Falvak Dolgozó Népe, 1957 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1957-01-08 / 1. (505.) szám
1957. január 8. kedd Milyen könyvek jelennek meg 1957-ben? Hazánkban szépen felvirágzott a magyar könyvkiadás Hosszasan sorolhatnánk milyen könyvek készülnek 1957-ben, most csak a legfontosabbakat említjük meg, melyeket a dolgozó parasztság is szívesen elolvas. Az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál Íróink legjavától jelennek meg könyvek- Olvashatjuk Asztalos István új elbeszéléseit, Szabó Gyula Gondos atyafiság című regényének II. kötetét. Uj elbeszéléskötettel jelentkezik Huszár Sándor és Fodor Sándor- A Székelyföld nagy írója, Tamási, Áron is itt jelentet meg egy nagy kötet elbeszélést. A két világháborúban megjelent művekből új kiadásban olvashatjuk Nagy István: Nincs megállás,című regényét, Kacsó Sándor: Vak vágányon, Molter Károly: Tibold Márton, című regényét. Sok verseskötet lát napvilágot a jövő esztendőben. Horváth Imre, Dellért Sándor, Székely János, Kányád Sándor, Páskándi Géza, Endre Károly, Szemlér Ferenc és Méliusz József ad ki egy-egy verseskötetet. Megjelenik Gaál Gábor válogatott tanulmányai, Balogh Edgár tanulmányai és cikkei, Szentimrei Jenő Szentgyörgyi Istvánról, a nagy magyar színészről írott életrajzának második kiadása, Jagamos János 58, magyarlapádi népdalt és Faragó József 300 magyar népdalt tartalmazó művét a tanítóink és kultúrotthon igazgatóink figyelmébe ajánljuk. A magyar klasszikusok műveiből kiadásra kerül Jókai Mór: A kőszívű ember fiai címü regénye, Benedek Elek művei, Mikszáth Kálmán: A Nosztyfia esete Tóth Marival és Móricz Zsigmond: Rokonok címü regénye Balassa Bálint: Verses és Csiki Gergely három színműve. A falu dolgozói számára kiadott Kincses Könyvtár sorozatban kiadják Gárdonyi Géza: Lámpás című művét, Magyar népmeséket és neves román írók Dumitriu, Camilar, Cezar Petrescu parasztokról szóló írásait. A román irodalomból megjelenik még Sadoveanu összes műveinek I. kötete, Dumitriu: Családi krónika, Slavici műveinek III. kötete, Arghezi és Beniuc-válogatott versei s egy román népköltészet- és népmese gyűjtemény. Az Ifjúsági Kiadó hazai magyar íróknak az ifjúság számára írottművei közül kiadja Sombori Sándornak Gábor Áron, a híres 1848-as székely szabadságharcos ágyúöntő életéről szóló művét, Számadó Ernő elbeszéléseit, Katona Szabó István Farkasjárás című, mai parasztfiatalok életéről szóló elbeszéléseit, a román írók közül Francisc Munteanu, Popovici és Dumitriu regényeit és a világhírű amerikai író Hemingway: Az öreg halász és a tenger című regényét. A gyermekek számára kiadásra kerülő művekből megemlítjük Szemlér Ferenc : A hárompupu hegy, Horváth Imre: Csupa titok. Méhes György: Virág varázsló, Bonczos István: Érmelléki gyermekek. Asztalos István: Jóska című művét, Létay Lajos Gyermekverseit, Páskándi Géza Gyermektörténetét. A régi magyar íróktól az ifjúság számárakiadják még Fazekas Mihály Ludas Matyiját, Jókai Mór négyelbeszélését, Móra Ferenc, Krúdy Gyula elbeszéléseit, Petőfi Sándor Naplóját, leveleit, Vörösmarty, Csongor és Tünde és Kriza János: Vadrózsák című népköltészeti gyűjteményéből készült válogatást. Ezek a művek különösen az iskolások érdeklődésére tarthatnak számot. . Ezenkívül a kiadó eleget tesz a szülők kívánságának és számos képes és verseskönyvet, rövid olcsó mesés könyvet ad ki egészen kis gyermekek számára.A szakkiadók gazdag kiadványai közül a Mezőgazdaság és Erdészeti Állami Kiadó 1957-es tervét ismertetjük, mivel ez tarthat leginkább számot a dolgozó földművesek érdeklődésére. Számos nagyértékű kézikönyv jelenik meg amely a mezőgazdálkodás fejlődését nagymértékben előssegíti. Antal Dániel a kolozsvári Mezőgazdaságtudományi Intézet tanára és mezőgazdasági