Falvak Dolgozó Népe, 1957 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1957-01-08 / 1. (505.) szám

1957. január 8. kedd Milyen könyvek jelennek meg 1957-ben? Hazánkban szépen felvirágzott a magyar könyvkiadás­ Hosszasan sorol­hatnánk milyen könyvek készülnek 1957-ben, most csak a legfontosabba­kat említjük meg, melyeket a dolgo­zó parasztság is szívesen elolvas. Az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó­nál Íróink legjavától jelennek meg könyvek- Olvashatjuk Asztalos István új elbeszéléseit, Szabó Gyula Gondos atyafiság című regényének II. kötetét. Uj elbeszéléskötettel jelentkezik Hu­szár Sándor és Fodor Sándor- A Szé­kelyföld nagy írója, Tamási, Áron is itt jelentet meg egy nagy kötet elbeszé­lést. A két világháborúban megjelent művekből új kiadásban olvashatjuk Nagy István: Nincs megállás,című re­gényét, Kacsó Sándor: Vak vágányon, Molter Károly: Tibold Márton, című regényét. Sok verseskötet lát napvilágot a jövő esztendőben. Horváth Imre, Del­lért Sándor, Székely János,­ Kányád­ Sándor, Páskándi Géza, Endre Károly, Szemlér Ferenc és Méliusz­ József ad ki egy-egy verseskötetet. Megjelenik Gaál Gábor válogatott tanulmányai, Balogh Edgár­ tanulmá­­nyai és cikkei, Szentimrei Jenő Szent­­györgyi Istvánról, a nagy magyar színészről írott életrajzának­ második kiadása, Jagamos János 58, magyarla­­pádi népdalt és Faragó József 300 magyar népdalt tartalmazó művét a tanítóink és kultúrotthon igazgatóink figyelmébe ajánljuk. A magyar klasszikusok műveiből kiadásra kerül Jókai Mór: A kőszívű ember fiai címü regénye, Benedek Elek művei, Mikszáth Kálmán: A Noszty­­fia esete Tóth Marival és Móricz Zsigmond: Rokonok címü regénye Balassa Bálint: Verses és Csiki Ger­­gely három színműve. A falu dolgozói számára kiadott Kincses Könyvtár sorozatban kiadják Gárdonyi Géza: Lámpás című művét, Magyar népmeséket és neves román írók Dumitriu, Camilar, Cezar Petres­­cu parasztokról szóló írásait. A román irodalomból megjelenik még Sadovea­­nu összes műveinek I. kötete, Dumi­triu: Családi krónika, Slavici mű­vei­nek III. kötete, Arghezi és Beniuc-vá­­logatott versei s egy román népkölté­szet- és népmese gyűjtemény. Az Ifjúsági Kiadó hazai magyar íróknak az ifjúság számára írott­­mű­vei közül kiadja Sombori Sándornak Gábor Áron, a híres 1848-as székely szabadságharcos ágyúöntő életéről szóló művét, Számadó Ernő elbeszé­léseit, Katona Szabó István Farkas­járás című, mai parasztfiatalok életé­ről szóló elbeszéléseit, a román írók közül Francisc Munteanu, Popovici és Dumitriu regényeit és a világhírű a­­merikai író Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regényét. A gyermekek számára kiadásra kerülő művekből megemlítjük Szemlér Fe­renc : A hárompupu hegy, Horváth Imre: Csupa titok. Méhes György: Vi­rág varázsló, Bonczos István: Érmel­­léki gyermekek. Asztalos István: Jóska című művét, Létay Lajos Gyermekver­seit, Páskándi Géza Gyermektörténe­tét. A régi magyar íróktól az ifjúság számára­­kiadják még Fazekas Mihály Ludas Matyiját, Jókai Mór négy­­elbe­szélését, Móra Ferenc, Krúdy Gyula elbeszéléseit, Petőfi Sándor Naplóját, leveleit, Vörösmarty, Csongor és Tün­de és Kriza János: Vadrózsák című népköltészeti gyűjteményéből készült válogatást. Ezek a művek különösen az iskolások érdeklődésére tarthatnak számot. . Ezenkívül a kiadó eleget tesz a szülők kívánságának és számos képes és verseskönyvet, rövid olcsó mesés könyvet ad ki egészen kis gyermekek számára.A szakkiadók gazdag kiadványai közül a Mezőgazdaság és Erdészeti Állami Kiadó 1957-es tervét ismertet­­jük, mivel ez tarthat leginkább szá­mot a dolgozó földművesek érdeklő­désére. Számos nagyértékű kézikönyv jelenik meg amely a mezőgazdálkodás fejlődését nagymértékben előssegíti. Antal Dániel a kolozsvári Mezőgazda­ságtudományi Intézet tanára és me­zőgazdasági