000 32.000 36.000 Legalább 6 hónapos finom és félfinom gyapjas hímbárányok 20.000 25.000 30.000 Legalább 9 hónapos tenyészkanok 6.500 7.000 8.000 Legalább 4 hónapos kocamalacok 50.000 100.000 150.000 és szakembereinek felelősségét, az állat­­tenyésztés és tartás fejlesztését és a hozam fokozását célzó terv teljesítése érdekében. 1. kategória Suceava, Arad, Hunyad, Kolozsvár, Temesvár, Nagybánya, Sztálin, Nagyvárad tartományok és a Magyar Autonóm Tartomány 11. kategória Bacau, Ploesti, Pitesti Craiova tartományok III. kategória last. Bârlad, Ga­lati, Constanta, Bukarest tarto­mányok Szarvasmarha­összesen 14 12 10 Ebből tehén 7 6 5 juh — összesen 65 60 55 Ebből nőstényjuh 45 42 33 Minden 100 hektár 1. kategória 11. kategória III. kategória után last. Bârlad, Galati, Hunyad, Nagybánya Bacau, Ploesti, Constanta, Bukarest, Te-Sztálin, Kolozsvár, Piteşti tartomá-E­mesvár, Craiova, Arad, Nagyvárad tartomá­nyok Suceava tartományok nyolc és a Magyar Autonóm Tartomány Sertés — összesen 25 20 15 Ebből: koca5 4 3 I. kategória n. kategória Minden 100 hektárnyi gabonával bevetett Bukarest, Craiova Arad, Nagyvárad, terület után Constanta, Galati, Bacau, Temesvár, Iasi, Bârlad tartó-Nagybánya tarto­mányok­mányok, a Magyar Autonóm Tarto­mány, Sztálin, Plo­esti, Kolozsvár tar­tom­á­nyok 1954 1955 1956 2.200 2.250 2.300 2,6 2,8 2,1 2,1 110 115 3,0 2,1 120 Összes tyúkállomány 150 100 FALVAK DOLGOZÓ NÉPE

Next