Falvak Dolgozó Népe, 1969 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1969-01-29 / 4. (1130.) szám

4. (1130). szám • MEGJELENIK HETEN­KÉNT • Ara 25 bani • 1969. január 29., szerda Világ proletárjai, egyesüljetek ! A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának plenáris ülése Január 27-én és 28-án plenáris ülést tartott a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Országos Szövet­ségének Tanácsa. A keddi ülésen részt vettek a követ­kező elvtársak : Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodna­­raş, Chivu Stoica, Paul Niculescu- Mizil, Virgil Trofin, Manea Manes­­cu, Iosif Banc, Gere Mihály, Du­mitru Popescu, valamint az RKP KB és a kormány számos tagja. A plenáris ülés munkálatain részt Egész népünk lelkesedéssel és fe­lelősségérzettel fogadta az 1969. évi állami terv előirányzatait. Mint a szocialista Románia honpolgárai, az ország arculatát megváltoztató szüntelen és nagy átalakulások részesei, jól tudjuk, hogy ezeknek az előirányzatoknak a példás meg­valósítása az anyagi termelés továb­bi gyors ütemű növekedését fogja jelenteni, valamint a tudomány, a művészet és a kultúra felvirágzását, a nép életszínvonalának szüntelen emelkedését. A szocialista építés fejlesztésének sokrétű folyamatá­ban különleges feladatok hárulnak szövetkezeti mezőgazdaságunkra, a­­melynek jelentős a részaránya az ország mezőgazdasági termelésében, vettek még megyei pártbizottságok első titkárai, mezőgazdasági szövet­kezetek megyei szövetségeinek elnö­kei, a megyei mezőgazdasági igaz­gatóságok igazgatói, mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti állomá­sok vezetői, mezőgazdasági szövet­kezetek elnökei, községi és mező­­gazdasági szövetkezeti pártbizottsá­gok titkárai. A plenáris ülés munkálatai kere­tében a napirenden szereplő kér­dések megvitatása során felszólal.Azok az értékes útmutatások, ame­lyeket Nicolae Ceauşescu elvtárs­nak az Országos Szövetség Tanácsa ez év január 27—28-i plenáris ülé­sén elhangzott nagyszabású beszé­de tartalmaz, újabb sokatmondó bizonyítéka a párt állandó gondos­kodásának a parasztság élete iránt, az összes mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti szövetségek számára értékes iránymutató a jövő tevé­kenységben. Az elmúlt években a szövetkezeti mezőgazdaság számottevő sikereket ért el. 1968-ban például, amely esz­tendőben, mint ismeretes az időjá­rási viszonyok nem voltak a legked­vezőbbek, a globális termelés csak­nem 11 milliárd lejjel volt nagyobb­­ak a következő elvtársak : Marin Argint, a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek Ilfov megyei szövet­ségének elnöke, Ion Popa, a barká­­csi (Fehér megye) mtsz elnöke, Gheorghe Ghinea, az RKP Boto­şani megyei bizottságának első tit­kára, Pavel Rizo, az érmihályfalvi (Bihar megye) mtsz elnöke, Ion Ma­­noiu mérnök, a Brassó megyei me­zőgazdasági igazgatóság igazgatója, az 1962. évinél. Az ilyen eredmé­nyek döntő mértékben a szövetke­zeti tulajdon szüntelen fejlesztése révén jöttek létre — az említett idő­szakban ez a tulajdon megkétszere­ződött —, évről évre a parasztság életszínvonalának emelkedéséhez, a román falu felvirágzásához vezettek Ezeket az eredményeket nem le­hetett volna elérni az állam állan­dó, sokoldalú és egyre növekvő se­gítsége nélkül. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a segítség a mezőgazdaság egyre szélesebb körű gépesítésében az öntözésre berendezett területek gyors ütemű kiterjesztésében, a ter­melés fejlesztésére és fokozására nyújtott hitelekben és egyre na­gyobb számú olyan szakemberek rendelkezésre bocsátásában öltött testet, aki segít a parasztságnak, hogy­­jobban megszervezze a terme­lést, alkalmazza a tudomány taní­tásait. A Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Országos Szövetségének Ta­nácsa — hangoztatja a továbbiak­ban a felhívás — kifejezi teljes! (Folytatása a 2. oldalon) (Folytatása a 2. oldalon) A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának FELHÍVÁSA Az egész szövetkezeti parasztsághoz A mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségeihez A szövetkezeti mezőgazdaság összes kádereihez T­udtuk már az elmúlt esztendőrő, hogy a szocialista építés kitelje­sítésének sikerekben gazdag éve volt, most mégis jóleső érzéssel vettünk tudomást a Románia Szocialista Köz­társaság 1969. évi nemzetgazdaságfej­lesztési tervének teljesítéséről szóló hi­vatalos közlemény adatairól. A közzétett számok, tények azt bi­zonyítják ugyanis, hogy szorgalmas né­pünk fáradozása az elmúlt dolgos esz­tendőben sem volt hiábavaló, a szám­adás igen pozitív mérleggel zárult. Nemzetgazdaságunk töretlen lendület­tel fejlődött tovább 1968 folyamán is, mivel megvalósítottuk, sőt nem egy té­ren jelentősen túl is szárnyaltuk ötéves tervünk első három esztendejének elő­irányzatait, tántoríthatatlanul követtük a párt IX. kongresszusának é­s Országos Konferenciájának útmutatásait, így a­azdaság minden ágában és a