szakemberekből álló kol­lektívája három jelentős szakkön­yvet nyújt az olvasóknak. Egyik az összes szántóföldi növények leírását és ter­mesztésének technikáját tartalmazza, másik az olajosnövények termesztésé­vel foglalkozik, harmadik a cukorrépa­­termesztést és répamagtermesztést tár­gyalja nagy részletességgel. A csom­­bordi szőlészeti iskola tanárai régi hiányt pótoló művet álítottak össze a szőlőtermesztésről, mely felöleli, az összes szőlészeti tudnivalókat. Kiadás­­ra kerül Palocsay Rudolf és kollektí­vája által írt a diófélék és bogyóster­­mésűek termesztéséről szóló kézikönyv, Veress Istvánnak és kollektívájának a zöldségfélék hajtatásos termesztéséről írott műve stb­ A mezőgazdasági kiadó ezenkívül számos kisebb kiadványt, állat- és nö­vényegészségügyi kérdésekkel foglal­kozó füzetet ad ki igen olcsó áron. Az egyes művek megjelenéséről ol­vasóinkat annak idején tájékoztatni fogjuk... . ARRÓL, HOGY MIÉRT VAN TÉL ooooooooooooooooooooooooooeer ,*000000000000000000000000006 Édes fiam! Egy embertől egyszer: valaki megkérdezte: miért van tél ? Erre­ ezt felelte: Mert hideg van­ — Jó jó, —kérdezte a másik, — háti akkor’ miért van hideg ? — mért­től van, — volt rá a felelet. • • Ez az ember annyit sem tudott a világ dolgairól, mint akik sok­ száz évvel ezelőtt éltek..­ Évezre­­­dekkel ezelőtt már találgatták az emberek, hogy miért van, északon hideg s délen meleg. A görög ke­reskedők és a hajósok már az ókor­ban észrevették, hogy északon a nap alacsonyabban áll, mint délen. Afrikában pontosan a fejük­­felett­ sütött egész évben, míg Skhytlá-­ ban (így nevezték akkor a ■ mai Oroszország területét) még nyá­ron sem emelkedik olyan magasra. Látták, hogy akkor van a legna­gyobb meleg, akkor ég,ki a fű, mi­kor merőleges a napsugár a földre, a ferde napsugár pedig a havat sem képes megolvasztani. „Az e­­gész dolog a napsugár szögének hajlásán fordul meg. — állapítot­ták meg az ókori tudósok s azt hit­ték ezzel mindent megmagyaráz­tak. El kellett telnie vagy kétezer esztendőnek, hogy a teljes igaz­ság kiderüljön. Annak is van már több mint há­romszáz esztendeje, hogy a tudo­mány a tél s általában az évsza­kok változásának okát felderítette, de még most is sokan vann­ak, akik pontosan nem tudják. Kérdezd csak meg néhány faludbeli embertől s, fogadjunk, hogy fele sem tudja megmagyarázni- Mert azt minden­ki látja, hogy télen alacsonyabban jár a nap. Azt is mindenki tudja, hogy a nappalok jóval rövidebbek, mint nyáron s természetesen em­iatt jóval kevesebb napfény jut a Föld­re, mint nyáron. Ez mind igaz, de mindennek oka van, s ezt nem igen tudják. A XVI- századig úgy tudták, hogy a Föld a világegyetem közép­pontja. Az egyház azt­­ tanította, hogy a csillagok aranyszemek,­­me­­­­lyek arra valók, hogy az eget dí­szítsék, majd azt állították, hogy lámpások, melyeket esténként az angyalok gyújtanak meg. A régi görög tudósok ennél többet tudtak, de ők is azt hitték, hogy a Föld áll­t egy helyben s körülötte forog az­­ egész világegyetem, vagyis a Föld a világegyetem középpontja. A XVI. században azonban egy lengyel tudós, Kopernikus hosszas tanulmányozás és bonyolult számí­tások után rájött, hogy­­az addigi felfogás téves, a Föld nem a világ­egyetem központja, hanem a Nap körül egy év alatt, meghatározott pályán kering s ugyanakkor na­ponta megfordul saját tengelye­ kö­rül is. A Nap körüli keringés okoz­za az évszakok változását és a saját tengelye körüli forgás a nap­palok és éjszakák változását. Fel­fedezése olyan nagy jelentőségű és annyira merész volt, hogy csak nem sokkal halála előtt merte nyil­vánosságra hozni. Az egyház kíméletlenül üldözte mindazokat, akik elfogadták és hir­dették Kopernikus tanításait. Gior­dano Brúnót, egy fiatal olasz szer­zetest máglyán égettek meg. Ga­lileit, egy másik olasz tudóst, aki megszerkesztette