Falvak Dolgozó Népe, 1956 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1956-01-03 / 1. szám

A­­ Román Munkáspárt II. kongresszusának Irányelvei a népgazdaság 1956-1960. évi második ötéves tervére vonatkozólag (RÖVIDÍTETT SZÖVEG) A Román Népköztársaság dolgozói, élükön a munkásosztállyal, a párt vezetésével jelentős sikereket értek el a népgazdaságfejlesz­­tés első ötéves tervének teljesítésében. Az ötéves tervben előirányzott ipari össztermelés volumenét 1955 november­­10-ig megvalósítottuk. Kiemelkedő sikereket értünk el továbbá a mezőgazdaságban, a szállítás, a kereskedelem és az építkezések terén. Megjavult népünk anyagi helyzete, egészségvédelme és kultu­rális színvonla. A Román Munkáspárt II. kongresszusa a népgazdaság minden ágának továbbfejlesztés­ét, a dolgozók anyagi jólétének és kulturá­lis színvonalának növelését szolgáló második ötéves tervre vonat­kozólag, az elért eredmények alapján, a következő irányelveket I- Ipar — Az ipari össztermelés­ 1960-ban, 1955-h­öz viszonyítva 60—65 százalékkal növekszik, ezen belül a termelőeszközök termelése 70— 75 százalékkal, a közszükségleti javak gyártása pedig 50—55 szá­zalékkal növekszik. Az egész ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme 10,0— 10,5 százalék lesz, a termelőeszközök gyártásáé 11,0—1­1,5 száza­lék, a közszükségleti javak gyártásáé pedig 8,5—9,0­ százalék. — A legfontosabb ipari termékek termelésének növelését 1960- ra, 1955-höz viszonyítva, a következő arányokban irányozzuk elő: villamosenergia nyersszén kőolaj földgáz vasérc mangánérc fémipari koksi nyersvas ' ' acél -ékn­M­e­rilliftSI kész-hengerelt áru vörösréz ipari gőzkazánok robbanómotorok villanymotorok transzformátorok mezőgazdasági traktorok (termelés 1960-ban) vontatott és traktorra szerelt ekék traktorvontatású kalásids- és kukoricavetőgépek futóberendezések gőzmozdonyok rendes nyomtávú teherkocsik és tartálykocsik tehergépkocsik kristályszóda marószóda klór plasztikus anyagok, műfonalak és marost (termelés 1960-ban) ■ kénsav vi­­lag­rain - műtrágya gépkocsikerék-köpeny ■ festékanyagok cement ■ előgyártott betonelemek ■ préselt és farostlemez (termelés 1960-ban) II. Mezőgazdaság 1. — A mezőgazdaság terén a második ötéves terv fő feladata a szocialista szektor szüntelen fejlesztése és erősítése, új kollektív gazdaságok és a szövetkezeti munka más formáinak megszerve­zése révén. ■ v A szocialista szektornak oly módon kell fejlődnie, hogy a má­sodik ötéves terv végén biztosítsa az egész mezőgazdasági áru­termelés 60—70 százalékát. Biztosítani kell a mezőgazdasági termelés növelését, mégpedig a legtökéletesebb mezőgazdasági gépek alkalmazásával, az öntö­zéses gazdálkodás bevezetésével a szántóföldi növénytermesztés­ben, a vegyi termékek és a fejlett agrotechnikai módszerek alkal­mazásának kiterjesztésével. A mezőgazdasági termelést növelni kell a szántóterület kiter­jesztésével is, mégpedig a horapkos, szikes, vagy mocsaras terüle­tek termékennyé tétele, valamint a jlyengehozamú legelők és ka­szálók feltörése’utján. 2. — A lakosság minél jobb élelmiszer-ellátása érdekében 1960- ban legalább 15.000.000 tonna gabonát, s ebből legalább 9,5 millió tonna búzát és rozsot kell termelni. Figyelembe véve, hogy országunk éghajlata rendkívül kedvező a kukoricatermesztésre, hogy népünk hosszas tapasztalatokkal rendelkezik e növény termesztése tekintetében, figyelembe véve továbbá a kukorica fontos szerepét a lakosság élelmezésében, az állattenyésztésben és az ipar nyersanyagellátásában, a kukoricá­val bevetett területet 1960-ig mintegy 4.000.000 hektárra, a kuko­ricatermést pedig 8.000.000—9.000.000 tonnára kell növelni. 