Falvak Dolgozó Népe, 1969 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1969-12-03 / 48. (1173.) szám
FALVAK DOLGOZÓ NÉPE AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG... (Folytatás az 1. oldalról) tanácsa nem adhat utasítást az ellenőrző bizottságnak, annak hivatásszerű funkciója teljesítése tekintetében. Az ellenőrző bizottság kizárólag a közgyűléstől kapja az utasítást és a közgyűlésnek köteles tevékenységéről beszámolni. Ilyen értelemben a megyei vagy országos szövetkezeti szövetség szervei sem adhatnak kötelező utasításokat az ellenőrző bizottságnak, hanem csak együttműködhetnek vele és támogathatják annak munkáját. Az ellenőrző bizottságnak támogatást nyújtanak a termelő szövetkezet agrárszakemberei, technikusai, brigádvezetői és más személyek, különösen a sajátos, bizonyos szakismereteket igénylő kérdések tisztázása végett. Különben az ellenőrző bizottságot a szövetkezeti gazdaság minden tagjának támogatnia kell. Az ellenőrző bizottságok általános vagy részleges ellenőrzést végeznek. A legjobb eredményre vezet az a módszer, ha az akták és könyvelési nyilvántartás mellett a szóban forgó tényeket a terepen is megvizsgálják. A vizsgálat konkrét eszközeit minden esetben az adott körülményekhez igazodva a lehetőségeknek megfelelően kell megválasztani és alkalmazni. 3 KÁR „TCY FÁJ LENCSÉÉRT“ AZ HM NAGY HASZNOT A szőlőperonoszpóra mind a mai napig szőlőink legveszedelmesebb kórokozója. Hazánkban az utóbbi 60 évből 20 kedvezett különösen a betegség fellépésének, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy 10 évből legalább háromnak a termését jelentős veszély fenyegeti. A kár — mint az idei év folyamán is — sok helyen meghaladja az öt százalékot, ez országos viszonylatban több mint két milliárd lej veszteséget jelenthet. Megvédhető-e a szőlő a csapadékdús esztendőkben a peronoszporával szemben? Határozottan állítjuk, hogy igen, és nem szükséges ehhez tíz, vagy még több permetezés, ami nagyüzemi körülmények között szinte megvalósíthatatlan, de házi szőlő esetén is igen költséges. A peronoszpóra által okozott károk a helytelen időpontban (és olykor valóban kevés számban) végzett permetezések, tehát a rossz munkaszervezés és az előrejelző állomások által meghatározott permetezési időpontok be nem tartásának terhére írhatók. A peronoszpóra biológiájában kevésbé jártasok számára említjük meg, hogy a tavaszi elsődleges fertőzésekhez minimálisan 9 C°, de inkább 11 Cm napi átlaghőmérséklet szükséges és annyi csapadék, hogy a tőkék alatt pocsolyák képződjenek, illetve, hogy a talaj 2—3 napig vízzel telített legyen. Csak 3 cm-nél nagyobb átmérőjű levél fertőződhet meg, a kisebbeken nincsenek kifejlődött légzőnyílások és így a gomba nem tud ezeken keresztül a levélbe hatolni. Ezért a borsónál nagyobb bogyó is csak a kocsányon keresztül fertőződhet meg, mert légzőnyílásai már bezáródtak, vízszörés után már a kocsányon keresztül sem történhet fertőzés. Az elszkseges fertőzés után bizonyos lappangási idő elteltével megjelennek az olajfoltok, melyek azt bizonyítják, hogy a gomba a levélben szaporodóképessé vált. A szaporodáshoz, tehát a másodlagos fertőzéshez szükséges legkisebb hőérték 12 C’, a legkedvezőbb 18—24 C*, a legmagasabb pedig 30 C 9. Ugyanakkor a levegő 90—100 • •-os páratartalma is szükséges. Ezek a feltételek általában éjjel lépnek fel, köd, harmat, vagy eső alakjában. Ekkor a levél fonákján az olajfoltok kivirágoznak és ahhoz, hogy a szabaddá vált spórák új fertőzést okozzanak szükséges még, hogy a fertőzhető zöld részek legalább két órán át hármat, vagy csapadék folytán nedvesek legyenek. Az új fertőzések a lappangási idő letelte után, ám a körülmények kedvezőek, ismét kivirágoznak, így nyár folyamán kevésbé kedvező körülmények mellett 3—11, esős években 30—40 fertőzés is lehetséges. Ebből átlag 1—3 elsődleges, a többi másodlagos. Az elsődleges fertőzést az áttelelő ivarsejtek hozzák létre. A helyes védekezéshez ismernünk kell a fertőzések