a tá­vcsövet s min- il­denk­i számára érthetően bizony 1- 8 tetta, ajogy a Föld csak olyan 8 égitest mint­­ többi és még van- g nak bolygók,­melyek a Földhöz ha- 8 son’.Már keringenek a Nap körül,­­ életfogytiglani fogságra ítélték. Mi­­g­ért üldözte akkor az egyház ezeket­­ a tanításokat ! Mert ha az ember e­zek előtt tudottá válik, hogy a Föld , a világegyetem egy parányi részé­t és csak olyan kényszerű mozgáso­­­­kat végez, mint a többi bolygó,­­ megdől az egyháznak az a tanítá-­­­sa, hogy a pápa egyedül képviseli is a hatalmat élők és holtak fölött . Minthogy meg is dőlt nem sokkal Kopernikus fellépése után, mikor Luther I.Márton a maga tanításai­val ha­talmas csapást mért a pápai hatalomra­ Ennyi mindennek kellett történ­nie, míg az emberek rájöttek a tér igazi okára Lássuk tehát pontosan mikor van tél ? A Föld tengelye ferdén esik arra a pályára (nevezhetnénk útnak is), melyen kering a nap körül. Emiatt egyszer déli, máskor az északi féltekét éri jobban a nap. Az egyenlítőt vagyis a földgömb középső felületét, mindig egyfor­mán éri, ezért ott örök nyár varj. Mikor a Föld keringő útján odajut, hogy a déli sarka mutat a nap felé, az Északi Sarkon teljes sötétség van s az északi féltekéi) vagyis nálunk tél. Ilyenkor a Nap sugarai jóval alacsonyabb szögben érik a vidékünket, a delelési pont sokkal lentebb van, a látóhatár szél­­éhez közelebb, mint nyáron Az az időpont, amikor a nap delelési pont­­ja a legalacsonyabb, vagyis a nap­pal a legrövidebb, dec. 21.-én van­ ez a téli napforduló. Ettől kezdve a nappalok hosszabbodnak, mert a Föld keringő útján tovább halad. Tavaszi napfordulókor pedig egy­formán­­ érintik a napsugarak mind a két féltekét, mi akkor megyünk be a tavaszból a nyárba, a déli fél­tekén lakóknak pedig akkor van a m1 őszi napforduló s ők akkor sétálnak a télbe. A­­tél meg a tavasz beköszöntése azonban minden esztendőben más és más. Egyszer hamarább jön, máskor később Tehát nemcsak az határozza meg hol milyen az időjá­rás és meddig tart a tél, hogy mi­lyen Hajlásszög alatt éri a nap­sugár a földet, ez csak az alapja de még sok minden (tengerek, sze­lek járása stb) módosítja De ezek­­rő! majd máskor írok neked. Addig is ha valaki nem hinné el az itt leirottakat, vegyél elé egy aripát, tegyél az asztal közepén­ egy égős gyertyát s az alma szárát kinevezve északi saroknak az asz­talhoz viszonyítva egy kicsit fer­dén tartva az almát mozgassad ke­reken a világossággal egyvonalban s figyeltesd meg vele, mikor melyik felét világítódik meg- Mindenki meglátja, hogy egyszer a szára felőli fele (mondjuk ez az Északi félteke), máskor a másik fele lesz árnyékban- Galilei a távcsövéhez vitte a hitetlenkedőket, hogy lás­sák, a Holdon is olyan hegyek emelkednek, mint nálunk, mi most­­megelégszünk egy almával, meg egy gyertyával Aztán Írd meg sike­rült-e meggyőznöd a hitetlenkedő­­ket. Szeretettel üdvözöl SÁNDOR BÁTYÁD “■* Kányánál Sándor ' W Al Öreg kút az ut­ca szádán... Öreg kút az üreg szádán, Öreg asszony ü­l a kápán. Mint a botja, olyan görbe s beleréved a vödörbe, Nézi magát, motyog, motyog, mosolyt próbál, — de, nagy dolog! — . De a mosoly nem sikerül, abbahagyja kedvetlenül. Jaj, mert az a félvödör viz égeti,­ mint eleven­­ tűz. Ég a, karja, ég a, háta azért ült le a kávára Én istenem, hányadik is! Nincs a kutban most annyi viz, amennyit ő eddigelé húzott reggel s estefelé. rr-—.