3. — A cukorrépatermelésnek 1968-ban körülbelül 3.000.QQO ton­nára kell emelkednie, a rostlennek 75.000 tonnára, a rostkendernek több mint 300.000 tonnára, a napraforgómagnak 350.000—400.000 tonnára, a különböző zöldségféléknek több mint 2.500.000 tonnára, a burgonyának pedig több mint 3.500.000 tonnára. 4. — A megművelt területeknek 1960-ban mintegy 10.500.000 hektárt kell elérniök. A szántóterületek növelését a következőképpen ke­ll elérni: mű­velés alá kell venni a meg nem művelt területeket, meg kell javí­tani a homokos és szikes területeket, ésszerűen ki kell használni az erdőmelléki mezőgazdasági területeket, gátakat kell építeni, lecsapolási munkákat kell végezni és fel kell törni a gyengehozamú legelőket és kaszálókat. 5. — Bőséges termések elérése érdekében növelni kell a válo­gatott és nemesített vetőmagvakkal bevetett területeket, mégpedig a vegetációs övezeteknek, valamint az éghajlati és talajviszonyok­nak megfelelően. E célból be kell vezetni és általánosítani kell a kollektív gaz­daságokban, állami gazdaságokban, társulásokban és egyéni gaz­daságokban a hibridkukoricamagvak használatát. A búza ter­mesztésénél alkalmazzuk a különböző vegetációs övezeteknek legjobban megfelelő, bőven, termő válogatott vetőmagvakat. Be kell vezetni a magas cukortartalmú cukorrépa vetőmagvak és nagy olajtartalmú napraforgópiagvak, továbbá kiváló termőképességé len-, kender-, gyapot-, borsómagvak és burgonyavetőgumók ter­mesztését és használatát.. Az állami gazdaságoknak és az élenjáró kollektív gazdaságok­nak biztosítaniuk kell a nemesített vetőmagvak szaporítását, a termesztési övezeteknek megfelelő vetőmag-parcellák létesítésé­vel, úgyhogy 1960-ig jó minőségű, válogatott vetőmagvakkal fedez­hessük a mezőgazdaság ezirányú szükségletét. 6. — A talaj termőereje növelésének érdekében a dolgozó pa­rasztságot az ország minden táján arra kell ösztönözni, hogy összegyűjtse és felhasználja az istállótrágyát. El kell terjeszteni — különösen az ipari és takarmánynövényeknél — a műtrágya használatát, biztosítani kell a gyengébb termőföldek hektárho­zamának növelését. 7. — Folytatni kell az akciót a meglévő szőlők és gyümölcsö­sök helyreállítására, uj területeket kell beültetni kiváló minőségű és bőven termő szőlőfajtákkal és gyümölcsfákkal. ** erre legjob­ban megfelelő területeken, a dombos-lejtős övezetekben, a Duna és belső folyók teraszain. Uj szőlőket és gyümölcsösöket csak olyan mezőgazdasági területeken kell létesíteni, amelyek gabona­termesztésre nem alkalmasak. Körülbelül 120.000.000 hazai és oltványszőlőt és mintegy 20.000.000 gyümölcsfát kell telepíteni. A kártevők és a kriptogám­­betegségek elleni akciót ki kell terjeszteni az összes szőlőkre és gyümölcsöseikre. 8. — Nagy figyelmet kell fordítani az állatállomány gyarapítá­sára és főként a termelőképesség növelésére, mert így biztosítha­tunk mind több húst, zsiradékot, tejet, tojást, valamint az élelmi­szer- és könnyűipar számára mind több állati eredetű nyersanya­got. Arra kell törekedni, hogy a finom- és félfinom gyapjú-, valamint a marha bőr-szükségletet belföldről fedezzük. Növelni kell a szarvasmarhák számát, kiváltképpen a nagy tejhozamú fejőstehenekét, fejleszteni kell a húsmarha, a finom és félfinom gyapjas juh, a hús- és zsírsertésállományt. A takarmányozott állatonként átlaghozamok növelésével 1960- ban el fogjuk érni a hústermelés növekedését kb. 1 300.000 tonnára élősúlyban, amiből 600.000 tonna lesz a disznóhús; tehéntejterme­lésünk eléri majd a 25 millió hektolitert; gyapjútermelésünk a 34.000 tonnát, amelyből 20.000­­tonna lesz a finom és félfinom gyapjú. 9.