szakemberekből álló kollektívája három jelentős szakkönyvet nyújt az olvasóknak. Egyik az összes szántóföldi növények leírását és termesztésének technikáját tartalmazza, másik az olajosnövények termesztésével foglalkozik, harmadik a cukorrépatermesztést és répamagtermesztést tárgyalja nagy részletességgel. A csombordi szőlészeti iskola tanárai régi hiányt pótoló művet álítottak össze a szőlőtermesztésről, mely felöleli, az összes szőlészeti tudnivalókat. Kiadásra kerül Palocsay Rudolf és kollektívája által írt a diófélék és bogyóstermésűek termesztéséről szóló kézikönyv, Veress Istvánnak és kollektívájának a zöldségfélék hajtatásos termesztéséről írott műve stb A mezőgazdasági kiadó ezenkívül számos kisebb kiadványt, állat- és növényegészségügyi kérdésekkel foglalkozó füzetet ad ki igen olcsó áron. Az egyes művek megjelenéséről olvasóinkat annak idején tájékoztatni fogjuk... . ARRÓL, HOGY MIÉRT VAN TÉL ooooooooooooooooooooooooooeer ,*000000000000000000000000006 Édes fiam! Egy embertől egyszer: valaki megkérdezte: miért van tél ? Erre ezt felelte: Mert hideg van — Jó jó, —kérdezte a másik, — háti akkor’ miért van hideg ? — mérttől van, — volt rá a felelet. • • Ez az ember annyit sem tudott a világ dolgairól, mint akik sok száz évvel ezelőtt éltek.. Évezredekkel ezelőtt már találgatták az emberek, hogy miért van, északon hideg s délen meleg. A görög kereskedők és a hajósok már az ókorban észrevették, hogy északon a nap alacsonyabban áll, mint délen. Afrikában pontosan a fejükfelett sütött egész évben, míg Skhytlá- ban (így nevezték akkor a ■ mai Oroszország területét) még nyáron sem emelkedik olyan magasra. Látták, hogy akkor van a legnagyobb meleg, akkor ég,ki a fű, mikor merőleges a napsugár a földre, a ferde napsugár pedig a havat sem képes megolvasztani. „Az egész dolog a napsugár szögének hajlásán fordul meg. — állapították meg az ókori tudósok s azt hitték ezzel mindent megmagyaráztak. El kellett telnie vagy kétezer esztendőnek, hogy a teljes igazság kiderüljön. Annak is van már több mint háromszáz esztendeje, hogy a tudomány a tél s általában az évszakok változásának okát felderítette, de még most is sokan vannak, akik pontosan nem tudják. Kérdezd csak meg néhány faludbeli embertől s, fogadjunk, hogy fele sem tudja megmagyarázni- Mert azt mindenki látja, hogy télen alacsonyabban jár a nap. Azt is mindenki tudja, hogy a nappalok jóval rövidebbek, mint nyáron s természetesen emiatt jóval kevesebb napfény jut a Földre, mint nyáron. Ez mind igaz, de mindennek oka van, s ezt nem igen tudják. A XVI- századig úgy tudták, hogy a Föld a világegyetem középpontja. Az egyház azt tanította, hogy a csillagok aranyszemek,melyek arra valók, hogy az eget díszítsék, majd azt állították, hogy lámpások, melyeket esténként az angyalok gyújtanak meg. A régi görög tudósok ennél többet tudtak, de ők is azt hitték, hogy a Föld állt egy helyben s körülötte forog az egész világegyetem, vagyis a Föld a világegyetem középpontja. A XVI. században azonban egy lengyel tudós, Kopernikus hosszas tanulmányozás és bonyolult számítások után rájött, hogyaz addigi felfogás téves, a Föld nem a világegyetem központja, hanem a Nap körül egy év alatt, meghatározott pályán kering s ugyanakkor naponta megfordul saját tengelye körül is. A Nap körüli keringés okozza az évszakok változását és a saját tengelye körüli forgás a nappalok és éjszakák változását. Felfedezése olyan nagy jelentőségű és annyira merész volt, hogy csak nem sokkal halála előtt merte nyilvánosságra hozni. Az egyház kíméletlenül üldözte mindazokat, akik elfogadták és hirdették Kopernikus tanításait. Giordano Brúnót, egy fiatal olasz szerzetest máglyán égettek meg. Galileit, egy másik olasz tudóst, aki