Falvak Dolgozó Népe, 1969 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1969-12-03 / 48. (1173.) szám

FALVAK DOLGOZÓ NÉPE AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG... (Folytatás az 1. oldalról) tanácsa nem adhat utasítást az el­lenőrző bizottságnak, annak hivatás­szerű funkciója teljesítése tekinteté­ben. Az ellenőrző bizottság kizáró­lag a közgyűléstől kapja az utasítást és a közgyűlésnek köteles tevékeny­ségéről beszámolni. Ilyen értelemben a megyei vagy országos szövetkezeti szövetség szervei sem adhatnak köte­lező utasításokat az ellenőrző bi­zottságnak, hanem csak együtt­mű­ködhetnek vele és támogathatják an­nak munkáját. Az ellenőrző bizottság­nak támogatást nyújtanak a termelő szövetkezet agrárszakemberei, techni­kusai, brigádvezetői és más szemé­lyek, különösen a sajátos, bizonyos szakismereteket igénylő kérdések tisz­tázása végett. Különben az ellenőrző bizottságot a szövetkezeti gazdaság minden tagjának támogatnia kell. Az ellenőrző bizottságok általá­nos vagy részleges ellenőrzést vé­geznek. A legjobb eredményre vezet az a módszer, ha az akták és köny­velési nyilvántartás mellett a szóban forgó tényeket a terepen is megvizs­gálják. A vizsgálat konkrét eszközeit minden esetben az adott körülmé­nyekhez igazodva a lehetőségeknek megfelelően kell megválasztani és alkalmazni. 3 KÁR „TCY FÁJ LENCSÉÉRT“ AZ HM NAGY HASZNOT A szőlőperonoszpóra mind a mai napig szőlőink legveszedelmesebb kórokozója. Hazánkban az utóbbi 60 évből 20 kedvezett különösen a beteg­ség fellépésének, tehát nyugodtan ál­líthatjuk, hogy 10 évből legalább há­romnak a termését jelentős veszély fenyegeti. A kár — mint az idei év folyamán is — sok helyen meghalad­ja az öt százalékot, ez országos vi­szonylatban több mint két milliárd lej veszteséget jelenthet. Megvédhető-e a szőlő a csapadék­­dús esztendőkben a peronoszporával szemben? Határozottan állítjuk, hogy igen, és nem szükséges ehhez tíz, vagy még több permetezés, ami nagy­üzemi körülmények között szinte megvalósíthatatlan, de házi szőlő ese­tén is igen költséges. A peronosz­póra által okozott károk a helytelen időpontban (és olykor valóban kevés számban) végzett permetezések, tehát a rossz munkaszervezés és az előre­jelző állomások által meghatározott permetezési időpontok be nem tartá­sának terhére írhatók. A peronoszpóra biológiájában ke­­vésbé jártasok számára említjük meg, hogy a tavaszi elsődleges fertőzések­hez minimálisan 9 C°, de inkább 11 Cm napi átlaghőmérséklet szükséges és annyi csapadék, hogy a tőkék alatt pocsolyák képződjenek, illetve, hogy a talaj 2—3 napig vízzel telített le­gyen. Csak 3 cm-nél nagyobb átmé­rőjű levél fertőződhet meg, a kiseb­beken nincsenek kifejlődött légzőnyí­lások és így a gomba nem tud ezeken keresztül a levélbe hatolni. Ezért a borsónál nagyobb bogyó is csak a kocsányon keresztül fertőződhet meg, mert légzőnyílásai már bezáródtak, vízszörés után már a kocsányon ke­resztül sem történhet fertőzés. Az el­­szkse­­ges fertőzés után bizonyos lap­­pangási idő elteltével megjelennek az olajfoltok, melyek azt bizonyítják, hogy a gomba a levélben szaporodó­­képessé vált. A szaporodáshoz, tehát a másodlagos fertőzéshez szükséges legkisebb hőérték 12 C’, a legkedve­zőbb 18—24 C*, a legmagasabb pedig 30 C 9. Ugyanakkor a levegő 90—100 • •-os páratartalma is szükséges. Ezek a feltételek általában éjjel lépnek fel, köd, harmat, vagy eső alakjában. Ekkor a levél fonákján az olajfoltok kivirágoznak és ahhoz, hogy a sza­baddá vált spórák új fertőzést okoz­zanak szükséges még, hogy a fertőz­hető zöld részek legalább két órán át hármat, vagy csapadék folytán ned­vesek legyenek. Az új fertőzések a lappangási idő letelte után, ám a kö­rülmények kedvezőek, ismét kivirá­­goznak, így nyár folyamán kevésbé kedvező körülmények mellett 3—11, esős években 30—40 fertőzés is lehet­séges. Ebből átlag 1—3 elsődleges, a többi másodlagos. Az elsődleges fer­tőzést az áttelelő ivarsejtek hozzák létre. A helyes védekezéshez ismernünk kell a fertőzések időpontját, valamint a lappangási