­­ A takarmányalap biztosítására, a szemeskukorica termésé­nek növelésén kívül, növelni fogják a silózásra és zöldtakarmá­nyozásra alkalmas kukorica termelését; nagy mértékben alkalmaz­zák a növények kettős termesztését, növelik a takarmányrépa és takarmánytök termését. A nedvesebb vidékeken, különösen Erdély­ben és az ország nyugati részében figyelmet kell szentelni a leg­jobb eredményt hézó évelő füvek termesztésének. Érezhetően megjavítják a takarmánynövények agrotechnikáját, betakarítását és tárolását. A vakondtúrásoktól, gyomoktól, tövistől és bokroktól való meg­tisztítással növelik a természetes kaszálók és legelők hozamát. E területek rendszeres gondozását, trágyázását, karbantartását, feljavítással és öntözéssel biztosítják. Az ötéves terv végéig az összes erdővel vagy erdei növényzettel benőtt legelőket ki kell tisztítani és használhatóvá kell tenni. 10.­­ Intézkedéseket foganatosítanak, hogy gyümölcsfa- és szőlőültetéssel, a kaszálók és rétek feljavításával, az állatok ter­melőképességének növelésével fejlesszék a hegy- és dombvidékek mezőgazdálkodását és állattenyésztését. 11. — Megszilárdítják a meglévő GTA-kat és új GTA-kat léte­­­­sítenek, hogy megerősödjék szerepük a mezőgazdaság szocialista átalakításában, az előrehaladott agrotechnika és a mezőgazda­­ság gépesítésének kiterjesztésében. Megnövelik a gép- és traktorállomások számát különösen Con­stanta, Galati, Bukarest, Craiova, Temesvár és Arad tartomá­nyokban, úgy, hogy 1960-ban a GTA-k száma összesen kb. 380 legyen. Az ötéves terv végéig a 15 lóerős, konvencionális traktorokban kifejezett traktorok számát a GTAk-ban és állami gazdaságokban 37.000-re emelik, amelyekből 17.000 lesz a kapálásra alkalmas traktor. Biztosítják a traktor évi teljesítőképességének növelését oly mó­don, hogy a munkálatok volumene 1960-ban több mint 12.000.000 normálhektárt érjen el. Növekszik a géppel végzett mezőgazdasági munkák volumene, úgy, hogy az ötéves terv végéig több mint 2­ 700.000 hektáron végezzenek őszi mélyszántást, több­ mint 3.000.000 hektáron gépe­sítik a vetést, kb. 1.800.000 hektáron a szalmás gabonaneműek ara­tását, ebből kb. 800.000 hektárnyit kombájnnal takarítanak be-Széleskörűen bevezetik a kukorica, burgonya, napraforgó, cu­korrépa, takarmánynövények ültetésének és betakarításának gépe­sítését és gépesítik az állattenyésztési ágazatok munkálatait is. 12. — Az állami gazdaságok árugabona-termelő, állattenyésztő és állati termékeket termelő nagygazdaságokká alakulnak. Meg kell állapítani az állami gazdaságok profilját, mégpedig a olaj és az éghajlat sajátságos viszonyainak megfelelően. Az állami gazdaságoknak évről-évre több terméket kell szállí­­taniuk az államnak, ez a termékmennyiség 1960-ban el kell érje hozzávetőlegesen az 500.000 tonna búzát és rozsot, az 1.100.000 hektóliter tejet, a 2.800 tonna gyapjút és más termékeket. A vágásra szánt állatokat a gazdasági szempontból legmegfe­lelőbb korban kell leszállítani. Az állami gazdaságokban gépesíteni kell a fontosabb növé­nyekkel kapcsolatos munkákat, mégpedig olyképpen, hogy az ötéves terv első éveiben — a gépi művelésre alkalmas területe­ken biztosítsák a kalászosok, a kukorica és a takarmányok ter­mesztésének komplex gépesítését. Ki kell szélesíteni a termelési folyamat gépesítését a sző­lészetben, a gyümölcsösökben és főként az állattenyésztő telepeken. Az állami gazdaságokban oly módon kell biztosítani a takar­mányalapot, hogy minden gazdaság legalább a szükséges szálas­­takarmánnyal, nedvdús- és zöldtakarmánnyal ellássa magát. A kollektív gazdaságokat oly módon kell irányítani, hogy növel­jék közös vagyonukat, hogy szerezzék be az építkezések elvégzé­séhez szükséges felszereléseket és anyagokat és jövedelmük nö­velése érdekében fejlesszék ki az összes termelési ágakat. A kol­lektív gazdaságokat egyben arra is ösztönözni kell hogy fokozzák az állammal kötött szerződések számát s hogy járuljanak hozzá a városok ellátásának megjavításához. A gép- és traktorállomások segítsék egyre fokozottabb mérték­ben a kollektív gazdaságokat és mezőgazdasági társulásokat, hogy a mezőgazdasági termelés növelése érdekében bevezessék az ésszerű vetésforgókat és a tudomány és technika fejlett vívmá­nyait. 