Falvak Dolgozó Népe, 1967 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-04 / 1. (1022.) szám
7 FALVAK DOLGOZÓ N£PE 1967. január 4., szerda Merre tart a Kolozs tartományi gyümölcstermesztés ? Kolozs tartományban főleg az északi és nyugati rajonok nagyon alkalmasak a gyümölcstermesztésre. A mezőgazdasági egységek — a párt és állami feladatoknak megfelelően — évről évre kiterjesztik a gyümölcsösöket. Ezek jelenleg 32 162 hektárt foglalnak el, ebből 18 784 hektár a mezőgazdasági termelőszövetkezeteké. A termő gyümölcsösök területe 17 132 hektár. A gyümölcsösök területe a tartományban 1970-ig eléri a 45 000 hektárt, ebből 32 000 hektár a szövetkezeteké lesz. 1962—1965-ben a gyümölcstelepítés évi üteme 2200 hektár volt, az ötéves terv folyamán 2400—2600 hektár lesz. Kolozs tartomány MTSZ-ei az ötéves terv során 28,5 millió lejt ruháznak be a gyümölcstermesztésbe. Sok jól gazdálkodó szövetkezetben évi 2-3 millió lej bevételt is hozott a gyümölcs, ami érezhetően növelte a tagság pénzjövedelmét. Az árpástói szövetkezet jövedelmének 80—85 százaléka gyümölcsből származott s egy munkaegységre 12—15 lej készpénzt osztott. A besztercei termelőszövetkezet összjövedelmének 50—55 százaléka folyt be gyümölcsből és egy munkaegységre 10—12 lejt fizethetett készpénzben. Ilyen jó eredményeket még sok más MTSZ is ért el. A tartomány szövetkezeteinek a gyümölcsből származó jövedelme az 1962. évi 11,2 millió lejről 1965-re 18,7 millió lejre növekedett és 1970-ig eléri a 100 milliót ! Meg kell említenünk, hogy a gyümölcstelepítések túlnyomó részét a DRIFOT szakemberei tervezték. Ahol csupán egyszerű dokumentáció alapján telepítettek, ott rendszerint bajok voltak a bekötő utakkal, a vízellátással, a kártevők leküzdésével. A nagyobb gazdasági hatékonyság és terméshozam érdekében a jövőben az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítanunk a tervezésre, főleg annak agropedológiai vetületére. Megfelelő felszerelés híján a követelményeknél kevesebbet tehettünk az erózió leküzdésére az újonnan telepített területeken és a régi gyümölcsösökben. Noha a legtöbb gyümölcsös lejtős, tehát eróziónak kitett területen fekszik, a szükséges 15—16 felszerelés helyett mindössze hattal rendelkezünk, s azok is nagy megszakításokkal dolgoznak. Helyes lenne, ha ezeket a traktorokat a kivitelező DRIFOT-nál tartanák és nem szétszórva a különböző gép- és traktorállomásokon összefüggő nagy gyümölcsösök telepítését más okok is gátolják. A tervezett területen ugyanis kis területű gyengén termő szántóföldek is vannak közbe ékelve. Ezek helyett más szántóterületet kellene kijelölni, csakhogy a legtöbb esetben nincsen hol. A szántóterület sok helyen elszórt apró parcellákból áll. Ami a gyümölcsösök elhelyezését illeti, sok állami gazdaság és számos szövetkezet gyümölcsöse 10—20 százalékos lejtésű, elég jó termőerejű területen fekszik. Ez megfelelő terméshozamot és legroszszabb esetben is minimális jövedelmezőséget jelent. Ezzel szemben Hunyad, Zilah, Szamosújvár és Désrajon több szövetkezete 30—50 százalékos lejtésű, tehát nagyon meredek, igen sovány földre telepített gyümölcsöst. Ilyen helyen nehéz a trágyázás, gondozás, főleg a permetezés és ezenkívül nagyon költséges is Mindez megterheli az önköltséget, tehát ilyen helyen nem lehet nagy jövedelmet nyerni a gyümölcsből. A nehézségeket fokozza, hogy a permetezésekhez szükséges vizet is nagy távolságról kell felcipelni. 