Falvak Dolgozó Népe, 1965 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1965-01-05 / 1. (918.) szám
'.u,. 11 .......... . aa2 ELŐADÓKÉ A SZÓ rr r r r r rr a lecke Előkészítéséről r r ÉS MEGTARTÁSÁRÓL Az idén a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó kör III. évfolyamát vezetem. A 69 kollektivista tehát, a szakoktatás utolsó tanévét végzi. Évek óta előadó lévén rájöttem, hogy az előadás alapos megszervezésétől függ az oktatás sikere. Éppen ezért nagy gondot fordítok erre a kérdésre. A program szerint hetente két leckét tartunk, szerdán és pénteken. Egy-két nappal az előadás előtt igyekszem időt szakítani az előadás előkészítésére. Miben áll ez a felkészülés ? Elöljáróban átnézem a tankönyvből az anyagot, vázlatot készítek, kiemelem azokat a fő kérdéseket, amelyekre az előadásokat építem. Sok esetben nemcsak a tankönyvben leírtakat foglalom vázlatba Az esetek nagy többségében igyekszem összekötni a tankönyv anyagát a szakfolyóiratok cikkeivel, brosúrák és más források anyagaival, ugyanakkor bibliográfiát javasolok a hallgatóknak. A vázlat készítésekor választom ki a szemléltető eszközöket is, ugyancsak a vázlatban jegyzem fel, milyen gyakorlati példát említsek meg az előadás során. Nagyon jól bevált módszer a gazdaság különböző brigádjai, vagy csoportjai terméseredményeinek az összehasonlítása. Jól emlékszem, hogy 1963-ban egyik lecke alkalmával, amikor a cukorrépáról beszéltem, következő adatokkal illusztráltam mondanivalómat. Amiig az 5-ös brigád például hektáronként 24 000 kiló cukorrépát termesztett, addig a 6-os és 2-es brigád csak 18 500, illetve 18 000 kiló cukorrépát takarított be hektáronként. Tudniillik a 6-os és 2-es brigádok nem biztosították az optimális növénysűrűséget, nem kapáltak kellő időben. A hallgatók alaposan megértették milyen nagy fontossággal bír ez a két tényező. Íme a gyakorlati bizonyíték : a tavaly gazdaságunk a 100 hektáros cukorrépa területről átlagosan 23 000 kilót takarított be hektáronként. Természetesen az ilyen példák vonzóvá teszik a leckét, dinamizmust kölcsönöznek a vitának. Minden gazdaságban kéznél vannak az ehhez hasonló példák. A lényeg az, hogy ne felejtsük el felsorolásukat és ne csak felolvassuk, hanem alaposan is elemezzük őket. A továbbiakban néhány szóban ismertetem a lecke lefolyását. A gyakorlatom bebizonyította, hogy az előadás csupán magyarázó módszerrel való megtartása nem nyújt különösebb eredményeket. Bevezettem a kollektív megbeszélés módszerét, ez érdekessé teszi a leckét. Igyekszem, hogy előadásom során kiemeljem és újra ismételjem a fontosabb kérdéseket, lassan beszélek, hogy a hallgatók jegyezhessenek. Nagy segítségemre vannak a szemléltető eszközök, különösen a diafilmek, melyeket minden előadás alkalmával használok. A diafilm vetítést úgy szervezem meg, hogy az ismeretek minél alaposabb elsajátításához vezessen. Vetítés közben részletes magyarázatot adok minden egyes diafilmhez, így a hallgatók jobban megértik és elmélyítik a látottakat. Az előadások megfelelő színvonalú előkészítésével és megtartásával, a szemléltető eszközök használatával igyekszem megszerettetni ezt a tanulási formát a kollektivistákkal. S hogy ez mennyire sikerül, azt a termelés pozitívumai tükrözik majd. VILÁNYI ISTVÁN mérnök, a mezőpetri mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke EGYÜTT Hosszabb ideje vagyok előadó az agrozootechnikai tömegoktatásban. Jelenleg a zöldségtermesztési kör III. évfolyamának vagyok az előadója. Az anyagot most is előadás előtt egykét nappal készítem elő. Elkészítem a lecketervet és feljegyzem a szükséges szemléltető anyagokat. Szabadon adok elő, mert azt tapasztaltam, hogy ilyen módon jobban meg tudom ragadni a hallgatók figyelmét. Előadás közben sok példát emelek ki a zöldségtermesztő brigád, vagy csoport tevékenységéből és összehasonlítom a különböző alkalmazott munkamódszerek hatékonyságát. Eredményesnek bizonyult az elméleti ismeretek összevetése a gyakorlattal. Erre a célra felhasználjuk a műanyagfóliás melegházat. A zöldségtermesztési körben részvevő kollektivistákkal itt minden olyan munkát elvégeztünk, amit a 10 X Bizon fajtájú paradicsom termesztése kíván. A jól gondozott paradicsom remekül fejlődött és mintegy 10 nappal korábban érett be, mint a szabad mezőre kiültetett növény. A korábban termett paradicsomot természetesen jobb áron is tud A GYAKORLATTAL tűk értékesíteni. Miután kollektivistáink meggyőződtek ennek a módszernek a hasznosságáról, azt javasolták, hogy több ilyen műanyagfóliás melegházat építsünk, s azokban hajtatott és korai zöldségféléket termesszünk. Szeretnék néhány szót szólni a szemléltető anyagokról , diafilmekről, képekről, rajzokról, stb. Előfordul olyan helyzet, hogy