- —'* Ha az a viz egybefolyna, félfalunak elég volna. Nagy tó lenne, talán tenger, elsírt, lenyelt könnyeivel. Talán ezen, talán máson tűnődik az elmúláson. Sokáig élt, nincs más bűne... ■S ottfelejti magát ülve. :ir Kolozsvár, ,1956. julius 13. wŞW. i n A sztálinvárosi „Vörös Partizán“ posztógyár munkásk­lubjában lévő Választók Házának mindig­ sok a látogatója ——-—BA ! A második világháború végén egy érdekes kis füzet jelent meg francia nyelven. Ez volt a c­űve: „Soha többé". A füzet megdöb­bentő erejű riportokat közölt a má­sodik világháború hős városairól. Hi­rosima és Varsó drámáját elevenítette föl, Lidice gyászáról közölt leleplező írást, Oradour sur Glane hős halottai­­nak állított örök emléket, Prága ba­rikádjainak mártírjait idézte, Kievről, Sztálingrádról emlékezett. A füzet utolsó mondatai így hang­zottak: „Vége a háborúnak, vége a vérözönnek, ha gyászol is még a vi­lág, de már reménykedik. Hisz abban, hogy soha többé nem ismétlődnek meg a borzalmak, soha többé nem lesznek mártír városok." Erre a kis könyvre gondolok, miköz­ben az „Eisenhower-elv“ agresszív programját olvasom, miközben a Port Szaidból érkezett fényképeket nézege­tem. Romok, romok, halottak,­­ pusz­tuló város. Nincs szomorúbb dolog mint kiégett otthonokat látni. Hiszen mindegyik otthon, egy családot jelent, anyát, apát, gyermeket, reményeket, emberi gondokat, emberi örömöket. Nincs szomorúbb síró gyermeket látni a halott anya mellett. Kitörölhe­tetlen fájdalmat jelent ez, árvaságot, gyűlöletet, szomorúságot. Nincs szomorúbb kihalt, elpusztult várost látni. Az emberi alkotás csőd­jét jelenti ez: a humánum pusztulását, a rombolás ösztöneinek szörnyű ké­pét. Port Szaid az egyiptomi „fehér­ vá­ros" a Szueil-csatorna gyönyörű őr­zője most mind a három gyászt ma­gán viseli. Kilencezer rombadőlt lakó­ház, több mint hatszáz halott, és­ két­ezerszáz sebesült vádol kíméletlenül.­­ér érdekes megjegyezni azt, hogy az első nyugháborút megkímélte, a második világháborúban kevés kárt szenvedt­en a­­város. A­­ béke 12-ik esztendőében d öntötték romba Port Szaidot­­ Egyiptom világoskék egén, megjelentek a lombolást és ha­lált szúró, francia és anigol repülőgépek és mártírrá tettek égi várost. Miért ? Erre a nagy „miértre“ az imperialista sajtó dadogva felel. A világ közvéle­m­énye azonban tisztán kimondja: Az agresszió áldozata lett Port Szaid, a nagy monopóliumok, a gyarmattartók áldozata lett a gyönyörű egyiptomi város . Nincs alávalóbb támadás, mint az orvtámadás. Nincs alávalóbb táma­dás, mint gyilokra kelni egy nép el­len, amiért a szabadságért és függet­lenségéért küzd. Nincs alávalóbb tá­madás mint a profitért gyilkolni az embert. M­ilyen szép volt ez a városi Fe­hér házak, gyönyörű sétányok, árnyas ligetek. Egyiptomiak él­tek itt, akik megizlették a rabság ke­serűségét és áhítozva vágytak a sza­badság után. Egyiptomiak laktak itt, akik a legszentebb emberi eszmékért szálltak síkra is a Navy House ormá­ról letépték az angol lobogót. El kel­lett pusztulniuk, mert a­­rabtartók ret­tegnek a szabadságtól, a független­ségtől, a nagy emberi eszméktől­s Elérték-e céljukat a mártír város le­rombolói ? " Nemi 1956 minden egyes nagy nem­zetközi eseménye bebizonyította, hogy végleg megásták a sírját az „erőpoli­tikának", és a tárgyaló termekbe behat,­tolt a békeszerető tömegek akarata, vágya és ereje. Minden agresszió és cselszövés ellenére 1956 a békepoliti­ka, a népek közötti együttműködés po­litikájának győzedelmes esztendeje volt. A tárgyalások szelleme tért hó­dított, a­­béketábor ereje növekedett. Ennek a nagy erjedési folyamatnak szerettek volna véget vetni a Port Szaid fölé küldött gyilkos bombázók. A történelem kerekét szerették volna visszafordítani, ha nem lehet, legalább megállítani azt. Sikerült-e nekik ?­em sikerült? Az Egyiptom el­leni agresszió az imperialista hatalmak egyik legnagyobb po­litikai csődjével végződött. Az impe­rialista agresszoroknak ketrődniük kel­lett Egyiptomból. A Navy House fe­­lett ismét a zöld félholdas csillagos lobogó leng. „Amikor ismét felvonták az egyiptomi lobogót, az emberek meg­­hatódottan állták körül a palotát. A mellettem levő egyiptomit néztem. Az arab ember nem sír. De nekem mégis úgy tűnt, hogy valami csillogott a szemében. Lehet, hogy csak a békés tenger visszfénye verődött vissza Pu­t,apilláján — írta egyik tudósító Port V Szaidból. Igen, az agresszorok vissza kellett vonuljanak. És volt valami szimboli­kus abban, hogy a békét jelképező ün­nepen, Karácsony napján hagyták el í a várost. Ti­ffi, ést Eisenhower ha nem is foga­­lloa­ti erekkel, de a rabság új forrná­­■*■*■*■ ját szolgáló „doktrínákká!