1960 szeptember 26-án a tartomány gyümölcstermesztői mintegy 200 szakember részvételével tanácskozásra ültek össze, s annak során kifejtették, hogy a jövőben nagyobb körültekintéssel megfelelőbb helyet kell kiválasztani a gyümölcstelepítésre, ahol nagyobb a talajerő és ahol az agrotechnikai munkákat, a betegségek és kártevők leküzdését gépesíteni lehet. Tartományunkban a gyümölcstermesztésnek régi hagyományai vannak, sok jó szakemberünk van, aki tudja, hogy a gyümölcs csak akkor jövedelmező, ha belterjesen művelik, megfelelően termékeny, porhanyó, mély a termőtalaj. Csak ilyen körülmények között lehet a bel- és külföldi szükségletnek megfelelő mennyiségű és minőségű gyümölcsöt termeszteni kifizetődően. Tartományunk nagy mennyiségű gyümölcsöt szállít külföldre. 1961. óta egyre nő az export. Viszont azt is be kell ismernünk, hogy a gyümölcsnek még csak igen alacsony százaléka felel meg az exportkövetelményeknek. Noha a gondozással, a betegségek és kártevők leküzdésével nincsen már különösebb baj, a gyenge talaj miatt a gyümölcs nagysága, színe, egyöntetűsége még sok kívánnivalót hagy hátra. Megfelelő trágyázással és talajműveléssel persze lehetne segíteni a bajon. De bizonyítsuk ezt néhány számadattal : a megtermelt gyümölcsnek 1964-ben 48, 1965-ben pedig csak 19,8 százaléka kerülhetett kivitelre. Ez természetesen kevés ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a gyümölcstermesztés kellő rentabilitását. A tartományban mindöszsze 200 hektárnyi intenzív gyümölcsösünk van. Szövetkezeteink meglehetősen bizonytalanul indultak el ezen az úton, amely pedig állandó, nagy és jó minőségű termést, tehát nagyobb jövedelmet is jelent. Több gondot kell fordítani az intenzív gyümölcsösök kérdésére ! A tartományi mezőgazdasági tanács gondoskodott megfelelő mennyiségű és minőségű ültetőanyagról azzal, hogy az 1964-ben meglévő 7 faiskolát háromra csökkentette. Az enyedi állami gazdaság, a kolozsvári és besztercei kísérleti állomás faiskolái jelenleg minden szempontból megfelelő csemetékkel tudják ellátni a gazdaságokat. A gyümölcsösök kiterjesztése másrészt hozzáértő szakembereket is követel. Minden évben 7 napos szaktanfolyamot tartunk a kolozsvári Agronómusok Házában a gyümölcstermesztő brigádvezetők, csoportvezetők számára. Besztercén pedig egy termelési ciklus tartamára beiskolázzuk a szövetkezeti gyümölcstermesztőket. A hallgatók számát jövőre növeljük. A mezőgazdasági tanácsok és a szövetkezetek a kolozsvári és a besztercei kísérleti állomások és a Dr. Petru Groza Mezőgazdasági Intézet szakemberei részéről is értékes segítségben részesülnek. A Mezőgazdasági Intézet, valamint a két kísérleti állomás szakemberei közül sokan állami jóváhagyók is egyúttal. A tervező szakemberek rendszerint kikérik véleményüket. Minden tekintetben a termelők rendelkezésére állnak, sokat tesznek a gyümölcstermesztés fellendítése érdekében. A besztercei kísérleti állomás módszereit sikerrel alkalmazzák a körzetébe tartozó egységek. Ennek folytán a gyümölcstermesztés mennyiségileg és minőségileg évről évre javul. A besztercei állami gazdaságban a gyümölcs hektárhozama 4500 kilóról 14 000 kilóra nőtt ,a lekencei állami gazdaságban 3700 kilóról 13 500 kilóra, az