megszerkesztette a távcsövet s min- ildenki számára érthetően bizony 1- 8 tetta, ajogy a Föld csak olyan 8 égitest mint többi és még van- g nak bolygók,melyek a Földhöz ha- 8 son’.Már keringenek a Nap körül, életfogytiglani fogságra ítélték. Migért üldözte akkor az egyház ezeket a tanításokat ! Mert ha az ember ezek előtt tudottá válik, hogy a Föld , a világegyetem egy parányi részét és csak olyan kényszerű mozgásokat végez, mint a többi bolygó, megdől az egyháznak az a tanítá-sa, hogy a pápa egyedül képviseli is a hatalmat élők és holtak fölött . Minthogy meg is dőlt nem sokkal Kopernikus fellépése után, mikor Luther I.Márton a maga tanításaival hatalmas csapást mért a pápai hatalomra Ennyi mindennek kellett történnie, míg az emberek rájöttek a tér igazi okára Lássuk tehát pontosan mikor van tél ? A Föld tengelye ferdén esik arra a pályára (nevezhetnénk útnak is), melyen kering a nap körül. Emiatt egyszer déli, máskor az északi féltekét éri jobban a nap. Az egyenlítőt vagyis a földgömb középső felületét, mindig egyformán éri, ezért ott örök nyár varj. Mikor a Föld keringő útján odajut, hogy a déli sarka mutat a nap felé, az Északi Sarkon teljes sötétség van s az északi féltekéi) vagyis nálunk tél. Ilyenkor a Nap sugarai jóval alacsonyabb szögben érik a vidékünket, a delelési pont sokkal lentebb van, a látóhatár széléhez közelebb, mint nyáron Az az időpont, amikor a nap delelési pontja a legalacsonyabb, vagyis a nappal a legrövidebb, dec. 21.-én van ez a téli napforduló. Ettől kezdve a nappalok hosszabbodnak, mert a Föld keringő útján tovább halad. Tavaszi napfordulókor pedig egyformán érintik a napsugarak mind a két féltekét, mi akkor megyünk be a tavaszból a nyárba, a déli féltekén lakóknak pedig akkor van a m1 őszi napforduló s ők akkor sétálnak a télbe. Atél meg a tavasz beköszöntése azonban minden esztendőben más és más. Egyszer hamarább jön, máskor később Tehát nemcsak az határozza meg hol milyen az időjárás és meddig tart a tél, hogy milyen Hajlásszög alatt éri a napsugár a földet, ez csak az alapja de még sok minden (tengerek, szelek járása stb) módosítja De ezekrő! majd máskor írok neked. Addig is ha valaki nem hinné el az itt leirottakat, vegyél elé egy aripát, tegyél az asztal közepén egy égős gyertyát s az alma szárát kinevezve északi saroknak az asztalhoz viszonyítva egy kicsit ferdén tartva az almát mozgassad kereken a világossággal egyvonalban s figyeltesd meg vele, mikor melyik felét világítódik meg- Mindenki meglátja, hogy egyszer a szára felőli fele (mondjuk ez az Északi félteke), máskor a másik fele lesz árnyékban- Galilei a távcsövéhez vitte a hitetlenkedőket, hogy lássák, a Holdon is olyan hegyek emelkednek, mint nálunk, mi mostmegelégszünk egy almával, meg egy gyertyával Aztán Írd meg sikerült-e meggyőznöd a hitetlenkedőket. Szeretettel üdvözöl SÁNDOR BÁTYÁD “■* Kányánál Sándor ' W Al Öreg kút az utca szádán... Öreg kút az üreg szádán, Öreg asszony ül a kápán. Mint a botja, olyan görbe s beleréved a vödörbe, Nézi magát, motyog, motyog, mosolyt próbál, — de, nagy dolog! — . De a mosoly nem sikerül, abbahagyja kedvetlenül. Jaj, mert az a félvödör viz égeti, mint eleven tűz. Ég a, karja, ég a, háta azért ült le a kávára Én istenem, hányadik is! Nincs a kutban most annyi viz, amennyit ő eddigelé húzott reggel s estefelé. rr-—.