Falvak Dolgozó Népe, 1986 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-04 / 1. (1990.) szám
AZ EMBERT, A TUDÓST, A HARCOS FORRADALMÁRT KÖSZÖNTJÜK Mi, fiatalok is A mai fiatalság leginkább a falu öregjeinek visszaemlékezéseiből alkothat képet magának arról, hogy milyen tanulási és munkakörülmények voltak hajdanán. Csupán a nagyszülők emlékeznek még az egykori „palatáblás“ korszakra, hiszen a népi hatalom éveiben, különösképpen az utóbbi két évtizedben gyökeresen megváltozott minden ilyen vonatkozásban is. Új iskolák épültek városon és faluhelyen — a miénk például hatalmas, emeletes „alma mater“, a közelmúltban bővítették —, korszerűen felszerelt kémiai, fizikai, természetrajzi laboratóriumokban tanulhatnak, kísérletezhetnek a mai iskolások. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs többször hangoztatta az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának szükségességét. Mi is arra törekszünk — az iskolakertben, a műhelyben —, hogy az elméleti órákon szerzett ismereteket a gyakorlatba ültessük, hiszen sokoldalúan képzett szakemberekre van szüksége hazánknak a további országépítő munkában is. Olyan megbízható, szakmai szempontból rugalmas emberekké kell váljunk, akik képesek gyorsan alkalmazkodni az összes gazdasági ágakban — azok technikájában, technológiájában — bekövetkező változásokhoz, akik lépést tartanak a tudomány fejlődésével. Elena Ceauşescu elvtársnő, aki nagy gondot fordít az ifjúság tanulási és munkakörülményeinek szakadatlan javítására, a tudomány- és oktatásügyi kongresszuson hangsúlyozta, hogy „Az új ötéves terv különleges fontosságú célkitűzéseket és feladatokat szab meg a mezőgazdaság fejlesztésével és hazánkban az új agrárforradalom végrehajtásával kapcsolatosan.“ A gabona és az ipari növények hozamának növelése céljából fejleszteni kell a kutatást, hasonlóképpen az állattenyésztésben, ahol fontos feladat az állományok genetikai feljavítása. Mindnyájan elolvastuk doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, a Tudomány és Oktatásügyi Országos Tanács elnökének kongresszusi beszédét, és számot vetettünk azzal, hogy a főtantárgyak, a matematika, fizika, kémia, biológia alapismereteinek elsajátításával, kellő politikai ismeretek birtokában válhatunk olyan széles látókörű szakemberekké, amilyenekre a nemzetgazdaságban, a társadalmi és kulturális élet összes területén szükség van. Megragadjuk az alkalmat, hogy a tudomány- és oktatásügyi kongreszszus után néhány héttel, Elena Ceauşescu elvtársnőt, az ifjúság ügyeivel fáradhatatlanul foglalkozó forradalmár politikust és kiváló tudóst, születésnapján mi, falusi fiatalok is köszöntsük. TÚRÓS ISTVÁN KISZ-tag, a bácsi iskola tanulója Erőt, egészséget, békességet! Boldog új esztendőt, bőségben bővelkedőt! — hangzottak az újévi jókívánságok, miközben peregtek a Pluguşor rigmusai, pattogott a köszöngetők ostora, s a télben is az eljövendő tavaszt hirdették a magasba tartott, rügybeborult termőágak. Így évről-évre ismétlődő, ősi szokás szerint köszöntötte népünk pártunk és államunk vezetőjét, Nicolae Ceauşescu elvtársat és Elena Ceauşescu elvtársnőt. Az újév és születésnapjuk alkalmából... A köszöntők közt virággal ott voltak hazánk asszonyainak képviselői is. A munkásnők, parasztasszonyok, értelmiségi pályán dolgozó, román, magyar, német és más nemzetiségű asszonyok és leányok nevében köszöntötték azt az asszonyt, aki példaképük és megszemélyesítője annak a gondoskodásnak, amellyel pártunk és államunk körülveszi a nőt és az anyát. Köszöntötték a kiemelkedő közéleti embert és politikust, a kiváló tudóst, a forradalmárt, aki egész életét népe, a szocializmus ügye szolgálatába állította, s fáradhatatlanul küzd az emberiség nagy eszméiért — az egyenlőségért és testvériségért, a békéért. Ebben a küzdelemben a világ minden táján élen járnak a nők, az anyák, hiszen ők nevelik féltő szeretettel a jövő letéteményeseit, a gyermekeket, az ifjúságot. Mert nem mindegy, hogy milyen sors vár a felnövekvő nemzedékeinkre. Mi, idősebbek végigszenvedtük egy világégés borzalmait, ezért legforróbb vágyunk a tartós béke biztosítása, hogy gyermekeink soha ne ismerjék meg a háborút, a félelmet s a szűkölködést, hanem biztonságban, jólétben éljenek, nyugodtan készüljenek fel emberi feladataikra, hogy derék építői legyenek drága hazánknak, Románia Szocialista Köztársaságnak. Békét a világnak, békét hazánknak — ezt jelképezi a sok-sok jókívánság, mellyel asszonyaink, lányaink e napokban Elena Ceauşescu elvtársnőt köszöntik, hiszen jól tudják, hogy országos fontosságú elfoglaltságai közepette mindig szívén viseli családjaink békéjének, gyermekeink boldog