újfalviban 1270 kilóról 8540 kilóra, a besztercei termelőszövetkezetben 2760 kilóról, 9360 kilóra. Hasonló példát természetesen a tartomány más részeiből is lehetne felhozni. Most már az van hátra, hogy valamennyi egységben átvegyék ezeket a jól bevált módszereket. Az MTSZ-ekben jó lenne tanulmányozni a gyümölcstermesztés gazdasági oldalait is, mint például a rentabilitás, az önköltség, a beruházások gazdaságossága, a munkanormák és a javadalmazás kérdését, ez utóbbit különösen a fiatal telepítvényeken. A IX. pártkongresszus dokumentumai leszögezik, hogy a föld ésszerű felhasználása terén még sok kiaknázatlan lehetőség rejlik. Ilyen lehetőségek nálunk, Kolozs tartományban is vannak. Helyes lenne a 30 százalékosnál meredekebb dombok felső harmadát a déli oldalakon baltacímmel, északi fekvésben szarvaskereppel, vagy évelő füvekkel bevetni, illetve fásítani az itt nagyon erős eróziós folyamat megfékezésére. A dombok középső harmadát gyümölcsössel lehet betelepíteni. Természeti adottságaink megvannak, elegendő tapasztalattal és szakemberrel rendelkezünk ahhoz, hogy tartományunkban az eddiginél magasabb szintre emelhessük a gyümölcstermelést, hogy szövetkezeteink több jövedelemhez juthassanak és tovább emelkedjen a szövetkezeti parasztság életszínvonala. NILCA VASILE mérnök, a Kolozs tartományi mezőgazdasági tanács kertészeti és szőlészeti osztályának vezetője Az állandó fejlődés (Folytatás az 1. oldalról) hasznosítására, a munka termelékenységének növelésére és valamennyi iparág gazdasági hatékonyságának fokozására összpontosítsuk a figyelmünket. Ennek a fényében dolgozták ki, vitatták meg és hagyták jóvá a nemzetgazdaság 1967 évi állami tervelőirányzatát a Nagy Nemzetgyűlés 1966 decemberi ülésszakán. Az elkövetkező terv — amely következetesen az RKP IX. kongresszusának az ország fokozott ütemű iparosításának orientációját követi — az ipari termelés 11,3 százalékos növelését irányozza elő az 1966 évi teljesítményhez viszonyítva. Ily módon, az 1966 és 1967 évi ipari termelés átlagnövekedése 11,4 százaléknak felel majd meg, tehát magasabb szintet ér el, mint amennyit erre az időszakra eredetileg előirányoztak : 10,9 százalékot. Említésre méltó az a körülmény, hogy a bővített újratermelést biztosító döntő iparágak — mint a villamos energia, fémipar, gépgyártás, vegyipar, faipar — fejlesztésével egyidejűleg, a terv előirányozza a közfogyasztási javakat előállító iparágak növekedési ütemének meggyorsítását oly módon, hogy a termelési többlet meghaladja a 12 százalékot, tehát magasabb lesz mint az ipar összességében megvalósuló növekedési arány. A termelés és a termelékenység gyarapítását, a minden ágra kiterjedő gazdasági hatékonyság fokozását, a termékek műszaki és minőségi tökéletesítését célzó egész gazdasági pártpolitika alá van rendelve a pártunk és a dán államunk által követett alapvető célkitűzésnek —a dolgozók anyagi és kulturális színvonala rendszeres növelésének. A növekedés alapjául a nemzeti jövedelem gyarapítása szolgál. 1967-ben, a nemzeti jövedelem több mint 8,5 százalékkal haladja meg az 1966 évi szintet, ami lehetővé teszi majd, hogy a béralap és a mezőgazdaságból származó jövedelem növelése révén 7 százalékkal növekedjék a lakosság egy főre számított jövedelme. A lakosság életszínvonalának emelésében különösen fontos szerepet tölt be a nyugdíjak átlag 27 százalékos növelése és a szövetkezeti parasztság nyugdíjrendszerének a bevezetése. Jelentős beruházást irányoztak elő az oktatás, a kultúra, az egészségvédelem anyagi alapjának bővítésére. 