Falvak Dolgozó Népe, 1983 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1983-01-03 / 1. (1834.) szám
NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt elvtársak ! A Mezőgazdasági Országos Tanács plenáris ülése a megyei és központi párt- és állami aktíva széles körű részvételével átfogó munkatanácskozás a mezőgazdaság kérdéseiről. Ilyen keretek között elemezni kívántuk a mezőgazdaság helyzetét és az arra vonatkozó intézkedéseket, hogy töretlenül végrehajtsuk XII. kongresszus határozatait, az Országos Konferencia programjait és határozatait a növényi és állattenyésztési mezőgazdasági termelés erőteljesebb növeléséről, teljes mértékben kielégítendő a lakosságnak az önigazgatási és önellátási program szerinti jó mezőgazdasági élelmiszertermék-ellátása szükségleteit és fokozandó a mezőgazdaság hozzájárulását az ország általános fejlesztéséhez, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogram valóra váltásához. (Hatalmas taps.) A tanácskozásra mindössze tíz nappal a párt Országos Konferenciája után és Románia Szocialista Köztársaság 35. évfordulójának előestéjén került sor. Amint a párt Országos Konferenciáján megjegyeztem, a köztársaság kikiáltása — s ez tulajdonképpen jelezte a szocialista építés megkezdését Romániában — óta eltelt 35 esztendő során kiemelkedő sikereket arattunk a haza gazdasági-társadalmi fejlődésében, több történelmi szakaszt hagytunk magunk mögött, végérvényesen felszámoltuk az uralkodó osztályokat, diadalra vittük a szocializmust mind városon, mind falun, s rátértünk egy magasabb fejlődési szakaszra, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére. Forradalmi változások következtek be hazánk mezőgazdaságában is. Ebben a rövid időszakban befejeztük a mezőgazdaság szövetkezetesítését, és megteremtettük a korszerű szocialista mezőgazdaságot. Ez a mezőgazdálkodás magasabb formáját képviselő szövetkezeti és állami mezőgazdaságra épül, s biztosítja a termelés erőteljes növekedését az összes tevékenységi szektorokban. Ma a mezőgazdaság szocialista — szövetkezeti és állami — szektora az ország szántóterületének körülbelül 95 százalékát öleli fel. Van ugyanakkor magánszektorunk, különösen a domb- és hegyvidékeken, s jelentős részarányt képvisel különösen az állattenyésztésben. Az ipari termelés erőteljes növekedésével egyidejűleg évről évre emelkedett a mezőgazdasági termelés, s 1980-ban három és félszeresen haladta meg a háború előtti termelési szintet. Mint ismeretes, 1982- ben jelentős sikereket arattunk a mezőgazdasági termelés növelésében, s az ország történetében először értünk el egy lakosra számítva 1000 kilós gabonatermést. Nagy hozamokat nyugtáztunk a zöldségtermesztésben, a szőlészetben, a gyümölcstermesztésben is. Úgyszintén fejlődött ezekben az években az állattenyésztés, gyarapodott az állattenyésztési termelés. Mindez biztosította a nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen növelését szolgáló pártprogram töretlen valóra váltását, s ezen az alapon térhettünk rá az önigazgatásra és az önellátásra. Ha arra gondolunk, hogy a szocializmus éveiben a mezőgazdasági termelés három és félszeresen növekedett, elmondhatjuk, hogy a világon kevés olyan ország van, amely ilyen eredményeket mondhat magáénak a mezőgazdaságban. Ennek ellenére — amint az Országos Konferencián is megjegyeztem — egyes mezőgazdasági termékek, különösen állattenyésztési termékek fogyasztása nagyobb mértékben növekedett, mint a hústermelés, bár ennek gyarapodása ezekben az években csaknem négyszeres. Mindezek folytán ellentmondás jelentkezett a termelés szintje és a fogyasztás szintje között. Határozottan intézkednünk kell tehát a termelés és a fogyasztás minél teljesebb összhangjának megteremtéséért, munkálkodva a mezőgazdasági termelés erőteljesebb fellendítéséért és ugyanakkor a fogyasztás ésszerűbb megszervezéséért. Bizonyos ellentmondás jött létre úgyszintén az ipar erőteljesebb fejlődése és a mezőgazdaság lassúbb ütemű fejlődése között, s ennek következtében bizonyos ellentmondás jelentkezett a falu és a város között is. Mindez határozott intézkedéseket követel a mezőgazdaság és az ipar megfelelő arányának biztosítására, a