Falvak Dolgozó Népe, 1960 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-05 / 1. (657.) szám
t Az RMP KV december 3—5-i határozata kiemeli, hogy: „Az állattenyésztés és hizlalás s különösképpen a tejtermelés növelése érdekében a silókukorica alaptakarmány kell hogy legyen.“ Aki a szakirodalom takarmányozással foglalkozó fejezeteit, az idevágó újságcikkeket, füzeteket, rádió-előadásokat az utóbbi években bár szórványosan figyelemre méltatta, annak bizonyára feltűnt, hogy mennyi szó esik a silózásról általában, s a silókukoricáról különösképpen. A tudományos pontossággal végzett kísérletek, s a hazai viszonyok között is egyre nagyobb mértékben szaporodó silózás, a vele kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy állattenyésztésünk gyorsütemű fejlesztésének ez képezi az egyik sarkpontját. Számtalanszor elmondottuk, hogy a silótakarmány egyike a legolcsóbbaknak, hogy aránylag kis területen nagy mennyiség termeszthető, s a termeléstechnikai eljárások egyszerűek. Ez alkalommal mellőzzük a silókukorica termeléstechnikáját, nézzük azonban meg alaposan a használatát elsősorban a szarvasmarha tejtermelésével kapcsolatosan. Amint az eddig közölt cikkekből is kitűnik, állataink takarmányozásával kapcsolatosan egyre inkább letérünk a vak tapasztalaton alapuló, hagyományos eljárások útjáról, ehelyett a számításokon alapuló ésszerű, célszerű módszereket vezetjük be. Figyelembe vesszük a takarmányozott állat élősúlyát és teljesítményét s ezen az alapon kiszámítjuk a szükségletét. Ezután megnézzük, milyen tápanyagokat tartalmaz a fektetett takarmány, s hogyan állítsuk össze a fejadagot,hogy az a szükségletet fedezze. A tejtermeléssel kapcsolatosan tudjuk, hogy a kb. 500 kg-os élősúlyú tehén létfenntartó tápanyagszükséglete napi 4,7 takarmányegység (TE) s ebben 260 gramm emészthető fehérje (e.f.) Egy liter tejtermelésére pedig 0,47 TE szükséges,s ebben 50 gramm Takarmányozzuk ezt a tehenet a hagyományos módszerrel: adjunk neki naponta háromszor egy-egy kéve kerét és háromszor 3 kg-nyi, összesen 9 kg réti szénát. Az összes tápanyag kereken 12 liter tej termelésére volna elegendő, az emészthető fehérje azonban csak 6,5 liter tej termelésére nyújt fedezetet. Mi történik ezzel a tehénnel és a tej termelésével? Nyilvánvaló, hogy az eredmény nem lesz tökéletes. Ha a tehén jó tejelő és friss fejős, akkor 6,5 liternél többet fog adni, de lesoványodik. Ha nem friss fejős, akkor a tejhozama marad 6,7 liter körül, mi tehát elpocsékoljuk a tápanyag egy részét. Mivel ez a takarmányozási módszer még mindig eléggé elterjedt, nem árt, ha a pénzügyi vonatkozását is — legalább rá-tegyük fel, hogy az állatunk megadja a 13 liter tejet. Ebben az esetben egy liter tejre jutó takarmányozási költség 0,72 lej, míg az első esetben 1,22 lej volt. Egy csapással tehát az önköltséget is jelentősen csökkentettük, a tejhozamot is fokoztuk. Ebben az esetben 1 liter tejre jutó takarmányozási költség 39 bani. Ezért mondjuk azt, hogy a siló takarmány olcsó. A fenti számításokat tájékoztató jelleggel közöljük. Az 1 kg silókukorica árát a Kolozsvári Állami Gazdaságok Trösztjének 1958-as adatai alapján értékeltük ki. Lehet, hogy a pillanatnyi árak ezektől eltérnek, viszont kevésbé térnek el az arányok. Tessék ceruzát fogni és kiszámítani. Az összes tápérték 5—6 liter tej termelésére volna elegendő, a fehérje alig1 liter tej termelésére nyújt fedezetet. Ezért egészítjük ki fehérjében dús pillangóssal. Számítsuk ki, hogyan alakul a tápanyagmérleg, ha pillangós tejtermelés