13. — Be kell fejezni az első ötéves tervben megkezdett hidro­technikai építkezéseket és üzemképessé kell tenni a meglévő hid­rotechnikai berendezéseket. A­ második ötéves tervben a kollektív gazdaságok és mezőgaz­dasági társulások állami hitelt kapnak produktív beruházásokra, öntöző és vízlevezető csatornák, víztárolók és egyéb berendezések létrehozására. 14. — El kell végezni a vízrendészeti és talajvédelmi munká­kat, a talaj-eróziók ellen. A dolgozó parasztokat irányítani és támogatni kell, hogy ezeket a munkákat közösen végezzék el. 15. — Meg kell szervezni a tudományos kutató munkát, még­pedig szoros kapcsolatban a szocialista gazdaságok, a GTA-k és az egyéni gazdaságok termeléséhez fűződő kérdésekkel, s támo­gatni kell ezeket a gazdaságokat a fejlett tapasztalatok és a tudományos vívmányok bevezetésében. A tudományos kutató intézeteknek a legnagyobb figyelemmel kell tanulmányozniuk a kiváló mezőgazdasági termelők tapaszta­latait s e tapasztalatok széleskörű általánosításának és bevezeté­sének kérdéseit. 16.­­ Az erdőgazdálkodás terén folytatni kell a kitermelt terüle­tek fásítását, és a leromlott erdők újraültetését. Összesen legalább 400.000 hektár területen kell erdősítést végezni, mégpedig olyképpen, hogy a jelenlegi kitermelések folytán letarolt területekkel egyenlő kiterjedésű területeket ültes­senek újból s az erdőkitermelés számára újabb 200.000 hektárnyi kitermelt területet nyerjenek vissza. Növelni kell az erdők termelékenységét és biztosítani kell szere­püket a talajvédelem és a vízrendszer szempontjából. III. A szállítás és távközlés A gazdaság fejlődése szükségessé teszi a szállítás megfelelő fej­lesztését. Ebből a célból előirányozzuk: -- A mindenfajta szállító, eszközzel történő áruszállítás az ötéves terv időszakában legkevesebb 50—56 százalékkal növekedik; a vasúti áruszállítás 30—35 százalékkal; a gépkocsival történő közúti áruszállítás legalább 2,5—szeresen; a folyami áruszállítás 65—70 százalékkal; a tengeri áruszállítás 3—3,5-szeresen, a fő kő­­olajvezetékek teljesítménye pedig közel 5-szörösen növekedik. A vasút szállító kapacitásának növelésére: — a jelenlegi teherkocsi-állomány 10.500—11.000 kocsival növe­kedik, kéttengelyes egységekben számítva; — folytatni kell a négytengelyes tartálykocsik gyártását, 1960- ig 350—400 darabot kell legyártani belőlük; a hűtővagonok állo­mányát legkevesebb 800 darab kéttengelyesre átszámított vagon­nal kell növelni; — az utasszállítás megjavítására legkevesebb 500 darab négy­tengelyes kocsit kell gyártani; — az állomány megújítására és növelésére 500 darab erős és nagyteljesítményű mozdonyt kell előirányozni. — Ki kell szélesíteni a vasúti hálózatot: kettős sínpárt kell építeni a Vint—Marosillye, Olthid—Nagyszeben, Székelykocsárd— Apahida szakaszokon, rendező és tolató vonalak kapacitását kell növelni, be kell fejezni és fokozottabb teherbíró képességgel for­galomba kell helyezni a Pojorita—Floreni és Déva—Peştera vo­nalakat. — A mozdonyok és a nagy tonnatartalmú vagonok forgalmá­nak biztosítására legkevesebb 3000 kilométer vasutat kell újjásze­­relni nehéz típusú sínnel, 80 százalékkal több hidat kell átépíteni és megerősíteni, mint az első ötéves tervben.­­ Az úthálózat helyreállítása céljából 2000—2500 km utat korszerűsítenek, olyképpen, hogy a cement-beton burkolat legyen túlsúlyban, az országutakon és tartományi utakon pedig főjavításo­kat végeznek.