falu és a város közötti ellentmondások megszüntetésére és minél teljesebb összhang megteremtésére, mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság harmonikus fejlesztésére, hiszen ezek szocialista társadalmunk alapvető ágazatai. (Élénk taps.) E harmonikus fejlődés nyomán még inkább erősödnie kell a munkásosztály és a parasztság — társadalmunk két olyan alapvető osztálya — közötti szövetségnek, amely döntő szerepet tölt be a szocializmus és a kommunizmus romániai diadalában. (Hatalmas taps.) Ezen a tanácskozáson is még egyszer hangsúlyozni kívánom az iparosítási politika szükségét, hiszen az ország iparosítása a szocialista építés erős alapja. Most elmondhatjuk, anélkül hogy tévedéstől kellene tartanunk, ha nem építettünk volna ki korszerű technikára alapozott erőteljes ipart, nem biztosíthattuk volna sem az ország általános fejlődését, sem pedig a korszerű mezőgazdaság műszakianyagi alapját. Éppen ezen az alapon szavatoltuk a nemzeti jövedelem erőteljes gyarapodását, ami lehetővé tette a termelőerők magas ütemű fejlesztését, és biztosította a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emeléséhez szükséges eszközöket. Márpedig ez kommunista pártunk politikájának legfőbb célja, a Romániában sikeresen épülő szocialista társadalom lényege. (Hatalmas taps.) Ilyen anyagi alap birtokában széles körű beruházási és mezőgazdaságfejlesztési tevékenységet fejthettünk ki. Mint ismeretes, átfogó öntözési és talajjavítási programot valósítottunk meg, ma az ország szántóterületének több mint 25 százalékát öntözzük, és csaknem 2 millió hektáron talajjavítási munkálatokat végeztünk. Úgyszintén erőteljesen gépesítettük a mezőgazdaságot, ma korszerű traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel rendelkezünk, amelyek biztosítják a mezőgazdasági munkálatok jó menetét. Elmondhatjuk, hogy ma a mezőgazdaságunk rendelkezésére álló több mint 150 000 traktor segítségével rövid idő alatt végezhetünk a mezőgazdasági munkálatokkal. Gyakorlatilag, a mezőgazdasági munkák fó szervezése mellett, a szántással legfeljebb 20 napon belül elkészülhetnénk. A vegyipar fejlődése folytán a mezőgazdaság egyre jelentősebb mennyiségű műtrágyát, növényvédő szereket, gyomirtó szereket és más vegyianyagokat kapott. 1985-ig a román mezőgazdaság, hasznos anyagban számítva, legalább 250 kiló műtrágyát használhat fel hektáronként. Úgyszintén tíz- és tízezer káderünk, felsőfokú végzettségű szakemberünk, mérnökünk, állatorvosunk, zootechnikusunk, mezőgépészünk és más mezőgazdasági szakemberünk van. Külön hangsúlyozni kívánjuk a parasztság szerkezetében bekövetkezett óriási változásokat. A parasztság szakmai és műszaki felkészültséggel, magas fokú forradalmi tudattal rendelkező új osztállyá vált. Éppen ezen az alapon érhettünk el nagy eredményeket a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében ; szocialista mezőgazdaságunk erőteljesen bizonyítja felsőbbrendűségét és azt a képességét, hogy határozottan növelje a termelést, jó körülmények között állítsa elő mind a fogyasztási szükségletek kielégítésére, mind az ipar és a szocialista gazdaság más szükségleteit, a haza általános fejlődésének szükségletei fedezésére szolgáló mezőgazdasági élelmiszertermékeket. (Élénk taps.) E nagy eredményekhez a legmelegebben gratulálok a szövetkezeti parasztságnak, az egész parasztságnak, nemzetiségi különbség nélkül az összes mezőgazdasági dolgozóknak, a szakembereknek, mezőgazdaságunk demokratikus szerveinek, az állami mezőgazdasági szerveknek, és további sok sikert kívánok valamennyiüknek minden tevékenységi területen. (Hatalmas taps és éljenzés; ütemesen visszhangzik: Ceauşescu és a nép!) Tisztelt elvtársak! Az Országos Konferencián és a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosan 1982 folyamán tartott tanácskozásokon részletesen elemeztük a mezőgazdasági állapotokat. Teljes joggal büszkén nyugtázhatjuk a mezőgazdasági eredményeket is, és hangsúlyozhatjuk szocialista mezőgazdaságunk felsőbbrendűségét, de ugyanakkor nyíltan meg kell mondanunk, hogy ezek az eredmények nincsenek a román mezőgazdaság lehetőségei színvonalán. 