- —'* Ha az a viz egybefolyna, félfalunak elég volna. Nagy tó lenne, talán tenger, elsírt, lenyelt könnyeivel. Talán ezen, talán máson tűnődik az elmúláson. Sokáig élt, nincs más bűne... ■S ottfelejti magát ülve. :ir Kolozsvár, ,1956. julius 13. wŞW. i n A sztálinvárosi „Vörös Partizán“ posztógyár munkásklubjában lévő Választók Házának mindig sok a látogatója ——-—BA ! A második világháború végén egy érdekes kis füzet jelent meg francia nyelven. Ez volt a cűve: „Soha többé". A füzet megdöbbentő erejű riportokat közölt a második világháború hős városairól. Hirosima és Varsó drámáját elevenítette föl, Lidice gyászáról közölt leleplező írást, Oradour sur Glane hős halottainak állított örök emléket, Prága barikádjainak mártírjait idézte, Kievről, Sztálingrádról emlékezett. A füzet utolsó mondatai így hangzottak: „Vége a háborúnak, vége a vérözönnek, ha gyászol is még a világ, de már reménykedik. Hisz abban, hogy soha többé nem ismétlődnek meg a borzalmak, soha többé nem lesznek mártír városok." Erre a kis könyvre gondolok, miközben az „Eisenhower-elv“ agresszív programját olvasom, miközben a Port Szaidból érkezett fényképeket nézegetem. Romok, romok, halottak, pusztuló város. Nincs szomorúbb dolog mint kiégett otthonokat látni. Hiszen mindegyik otthon, egy családot jelent, anyát, apát, gyermeket, reményeket, emberi gondokat, emberi örömöket. Nincs szomorúbb síró gyermeket látni a halott anya mellett. Kitörölhetetlen fájdalmat jelent ez, árvaságot, gyűlöletet, szomorúságot. Nincs szomorúbb kihalt, elpusztult várost látni. Az emberi alkotás csődjét jelenti ez: a humánum pusztulását, a rombolás ösztöneinek szörnyű képét. Port Szaid az egyiptomi „fehér város" a Szueil-csatorna gyönyörű őrzője most mind a három gyászt magán viseli. Kilencezer rombadőlt lakóház, több mint hatszáz halott, és kétezerszáz sebesült vádol kíméletlenül.ér érdekes megjegyezni azt, hogy az első nyugháborút megkímélte, a második világháborúban kevés kárt szenvedten aváros. A béke 12-ik esztendőében d öntötték romba Port Szaidot Egyiptom világoskék egén, megjelentek a lombolást és halált szúró, francia és anigol repülőgépek és mártírrá tettek égi várost. Miért ? Erre a nagy „miértre“ az imperialista sajtó dadogva felel. A világ közvéleménye azonban tisztán kimondja: Az agresszió áldozata lett Port Szaid, a nagy monopóliumok, a gyarmattartók áldozata lett a gyönyörű egyiptomi város . Nincs alávalóbb támadás, mint az orvtámadás. Nincs alávalóbb támadás, mint gyilokra kelni egy nép ellen, amiért a szabadságért és függetlenségéért küzd. Nincs alávalóbb támadás mint a profitért gyilkolni az embert. Milyen szép volt ez a városi Fehér házak, gyönyörű sétányok, árnyas ligetek. Egyiptomiak éltek itt, akik megizlették a rabság keserűségét és áhítozva vágytak a szabadság után. Egyiptomiak laktak itt, akik a legszentebb emberi eszmékért szálltak síkra is a Navy House ormáról letépték az angol lobogót. El kellett pusztulniuk, mert arabtartók rettegnek a szabadságtól, a függetlenségtől, a nagy emberi eszméktőls Elérték-e céljukat a mártír város lerombolói ? " Nemi 1956 minden egyes nagy nemzetközi eseménye bebizonyította, hogy végleg megásták a sírját az „erőpolitikának", és a tárgyaló termekbe behat,tolt a békeszerető tömegek akarata, vágya és ereje. Minden agresszió és cselszövés ellenére 1956 a békepolitika, a népek közötti együttműködés politikájának győzedelmes esztendeje volt. A tárgyalások szelleme tért hódított, abéketábor ereje növekedett. Ennek a nagy erjedési folyamatnak szerettek volna véget vetni a Port Szaid fölé küldött gyilkos bombázók. A történelem kerekét szerették volna visszafordítani, ha nem lehet, legalább megállítani azt. Sikerült-e nekik ?em sikerült? Az Egyiptom elleni agresszió az imperialista hatalmak egyik legnagyobb politikai csődjével végződött. Az imperialista agresszoroknak ketrődniük kellett Egyiptomból. A Navy House felett ismét a zöld félholdas csillagos lobogó leng. „Amikor ismét felvonták az egyiptomi lobogót, az emberek meghatódottan állták körül a palotát. A mellettem levő egyiptomit néztem. Az arab ember nem sír. De nekem mégis úgy tűnt, hogy valami csillogott a szemében. Lehet, hogy csak a békés tenger visszfénye verődött vissza Put,apilláján — írta egyik tudósító Port V Szaidból. Igen, az agresszorok vissza kellett vonuljanak. És volt valami szimbolikus abban, hogy a békét jelképező ünnepen, Karácsony napján hagyták el í a várost. Tiffi, ést Eisenhower ha nem is fogalloati erekkel, de a rabság új forrná■*■*■*■ ját szolgáló „doktrínákká!