­­ A posta és távközvetítés terén 25—30 százalékkal fokozzák a városi és a falusi önműködő telefonközpontok teljesítő képességét. A jelenlegi vonalakon új rádió-veléadóállomások és rádiórel és távközlési rendszerek építésével, továbbá földalatti kábelek lefekte­tésével kell fejleszteni a városközi telefon és táviró hálózatot. IV. Áruforgalom A szocialista kereskedelem útján kicsinyben eladott áruk mennyi­sége körülbelül 60 százalékkal fog növekedni az ipari és mezőgaz­dasági termelés fokozása alapján s 1960-ban körülbelül 45—46 milliárd lejt fog elérni. A fontosabb élelmiszerek és ipari termékek eladása évről évre növekedni fog s 1960-ban a következő mennyiségeket éri majd el: hús szalonna étolaj cukor pamutszövetek és készruhák gyapjúszövetek és gyapjú-készruhák selyemszövetek és selyemkonfekció lábbeli világító-petróleum cserép kerékpár rádiókészülék gázzal fűthető főzőkályha 200.000 tonna 45.000 tonna 74.000 tonna 200.000 tonna 300 millió folyóméter 30 millió négyzetméter 37 millió folyóméter 23 millió pár 360.000 tonna 240 millió darab 3-szoros 70 százalékkal több 3,5-szeres A bútoreladás körülbelül 60 százalékkal, a porcelán és fajansz háztartási cikkek eladása 2,5—3-szorosan, a gyógyszerek eladása több mint 2-szeresen fog növekedni, nagy mértékben fog növe­kedni a plasztikus anyagokból készült termékek eladása. Hasonlóképpen nagyobb mennyiségben bocsátunk majd a la­kosság rendelkezésére olyan háztartási cikkeket, mint jégszek­rény, mosógép, porszívógép, varrógép, stb. A szocialista kereskedelem fokozni fogja igényességét a köz­szükségleti cikkeket gyártó iparral szemben az áruk minősége és a választék kibővítése tekintetében. Ennek érdekében meg kell szervezni a lakosság fogyasztási igényeinek rendszeres tanulmányozását, meg kell szüntetni az ipar és a kereskedelem kapcsolatainak bürokratikus centralista formáit és minél több kezdeményezési lehetőséget kell biztosítani a termelőegységeknek, az áruellátási központoknak és a kiskeres­kedelmi szervezeteknek. A lakosság fogyasztási igényeinek a helyi és idényjelleg figye­lembevételével történő rendszeres és szervezett tanulmányozása alapján gyökeresen meg kell javítani a tartományok és rajonok szerinti áruelosztást. Legkevesebb 8.000 egységgel kell bővíteni a szocialista keres­kedelem kiskereskedelmi hálózatát. Fejleszteni kell a közétkeztetést, hogy az eladások mennyisége 1960-ban elérje a több mint 7 milliárd lejt, főleg a készételek el­adásának növelése és a választék bővítése útján. Meg kell javítani a szocialista kereskedelemben a lakosság ki­szolgálását. A kereskedelmi dolgozók civilizált módon, figyelme­sen kell kiszolgálják a vevőket és vonzó formában kell elrendez­zék az árucikkeket. Fokozni kell a város és a falu közötti árucserét, úgy, hogy 1960-ban a falusi hálózat útján eladott árumennyiség mintegy 70 százalékkal növekedjék 1955-höz viszonyítva. Ezen az alapon és a mezőgazdasági árutermelés növekedése eredményeképpen fokoz­ni fogjuk a felvásárlási és szerződéskötési tevékenységet és ez­zel biztosítjuk az ipar egyre jobb nyersanyag ellátását és a vá­rosi lakosság egyre bőségesebb élelmiszerellátását. Falun legalább 4500 egységgel bővítjük a kiskereskedelmi háló­zatot, úgyhogy, a második ötéves terv végére minden faluban legyen fogyasztási szövetkezet. Megjavítjuk a mezőgazdasági termelők által felhozott termé­kek eladásának anyagi feltételeit a városi piacokon. Különös gon­dot fordítunk arra, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk ezeken a piacokon a kollektív gazdaságok termékei eladásának, ösztönözni fogjuk a szocialista kereskedelem társadalmi ellen­őrzését. V. Fő munkálatok, az