Falvak Dolgozó Népe, 1977 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-04 / 1. (1542.) szám
POLITIKAI iiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A PÁRT ÉS ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG ALAPVETŐ KERDETEIVEL RÉSZT VEVŐ MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK RÉSZÉRE : • x mmmmmmm ''iiiiiiiV›rii»iii;iiii·riiiiiiiiiii MEZŐGAZDASÁGUNK LEGFŐBB FELADATA AZ 1976-1980-AS ÖTÉVES TERV SORÁN: A GABONATERMELÉS FOKOZÁSA, AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSE Pártunk programja a következő feladatokat jelöli ki mezőgazdaságunk számára az előttünk álló időszakra: „A gabonafélék, főként a búza és a kukorica továbbra is a fő helyen állnak a növénytermesztésben. Megtesszük a szükséges intézkedéseket a nagy hozamú hibridek kitenyésztéséért, s arra törekszünk, hogy 1990-ig elérjük a lakosonkénti 1000—1200 kiló gabonát.“ E célkitűzéseket szem előtt tartva a XI. pártkongresszus irányelvei, valamint az 1976—1980-as időszakra vonatkozó egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv pontosan megállapítják, hogy ajelenlegi ötéves terv során gabonatermésünk évi átlaga 20 000 000—22 360 000 tonna kell hogy legyen. Amint Nicolae Ceauşescu elvtárs több ízben is hangsúlyozta, e termési eredmények eléréséhez megvannak az összes lehetőségeink. A mezőgazdaság, a mezőgazdasági kutatás, a talajjavítás és a haltenyésztés terén dolgozó párt- és állami aktíva tanácskozása munkálatainak befejezésekor mondott beszédében pártunk főtitkára rámutatott, hogy a lakosonkénti 1 tonna gabonatermés elérése nem túlzott követelmény, „ha figyelembe vesszük, hogy mi ez idő szerint csaknem 6 millió hektáron termesztünk gabonát. A 20 millió tonna terméshez átlag 3,5 tonnás hektár hozamot kell elérnünk... A 3500 kilós hektáronkénti gabonahozam egyáltalán nem haladja meg mezőgazdaságunk erejét... Egyébként már e feladat túlszárnyalására is gondolok, arra, hogy 1980-ig hektáronként 4000 kiló körül mozgó átlagos termést érjünk el.“ Hangsúlyozva, hogy „a gabonakérdés szocialista mezőgazdaságunk első számú problémája“, pártunk főtitkára világosan rámutatott a termelés növelésének útjaira is: a megfelelő területek és jó vetőmagvak biztosításának, valamennyi munkálat időbeni elvégzésének, az agrártudományok alkalmazásának fontosságára. Néhány hónappal későbben, az RKP KB és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa együttes plénumán pártunk főtitkára leszögezte, ahhoz, hogy elérjük és meghaladjuk az évi 21 millió tonna gabonatermést, és az ötéves terv utolsó esztendejében mintegy 23 millió tonna termést valósítsunk meg, határozott intézkedéseket kell hoznunk a minél nagyobb terméseket adó fajták és hibridek biztosítása, a természetes és műtrágyák ésszerű felhasználása, valamint a növényápolási munkák időbeni elvégzése érdekében. Nicolae Ceauşescu elvtárs szavainak igazát a tények, a jelenlegi ötéves tervünk első esztendejében elért eredmények igazolták, amikoris 19—20 millió tonna gabonatermést, országunk eddigi történetében a a legnagyobb termést valósítottuk meg. „A hektáronkénti 20 000 kilogrammos csöveskukorica-termés, vagy a 23 000 kilogrammos öntözött hektáronkénti csöveskukorica-termés nem elszigetelt jelenség — állapította meg pártunk főtitkára idei termésnapi beszédében — termelőszövetkezeteink százai szárnyalták túl a hektáronkénti 10 000 kilogrammos kukorica és több mint 5000 kilogrammos búzatermést.