idő­tartamát. A fertő­zés időpontját könnyen megállapít­hatjuk a fentiek ismeretéb­en, ha rendszeresen meghatározzuk a me­teorológiai tényezőket Ezt a munkát különben az előrejelző állomások el­végzik helyettünk (sajnos a permete­zést már nem). Átlagos időjárás ese­tén hazánkban a lappangási idő tar­tama a leveleken májusban 8—10 nap, júniusban 7—8 nap, júliusban 5—6 nap. Mivel a peronoszpóra belső élősködő, a levélben már bent fej­lődő gomba ellen a permetezés nem­ segít. Ezért a permetezéseket mege­lőző védekezésként kell alkalmazni, melyeknek a fertőzéseket kell meg­akadályozniuk. Ha tehát úgy számít­juk, hogy az előző permetezés már nem nyújt védelmet, mert közben az eső lemosta, vagy mert a szőlő növe­kedése következtében új, meg nem permetezett levelek jelentek meg, úgy az új permetezés időpontját a lappangási határidő lejárta, az új spórák megjelenése előtt kell beik­tatni. Ha ezt elmulasztjuk, úgy a pe­ronoszpóra kivirágzása utáni erős harmat, vagy eső azonnali fertőzést idéz elő és ezután a permetezés va­lóban eső után köpönyeg. Egy perme­tezés hatékonysága legalább 12 nap, még esős időben, vagy a szőlő erőtel­jes növekedésének időszakában is, így figyelembe véve, hogy a szőlő pe­ronoszpóra veszélynek kb. nyolc-tíz hétig van kitéve, hat-nyolc permete­zéssel akkor is megvédhető a szőlő, ha az idő nagyon kedvez a betegség felléptének. Nem is állítható, hogy a hatszor megpermetezett szőlőkben je­lentősebb kár lett volna. Előfordul, hogy a gyakori esők miatt a permetlevet még száradás előtt a csapadék lemossa, vagy hogy a nagy sár miatt nem permetezhe­tünk akkor, amikor az a legkedve­­zőbb volna, és így gyakrabban, illet­ve a tizenkét-tizennnégy napnál kisebb időközijén kell permeteznünk. Ilyen­kor a gyakorlati szempontot figye­lembe véve, még az előrejelző állo­mások is nagyobb szám­ú permetezést ajánlanak, de hogy azok ne legyenek­­ elkésettek és így hatástalanok, a lap­pangási időt mindenkor figyelembe veszik. Az erdélyi szőrvidékeken az első fertőzés időpontja május 20-ika körül szokott lenni, ezt többb évtizedes ta­pasztalat igazolja. A szőlő június 5—10 körül kezd virágozni, a virág­zás előtt és az után­ egy-egy bizton­sági permetezést feltétlenül végeznünk kell. Az itt közölt táblázatok az 1969-es év május, június és július hónapjá­nak a napi átlagos hőmérsékleti érté­keit és , a csapadék mennyiségeket tüntetik fel. Ezekből megállapítható, hogy idén kb. 30 valószínű (nagyobb­­mérvű) fertőzés volt. (A közölt ada­tok az enyedi borvidékre vonatkoz­nak, de tekintettel, hogy az idei idő­járás országszerte hasonló volt, a fen­ti borvidékre érvényes tanulság nyu­godtan általánosítható). Az adatokból megállapítható, hogy az első fertőzés május 9—10 között történt, ez valószínűleg csekély mér­ést leh­etett, számottevő nyomát nem is tapasztaltuk. Ilyenkor a perme­tezést elhagyhatjuk a következő fer­tőzésig, ha a szőlő nem túlságosan fejlett és ha az időjárás nem túlsá­gosan kedvező a betegség számára. Utóbbi esetben ugyanis az első né­hány kivirágzás milliárdnyi spórával árasztja el a szőlőt és egy esős idő beállta hatalmas károkat okozhat. Ezért idén már az első fertőzés után javasoltuk a permetezést és a május 18—22 közötti időjárás ezt utólag teljesen igazolta. Eb­ben az időszak­ban legalább négy fertőzés érte a sző­lőt. Ha tehát valaki nem permetezett május 14—17 között, az első fertőzés lappangási idejének lejárta előtt, úgy ez május 24—27 között feltétlenül szükségessé vált, annál is in­kái­bi, mert az idén június 2-án megkezdő­dött a szőlő virágzása. A virágzás az összes szőlő­fajtáknál június 2—13 között folyt le, ezalatt 12 fertőzés történt. Még május 28-án is volt fer­tőzés, természetesen a május 27-ig megpermetezett szőlők ezzel szem­ben védve voltak. A virágzás alatt általában nem tanácsos permetezni, ha azonban a fertőzések száma igen nagy, akkor sokkal kisebb kár szár­mazik a permetezésből, mely hátrál­tatja a beporzást, mint annak elmu­lasztásával, a peronoszpóra karitól Az idén is ez utóbbi volt a h­elyzet. A május 