társa­­almi élet minden területén kiemelke­dő sikereket értünk el, lendületes ütem­ben folytattuk a szocialista iparosítást, a mezőgazdaság korszerűsítését, a tu­domány, a kultúra, a művészetek fej­lesztését. Az előző évekhez viszonyítva jelentősen növekedett a nemzeti jöve­delem, ami lehetővé tette, hogy az ál­lam nagy összegeket fordítson a nem­zetgazdaság anyagi alapjainak bőví­tésére, lakásépítésre és a lakosság szo­ciális­ és kulturális igényeinek kielé­gítésére. Számadás egy dolgos Az ország ipari termelése az elmúlt esztendőben meghaladta az 1951 és 1955 év közötti termelés volumenét. Az ipari termelés növekedésének átlagos üteme az ötéves terv első három évé­ben elérte a 12,3 százalékot az erre az időszakra előirányzott 10,7 száza­lékkal szemben. S igen örvendetes­­és jelentős tény, hogy különösen az egész nemzetgazdaság fejlődése szempontjá­ból fontos iparágaknak — mint a vil­lamos- és hőenergia, a kohóipar és gépgyártás, valamint a vegyipar — ma­gasabb a fejlődési üteme. Az ipari termelés jelentős növekedé­sét részben azáltal értük el, hogy az elmúlt esztendőben az ország különbö­ző vidékein üzembe helyeztek több mint 560 új termelőkapacitást, valamint más fontos beruházásokat, számos iparvál­lalatot kibővítettek, új felszerelésekkel, modern gépekkel, berendezésekkel lát­tak el. De ugyanakkor 1968 folyamán tovább folytatódott a termelés és a munka tudományos, ésszerű megszer­vezésének átfogó akciója, amely meg­teremtette a feltételeket az anyagi esz­közök és a munkaerő jobb kihasználá­sára, a termelés műszaki színvonalának emelésére és a gazdasági hatékonyság növelésére. A gyárak és iparvállalatok dolgozóinak eredményes törekvését, szorgalmát dicséri az a tény, hogy 6,8 százalékkal emelkedett a munka terme­lékenysége, túlteljesítve ezen a téren is az eredeti előirányzatot, s a munka­­­­termelékenység növekedése révén értük el az egész ipari terméstöbblet csak­nem kétharmadát. A nemzetgazdaság más ágaival lé­pést tartott mezőgazdaságunk is. Bár az elmúlt esztendő nemigen kedvezett nemzetgazdaságunk e fontos ágának — szeszélyes időjárással, szárazsággal (Folytatása a 3. oldalon) VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜL AZ ORSZÁG Egy jó hónap választ el bennünket március 2.-től, amikor országszerte az urnák elé járulunk majd, hogy leadjuk szavazatunkat a Szocialista Egységfront jelöltjeire. A választásokat megelőző lelkes hangulatú gyűlések egész szellemében mintegy visszatükröződ­nek azok a nagyszabású változások, amelyek orszá­gunkban végbemennek, gazdasági, társadalmi és po­litikai előrehaladásunk érdekében. A lendületesen kibontakozó választási kampány keretében közel 117 000 választói gyűlésen — ame­lyeken mintegy 7,5 millió állampolgár vett részt — a nagy nemzetgyűlési képviselők 99,3 százalékát, a me­gyei néptanácsok képviselőinek 88,1 százalékát, a községi néptanácsokba pedig a képviselők 85 száza­lékát jelölték eddig. Hargita és Temes megyében már befejeződtek a jelölések s befejezéshez közelednek Bákó, Buzău, Ko­­lozs, Gorj, Szeben és Tulcea megyében is. A jelölő gyűléseken eddig közel félmillió állampolgár szólalt fel. Kifejezték teljes egyetértésüket az EKP bel- és külpolitikájával, s szinte minden felszólaló arról az odaadásról beszélt, amellyel országunk dolgozói ké­szek valóra váltani a párt IX. kongresszusának hatá­rozatait, hogy országunk a haladás és a civi­lizáció új és új csúcsait hódíthassa meg. Felemlítet­ték a gyűlések részvevői azokat az eredményeket, amelyeket falvak és városok lakói a legutóbbi válasz­tások óta elértek, s ugyanakkor sok értékes javasla­tot tettek többek között : az iskolahálózat kibővíté­sére, új kulturális intézmények létesítésére, a vil­lanyhálózat kiterjesztésére, lakóházak és utak épí­tésére, a közlekedés megjavítására és még sok másra vonatkozóan. A hallgatóság pedig a legtöbb helyen lelkesedéssel és máris tettrekészen fogadta a javas­latokat, s ebben láthatjuk a biztosítékát annak, hogy országunk honpolgárai — jogaikkal élve és kötelessé­geik tudatában — valóban tevőlegesen kívánnak hoz­zájárulni országunk további felvirágoztatásához.­ ­ • A Szocialista Egységfront Bukarest municí­­piumi tanácsa eddig 13 plakátot nyomtatott ki 26 000 példányban. Két dokumentumfilm ké­szült az utóbbi négy esztendő eredményeinek és a főváros távlatainak szemléltetésére. Brosú­ra jelent meg a fővárosi dolgozóknak a szabad élet 25 évében elért eredményeiről. • Maros megye városaiban és falvaiban szín­vonalas kultúrműsorokat készítenek elő a kép­viselőjelöltek és választók találkozóira, vala­mint a választások napjára. A nyárádszeredai nagy nemzetgyűlési választókerületben például a helybeli férfikórus mellett az ákosfalvi, haraszt­­kereki és somosdi énekkarok, továbbá a nyárád­­gálfalvi tánccsoport vendégszerepel, míg a marosvécsi kerületben a Ruşii-Munţi-i valamint a lövéri folklóregyüttes, a bátosi tánccsoportél­ a vécsi népizenekar lén­ytül

Next