emellett nyaló sót és vizet amennyit megiszik. Nézzük meg először is, hogyan alakul a tápértékek mérlege: tékoztatás kedvéért megnézzük: ______összesen______8,10 lej ennyibe kerül 6,5 liter lejnek a takarmányozásra jutó költsége. Az eddig ismertek alapján megállapítjuk: olyan takarmánnyal kell pótolnunk a fejadagot, ami fehérjében gazdagabb, mint a kóvé és a réti széna. A választásunk a pillangósokra esik, mivel ezek a fehérjében gazdag takarmányok, s amelyek egyúttal kéznél is lehetnek és olcsók is. Nézzük meg, hogyan alakul a számításunk ebben az esetben, s az állatok is jó bőrben lesznek. Nézzük meg mi történik akkor, ha a fejadagba beiktatjuk a silókukoricát. Tegyük fel, hogy a silókukoricánk jól sikerült és sok benne a csöves rész, ami abrak értékű. A számításunk így alakul, hogy mi a helyzet az adott gazdaság tejtermelésében a takarmányozás költségei körül. A fentebbi példából kitűnik, hogy a siló kukorica olcsó takarmány, viszont fehérjében nem annyira gazdag, hogy a tejelő tehén tápanyag, szükségletét egymagában fedezni tudná. Nézzük meg, hogy mi történik, ha a 30 kg silókukoricát egymagában etetnék. A tápanyagmérleg így alakul: helyett réti szénát adunk, — 6 kilónyit — és nézzük meg, hogy mivel lehetne pótolnia fehérjehiányt, ha nincs pillangós szénánk? Azt mondottuk, hogy a silókukorica olcsó takarmány, s ez összefügg azzal, hogy a hektáronkénti termése sok tápanyagot biztosít. Nézzük meg hogyan alakul a számításunk, ha egy hektár közepes Ezzel a tápanyagmennyiséggel három tehenet tarthatunk egész éven át, feltételezve, hogy a tehenek egyenként kb 2700 liter tejet adnak, vagyis az összes tejtermelés megfelel kb 8000—8500 liternek. Egy takarmányegység ára ebben az esetben kb 40 bani. Ugyanaz szénában, — ha a széna kilója 50 bani —, 1 tejnek felel meg. Ezek a számítások azt mutatják, hogy a silókukorica bevezetése a takarmányozásba az egyik legbiztosabb út a tejtermelés fokozására, s a tej önköltségének a csökkentésére. Az aránylag magas tejhozamokat egy szemabrak felhasználása nélkül érhetjük el. A számításunkban nagyonis közepes, hektáronkénti 250 mázsás átlagot vettünk fel . A fejőstehenek létszáma a tangazdaságban 30—40 között ingadozott, szimmentált silókukoricát és egy hektár lóhere termését összevonjuk. Tegyük fel, hogy 250 mázsa silókukorica és 50 mázsa lóhereszéna termett silókukorica esetén. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hektáronkénti 400 mázsás átlag közönséges, és egyes gazdaságok (a Ploeşti tartományi Ziduri kollektív gazdaság) meghaladják az 500 mázsát, mások, (a Konstanca tartományi Pietroiu állami gazdaság) az 1000 mázsát, sőt az 1400 mázsát is (a Galac tartományi Dunărea állami gazdaság) elérnek. Ekkora lehetőséget egyetlen más növényünk sem biztosít. A silótakarmánynak a tejtermelésre gyakorolt hatását igen szemléltetően mutatják a kolozsvári Agrártudományi Intézet tangazdaságának tejtermelési adatai, amit az alábbi táblázatban foglalunk össze: és borzderes fajtájúak voltak, fele-fele arányban. PAP ISTVÁN 7. LECKE A silókukorica és a emészthető fehérje. Ha tehát 10 liter tejet ad, akkor az egy 500 kg-os tehenünk napi összes szükséglete így alakul: Létfenntartásra 4,7 TE ebben 260 g e f Tíz liter tei termelésére 4,7 TE ebben 500 g e f összes szükséglet: 9,4 TE ebben 760 g e f 30 kg. silókukoricában van 7,5 TE 300 g e f Levonás létfenntartásra ________4,7 TE 260 g e f Marad termelésre 2,8 TE 40 g e f 3 kéve (kb. 12 kg); kukoricakóré tápértéke: 9 kg. Jó rétiszéna tápértéke: Összesen: Levonjuk az 500 kg-os tehén létfenntartó szükségletét Marad termelésre 5,28 TE 180 g e f 5,22 TE 405 g e f 10,50 TE 585 g e f 4,70 TE 260 g e f 5,80 TE 325 g e f 12 kg kóré ára kb. 3,60 lej 9 kg széna ára kb. 4,50 lej 8 kg. kóré 3,52 TE 120 g e f 2,40 iej 9 kg. széna 5,22 TE 405 g e f 4,50 lej 4 kg. hereszéna 2,44 TE 400 g e f 2,40 lej Összesen: 108 TE 925 g e f 9,30 lej Levonás létfenntartásra 4,70 TE 260 g e f________ Marad termelésre 6,48 TE 665 g e f elegendő 13 liter tejre. 