új technika bevezetése A második ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli, hogy­ mintegy 105—110 milliárd lejt irányozzunk elő fő munkála­tokra, önből körülbelül 60—63 milliárd lejt építkezési-szerelési munkálatokra A fő munkálatok elosztása a népgazdaság gazdasági és szo­ciális-kulturális ágai között a következő arányokban történik: Népgazdasági ág százalék az össz­­volumenből kb 56 — ipar ebből: — termelőeszközöket gyártó ipar „ 50 — közfogyasztási javakat gyártó ipar „ 6 — építőipar „ 2,5 — mezőgazdaság-erdőgazdálkodás „ 12,5 — szállítás-közlekedés „ 1,5 — szociális-kulturális akciók és más népgazdasági ágak • 17,5 Az ötéves terv első szakaszában a beruházásokat főleg az épülőfélben levő egységek befejezésére és üzembehelyezésére for­­dítjuk. VI. A munkatermelékenység növelése, az önköltség csökkentése Az első ötéves tervben létrehozott technika elsajátítása és jobb kihasználása, a fejlett technikának és a gépesítésnek a népgazda­ság minden ágába való bevezetése, a munkaszervezés megjavítása és a dolgozók kulturális és műszaki színvonalának emelése alap­ján növelni kell a munka termelékenységét, mégpedig az iparban legalább 45—50 százalékkal, az építkezésben legalább 50—55 szá­zalékkal és a mezőgazdaság állami szektorában legalább 40—45 százalékkal A munkatermelékenység növekedése alapján az ipari termelésnek legalább 75—80 százalékkal kell növekednie­ Ez a szocializmus építésének, a népgazdaság szakadatlan lendületének és sokoldalú fejlődésének, dolgozóink reálbére és életszínvonala növekedésének fő feltétele. Az építkezések önköltségét legkevesebb 20 százalékkal kell csök­kenteni, az 1955. évi árelőirányzathoz képest. A második ötéves terv időszakára előirányzott nagyobb arányú építkezések elvégzésének egyik fő feltétele az építési-szerelési munkák önköltségének csökkentése. A GTA-k által végzett munkák önköltsége legalább 34 százalék­kal kell hogy csökkenjen az 1955. évi tényleges önköltséghez vi­szonyítva, míg az állami gazdaságok főbb termékeinek (gabonafé­lék, tehéntej, szőlő, disznóhús) önköltsége átlagban legkevesebb 12,5 százalékkal kell csökkenjen az 1955-re tervbevett önköltséghez képest. A forgalmi költséget legalább 20 százalékkal kell csökkenteni az 1955-ös színvonalhoz képest. A termelési és forgalmi költségek csökkentésével a népgazdaság különböző ágaiban összesen mintegy 40 milliárd lej lesz a meg­takarítás. A termelési költségek jelentős csökkentése előfeltétele annak, hogy csökkentsék a közfogyasztási árucikkek kisforgalmá­­t és ennek alapján emeljék a dolgozók életszínvonalát. VII. Az anyagi és kulturális színvonal emelkedése 1. — Az RNK nemzeti jövedelme az ipar, a mezőgazdaság, az építkezés és a szállítás termelékenységének növelésével, a termelé­si anyagok költségeinek csökkentésével 1950-ban körülbelül 50 szá­zalékkal fogja meghaladni az 1955-ös színvonalat. A nemzeti jövedelem gyarapítása, a munka termelékenységének növelése és a termelési, valamint a forgalmi költségek csökkentése lehetővé fogják tenni a kiskereskedelmi eladási árak csökkenését.­­ Ennek következtében, a népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók reálbére körülbelül 30 százalékkal fog növekedni. A dolgozó parasz­tok reális jövedelme főleg az államnak és a városi lakosságnak el­adott mezőgazdasági árutermékek termelésének növelése alapján és a parasztok által megvásárlandó ipari termékek árának csökkené­se révén fog emelkedni. Az ötéves terv folyamán megnövekszik a társadalmi-kulturális célokat szolgáló költségvetési előirányzat összege. 2.