■“ ,,,gazdasági segítséggel" szeretne _ bevonulni győzedelmesen ebbe a városba. Eisenhower abból indult ki, hogy a Közel-Keleten „űr“ keletkezett. És ha tűz van, akkor azt be kell tölteni, mégpedig amerikai ,,gazdasági segéllyel"és amerikai fegyverekkel. Az Egyesültllamok tehát magára akarja vállalniazt a szerepet, amelyet az angolok és a franciák sikertelenül töltöttek be és a Közel-Kelet csendőrének csúnya szerepét. Az Eisenhower-féle „űr-elméletnek“ az a legnagyobb baja, hogy le. lvegőnek sőt mi több légüres térnek nevezi azt a Közép-Keletet, ahol egyiptomiak, szíriaiak, libanoniak, jordániaiak élnek, ahol százmilliók küzdenek a szabadságért és függetlenségért. Miféle úr az, ahol milliók hazája van? Nem, a Közel-Kelet népei köszönik Eisenhower gondoskodását, de nem kérnek belőle. Port Szaid népe maga körül látja a nyugati világ gondoskodásának mindahány felét. Port Szaid és az egész Közel-Kelet békét, függetlenséget, szabadságot akar. E mellett a követelés mellett milliók állnak. Milliók, akik a béke eszméjéért harcolnak, azért, hogy soha többé ne legyenek mártír városok. Ma, amikor újabb imperialista agresszió fenyegeti Közel-Keletet, Port Szaid ugyanúgy mint a többi mártír testvérvárosok az ellenállást, a hősiességet, a békét jelképezi. DÁNOS MIKLÓS FALVAK DOLGOZÓ NÉPE Művelődik a falu Az első díj nyertesei Kora reggel kezdődött a színjátszó csoport versenyének községi szakasza- A tardiszentgyörfályiek is ott izgultak a színfalak mögött: vajon sikerül-e tudásuk legjavát bemutatniuk a versenybizottság előtt-Estefelé kerültek"' sorra“ a ’ ,,’Bilianifi‘r színdarabbal. S nem volt hiábavaló, fáradságos munkájuk, odaadásuk, szereplésük, olyan sikert, arattak, amilyenre néze is számítottak. Hangos tetszésnyilvánítások közepette olyan megjegyzések is hangzottak a nézete rend, hogy némelyikük valódi színésznek is beillene. Kis László, Mujka Erzsébet, a kis Szabó lányka és a többiek meg is érdemelték az elismerést. Aztán elkövetkezett a színjátszók legizgalmasabb pillanata: a verseny kiértékelése. Találgatták a szentgyörgyiek: hányadik helyre kerülhettek? Milyen díjazást nyerhettek? Koncz elvtárs, a marosvásárhelyi rajongó néptanács tanügyi osztályának főnöke felolvasta az eredményt- Elsőnejje említette a marosszentgyörgyieket." Nagy volt az öröm, amit a kulturcsoport tagjai éreztek. Azzal indultak haza a jól sikerlt^ety,ngrffl.. .hflflt, igyekezni fognak ugyanilyen dicsőséges eredménnyel kikerülni az elkövetkező versenyszakaszokból is (Székely Ilona, levelező). Kulturális hírek Apácáról Apácán is megélénkült a kulturális élet. Román, magyar, orosz népi táncokat tanul a tánccsoport, az énekkar pedig különböző népdalokat, tömegdalokat, legyen mivel fellépniük a közeljövőre tervezett műsoros esten Megkezdődött a téli agrotechnikai tanfolyam is. Jelenig csak tíz látogatója van, de bizonyosan lesznek többen is. Panasz is akad azért a kultúrotthon vezetőségére. A rádió hoszszú ideje kihasználatlamit hever, meg kellene csináltatniuk. Ezenkívül szert kellene tenniük két darab hangszóróra, mert a nagy előadóteremben nehezen hallatszik a szereplők staringja. * JAKAB MIHÁLY levelező A ditrói ifjúság életéből községünkben sok az ifjú, különösen vasárnap és ünnepnapokon, mikor hazajönnekazok is, akik erdei munkán vagy a gyáraljban, üzemekben dolgoznak. Ilyenkoraztán keresik a