1982 folyamán is számos hiányosság jelentkezett. Nem mindenütt léptek fel a leghatározottabban és a legeltökéltebben a mezőgazdasági munkálatok kifogástalan elvégzéséért, az adott eszközöknek és feltételeknek megfelelő terméseredmények eléréséért. Mindezekről részletesen szóltam az 1982-es munkatanácskozások folyamán, szó esett róluk ezen a tanácskozáson is. Való igaz, hogy mind a plenáris ülésen, mind a szakosztályokban a felszólalt elvtársak bíráló szellemben, és bizonyos mértékig önbírálati szellemben is rámutattak számos hiányosságra és fogyatékosságra. Véleményem szerint a következő hónapokban a megyéknél sorra kerülő elemzésekben még alaposabban, a tanácskozáson tapasztaltnál határozottabb önbírálati szellemben meg kell vizsgálni a mezőgazdaság összes szektorainak kérdéseit, hogy leszűrhessük a legjobb következtetéseket, és megszabhassuk a szükséges intézkedéseket a mezőgazdaságban mutatkozó negatív állapotok gyors felszámolására és az egész tevékenység javítására. Komoly hiányosságok jelentkeztek az állattenyésztési szektorban, s emiatt nem valósultak meg az állattenyésztési termelési feladatok. Komoly hiányosságok mutatkoznak az állami vállalatok, a szövetkezetek, a mezőgépészeti állomások munkájának jó szervezésében. A vezető tanácsok, a mezőgazdasági káderek, a dolgozók, a szövetkezeti tagok — az igazi tulajdonosok és haszonélvezők — nem léptek fel mindig a leghatározottabban a munkálatok kifogástalan menetéért, az erős gépesítési alap kihasználásáért, s ennek folytán számos egységben alacsony, jóval a reális lehetőségek alatt mozgó hozamokat értek el. Amint az Országos Konferencián is megjegyeztem, rendellenes helyzet alakult ki, amely oda vezetett, hogy egyes parasztok és mezőgazdasági termelők a mezőgazdasági termékek fogyasztóivá váltak. Nem értelmezték megfelelőképpen azt, hogy a területi önigazgatási és önellátási program annyit jelent, minden mezőgazdasági egységnek, minden parasztgazdaságnak, minden honpolgárnak, aki egy vagy más formában mezőgazdasági területtel rendelkezik, meg kell művelnie azt, termelnie kell, kielégítve saját fogyasztási szükségleteit, nemkülönben szerződést kötve az állammal, termékeket szállítva le az állami alaphoz vagy piaci forgalmazásra. És egyáltalán, elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági szervek fentről egészen le, nem munkálkodtak teljes felelősséggel és igényességgel azoknak a felelősségteljes feladatoknak a teljesítéséért, amelyek az ország törvényeinek teljesítésében, az összes szektorokban megfelelő mezőgazdasági hozamok elérése terén hárulnak rájuk. Le kell szűrnünk minden tanulságot ebből, és erélyesen intézkednünk kell az észlelt hiányosságok felszámolásáról, a leghatározottabban fel kell lépnünk az összes mezőgazdasági szektorok tevékenységének javításáért. A tanácskozáson számos javaslat hangzott el a munka javítása érdekében. Az Országos Tanács Végrehajtó Bárójának, a Mezőgazdasági Minisztériumnak mielőbb elemeznie kell ezeket, gondoskodnia kell elintézésükről, hogy valóra váltásuk előmozdítsa a hiányosságok felszámolását és a munka javítását. Választ kell adni még azokra a javaslatokra is, amelyeket jelen pillanatban alkalmazhatatlannak vagy megvalósíthatatlannak m minősítenek; az indítványozó elvtársaknak ugyanis tudniuk kell, hogy javaslataikat miért nem fogadták el. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy erősödjék a felelősség szelleme, és biztosítsák az Országos Tanács, a Végrehajtó Büró, a mezőgazdaság vezetősége és a tanács tagjai, a mezőgazdasági káderek közötti szoros együttműködést. (Hatalmas, hosszas taps.) Alapvető követelménye ez a szövetkezeti demokráciának, általában a szocialista demokráciának. (Élénk taps.) Véleményem szerint minden szükségessel, minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy már 1983 folyamán gyökeresen javítsuk a mezőgazdaság helyzetét, s bizonyítsuk a parasztság, a dolgozók, a káderek, a szakemberek erejét és képességeit, szocialista mezőgazdaságunk felsőbbrendűségét. Ezt elérhetjük és el is kell hogy érjük már a jövő évtől kezdve, elvtársak! (Hatalmas, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak! Az összes párt- és állami szervek, mezőgazdasági