■“ ,,,gazdasági segítséggel" szeretne _ be­­­vonulni győzedelmesen ebbe a város­b­a. Eisenhower abból indult ki, hogy a Közel-Keleten „űr“ keletkezett. És ha tűz van, akkor azt be kell tölteni, még­­­pedig amerikai ,,gazdasági segéllyel"­­és amerikai fegyverekkel. Az Egyesült­­­llamok tehát magára akarja vállalni­­azt a szerepet, amelyet az angolok és a franciák sikertelenül töltöttek be é­s a Közel-Kelet csendőrének csúnya sze­repét. Az Eisenhower-féle „űr-elmélet­­­­nek“ az a legnagyobb baja, hogy le. lvegőnek sőt mi több légüres térnek nevezi azt a Közép-Keletet, ahol egyip­tomiak, szíriaiak, libanoniak, jordá­niaiak élnek, ahol százmilliók küzde­nek a szabadságért és függetlenségért. Miféle úr az, ahol milliók hazája van? N­em, a Közel-Kelet népei köszönik Eisenhower gondoskodását, de nem kérnek belőle. Port Szaid népe maga körül látja a nyugati világ gondoskodásának mindahány felét. Port Szaid és az egész Közel-Kelet békét, függetlenséget, szabadságot akar. E mellett a követelés mellett milliók állnak. Milliók, akik a béke eszméjéért harcolnak, azért, hogy soha többé ne legyenek mártír városok. Ma, amikor újabb imperialista ag­­resszió fenyegeti Közel-Keletet, Port Szaid ugyanúgy mint a többi mártír testvérvárosok az ellenállást, a hősies­séget, a békét jelképezi. DÁNOS MIKLÓS FALVAK DOLGOZÓ NÉPE Művelődik a falu Az e­lső díj nyertesei Kora reggel kezdődött a színjátszó csoport versenyének községi szakasza- A t­ardiszentgyörfályiek is ott izgultak a színfalak mögött: vajon sikerül-e tudásuk legjavát bemutatniuk a ver­senybizottság előtt-Estefelé kerültek"' sorra“ a ’ ,,’Bilianifi‘r színdarabbal. S nem volt hiábavaló, fáradságos munkájuk, odaadásuk, sze­replésük, olyan sikert, arattak, ami­lyenre néze is számítottak. Hangos tetszésnyilvánítások­­ közepette olyan megjegyzések is han­gzottak a nézete­ rend, hogy némelyikük valódi színész­nek­ is beillene. Kis László, Mujka Er­zsébet, a kis Szabó lányka és a töb­biek meg is érdemelték az elismerést. Aztán elkövetkezett a­ színjátszók legizgalmasabb pillanata: a verseny kiértékelése. Találgatták a szentgyör­­gyiek: hányadik helyre­­ kerülhettek? Milyen díjazást nyerhettek? Koncz elvtárs, a marosvásárhelyi rajongó nép­tanács tanügyi osztályának főnöke felolvasta az eredményt- Elsőnejje em­lítette a marosszentgyörgyieket." Nagy volt az öröm, amit a kultur­­csoport tagjai éreztek. Azzal indultak haza a jól sikerlt^ety,ngrffl.. .hflflt, igyekezni fognak ugyanilyen dicső­séges eredménnyel kikerülni az elkö­vetkező versenyszakaszokból is­ (Szé­kely Ilona, levelező). Kulturális hírek Apácáról Apácán is megélénkült a kulturális élet. Román, magyar, orosz népi tán­cokat tanul a tánccsoport, az énekkar pedig különböző népdalokat, tömegda­lokat, legyen mivel fellépniük a közel­jövőre tervezett műsoros esten Megkezdődött a téli agrotechnikai tanfolyam is. Jelenig csak tíz láto­­gatója van, de bizonyosan lesznek többen is. Panasz is akad azért a kul­túrotthon vezetőségére. A rádió h­osz­­szú ideje kihasználatlamit hever, meg kellene csináltatniuk. Ezenkívül szert kellene tenniük két darab hangszóró­ra, mert a nagy előadó­teremben ne­hezen hallatszik a szereplők staringja. * JAKAB MIHÁLY levelező A ditrói ifjúság életéből községünkben sok az ifjú, különö­­­sen vasárnap és ünnepnapokon, mikor haza­jönnek­­azok is, akik erdei mun­­­kán vagy a­ gyáraljban, üzemekben dolgoznak. Ilyenkor­­aztán keresik a­­ szórajepzási­­ lehetőségeket. A tél be­álltával hangos tőlük a lejtős domb­oldal. Egyesek sizneje (többnyire­ ma­­guk készitette sítalpakon), mások,­­szánkénak, ákorcsolyáznak Vannak, akik a kiUlturotti­ Dnban­­érzik jól magukat, sakkoznak, ping-pongoznak. Esténként mozi, műsoros előadás ne JSIL szórakoztatja öllet... A- Üün­ük.A­kát fáradoznak, hogy mindenhol meg­felelő programot biztosítsanak az if­júságnak. És sokat fáradozik Petres Ignác elvt­rs is, az ,énakusauörts­i£e­zetője. Vasi- azonban egy panaszuk a dit­rói if­jaknakk­ nincs tol táncé­, tényeket,­ táncdélu­tánokat rendezzenek, mert a kultúrotthon nagyterme csaknem­, mindig foglalt, a kü­lönböző gy­ülések miatt”» . Ha­­alaposabban u­ána néznének az illetékesek, bizonyosan találnának más, gyülésre alkalmis helyiséget Dit­­rón s akkor az eddig­nél is gazdagabb szórakozási lehetőségiét nyuistiatnának ,az odavalósi­, ifjaknak. Î ■ ■ GALL IMRE levelező Ujeszten­dő kezdetén... Félhivatalos szünet — sok igatos nyilatkozat Elmúltak a téli ünnepek, kiürültek­ a szilveszteri poharak, megkezdődtek az ujeszten­dő dolgos hétköznapjai. Noha a diplomáciai­ életben félhiivata­­losan szünet volt, mégis­ az ujesztendő beköszöntése néhány igen fontos és irányt mutató nyilatkozatot hozott. El­sősorban Is Hruscsov elvtárs nyilat­kozatára gondolunk, amelyet a­ prá­­­gai Rude Pravonak adott. De né­hány érdekes szempontot világított meg Vorosilov és Bulganyin elvtárs beszéde. Dobi István újévi nyilatkoza­ta, nem is beszélve dr. Petru Groza rádióbeszédéről, amely jiepfinkpopjilk munkáját, és békés akaratát tükrözte Itt kell megemlítenünk, nohalsoff­­kal több mint egy nyilatkozat, azt a tsiinzsidao lap közölt ezekben a na­pokban és amely rendkívül mélyen és alaposan elemzi a proletárdiktatúra néhány­­kérdését és nagytöotűssági következtetéseket von le az elmúlt esztendő nemzetközi helyzetéből. irányt mutató válasz egy lényegi illetd­és­re Mi volt az­­elmúlt esztendő legfőbb­anulsága? Erre a kérdésre N. Sz- Iruscsov így válaszol: „Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy meg kell erősíteni a néd é­ber­­égét az imperialista agresszoros­ mest­erkedései ellen és­ állhatatosan tovább kell harcolni a békéért.“ Milyen eszközökkel? Elsősorban is „igen nagy jelentősé­ge volna annak, ha csökkentenék a­egyverzetet és fegyveres erőidet, ha h­iitanák.„az atom­-, ^..hidrogénfegy-I vert." Ttovábbá: ,,a nemzetközi feszült­­ség enyhítésének szempontjából igen I nagy jelentöséggel 'birnip, ha Európa -­ban letflnoznak 'a kö^aktiv biztonsági fi rendszert, amelyet a Szovjetunió nem * egyszer javasolt’'.­­ Végül iTedig Hruscsov elvtárs hang­­­sulyozza, a’Zse, hogy továbbra is min­­­den téreti férelmlni kell a jogeg­yen­­­lőségen sok,piSó gazdasági és kultu­rális kapkolistokat, amelyek feltétle­­­nül hozzáárulnak a nagyobb biza­­­lomhoz is jobb megértéshez. Mi jeleswi a szocialista tábor ve­zetőinek névi nyilatkozatait, beszé­deit, ciktfrít? Elsősorban is az, hogy át vanna! hatva ! hekib 'megóvásának gondola­tával hArítjj oft'eilen egy nyilatkoza sem, amely’ne szállna síkra a népei közötti egy­ittműköd­as, a béke meg I rnsiti'-éért. Másodsorban az. föflj rámutathat a háború és az agreszió erőinek ak­tivizálódpira *.7.ek^^H erők robban­tották az EgyipVSzwJ elleni bünö. háborút, ezek az erők segítették : magyaroM ágm^^llenforradalmárokat ezek aziÉpők­ akadályozóik meg a le­szerelésg^^aeSf» m­egoldását. i nemzetközi, lesz ülgep B&'ábbi enyhü­lését yak HarmatfSorban^^^Sztdek és n­yi­latkozatok hangsúlyozzák a koramu­nista és rrya«faEMpho|ok. valamint a szociális^# országok egységének fon !■)'.