30 kg. silókukorica tápértéke 7,5 TE 300 g e f 1,50 lej 6 kg. lóhereszéna tápértéke 3,6 TE 600 g e f 3,60 lej Összesen: 11,1 TE 900 g e f 5,10 lej Levonás létfenntartásra 4,7 TE 260 g e f Marad termelésre 6,4 TE 640 g e f 13 1. tej 25 000 kg. silókukorica tápanyagtartalma 6.250 TE 250 kg e f 5.000 kg. lóhereszéna tápanyagtartalma ______3.000 TE 500 kg e f Összesen: 9250 TE 750 kg e f Év Silótakarmány összfogyasztás kg Átlagos tejtermelés kg 1947 10.143 1.550 1952 75.100 2948 1958 108.000 4.450 n FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 1960. január 5., kedd £3iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinmi KÉRDÉSEK iiiiiiHiiHiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiig 1. Miért nagyobb és olcsóbb a tejtermelés, ha ay tehenek alaptakarmánya a silókukorica? Bizonyítgsuk be. 2. Milyen hatással van a tejtermelésre a silókuko-orica abban a társulásban vagy kollektív gazdaságban, amelynek az olvasó tagja vagy ismerője, és mit tesz-ijenek a silókukorica vetésterületének, valamint hektár-1 gy hozamának növelésére? Huszonhat és fél mázsa búza Szilágyzovány szövetkezeti község. Társulásba, kollektív gazdaságba tömörültek itt a dolgozó földművesek valamennyien. S meg kell mondjuk, igen jól gazdálkodnak. Különösen a kollektív gazdaság tagjai. Búzából például a legutóbbi évben 26 és fél mázsás átlagtermést értek el hektáronként. A zoványiak főleg here és bükköny után vetették a búzát. Ezeket a földeket nyár elején feltörték, alaposan elboronálták és ugaron hagyták. Nyár derekán húsz centi mélyen keverőszántást végeztek, amelyet szintén elboronáltak. A keverőszántás után jól beérik a talaj, nagy mennyiségű tápsó halmozódik fel benne. Október elején tezen a vidéken ekkor kezdődik a vetés) 10—12 centi ü mélyen tárcsáztak. (Utána nem boronáltak, hogy kisebb rögök maradjanak a talajon. Ezek a tél folyamén jól megfogják a havat). A tárcsázást követően géppel vetettek Hektáronként .200 kiló trörözött éis porzollal kezelt vetőmagot használtak fel. Tavasszal, ahogy a földekre lehetett menni, meglepve hektáronként nálták a búzatáblákat. Később, — ahol szükséges volt — gyomláltak, acatoltak. Általában a here és bükköny után nem kellett gyomlálniok. Tiszták voltak a vetések. A gyengébb búzatáblákon fejtrágyázást végeztek: kétszáz kiló nitrogénes műtrágyát szórtak szét hektáronként. A búza egyenletesen, szépen fejlődött. Viaszérésben arattak a lehető legkisebb szemveszteséggel. Ez volt a zoványi kollektív gazdaság búzatermesztésének munkamenete. Talajuk kötöttebb vályogtalaj. Túlsúlyban van benne az agyag. Esős időben kenni lehet a földet akár a kocsikenőcsöt. Ezért nagyon ügyelnek a szántás idejének jó megválasztására. Sáros talajra nem mennek rá, csak akkor szántanak, vetnek, ha nem túl nyirkos a talaj. Ha ezt nem tartják be, évekre elronthatják a földet. A zoványi kollektív gazdaság példamutatóan jár el a búzatermesztésnél Valószínű azonban, ha ősszel (vetés előtt) 150—200 kiló szuperfoszfátot elszórnának, eredményeik még szebbek lennének. R. V.