1967 folyamán, állami alapokból több mint 60 000 lakást építenek. Mint kitűnik, az 1967 évi állami terv a nemzetgazdaság reális lehetőségeiből és helyzetéből kiindulva, tudományos megalapozottsággal kidolgozott feladatokat irányoz elő. A terv megvalósítása méginkább közelebb fog vinni ahhoz a célkitűzéshez, hogy hazánkat — Románia Szocialista Köztársaságot — a bőség, a jólét országává tegyük. Levelezőink beszámolói a téli művelődési életről A DALOSOK „TAPASZTALATCSERÉJE A VIII. országos kultúrversenyt megelőzően jól sikerült tapasztalatcserét szervezett községünkben, Csíkszentdomokoson a Tartományi Népi Alkotások Háza. Részt vett a gyergyóditrói vegyes kórus Patos Lajos vezényletével, úgyszintén a helyi kórus Kristály Lajos irányításával. Vendégeink voltak még a Csík és Gyergyó rajoni kórusvezetők és kultúrigazgatók. A vendégeket meleg szeretettel üdvözölte Salló István, a Csíkszeredai Rajoni Kultúrház igazgatója. Az előadás 11 órakor kezdődött. Román-magyar tömegdalokból és népdalokból összeállított műsor került bemutatásra, utána eszmecsere folyt a két kórus vezetői és tagjai között. A vélemények, a problémák megvitatása, újabb munkavállalások az elkövetkező kultúrversenyre, minden bizonnyal hozzájárulnak majd a két rajon klírusmozgalmának a fellendítéséhez. Ezen a színvonalas találkozón hasznos lett volna, ha a Gyergyó rajoni Kultúr Háztól is részt vesz valaki. Azt is szerettük volna, ha a tartománytól várt Szabó Csaba zeneszerző elvtárs megérkezik, hogy jelenlétével növelje a találkozó színvonalát. KRISTÁLY MATILD tanítónő SZAKOKTATÁS A Csanádi mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai nem töltik tétlenül a szabad időt, a hosszú estéket. Tanulnak, olvasnak, művelődnek. Néhány héttel ezelőtt, amikor az MTSZ vezető tanácsa megkérdezte a tagságot, ki akar résztvenni a téli szakoktatásban, rövid idő alatt 405-en jelentkeztek. Férfiak és nők, fiatalok és idősek egyaránt. A nők arányszáma a férfiakéhoz viszonyítva 41 százalék. Az idősebbek mellett, mint Rancov Katalin, Danilov Zolita, Niglás József és mások ott vannak a fiatal MTSZ-tagok, mint Crăciun Victoria, Harkai Júlia, Lazin Ioan, Vioara Stefan és Eugenia, Pali Gheorghe s akik az 1965—66-os iskolai évben még az iskola padjaiban ültek, s a 8 osztály befejezése után a nyáron már résztvettek a termelő munkában s 150—200 munkanapegységet teljesítettek. A szakoktatás tanfolyamain Dunca Lucian természettan, tanár és Prunki József a szövetkezet agrármérnöke tart színvonalas előadásokat. A tanulók minden támogatást megkapnak, így például 2400 lej értékű szakkönyvet, ceruzát és füzetet osztottak ki díjmentesen közöttük. A tantermekben cserépkályhák melegítenek. A terem egyik sarkában növénykiállítás, a falakon szemléltető rajzok és fényképek függnek, amelyek segítségével könynyebben megy a tanultak elsajátítása. Az előadásokon nem hiányzik a diafilm sem, amelyből 200 tekercs áll a rendelkezésre. A filmszalagok száma is megközelíti a százat. Megvan hát a feltétel, hogy eredményesen záruljon majd az idei téli szakoktatás is. JÁMBOR JÓZSEF MTSZ-tag Kápolnai táncosok