-ág,it és harcra hívnek mindes egységfiinta .kíérlet etA. városaiba is ugyanígy sétálhatnának már... . „Most, amikor a német militaristák ismét felemelik fejüket, hadsereget létesítenek, újabb katonai kalandokra készülnek — mondotta Hruscsov elv­társ a l'Humaniténak adott nyilatko­zatában — a két ország népeinek még inkább egyesíteniük kell erejüket"­ . Igen ébereknek kell lennünk, erő­seknek és egységeseknek. Ennek az egységnek a problémáival is bőven foglalkoznak az újévi nyi­latkozatok. Új „elméletek" régi célok „A munkásosztály ellenségei a leg­­galádabb eszközöktől sem riadnak vissza, hogy széthúzást idézzenek elő a kommunista mozgalomban, hogy megbontsák a kommunista és mun­káspártok egységét" — mondotta Hruscsov elvtárs. Milyen elméletekkel és eszközökkel támadnak? Nagy reklámot csapnak az úgyne­vezett „nemzeti kommunizmus" esz­méjének, mások a szocializmushoz ve­zető „külön nemzeti utak" sajátossá­gaira helyezik a főhangsúlyt. Mindkét elmélet a Szovjetunióval akarja szembe állítani a pártokat és a szo­cialista forradalom alapvető tételeit támadják. „Az ilyen elméletek miatt nemcsak az illető ország szocialista építése szenved kárt, hanem a szocialista or­szágok egész közössége." Éppen ezért az a feladat, hogy megerősítsük a proletárszolidaritást és a kommunista pártok közötti szoros kapcsolatokat. Ilyen értelemben vonja le a követ­keztetést a Zsenminzsibao cikke, a­­mely az antimarxista tételek ellen lép fel, értékeli Sztálin tevékenységét és hibáit, további küzdelmet hirdet a re­­vizionizmus és dogmatizmus ellen — végül pedig a proletárinternacionaliz­­mus megerősítésére hívja fel a dol­gozókat. Az újévi nyilatkozatok, cikkek, be­szédek tehát elemzik a nemzetközi helyzet főbb sajátosságait és utat mutatnak, mondhatni jótanáccsal lát­nak el az új esztendőben. Minden e­­gyes megnyilatkozás egyben ösztönzés a békéért vívott harc megerősítéséért Békeszólamok és felgyújtott pártházak... Nem új elvek ezek, de az­­ijeszten­dő küszöbén, a múlt év mérlegének készítésekor mégis hangsúlyozó kél lett. Miért? Azért, mert 1956 neem­zet­­közi­­ bonyodalmai bebizonyíották, hogy az i­mperialista erők korint­séi­it mondtak le bűnös terveikről kiter­jesztik a­­haditámaszpont-hálóza­tukat, aktivizálják a láth­a­dó jellegű paktu­mokban részvevő országokat, konflik­tusokat robbantanak ki a világ kü­­lönböző részein és ha érdekeik így kí­vánják, nyilt agresszióban csapjaik át, úgy mint Egyiptomban tették. 1f . A magyarországi eseményeket arra­­ használták fel, hogy támadóhadjára­tot indítsanak a nyugati államok ha­­­­ladó erői ellen. Békeszólamokkal egy­­időben felgyújtott pártházak, füstölgő könyvmáglyák, barbárul legyilkolt em­berek jelzik ezt az akciót. Arról sem szabad elfeledkezniök Eu-­­ rópa népeinek, hogy Nyugat-Németor­­­ szág utcáin már ott grasszálnak az ■amerikai egyenruhába bujtatott új, re- t vansvágiyó német hadsereg tagjai, akik s nem bánnák, ha Európa más nyagy­ * Imperialista „csindaratta" Másról beszélnek, másra ösztönöznek az imperialista tábor egyes vezetőkö­reinek újévi megnyilatkozásai. Ezúttal sem mondtak le a háborús uszításról, az új agresszív tervek ösz­­szeállításáról, a fegyverkezés dicsősü­léséről. Eisenhower „új doktrínái"’ a Közel- Kelettel kapcsolatban, az ENSZ-ben folytatott provokációs politika, az „Amerika Hangjának" és a „Szabad Európának" nevezett rádiók gyilkos, uszító hadjárata — az újév alkalmá­val sem lankadt. A nagy újévi imperialista csindarat­­ta célja ezúttal is az volt, hogy fedje és felejtesse az egyiptomi agresszió kudarcát, a nehéz petróleum- és ben­zinellátást, a csőd­rekordot az USA- ban (a csődök havi átlaga 1956-ban 1070 volt!); hogy feledtesse az ame­rikai mezőgazdasági válság sok-sok jelét, hogy elterelje a figyelmet a ter­­meléscsökkenésről és munkáselbocsá­­tásokról, a növekvő munkanélküliség­ről és hatalmas arányú fegyverkezés­ről. Igen, erről van szó, ezt akarja lep­lezni a sok újévi szózat, a sokat di­csőített újévi „Eisenhower-elv". ★ Bizakodóan léptünk az új esztendő­be. Ismerjük erőnket, tudjuk