“ Hasonló nagy terméseket értünk el az ország valamennyi megyéjében és övezetében, különböző termékenységű talajokon. Tehát nem a talaj minősége befolyásolta a termésszintet, hanem az emberek munkája. Az emberek azok, akik „elérhetik és el kell hogy érjék ezen az őseink által 2000 éven át megdolgozott földön a több mint 20 000 kilogrammos kukorica hektárhozamot. És elérhetjük ezt országos viszonylatban!“ — mondotta a pártfőtitkár. Természetesen, mind a gabonaféléknél, mind a többi mezőgazdasági kultúránál növelnünk kell a termést, hisz mindegyikük fontos nemzetgazdaságunk számára. Az állattenyésztés jelentős helyet foglal el a korszerű mezőgazdaságban, ezért pártunk és szocialista államunk nagy gondot fordít fejlesztésére. A XI. pártkongresszus dokumentumai előirányozzák, hogy e szektor termelése 1980-ban a mezőgazdasági össztermelés 40, 1990-ben pedig 50 százaléka kell hogy legyen. E feladat végrehajtásának módozatait pontosan részletezi az állattenyésztés fejlesztésének 1976—1980-as programja, az állattenyésztést és nemesítést, valamint az állatvágásokat szabályozó törvények és más szabályozó intézkedések. Szocialista mezőgazdaságunkban az állattenyésztés továbbra is a termelés koncentrálásának, szakosításának és integrálásának irányában fejlődik. Mindezt új, ésszerűen méretezett egységek építésével, a régebbiek korszerűsítésével valósítjuk meg. Ösztönözzük az állattenyésztést a lakosság gazdaságaiban, ily módon kihasználjuk e szektor erőforrásait is, értékesítjük parasztságunk tapasztalatát, hagyományait ezen a területen A jelenlegi ötéves terv során évi átlagban 2 500 000—2 687 000 tonna élősúlyban számított húst, 58—62,2 millió hektoliter tehéntejet, 6—6,5 milliárd tojást, 42—46,6 ezer tonna gyapjút termelünk. A hozamok növelésének számtalan lehetősége van. Egyikük a tervezett állatlétszám biztosítása. 1980 végére állattállományunk a következő létszámokat kell hogy elérje: 7 750 000 szarvasmarha, (ebből 3 710 000 tehén és üsző), 12 000 000 —13 000 000 sertés, 19 000 000— 19 500 000 juh és kecske, 50 000 000— 56 930 000 baromfi. A létszám növelése mellett nagy gondot kell fordítanunk az állatállomány szerkezeti, valamint fajösszetétel és hasznosítási kategóriák szerinti feljavítására. Ennek érdekében be kell tartanunk a fajtajavítást célzó speciális programokban foglalt útmutatásokat. Mindezek mellett igen fontos a jó, tápanyagokban gazdag takarmány biztosítása. E célból magas fokon kell hasznosítanunk legelőinket és kaszálóinkat, főleg a domb- és hegyvidékieket, ésszerűen kell kihasználnunk a mezőgazdaságból, élelmiszeriparból stb. származó valamennyi takarmányforrásunkat. A vágások törvény általi szabályozása az állatállomány magasfokú értékesítésének egyik biztosítéka. A hústermelés fokozásának egyik útja éppen a vágási súly növelése valamennyi állatfaj és csoport esetében. A vágási súlyokat évenként elnöki rendelet szabályozza. Az állati termelés növelésének másik útja a megfelelő szálláshelyek biztosítása, ellátása a munkálatok gépesítéséhez szükséges felszerelésekkel, berendezésekkel, a korszerű technológiák alkalmazása. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az állattenyésztés fejlesztése a termelés és munka ipari jellegű megszervezésével valósítható meg legkönyebben. Mezőgazdaságunk előtt jelentős feladatok állnak, miközben a mezőgazdaságban dolgozó munkaerő folyamatosan csökken. Mindez szükségessé teszi az oktatás szintjének emelését, a mezőgazdasági dolgozók — parasztok, szakemberek — felkészülési fokának növelését. Csak így valósíthatjuk meg a XI. pártkongresszuson kijelölt célkitűzéseket, ültethetjük életbe a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének, Románia kommunizmus felé haladásának programját. A mezőgazdasági dolgozók felkészítése vagy a munkahelyen, vagy — főképpen — szakiskolákban, szaklíceumokban, líceum utáni szakképesítő iskolákban és egyetemeken történik. A mezőgazdasági szakoktatás — akárcsak országunk egész közép- és felsőfokú oktatási rendszere — az utóbbi évek során minőségi változáson ment át, teljes mértékben egybefonódott a termeléssel és kutatással. Ehhez megteremtettük az összes szükséges feltételeket. Az agráripari líceumokban didaktikai farmokat szerveztünk, ezek saját termelési tervvel dolgoznak, többfajta kultúrát termesztenek, szőlősökkel, gyümölcsösökkel, saját állattállománynyal, különféle traktorokkal, gépekkel és berendezésekkel rendelkeznek. Az itt tanulók így megfelelő gyakorlatra tesznek szert, s az iskola elvégzése után azonnal beilleszkednek a termelésbe. A gyakorlati és elméleti ismeretek alapos elsajátítása azért is szükséges, mert az agráripari líceumok végzettjei közül kerül ki a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatási intézmények hallgatóinak nagy része. Ez utóbbi intézmények mellett is működnek didaktikai kísérleti formok. Ezeket az állami mezőgazdasági vállalatok mintájára szervezték meg, a tanügyi káderek és diákok vezetik őket, illetve dolgoznak itt. A Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia útmutatásai alapján sokoldalú kutatómunkát is folytatnak. A mezőgazdasági szakkáderek felkészítését a megyei agronómusházak, a speciális szakmai felkészítő központok is segítik. A mezőgazdaságban dolgozó középfokú vagy felsővégzettségű specialisták, más, kulcsrészlegeken dolgozó, felelős beosztású káderek itt rendszeresen megismerkedhetnek a legújabb tudományos-műszaki vívmányokkal. Hasonló feladatkörrel, szélesebb keretek között szerveztük meg az agráripari szakmai tömegoktatást, amely a termelőszövetkezeti tagok, az ámo-k, mgá-k, kísérleti állomások dolgozóinak, gépesítőinek legfontosabb felkészítési formája. A XI. pártkongresszuson, az RKP KB plenáris ülésein, a Politikai Végrehajtó Bizottság ülésein pártunk főtitkára több ízben rámutatott arra, hogy mekkora felelősség hárul a pártszervekre és -szervezetekre, az állami szervekre és tömegszervezetekre, valamennyi dolgozó — ideértve a mezőgazdasági dolgozókat is — szakmai felkészültségi fokának növelésében, a jelenkori tudomány és technika legújabb vívmányainak elsajátításában. A pártszervek és -szervezetek feladata az is, hogy megértessék a dolgozókkal a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, megismertessék velük a szocialista és kommunista építés objektív követelményeit hazánkban, hogy munkával neveljék munkára a dolgozókat. A mezőgazdaság fejlesztésének, a termelés növelésének másik útja az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása. A munka szerinti szocialista elosztás szellemében, a XI. pártkongresszus dokumentumainak fényében Nicolae Ceauşescu elvtárs több ízben — így a mezőgazdaság, a mezőgazdasági kutatás, a talajjavítás és a haltenyésztés terén dolgozó párt- és állami aktíva tanácskozása munkálatainak befejezésekor, az RKP KB és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa együttes plénumán — bírálta az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásában megnyilvánuló individualista