szórajepzási lehetőségeket. A tél beálltával hangos tőlük a lejtős domboldal. Egyesek sizneje (többnyire maguk készitette sítalpakon), mások,szánkénak, ákorcsolyáznak Vannak, akik a kiUlturotti Dnbanérzik jól magukat, sakkoznak, ping-pongoznak. Esténként mozi, műsoros előadás ne JSIL szórakoztatja öllet... A- Üünük.Akát fáradoznak, hogy mindenhol megfelelő programot biztosítsanak az ifjúságnak. És sokat fáradozik Petres Ignác elvtrs is, az ,énakusauörtsi£ezetője. Vasi- azonban egy panaszuk a ditrói ifjaknakk nincs tol táncé, tényeket, táncdélutánokat rendezzenek, mert a kultúrotthon nagyterme csaknem, mindig foglalt, a különböző gyülések miatt”» . Haalaposabban uána néznének az illetékesek, bizonyosan találnának más, gyülésre alkalmis helyiséget Ditrón s akkor az eddignél is gazdagabb szórakozási lehetőségiét nyuistiatnának ,az odavalósi, ifjaknak. Î ■ ■ GALL IMRE levelező Ujesztendő kezdetén... Félhivatalos szünet — sok igatos nyilatkozat Elmúltak a téli ünnepek, kiürültek a szilveszteri poharak, megkezdődtek az ujesztendő dolgos hétköznapjai. Noha a diplomáciai életben félhiivatalosan szünet volt, mégis az ujesztendő beköszöntése néhány igen fontos és irányt mutató nyilatkozatot hozott. Elsősorban Is Hruscsov elvtárs nyilatkozatára gondolunk, amelyet a prágai Rude Pravonak adott. De néhány érdekes szempontot világított meg Vorosilov és Bulganyin elvtárs beszéde. Dobi István újévi nyilatkozata, nem is beszélve dr. Petru Groza rádióbeszédéről, amely jiepfinkpopjilk munkáját, és békés akaratát tükrözte Itt kell megemlítenünk, nohalsoffkal több mint egy nyilatkozat, azt a tsiinzsidao lap közölt ezekben a napokban és amely rendkívül mélyen és alaposan elemzi a proletárdiktatúra néhánykérdését és nagytöotűssági következtetéseket von le az elmúlt esztendő nemzetközi helyzetéből. irányt mutató válasz egy lényegi illetdésre Mi volt azelmúlt esztendő legfőbbanulsága? Erre a kérdésre N. Sz- Iruscsov így válaszol: „Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy meg kell erősíteni a néd éberégét az imperialista agresszoros mesterkedései ellen és állhatatosan tovább kell harcolni a békéért.“ Milyen eszközökkel? Elsősorban is „igen nagy jelentősége volna annak, ha csökkentenék aegyverzetet és fegyveres erőidet, ha hiitanák.„az atom-, ^..hidrogénfegy-I vert." Ttovábbá: ,,a nemzetközi feszültség enyhítésének szempontjából igen I nagy jelentöséggel 'birnip, ha Európa -ban letflnoznak 'a kö^aktiv biztonsági fi rendszert, amelyet a Szovjetunió nem * egyszer javasolt’'. Végül iTedig Hruscsov elvtárs hangsulyozza, a’Zse, hogy továbbra is minden téreti férelmlni kell a jogegyenlőségen sok,piSó gazdasági és kulturális kapkolistokat, amelyek feltétlenül hozzáárulnak a nagyobb bizalomhoz is jobb megértéshez. Mi jeleswi a szocialista tábor vezetőinek névi nyilatkozatait, beszédeit, ciktfrít? Elsősorban is az, hogy át vanna! hatva ! hekib 'megóvásának gondolatával hArítjj oft'eilen egy nyilatkoza sem, amely’ne szállna síkra a népei közötti egyittműködas, a béke meg I rnsiti'-éért. Másodsorban az. föflj rámutathat a háború és az agreszió erőinek aktivizálódpira *.7.ek^^H erők robbantották az EgyipVSzwJ elleni bünö. háborút, ezek az erők segítették : magyaroM ágm^^llenforradalmárokat ezek aziÉpők akadályozóik meg a leszerelésg^^aeSf» megoldását. i nemzetközi, lesz ülgep B&'ábbi enyhülését yak HarmatfSorban^^^Sztdek és nyilatkozatok hangsúlyozzák a koramunista és rrya«faEMpho|ok. valamint a szociális^# országok egységének fon !■)'.