időpontját, valamint a lappangási időtartamát. A fertőzés időpontját könnyen megállapíthatjuk a fentiek ismeretében, ha rendszeresen meghatározzuk a meteorológiai tényezőket Ezt a munkát különben az előrejelző állomások elvégzik helyettünk (sajnos a permetezést már nem). Átlagos időjárás esetén hazánkban a lappangási idő tartama a leveleken májusban 8—10 nap, júniusban 7—8 nap, júliusban 5—6 nap. Mivel a peronoszpóra belső élősködő, a levélben már bent fejlődő gomba ellen a permetezés nem segít. Ezért a permetezéseket megelőző védekezésként kell alkalmazni, melyeknek a fertőzéseket kell megakadályozniuk. Ha tehát úgy számítjuk, hogy az előző permetezés már nem nyújt védelmet, mert közben az eső lemosta, vagy mert a szőlő növekedése következtében új, meg nem permetezett levelek jelentek meg, úgy az új permetezés időpontját a lappangási határidő lejárta, az új spórák megjelenése előtt kell beiktatni. Ha ezt elmulasztjuk, úgy a peronoszpóra kivirágzása utáni erős harmat, vagy eső azonnali fertőzést idéz elő és ezután a permetezés valóban eső után köpönyeg. Egy permetezés hatékonysága legalább 12 nap, még esős időben, vagy a szőlő erőteljes növekedésének időszakában is, így figyelembe véve, hogy a szőlő peronoszpóra veszélynek kb. nyolc-tíz hétig van kitéve, hat-nyolc permetezéssel akkor is megvédhető a szőlő, ha az idő nagyon kedvez a betegség felléptének. Nem is állítható, hogy a hatszor megpermetezett szőlőkben jelentősebb kár lett volna. Előfordul, hogy a gyakori esők miatt a permetlevet még száradás előtt a csapadék lemossa, vagy hogy a nagy sár miatt nem permetezhetünk akkor, amikor az a legkedvezőbb volna, és így gyakrabban, illetve a tizenkét-tizennnégy napnál kisebb időközijén kell permeteznünk. Ilyenkor a gyakorlati szempontot figyelembe véve, még az előrejelző állomások is nagyobb számú permetezést ajánlanak, de hogy azok ne legyenek elkésettek és így hatástalanok, a lappangási időt mindenkor figyelembe veszik. Az erdélyi szőrvidékeken az első fertőzés időpontja május 20-ika körül szokott lenni, ezt többb évtizedes tapasztalat igazolja. A szőlő június 5—10 körül kezd virágozni, a virágzás előtt és az után egy-egy biztonsági permetezést feltétlenül végeznünk kell. Az itt közölt táblázatok az 1969-es év május, június és július hónapjának a napi átlagos hőmérsékleti értékeit és , a csapadék mennyiségeket tüntetik fel. Ezekből megállapítható, hogy idén kb. 30 valószínű (nagyobbmérvű) fertőzés volt. (A közölt adatok az enyedi borvidékre vonatkoznak, de tekintettel, hogy az idei időjárás országszerte hasonló volt, a fenti borvidékre érvényes tanulság nyugodtan általánosítható). Az adatokból megállapítható, hogy az első fertőzés május 9—10 között történt, ez valószínűleg csekély mérést lehetett, számottevő nyomát nem is tapasztaltuk. Ilyenkor a permetezést elhagyhatjuk a következő fertőzésig, ha a szőlő nem túlságosan fejlett és ha az időjárás nem túlságosan kedvező a betegség számára. Utóbbi esetben ugyanis az első néhány kivirágzás milliárdnyi spórával árasztja el a szőlőt és egy esős idő beállta hatalmas károkat okozhat. Ezért idén már az első fertőzés után javasoltuk a permetezést és a május 18—22 közötti időjárás ezt utólag teljesen igazolta. Ebben az időszakban legalább négy fertőzés érte a szőlőt. Ha tehát valaki nem permetezett május 14—17 között, az első fertőzés lappangási idejének lejárta előtt, úgy ez május 24—27 között feltétlenül szükségessé vált, annál is inkáibi, mert az idén június 2-án megkezdődött a szőlő virágzása. A virágzás az összes szőlőfajtáknál június 2—13 között folyt le, ezalatt 12 fertőzés történt. Még május 28-án is volt fertőzés, természetesen a május 27-ig megpermetezett szőlők ezzel szemben védve voltak. A virágzás alatt általában nem tanácsos permetezni, ha azonban a fertőzések száma igen nagy, akkor sokkal kisebb kár származik a permetezésből, mely hátráltatja a beporzást, mint annak elmulasztásával, a peronoszpóra karitól Az idén is ez utóbbi