Falvak Dolgozó Népe, 1962 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1962-10-18 / 42. (802.) szám
Népünk küldöttei Indiában Indonéziai látogatását befejezve, dr. Sarvapalli Radhakrishnannak, az Indiai Köztársaság elnökének meghívására Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román NK Államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer elvtárssal, a Minisztertanács elnökével és Cornelia Mănescu elvtárssal hazánk külügyminiszterével együtt Indiába érkezett. Bombayben Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, Ion Gheorghe Maurer és Cornelia Mănescu elvtársakkal együtt meglátogatta az üregi mintagazdaságok komplexumát és a trombayi atomenergia-intézetet, majd Bangaloreba, Mysora állam fővárosába utaztak. A vendégek itt felkeresték a repülőgép-üzemet, a telefongyárat és megtekintettek egy iparművészeti kiállítást, majd ellátogattak egy tudományos kutatóintézetbe. Hétfőn a bangalorei városháza dísztermében gyűlés zajlott le a román államvezetők tiszteletére. Megérkezés Indiába— A feldíszített bombayi repülőtéren hivatalos személyiségek üdvözölték és nagy tömeg köszöntötte népünk küldötteit. (Agerpres-telefoto) A szárazság már nem akadály A Vádeni-i állami gazdaság azon a vidéken fekszik, ahol hazánk legszárazabb tájai ölelkeznek össze. Dobrudzsa északnyugati csücske, Moldva déli sarka, és Munténia keleti része. Sokszor hetekig, de hónapokig sem esik az eső arrafelé. Igaz, hogy négy hónap alatt éppen olyan időszakban, amikor a kukoricának legjobban kellett a víz, tízszer esett a védeni határban, de ebből alig 100 liter csapadék jutott négyzetméterenként. Ennek ellenére a Vádeni-i állami gazdaság hektáronként hatvanöt mázsa szemtermést takarított be 411 hektárról. Eddig noha minden évben mélyen szántott, jól előkészített talajba vetették a kukoricát, s egész nyáron gondosan megművelték a földet, a mostoha időjárás mindig kifogott rajtuk. Az idén azonban legyőzték a szárazságot. Tizenegy kilométeres főcsatornát és negyven kilométeres mellékcsatornát ástak, amelyekben vizet vezettek a Szeretből a kukoricásig. Nagy munkába vágták a fejszéjüket, hiszen ugyanannyi munkaerővel kellett a csatornázást is elkészíteni, meg az időszerű mezei munkát is elvégezni. Hogy ez sikerült, nagyrészt az olyan traktorosoknak köszönhető, mint a kommunista Frîncu Constantin, Lulea Alexandru, a párttagjelölt Maxineanu Alexandru, akik sokszor napi munkájuk befejezése után, estefelé dolgoztak a csatornázásnál. Magatartásuk ösztönzőleg hatott társaikra, így mindent idejében elvégeztek. Az idén aztán zölden, frissen virított a kukorica, még a legnagyobb szárazság idején is. Igaz, ötször öntözték, négyszer kapálták meg. De csodájára is jártak az emberek a környékről. Amikor a Vadeni-i állami gazdaság földjein megkezdték a csatornázást, a főmérnök, Petrica Gheorghe, sorra látogatta a szomszédos kollektív gazdaságokat. Elmondta, hogyan és miért csatornáznak. A legtöbb gazdaságban hallgattak szavára, így Brăila rajon kollektív gazdaságai az idén közel 1000 hektáron termesztettek öntözött kukoricát. Nem bánták meg. A Vădeni-i kollektivisták például hatvankét mázsa szemtermést értek el hektáronként. Az idén nem kell gazdaságról-gazdaságra járnia a főmérnöknek, hogy agitáljon az öntözéses termesztés előnyeiről. A terméseredmények minden szónál ékesebben beszélnek, meggyőzőbben agitálnak. SZ. I Világ proletárjai, egyesüljetek! 42. (802.) szám * Ara 25 báni * MEGJELENIK HETENKÉNT * 1962. október 18., csütörtök Nagy gazdaságok,nagyobb fejlődési távlatok A kollektivizálás befejezésének győzelme rajonunk kollektivista parasztsága előtt is új távlatokat, széles körű fejlődési lehetőségeket nyitott. A rajon mezőgazdaságában végbement forradalmi átalakulás megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy sikerrel eleget tehessünk a III. Pártkongresszus által kijelölt nagyszerű célkitűzéseknek. Ezen a téren az utóbbi évek során számottevő eredményeket értünk el. Rajonunk országos hírű szocialista egységei mellé — mint például a Munkaérdemrend I. osztályú fokozatával kitüntetett költövényi állami gazdaság, a hermányi gépállomás és a multimilliomos kollektív gazdaság — újabb és újabb erős, sokoldalúan fejlett gazdaságok zárkóztak fel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy ma vajonunk minden kollektív gazdaságában milliókban számolják az állóalap értékét. A botfalusi, höltövényi, földvári, gidófalvi, ilyefalvi, kilyéni, baróti és más gazdaságok céltudatosan és sikerrel váltják valóra a mezőgazdasági termelés növelésében rájuk háruló feladatokat. Az idei kedvezőtlen időjárás ellenére rajonunk kollektív gazdaságai a főbb mezőgazdasági terményekből megközelítették, egyesek pedig túlszárnyalták az 1960— 61 évi átlaghozamokat. A kollektív gazdaságok rajoni átlagtermése hektáronként búzából és rozsból 1960-ban 1315 kg. volt, míg az idén 1552 kg-os hektárhozamot értünk el. Őszi árpából 1855 kg, hektáronként a rajoni átlag, burgonyából megközelítjük a hektáronkénti 150 mázsát, cukorrépából pedig a 200 mázsát. Rajonunk kollektív gazdaságainak javarészében még ilyen időjárási viszonyok mellett is felfelé ívelt a hektárhozam grafikonja. Mondhatnánk úgy is, hogy a több éves tapasztalat, a helyes munkaszervezés, az agrotechnikai módszerek és követelmények pontos alkalmazása és betartása kifogott az időjáráson. Az árkosi kollektivisták tavaly 1986 kg. búzát termeltek hektáronként az idén 2027 kg-ot, a költövényiek hektáronkénti mérlege búzából tavaly 2644 kg, az idén 2857 kg, a földváriaké a tavalyi 2233 kilóval szemben az idén 2659 kg. Az említett gazdaságokon kívül a búzatermés még sok helyen meghaladta a hektáronkénti 2000 kilót, Radonunkban kiváló lehetőségek vannak az állattenyésztés fejlesztésére. Éppen ezért a rajoni pártbizottság ösztönzi a kollektív gazdaságokat, hogy jelentősen (Folytatás az 5. oldalon) Írta : mAthé mózes a Sepsi rajoni pártbizottság titkára A zsombolyai állami gazdaságban (Bánát tartomány) 1709 hektárról közel 9000 kiló csöveskukoricát takarítottak be hektáronként. A tárolást gépesítették. Az elevátorok hetek óta megszakítás nélkül töltik a górékat. Képünkön : hordják a kukoricát az elevátorhoz (TÓTH FERENC felvétele)