a rendelkezésünkre álló szemléltető anyag nem elégséges ahhoz, hogy a hallgatók előtt az illető leckét úgy tudjuk szemléltetni, hogy a témát pontosan megértsék. Ilyen esetben még az előadás kezdete előtt a táblára rajzolom fel a lecke könnyebb megértéséhez szükséges ábrákat, vázlatokat. Az előadás végeztével a lecke tartalmát összefoglalom, s így módot nyújtok a hallgatóknak arra, hogy jegyzetfüzetükben rögzítsék a lecke lényegét. A főbb tételeket fel is írom a táblára, mint például a különböző magvak csírázásához szükséges hőmérsékletet, a különböző növények vetésének időpontját, a gazdaságunkban legelőnyösebb trágyemenynyiségeket, stb. A tanszereket illetően meg kell mondanom, hogy a kollektív gazdaságok mind több és mind jobb minőségű szemléltető anyagot kapnak. De úgy vélem, hogy ezek választéka még nem kielégítő. Vannak olyan diafilmek, amelyek építkezési terveket szemléltetnek, csakhogy ezek már elavultak, már ezeknél sokkal jobbak, korszerűbbek, a gazdaságoknak jobban megfelelők születtek, amelyek minden szempontból jobban megfelelnek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Hasznos lenne, ha olyan diafilmeket, tervrajzokat kapnánk, amelyek részletesen ismertetnék például a vízellátás tervét, a gépesítéshez szükséges felszereléseket, a különböző munkafolyamatok villamosításához szükséges rajzokat, s a leggazdaságosabb megoldásokat, stb. Ha több, változatosabb, az új körülményekre alkalmazott szemléltető anyaggal rendelkeznek, az előadók érezhetően emelni tudnák az előadott anyag minőségét, ezzel pedig elősegítenék, hogy a kollektivisták eredményesebben gyarapítsák ismereteiket. CONSTANTIN BORDEI, a Bacău rajoni hemeiuși mezőgazdasági termelőszövetkezet agrármérnöke FALVAK DOLGOZÓ NÉPE Növényvédelmi szakemberek találkozója Kolozsváron (Folytatás az 1. oldalról) adatok mellőzése. Ez a helytelen gyakorlat arra vezet, hogy egyes technikusok nem ismerik eléggé a terep növényvédelmi kérdéseit, későn figyelnek fel egy-egy kártevő megjelenésére, nem tartják ütőképesen a permetező egységeket, nem képesek hatásosan beavatkozni a kártevők tevékenységébe. Az elemző gyűlés tanulságaiból kitűnik, hogy a tartomány növényvédelme inkább gyümölcsfavédelemben merül ki. Az elmúlt évben nem fordítottak kellő figyelmet a korai, hajtatásos zöldségfélék, a burgonya, a napraforgó és a legelők növényvédelmére. Egyes kollektív gazdaságokban az 1964-es év folyamán növényvédelmi csoportokat hoztak létre, sőt, a csoportok felelősei több napos oktatásban is részesültek. Több gazdaságban igen hasznosnak bizonyult ez a kezdeményezés. Az idén a növényvédelmi központok felelősei még szorosabbra kell hogy fűzzék kapcsolataikat a gazdaságok növényvédelmi csoportjaival, különösen a szántóföldi kártevők leküzdését illetőleg. Igen sok nehézséget okoz egyes községekben a fák hernyózásának, letisztításának elmulasztása, a nyulak és más rágcsálók elleni védekezés elhanyagolása. Egyes helyeken a fiatal gyümölcsösök gondozását teljesen elmulasztják, egészen a termőrefordulásig. Sok nehézséget okozott traktoros permetezőinknek a gyümölcsösökben lekaszálatlanul álló széna vagy más mezőgazdasági termény. Ezzel kapcsolatban igen értékesnek tartjuk a tőkés állami gazdaság dipsai részlegének megoldását: a permetezőgép taposási kárát úgy korlátozzák, hogy minden alkalommal megkövetelik a már egyszer kitaposott nyomon való haladást. A mérgező szermaradvány sem okoz problémát, hiszen minden növényvédőszer hatásideje ismeretes , így a legmérgezőbb szer (Ecatex 50) 14 nap múlva elveszti hatását. A tartományi növényvédelmi megbeszélésen több előadást is hallgattak a technikusok. Az előadók elégtétellel állapíthatták meg mind a hallgatóság kérdéseiből, hozzászólásaiból , mind pedig az egész 1964-es évbeli terepen nyert tapasztalataikból, hogy az operatív hálózatban foglalkoztatott technikusok tudásszínvonala lépést tart a követelményekkel. Nagy szerepe van ebben a havonként tervszerűen végrehajtott „tanulmányi nap“-nak. Minden hónapban egyszer a növényvédelmi technikusok összegyűlnek a rajon székhelyén és ott szakdolgozatot olvasnak fel, majd vitatnak meg. A dolgozat témája az időszerű tennivalókhoz igazodik. A tartományi növényvédelmi munkaközösség egy-egy tagja rendszerint részt vesz ezeken a megbeszéléseken is és hozzájárul a kérdések tisztázásához. Kolozs tartományban a mezőgazdasági tanács a növényvédelmi kérdéseket elsőrendűekként kezeli a mezőgazdasági termelést emelő többi intézkedésekkel együtt és minden segítséget megad, hogy a szakemberek kellőképpen kifejthessék tevékenységüket. A hermányi (Brassó tartomány) kollektivisták jelenleg 21. növendlékmarhát tenyésztenek. Képünkön Serafina Neagovici eteti a borjakat