-ág,it és harcra hívnek mindes egységfiinta .kíérlet etA. városaiba is ugyanígy sétálhatnának már... . „Most, amikor a német militaristák ismét felemelik fejüket, hadsereget létesítenek, újabb katonai kalandokra készülnek — mondotta Hruscsov elvtárs a l'Humaniténak adott nyilatkozatában — a két ország népeinek még inkább egyesíteniük kell erejüket" . Igen ébereknek kell lennünk, erőseknek és egységeseknek. Ennek az egységnek a problémáival is bőven foglalkoznak az újévi nyilatkozatok. Új „elméletek" régi célok „A munkásosztály ellenségei a leggaládabb eszközöktől sem riadnak vissza, hogy széthúzást idézzenek elő a kommunista mozgalomban, hogy megbontsák a kommunista és munkáspártok egységét" — mondotta Hruscsov elvtárs. Milyen elméletekkel és eszközökkel támadnak? Nagy reklámot csapnak az úgynevezett „nemzeti kommunizmus" eszméjének, mások a szocializmushoz vezető „külön nemzeti utak" sajátosságaira helyezik a főhangsúlyt. Mindkét elmélet a Szovjetunióval akarja szembe állítani a pártokat és a szocialista forradalom alapvető tételeit támadják. „Az ilyen elméletek miatt nemcsak az illető ország szocialista építése szenved kárt, hanem a szocialista országok egész közössége." Éppen ezért az a feladat, hogy megerősítsük a proletárszolidaritást és a kommunista pártok közötti szoros kapcsolatokat. Ilyen értelemben vonja le a következtetést a Zsenminzsibao cikke, amely az antimarxista tételek ellen lép fel, értékeli Sztálin tevékenységét és hibáit, további küzdelmet hirdet a revizionizmus és dogmatizmus ellen — végül pedig a proletárinternacionalizmus megerősítésére hívja fel a dolgozókat. Az újévi nyilatkozatok, cikkek, beszédek tehát elemzik a nemzetközi helyzet főbb sajátosságait és utat mutatnak, mondhatni jótanáccsal látnak el az új esztendőben. Minden egyes megnyilatkozás egyben ösztönzés a békéért vívott harc megerősítéséért Békeszólamok és felgyújtott pártházak... Nem új elvek ezek, de azijesztendő küszöbén, a múlt év mérlegének készítésekor mégis hangsúlyozó kél lett. Miért? Azért, mert 1956 neemzetközi bonyodalmai bebizonyíották, hogy az imperialista erők korintséiit mondtak le bűnös terveikről kiterjesztik ahaditámaszpont-hálózatukat, aktivizálják a láthadó jellegű paktumokban részvevő országokat, konfliktusokat robbantanak ki a világ különböző részein és ha érdekeik így kívánják, nyilt agresszióban csapjaik át, úgy mint Egyiptomban tették. 1f . A magyarországi eseményeket arra használták fel, hogy támadóhadjáratot indítsanak a nyugati államok haladó erői ellen. Békeszólamokkal egyidőben felgyújtott pártházak, füstölgő könyvmáglyák, barbárul legyilkolt emberek jelzik ezt az akciót. Arról sem szabad elfeledkezniök Eu- rópa népeinek, hogy Nyugat-Németor szág utcáin már ott grasszálnak az ■amerikai egyenruhába bujtatott új, re- t vansvágiyó német hadsereg tagjai, akik s nem bánnák, ha Európa más nyagy * Imperialista „csindaratta" Másról beszélnek, másra ösztönöznek az imperialista tábor egyes vezetőköreinek újévi megnyilatkozásai. Ezúttal sem mondtak le a háborús uszításról, az új agresszív tervek öszszeállításáról, a fegyverkezés dicsősüléséről. Eisenhower „új doktrínái"’ a Közel- Kelettel kapcsolatban, az ENSZ-ben folytatott provokációs politika, az „Amerika Hangjának" és a „Szabad Európának" nevezett rádiók gyilkos, uszító hadjárata — az újév alkalmával sem lankadt. A nagy újévi imperialista csindaratta célja ezúttal is az volt, hogy fedje és felejtesse az egyiptomi agresszió kudarcát, a nehéz petróleum- és benzinellátást, a csődrekordot az USA- ban (a csődök havi átlaga 1956-ban 1070 volt!); hogy feledtesse az amerikai mezőgazdasági válság sok-sok jelét, hogy elterelje a figyelmet a termeléscsökkenésről és munkáselbocsátásokról, a növekvő munkanélküliségről és hatalmas arányú fegyverkezésről. Igen, erről van szó, ezt akarja leplezni a sok újévi szózat, a sokat dicsőített újévi „Eisenhower-elv". ★ Bizakodóan léptünk az új esztendőbe. Ismerjük erőnket, tudjuk mit akarunk, építő