27-én elvégzett permetezés­­t­, ha Zineb-tartalmú szerekkel végezték — úgy június 6-ig, ha bordói lével történt úgy kb. 10-ig nyújtott védel­met. Ezért június 6 ika után, az első csapadékmentes napokon szükségessé vált egy újatét permetezés, tűre jú­nius 11—14 között került alkalom. Érdekes, hogy az időjárás kegye, mármint a fenti csapadékmentes na­pok­ szinte parancsszóra esnek egybe a szükségessel, ekkor járnak le a vi­rágzás elején történt fertőzések lap­pangási időszakai is. A fenti permete­zés elmulasztása nagy hiba volt. Azok viszont, akik az eddigi permetezése­ket rendszeresen elvégezték, a tová­­­­bi esős időszakok közé iktatott per­metezésekkel, a lappangási idők figye­lembe vételével, már könnyűszerrel úrrá lehettek a betegségen. Június 16s 20-ika között öt fertőzés volt, to­­vábbá 26—29-ike között három, jú­liusban pedig nyolc valószínű fertő­zés történt. Ezeket az ellenőrző tőké­ken megjelenő olajfoltok is jelezték. Ha tehát figyelembe vesszük a fer­tőzések időpontját és a fent már em­lített lappangási idők tartamát, vala­mint a permetezések hatékonyságát, úgy az idei időjárás a következő per­metezéseket tette szükségessé : 1. perm. : V. 14—17. 2. perm. : V. 24—27. 3. perm.: VI. 11—14. 4. perm.: VI 24—26. 6. perm. : VII. 6—9. 6. p­er­­. : VH. 24—28. összesen tehát hat per­metezés volt szükséges a termés teljes megvédéséhez, vagy ha a legelsőt ki­hagytuk, akkor csak öt. A fenti megállapítások nem a­ „könnyű utólag okosnak i­­nni" széllé­sében történtek. Az előrejelző állo­mások a fenti határidőket megköze­lítő pontossággal meghatározták és az utasítást a permet­zésre kiadták A mulasztás a gazdaságokat terheli és azok jövőbeni elkerülésére a jobb munkaszervezést ajánljuk. A virágzás előtti permetezések elvégzésére a Zi­­neb-tartalmú szerek kiválóan alkal­masak, mert nem akasztják meg a szőlő fejlődését. Ha azonban bordói lével f permetezünk, tanácsos a szük­séges rézgán­c mennyiséget előzőleg beáztatni, hogy a kellő pillanatban azonnal rendelkezésre álljon. Nagyon hasznos, ha a szőlő ápolására, vagy ha lehet a permetezésre, külön mun­kacsoportot szervezünk. Ezek munká­ját megfelelően kell javadalmazni, ez a befektetés százszorosan megtérül Ezzel a munkaerőt is biztosítjuk, ami az egyéb csszésmunkák (aratás, kapa­rás) idején számottevő körülmény. A szőlőtermesztés, jó termés esetén igen jövedelmező, kár „egy tál lencséért“ az igazi nagy hasznot elszalasztani De nemcsak kár, nemzetgazdasági szempontból bűn is. Aki a permetezé­seken takarékoskodik az szüretkor szomjazik. A bő, szívet iidító vidám szüreteket a nyári permetezések verejtéke bizto­sítja. L­egalább is addig, amíg a fejlő­dés a dombvidéki szőlők terület­ren­dezésével, teraszosításával és a perme­tezési munkálatok teljes gépesítésé­vel ettől a fáradtságtól is megkímél. A permetezési idők betartása azonban akkor is szabály marad. CSÁVOSSY GYÖRGY a Csombordi Szőlészeti Accum tanára Csapadék mm. Az idei peronoszporás év szőlővédelmi tanulságai 1969 MÁ309 NAPI 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11a 13 1é 15 46 17 IS19 20 2122 23 24 252627 28293031 Középhő C* 17,816,816312,418,819,2 12,41,9 14,116,015,516,0­8,721,4 24,220,3 17521 ,617,99612,4 12,2 14, 114,4 15,6 12,5­7220,421,6 20,4 8,54,62,0 0,516,92,0 5,526S 1­0 3UNIUS NAPI 2 3 4 5 6 7­­­9 16 14 12 43 114 15 16 17 IS19 20 2122 232425­2627282936 Középhő­z* 17,4•5,9•S3•2,4•4,5•7317,5 15,3•4­8•4,3•6,0•5,9•7,7­­20,118,1•9,21*729321,0 19,3•5,012,2­9,220,7 21,5 19,0•2,8•3,8•6,215,3 Csapadék mm.•13,0 3,5•ovo 1176,222,6 4,0 5,4 *,s•0,1 10,7 4,5 2,5 12,0 6,3 L, c*1­­ULIUS NAPI 2 3­1­45­6­7­8 9­b­ 121314191617te1920212223242526272B293631 Középhő C* 11,91581e,7­0420­­21,321,822310­ 4•74154«,«13,9•7917119, 1•32264•79•9,5•9016,219,919,121,421,422022,319526,»2*S Csapadék m­m.21,6 2,0­1,02,712,966 0,7 2,0­15,0 777777/17/). Jelmagyarázat: A kettes nyíl a fertőzések lappangási idejének lejártát, a fehér kettős vonal a permetezések időpont­ját, a vonalkázott rész a permetezések hatékonyságának időtartamát jelzi.

Next