szervek tekintsék elsődleges feladatuknak a XII. kongresszusi határozatok, az Országos Konferencián elfogadott programok és határozatok teljesítését, hogy a mezőgazdaság mint a román gazdaság egyik alapvető ága erőteljesen fejlődjék, megvalósuljon az új agrárforradalom. A jelenlegi ötéves terv következő 3 esztendeje során erőteljesen növelnünk kell a mezőgazdasági termelést, el kell érnünk a munka és az élet új minőségét, hogy a mezőgazdaság egyre jelentősebb szerepet kapjon a nemzetgazdaságban, teljes mértékben biztosítsa a fogyasztási szükségleteket mezőgazdasági élelmiszertermékekből és más termékeket az ipar számára, fokozott mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem, a nemzeti vagyon gyarapításához, ami a román szocialista társadalom általános fejlődésének alapja. E célból elsősorban a föld ésszerű kihasználásából kell kiindulnunk, végérvényesen meg kell szüntetnünk a pazarlást, azt, hogy egy vagy más formában szántóterületet, mezőgazdasági területet vonjanak ki a termelésből, meg kell akadályoznunk azok leromlását. Számolnunk kell azzal, hogy egy lakosra kalkulálva mindössze 0,43 hektár szántóterülettel rendelkezünk. Nincs módunkban nagyarányúan növelni a szántóterületet, és semmivel sem gyarapíthatjuk a mezőgazdasági területet. A leghatározottabban fel kell lépnünk tehát a föld megóvásáért és termőképességének fokozásáért. Ez megköveteli a talajjavítási, eróziógátlási és termőképesség-növelési programok töretlen végrehajtását, azt, hogy még nagyobb figyelmet szenteljünk az öntözési programok, az öntözőművek megfelelő kihasználására vonatkozó programok végrehajtásának. Érjük el ezen az alapon a hektárhozam erőteljes növekedését. Ugyanakkor minden intézkedést meg kell tennünk, hogy legalább 2 millió hektáron kettős termesztést folytassunk. Úgyszintén munkálkodnunk kell a 4 millió 400 ezer hektárnyi legelő és kaszáló ésszerű kihasználásáért, takarmánynövényekkel, közöttük lóherével és lucernával való hasznosításáért, ahogy a takarmánytermelés erőteljesen növekedjék. Megfelelő intézkedésekkel, vetés- ,sel és felülvetéssel a lehető leghatékonyabban ki kell használnunk továbbá a 3millió — 3,5 millió hektárnyi, • legeltetésre alkalmas erdősé- eget. Íme, ezek a román mező- gazdaság lehetőségei és tartalékai. Nekünk nincs módunk arra, mint más országoknak, hogy növeljük a szántó- és a mezőgazdasági területet, vagy pedig hogy csökkentsük, mint amazok, amikor fenn akarjuk tartani a mezőgazdasági ter-mékek magas árát. * Gondoskodnunk kell és növelnünk kell tehát a nemyzetünk legnagyobb kincsét képező föld termőképessét. (Hatalmas taps.) Tisztelt elvtársak! Amint a XII. pártkongeszszus elhatározta, a gabonatermelés továbbra is a román mezőgazdaság alapvető problémája marad. Minden intéz- ,kedést meg kell tennünk, hogy 1985-ig elérjük a 27—28 millió tonnás gabonatermelést. Ehhez ki kell alakítanunk a búza, az árpa, a kukorica és más gabonaféle termesztésének , megfelelő szerkezetét, nagyhozamú vetőmagvakat használva, biztosítva az optimális növénysűrűséget és munkálatokat, valamint az összes nö-vényápolási, begyűjtési, betakarítási munkálatok határidőn belüli elvégzését a megszabott hozamok elérése érdekében. Elmondhatjuk, számos me- gye, nagyszámú szövetkezeti és állami egység terméseredményei — búzából 7000—8000 kiló hektáronként, szemeskukoricából 10 000—15 000 kiló hektáronként — azt bizonyít vák, hogy nagy tartalékokkal rendelkezünk, és 1985-ben nemcsak elérhetjük, hanem túl is szárnyalhatjuk a 28 mil liós tonnás termést. A jövő évben azon leszünk, hogy kuko-ricából körülbelül 20 ezer kilót takarítsunk be hektáronkénti 500 ezer hektárnyi területről. A román mezőgazda ,ság számára nagy jelentőségű kísérlet lesz ez.Hassunk oda, hogy az összes munkálatokat jó körülmények között, az elhatározottaknak megfelelően végezzük, s terjesszük ki ezt más kultúrnövényekre is, ahogyan itt megtanácskoztuk. Különleges figyelmet kell fordítanunk az ipari növényekre, hogy fedezzük a fogyasztási és a nemzeti ipari szükségleteket olajból, cukorból, lenroszból és más termékekből. Itt is határozottan mn(Folytatása a 4. oldalon) Falvak Dolgozó Népe 3