akaratunk világos. Nekünk nincs félnivalónk — remegjenek az agresszorok, az háború szószólói. } 3 a. Nagyjelentőségű találkozó Az új esztendő első napjaiban Budapest nagyjelentőségű találkozó színhelye volt. A Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság kormányának részéről Zsivkov és Damjanov elvtársak, a Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának részéről Novotny és Siroky elvtársak, a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormányának részéri Mlr. Cheorghiu-Dej, Mogyorós és Borila elvtársak, a Kitaliyai forradalmi munkás,paraszt kormány és a Magyar Spocialista Munkáspárt részéről Kádár és Münnichov elvtársak, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány részéről Hruscsov és Malenkov elvtársak január 1 - jés 4. között Budapesten megbeszélést tartottak bizonyos közérdekű politikai, gazdasági és a pártéletre vonatkozó kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseiről. A találkozóról közleményt adtak ki, amelyben megállapították, hogy a részvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik és pártjaik helyzetről. Az értekezlet részvevői a magyarországi eseményekkel kapcsolatban többek között megállapították, hogy Magyarországon nosztralizáódött a politikai helyzet és a gazdasági élet. Az ország összes egészséges demokratikus erői, élükön a munkásosztállyal egyre szorosabban felzárkóztak a magyar forradalmi munkásparaszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt köré, támogatják a kormány és a párt politikai és gazdasági intézkedéseit, aktívan fellépnek a népellenes elemek ellen, amelyek az imperialista propaganda parancsára provokáló aláaknázó tevékenységet fejtenek ki a lakosság soraiban. A magyar dolgozók egyre jobban megértik, hogy a nép jólétét és a népi demokratikus Magyarország megerősítését csakis atermelés normalizálódása, a rendes gazdasági élet helyreállítása, az ország népgazdaságának fellendítése, a munkatermelékenység fokozása, a termelési, önköltségek csökkentése és az eszközök felhalmozása biztosíthatja. Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió megbízottai biztosították a magyar elvtársakat, hogy népeik minden területre kiterjedő támogatásban és segítségben részesítik a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt és a Magyar Szocialista Munkáspártot. A szovjet kormány 1956 október 30. nyilatkozatáról tárgyalva a résztvevők kifejezésre juttatták ama egyöntetű meggyőződésüket, hogy ez mindenben megfelel a szocialista országok közti baráti kapcsolatok megerősítése érdekének. A jogegyenlőségen és az összes népek érdekeinek tiszteletben tartásán, a belügyeikbe való kölcsönös benem avatkozáson nyugszik és mindenben megfelel a proletár internacionalizmus elveinek. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során a találkozó részvevői megállapították, hogy a nyugati államok agresszív köreinek akciói következtében a nemzetközi helyzet az utóbbi időben érezhetően súlyosbodott. Ezek a körök ismét a „hidegháborúba“ akarják visszavezetni a világot, amint ezt az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli agresszió, valamint a magyarországi ellenforradalmi akció is bizonyítja- A nemzetközi helyzetet súlyosbítják az Egyesült Államok akciói is, amelyeket abból a célból kezdett, hogy leigázza a közel- és középkeleti országokat. A részvevők leszögezték hogy a szocialista államok, amelyek következetesen védelmezik a népek közti béke ügyét, minden erőfeszítést megtesznek, hogy elhárítsák a hidegháború visszatérését, majd azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy még szorosabban tömörülnek, megvédik megbonthatatlan egységüket és visszaverik a szocialista tábor aláásására és gyöngítésére irányuló összes kísérleteket.