törekvéseket, ugyanakkor kijelölte a globális akkord alkalmazásának helyes módozatait. A globális akkordot — mondotta — csoportonként, brigádonkét, farmonként kell megszervezni. Csak akkor alkalmazhatjuk, ha az egész szántóterületen, az egész farmon elvégezték a munkát... Csak akkor alkalmazhatjuk teljes érvénnyel, ha a farm vagy brigád a teljes területen végzett a munkával — ahogy ez egyébként a vállalatoknál is történik. Ha valaki hiányzik, helyettesítenünk kell, de a munkát teljes egészében el kell végezni, az agrotechnika követelményeivel összhangban. Az Államtanács rendeletet bocsátott ki a globális akkord általánosítására az 1976-os évtől kezdve az ámv-kben, ahol egy javított változatot vezettek be, az mtsz-ekben és mgá-kban pedig a tavaly kísérletezték ki a javadalmazási rendszert a szocialista egységekben folyó munka javadalmazására vonatkozó törvénytervezet alapján, amelyet legutóbbi ülésszakán a Nagy Nemzetgyűlés elfogadott Mind az ámv-kben, mind pedig az mtsz-ekben a globális akkordot csoportok, brigádok, farmok, szektorok szerint alkalmazzák, a kölcsönös kötelezettségeket szerződés rögzíti. E szerződés magában foglalja egyrészt az elvégzendő munkákat, a megvalósítandó tervmutatókat, másfelől rögzíti a globális akkordban dolgozók jogait és javadalmazását. A mezőgazdaságban dolgozók anyagi érdekeltségét szolgálja a garantált jövedelem bevezetése, a gyermekpótlék, a fizetéses szabadság stb. Ugyanakkor a falusi dolgozók — akárcsak országunk többi dolgozója — részesülnek a párt és állam által biztosított összes többi szociális juttatásban is mind az oktatás, mind az egészségvédelem, pihenés, kultúra területén. Mezőgazdasági dolgozóink, élükön a kommunistákkal, a rájuk háruló nagy felelősség teljes tudatában a jelenlegi ötéves terv első esztendejében is fényesen bebizonyították, hogy eltökélt szándékuk tovább fokozni a mezőgazdasági termelést, hogy ez úton biztosítsák jövedelmeik növekedését, az ellátás javítását, egész népünk életszínvonalának emelését Dr. EM. ALBULESCU mérnök mémíím wtmmmmm IHH Swfv +.v - < ..................- ■ ■■ 2 Falvak Dolgozó Nép© KÖNYVÉSZETI ANYAG •** Az RKP programja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia előhaladására a kommunizmus felé (Az RKP XI. Kongresszusa című kötetben, Politikai Könyvkiadó, 1975) *** A XI. pártkongresszus Irányelvei Egységes országos gazdasági fejlesztési terv az 1976—1980-as időszakra (Legea pentru adoptarea Planului naţional unic de dezvoltare economico-socială a Republicii Socialiste România pe perioada 1976—1980, Scînteia, 1976. július 3-i szám) *** Törvénytervezet a munka javadalmazására az mtsz-ekben (Proiectul Legii retribuirii muncii în unităţile agricole cooperatiste, Scînteia, 1975 december 11-i szám) Nicolae Ceauşescu: Jelentés az RKP XI. kongresszusán (A Román Kommunista Párt XI. kongreszszusa című kötetben, Politikai Könyvkiadó, Bukarest, 1975) Nicolae Ceauşescu: Beszéd a mezőgazdaság, a mezőgazdasági kutatás, a talajjavítás és a haltenyésztés terén dolgozó párt- és állami aktíva tanácskozása munkálatainak befejezésekor (Falvak Dolgozó Népe, 1975 február 12-i szám) Nicolae Ceauşescu: Beszéd az RKP KB és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsa együttes plénumán (Politikai Könyvkiadó, 1975.) Nicolae Ceauşescu: Beszéd a Termés Napja alkalmából Slatinán rendezett népgyűlésen (Előre, 1976 november 2-i szám) Nicolae Ceauşescu: Beszéd az RKP KB november 2-3-i plenárisán (Politikai Könyvkiadó, 1976.)