­­ A legkevesebb 2.500.000 négyzetméternyi lakterület beépíté­­sével megjavulnak a dolgozók lakásviszonyai. A bányászoknak az állam költségén és hitel útján legkevesebb 25.000 lakást és családi házat építünk. Ezen a téren a néptanácsok végrehajtó bizottságaira az az elsőd­leges feladat hárul, hogy karbantartsák és tatarozzák a meglévő la­kásokat és évről évre biztosítsák az ehhez szükséges anyagi és pénzalapot. 3.­­ Kétszeresére kell növelni a lakosságnak juttatott földgáz mennyiséget. Ennek érdekében még nyolc városba bevezettük a gázt és megnöveljük a meglévő földgázvezetékek hálózatát. 20 városban be kell vezetni a közúti gépkocsi- és trolibuszközle­kedést, és mintegy 1.200 társasgépkocsival, 500 villamoskocsival és pótkocsival és 200 trolibusszal kell növelni a szállítóeszközök meglévő állományát. Meg kell javítani a lakosság ivóvízellátását és ki kell terjeszteni a csatornahálózatot. E célból vízellátási munkálatokat kell végre­hajtani 40 újabb helységben és csatornahálózatot kell építeni 800 kilométer hosszúságban. Az egészségvédelem terén a következőket kell előirányozni: — ki kell bővíteni az egészségvédelmi és a betegségmegelőző in­tézkedéseket, általános higiéniai intézkedések, munkavédelem és az egészségügyi rendelőegységek fejlesztése útján; —állandóan bővíteni kell az orvosi segélynyújtást, a ragályos betegségek, a tuberkulózis és a gyermekbetegségek leküzdésére szol­gáló egészségügyi egységek fejlesztésével; e célból mintegy 15.000 ággyal növelni kell a kórházak és a tüdőszanatóriumok befogadó­­képességét;­­ biztosítani kell az egészségügyi káderek számának növelését, mégpedig 18.000 személlyel, ebből 6.000 orvossal; — 1955-höz viszonyítva 25 százalékkal több helyet kell biztosíta­ni a dolgozóknak a gyógyfürdőhelyeken és 35 százalékkal többet az üdülőtelepeken; e célból fejleszteni kell a gyógyfürdő-, üdülő- és pihenőhelyeket, az idényjellegű fürdőhelyek állandósítása, építkezések és karbantartási munkálatok révén; — biztosítani kell az egészségügyi egységeknek orvosi felsze­reléssel és jó minőségű gyógyszerekkel való ellátását; ennek érdeké­ben fejleszteni kell az orvosi felszerelések és műszerek gyártását. A népjóléti szolgáltatások terén legalább 1000 hellyel kell bőví­teni az öregek, gyerekek, munkaképtelenek és rokkantak védelmét szolgáló intézeteket, új egységek és szakiskolák létesítésével. Szüntelen fejlődést kell biztosítani a testnevelés és a sport te­rén; e célból építeni kell mintegy 100 sportpályát, különféle tö­megsportok céljaira és 15 versenysportpályát. A nép kulturális színvonalának további emelése érdekében ki kell terjeszteni a hétéves oktatást és be kell vonni ebbe az elemi iskolák végzettjeinek mintegy 90 százalékát. Egyben elő kell ké­szíteni a feltételeket arra, hogy a következő ötéves terv folya­mán áttérhessünk a hétéves általános és kötelező oktatásra. Fokoznunk kell az oktatás tudományos színvonalának emelé­sét célzó munkát. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a fizikai-matematikai tudományok tanulmányozására, valamint arra, hogy az oktatási folyamatot összekapcsoljuk az élettel, a gyakor­lati tevékenységgel. Emelni kell az oktatás színvonalát a szakmunkások, a középfokú műszaki személyzet s főképpen a mesterek kiképzése terén; fo­koznunk kell a tanulók gyakorlati kiképzését a munkahelyen,­­ az ipari és mezőgazdasági vállalatokban, egészségügyi intézmé­nyekben, stb. A tudományos, technikai és tanügyi felső káderek kiképzésé­nek megjavítása érdekében meg kell erősíteni a tudományos te­vékenységet a felsőoktatási intézetekben és szorosabban össze kell kapcsolnunk e tevékenységet a termeléssel és a tudomány minden téren elért vívmányaival. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy a diá­kok termelési gyakorlati munkájának minél alaposabb megszer­vezése révén, a diákok elsajátíthassák a legfejlettebb technikát, a termelési folyamat megszervezésére, a berendezésekre és a vál­lalatok technológiai eljárásaira vonatkozó alapvető ismereteket. Folytatni kell a felsőfokú tanintézetek profiljának megjavítá­sát, a népgazdaság fejlesztéséhez szükséges széleslátókörű, fel­sőfokú technikai kádereket kell ezáltal nevelni. Az 1960—1961-es tanévben több mint 2.700.000 tanuló és diák tanul majd az iskolákban és felsőfokú intézetekben, vagyis majd­nem 600.000-rel több mint az 1955—56-os tanévben. A közoktatás anyagi alapjának fejlesztése végett fel kell épí­teni és használatba kell adni több mint 1200 tantermet az elemi és a hétéves iskolák számára, 3 felsőfokú tanintézetet és mintegy 6000 helyet a diákotthonokban. A második ötéves tervben folytatjuk a kultúra anyagi alapjá­nak fejlesztését. Ennek érdekében Bukarestben és az ország más városaiban be­vezetjük a televíziót és két adóállomással bővítjük a rádióháló­zatot. Jelentősen bővítjük a vezetékes rádió hálózatát is. Befejezzük a bukaresti filmközpont építését, felépítjük a bu­karesti Nemzeti Színházat, megszervezzük a politechnikai múzeu­mot, gondoskodunk az ország különböző tartományaiban levő kul­turális intézmények fejlesztéséről, különösképpen a megkezdett kulturotthonok és egyéb kulturális építkezések befejezéséről, le­galább 700 új kulturotthont és 80 rajon­ kultúrházat létesítünk. Megfelelő intézkedésekkel biztosítjuk a falun a könyvek széles­körű terjesztését Új mozikat kell építeni a munkásközpontokban, az üdülőtelepe­ken és azokon a rajonszékhelyeken, ahol még nincs ilyen épület. Falvakon a következő öt év folyamán legalább 2,5-szer növeke­dik a filmvetítő berendezések száma. Biztosítani kell körülbelül 900 művész­, dokumer'v-’' és hhadét film gyártását Különös figyelmet kell fordítani a dokume­ntma filmekre A hanglemezgyártás majdnem meghatszorozódó E célból kor­szerű gépekkel kell felszerelni a hanglemezgyárat és biztosítani kell a működéséhez szükséges feltételeket A kiadványok mennyisége olyképpen növekszik, hogy biztosí­tsa a lakosság egyre növekvő igényeit és a könyvtárak szükségleteit. Ugyanakkor intézkedéseket kell foganatosítani az önköltség c­sök­­kentésére és a grafikai kivitelezés megjavítására * . A második ötéves terv nagyszerű feladatainak teljesítése é­rde­­kében a Román Munkáspárt kongresszusa felhívja a dolgozó nevé­pet, hogy a munkásosztállyal az élen vesse latba nagy alkotó ere­­jét, győzze le a boldog és bőséges élet építésének útján még felme­rülő összes akadályokat és nehézségeket és vonja szorosabbra po­rait a kommunisták közé, akik kipróbált és hű harcosai a szocializ­mus és a béke ügyének. ■ bútor • rádiókészülék • kerékpár • pamutkelme - selyemkelme • lábbeli ■ hús ■ szalonna • étolaj ■ hal - vaj - cukor ■ sör­­ ■ 80—85 százalék 80—90 százalék 28 százalék 2.6- szereséra 1.8— 2-szeresére 40 százalék mintegy 6-szoroséra mintegy 2-szeresére 2—2,2-szeresére 85—90 százalék 1.8— 2-szeresére mintegy 2-szeresére 2.8— 3-szorosára 2.5— 2,7-szeresére mintegy 2,8-szeresére mintegy 6000 drb teljes, és 2000 motor 85 százalék 2,5— szeresére több mint 4-szeresére mintegy 2,6-szeresére mintegy 2-szeresére mintegy 5-szörösére mintegy 4-szeresére 3,5^4-szeresére 4,5— 5,5-szeresére 16.000—17.000 tonna mintegy 2,3-szeresére mintegy 4»2-szeresére 1,7— 2-szeresére 1,6— 1,8-szeresére 80 százalék 7—9-szeresére 90 mintegy mintegy mintegy mintegy mintegy mintegy mintegy mintegy 000—95.000 tonna 45—50 százalék 65 százalék 3-szorosára 1,2— 1,3-szeresére 1,7—1,9-szeresére 45 százalék 65 százalék 3-szorosára 90 százalék 40—45 százalék 2-szeresére 2,2- szeresére 45—50 százalék FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 1956. január 3., kedd

Next