mit a­­karunk, építő akaratunk világos. Ne­künk nincs félnivalónk — remegjenek az agresszorok, az háború szószólói. } 3 a. Nagyjelentőségű találkozó Az új esztendő első napjaiban Budapest nagyjelentő­ségű találkozó színhelye volt. A Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársa­ság kormányának részéről Zsivkov és Damjanov elvtár­­sak, a Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Cseh­szlovák Köztársaság kormányának­ rés­zéről Novotny és Siroky elvtársak, a Román Munkáspárt és a Román Nép­­köztársaság kormányának részéri Mlr. C­heorghiu-Dej, Mogyorós és Borila elvtársak, a Kitaliyai forradalmi mun­kás,paraszt kormány és a Magyar Spocialista Munkás­párt részéről Kádár és Münnichov elvtársak, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet­ korm­ány részéről Hrus­csov és Malenkov elvtársak január 1 - jés 4. között Buda­pesten megbeszélést tartottak bizonyos közérdekű poli­tikai, gazdasági és a pártéletre vonatkozó kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdé­seiről. A találkozóról közleményt adtak ki, amelyben megál­lapították, hogy a részvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetről. Az értekezlet részvevői a magyarországi események­kel kapcsolatban többek között megállapították, hogy Magyarországon nosztralizáódö­tt a politikai helyzet és a gazdasági élet. Az ország összes egészséges demok­ratikus erői, élükön a munkásosztállyal egyre szoro­sabban felzárkózt­ak a magyar­ forradalmi munkás­paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkás­párt köré, támogatják a kormány és a párt politikai és gazdasági intézkedéseit, aktívan fellépnek a népellenes elemek ellen, amelyek az imperialista propaganda paran­csára provokáló aláaknázó tevékenységet fejtenek ki a lakosság soraiban. A magyar dolgozók egyre jobban megértik, hogy a nép jólétét és a népi demokratikus Magyarország megerősítését csakis a­­termelés normali­zálódása, a rendes gazdasági­­ élet­­ helyreállítása, az ország népgazdaságának fellendítése, a munkatermelé­kenység fokozása, a termelési­,­ önköltségek csökkentése és az eszközök felhalmozása biztosíthatja. Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió megbízottai biztosították a magyar elvtársakat, hogy népeik minden területre kiterjedő támogatásban és segítségben részesítik a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspártot. A szovjet kormány 1956 október 30. nyilatkozatáról tár­gyalva a résztvevők kifejezésre juttatták ama egyöntetű meggyőződésüket, hogy ez mindenben megfelel a szoci­alista országok közti baráti kapcsolatok megerősítése ér­dekének. A jogegyenlőségen és az összes népek érdekei­nek tiszteletben tartásán, a belügyeikbe való kölcsönös be­­nem avatkozáson nyugszik és mindenben megfelel a pro­letár internacionalizmus elveinek. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszme­csere során a találkozó részvevői megállapították, hogy a nyugati államok agresszív köreinek akciói következté­ben a nemzetközi helyzet az utóbbi időben érezhetően súlyosbodott. Ezek a körök ismét a „hideg­háborúba“ akarják visszavezetni a világot, amint ezt az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli agresszió, valamint a ma­gyarországi ellenforradalmi akció is bizonyítja- A nem­zetközi helyzetet súlyosbítják az Egyesült Államok akciói is, amelyeket abból a célból kezdett, hogy leigázza a közel- és középkeleti országokat. A részvevők leszögezték hogy a szocialista államok, amelyek következetesen védelmezik a népek közti béke ügyét, minden erőfeszítést megtesznek, hogy elhárítsák a hidegháború visszatérését, majd azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy még szorosabban tömörülnek, megvédik megbonthatatlan egységüket és visszaverik a szocialista tábor aláásására és gyöngítésére irányuló összes kísérle­teket.

Next