volt a helyzet. A május 27-én elvégzett permetezést, ha Zineb-tartalmú szerekkel végezték — úgy június 6-ig, ha bordói lével történt úgy kb. 10-ig nyújtott védelmet. Ezért június 6 ika után, az első csapadékmentes napokon szükségessé vált egy újatét permetezés, tűre június 11—14 között került alkalom. Érdekes, hogy az időjárás kegye, mármint a fenti csapadékmentes napok szinte parancsszóra esnek egybe a szükségessel, ekkor járnak le a virágzás elején történt fertőzések lappangási időszakai is. A fenti permetezés elmulasztása nagy hiba volt. Azok viszont, akik az eddigi permetezéseket rendszeresen elvégezték, a továbi esős időszakok közé iktatott permetezésekkel, a lappangási idők figyelembe vételével, már könnyűszerrel úrrá lehettek a betegségen. Június 16s 20-ika között öt fertőzés volt, továbbá 26—29-ike között három, júliusban pedig nyolc valószínű fertőzés történt. Ezeket az ellenőrző tőkéken megjelenő olajfoltok is jelezték. Ha tehát figyelembe vesszük a fertőzések időpontját és a fent már említett lappangási idők tartamát, valamint a permetezések hatékonyságát, úgy az idei időjárás a következő permetezéseket tette szükségessé : 1. perm. : V. 14—17. 2. perm. : V. 24—27. 3. perm.: VI. 11—14. 4. perm.: VI 24—26. 6. perm. : VII. 6—9. 6. per. : VH. 24—28. összesen tehát hat permetezés volt szükséges a termés teljes megvédéséhez, vagy ha a legelsőt kihagytuk, akkor csak öt. A fenti megállapítások nem a „könnyű utólag okosnak inni" széllésében történtek. Az előrejelző állomások a fenti határidőket megközelítő pontossággal meghatározták és az utasítást a permetzésre kiadták A mulasztás a gazdaságokat terheli és azok jövőbeni elkerülésére a jobb munkaszervezést ajánljuk. A virágzás előtti permetezések elvégzésére a Zineb-tartalmú szerek kiválóan alkalmasak, mert nem akasztják meg a szőlő fejlődését. Ha azonban bordói lével f permetezünk, tanácsos a szükséges rézgánc mennyiséget előzőleg beáztatni, hogy a kellő pillanatban azonnal rendelkezésre álljon. Nagyon hasznos, ha a szőlő ápolására, vagy ha lehet a permetezésre, külön munkacsoportot szervezünk. Ezek munkáját megfelelően kell javadalmazni, ez a befektetés százszorosan megtérül Ezzel a munkaerőt is biztosítjuk, ami az egyéb csszésmunkák (aratás, kaparás) idején számottevő körülmény. A szőlőtermesztés, jó termés esetén igen jövedelmező, kár „egy tál lencséért“ az igazi nagy hasznot elszalasztani De nemcsak kár, nemzetgazdasági szempontból bűn is. Aki a permetezéseken takarékoskodik az szüretkor szomjazik. A bő, szívet iidító vidám szüreteket a nyári permetezések verejtéke biztosítja. Legalább is addig, amíg a fejlődés a dombvidéki szőlők területrendezésével, teraszosításával és a permetezési munkálatok teljes gépesítésével ettől a fáradtságtól is megkímél. A permetezési idők betartása azonban akkor is szabály marad. CSÁVOSSY GYÖRGY a Csombordi Szőlészeti Accum tanára Csapadék mm. Az idei peronoszporás év szőlővédelmi tanulságai 1969 MÁ309 NAPI 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11a 13 1é 15 46 17 IS19 20 2122 23 24 252627 28293031 Középhő C* 17,816,816312,418,819,2 12,41,9 14,116,015,516,08,721,4 24,220,3 17521 ,617,99612,4 12,2 14, 114,4 15,6 12,57220,421,6 20,4 8,54,62,0 0,516,92,0 5,526S 10 3UNIUS NAPI 2 3 4 5 6 79 16 14 12 43 114 15 16 17 IS19 20 2122 2324252627282936 Középhőz* 17,4•5,9•S3•2,4•4,5•7317,5 15,3•48•4,3•6,0•5,9•7,720,118,1•9,21*729321,0 19,3•5,012,29,220,7 21,5 19,0•2,8•3,8•6,215,3 Csapadék mm.•13,0 3,5•ovo 1176,222,6 4,0 5,4 *,s•0,1 10,7 4,5 2,5 12,0 6,3 L, c*1ULIUS NAPI 2 3145678 9b 121314191617te1920212223242526272B293631 Középhő C* 11,91581e,7042021,321,822310 4•74154«,«13,9•7917119, 1•32264•79•9,5•9016,219,919,121,421,422022,319526,»2*S Csapadék mm.21,6 2,01,02,712,966 0,7 2,015,0 777777/17/). Jelmagyarázat: A kettes nyíl a fertőzések lappangási idejének lejártát, a fehér kettős vonal a permetezések időpontját, a vonalkázott rész a permetezések hatékonyságának időtartamát jelzi.