jövőjének ügyét. Ezt az óhajukat juttatja kifejezésre hazánk első asszonya, aki az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjaként és a kormány első minisztere első helyettesként, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökeként erőteljesen hozzájárul a szocialista építés, népünk anyagi s szellemi életszínvonalának emelése politikájának kidolgozásához és megvalósításához. Élete jelkép és követendő példa mindannyiunk számára. Kommunista harcos: az alkotó gondolkodás, a merész tettek, az odaadó társadalmi szolgálat megszemélyesítője, akinek kommunista pártunk alakította az egyéniséget, aki korai ifjúsága óta részese, kiemelkedő alakja a forradalmi mozgalomnak, aki mindig méltó tettekkel támasztotta alá hitvallását, hogy „nincs nagyobb elégtétel annál, mint szolgálni a munkásosztály ügyét, melynek soraiból kiemelkedtem, a tömegek, pártom és népem ügyét“. Mint ember, mint tudós, politikus és közéleti vezető, egész életművével arról tesz tanúságot, hogy a párt s a nép érdekeit mindenek fölé helyezi, hogy következetesen küzd a dolgozók szocialista öntudatának mind magasabb színvonalra emeléséért. Valamennyiünket arra ösztönöz, hogy forrón szeressük szocialista hazánkat, hogy tiszteljük, ápoljuk és fejlesszük tovább az elődeink által teremtett értékeket, s hogy szüntelen politikai és művelődési nevelőtevékenységgel ezt a törekvést ültessük el a következő nemzedék szívében is. Magas fokú tudományos felkészültséggel, szakmai hozzáértéssel dolgozni, építeni — ezt a feladatot, ezt az életeivel tűzte elénk a Tudomány és az Oktatás nemrég lezajlott kongresszusán. A dolgozó nők százezreinek ezt az elhatározását is jelképezik a virágok a születésnapi csokorban. Világhírű tudósként doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus több mint két évtizede a hazai kémiai kutatás továbbfejlesztője. A Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökeként pedig azt segíti elő, hogy minden tanuló fiatal megismerje, birtokolja, s majd biztos kézzel gyümölcsöztesse a tudományos kutatás legújabb vívmányait. Az oktatás, a kutatás és a termelés szerves összekapcsolásával olyan programok kidolgozását kezdeményezi, melyek a gazdasági függetlenség erősítését, a korszerű csúcságazatok lendületes fejlesztését, hazánk energetikai és nyersanyagalapjának gyarapítását, a termelőerők szüntelen bővítését, Románia világgazdasági tekintélyének és pozícióinak erősítését szolgálják. „Olyan korszakban élünk, amelyben az oktatás, a tudomány és a kultúra mind fontosabb szerepet tölt be a népek haladásában, anyagi és szellemi jóléte emelésében“ — hangsúlyozta Elena Ceauşescu elvtársnő. Mennyire így van ez, s hogy hazánk asszonyai mind jobban tudatában vannak ennek az igazságnak,, bizonyítja az is, hogy országunkban a nők egyre nagyobb számban vesznek részt a gazdasági-társadalmi építő munkában s alkotó részvételük nemcsak a termelésben, hanem a gazdasági-társadalmi szervezés, vezetés minden területén egyre erőteljesebben megnyilvánul. Pártunk vezetősége, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő megkülönböztetett figyelemmel gondoskodik róla, hogy a nőket valós képességeik és lehetőségeik arányában vezető tisztségekbe léptessék elő a gazdasági és a társadalmi élet minden területén, a párt, az állam és a társadalom vezetésének minden szintjén. Kötelességünk, hogy ki-ki a maga feladat- és munkakörében az igényesség, a forradalmi felelősség szellemét honosítsa meg, és kötelességünk, hogy az ifjú nemzedéket, gyermekeinket is ebben a szellemben neveljük. Erről az elhatározásunkról is vallanak az Elena Ceauşescu elvtársnőhöz intézett meleg hangú születésnapi jókívánságok, s erről beszélnek a virágok is, amelyeket a születésnapi csokorba kötöttünk. A gyárak, tudományos és egészségügyi intézmények, az iskolák dolgozó női hála-üzenete mellett a falusi lányok és asszonyok is valamennyien szeretettel és megkülönböztetett tisztelettel fordulnak feléje, azzal az elhatározással, hogy legjobb képességeik szerint teljesítik munkahelyükön a feladataikat, s mint asszonyok, és anyák, híven eleget tesznek legnemesebb női hivatásuknak, hogy gyermekeket neveljenek, s hogy a felnövekvő nemzedéknek továbbadják népünk erényeit, hagyományait, igazságérzetét, hazafiasságát, szorgalmát és munkaszeretetét. Az új esztendőt valamennyien azzal a fogadalommal kezdtük el, hogy családjaink és egész népünk érdekeinek, a szocializmus és a béke nemes ügyének szolgálatában mi, hazánk asszonyai Románia első asszonya odaadásának és önfeláldozásának példáját követjük. KOZMA ELZA SZÜLETÉSNAPI CSOKOR Magas szintű tudományossággal Mezőgazdaságunk korszerűsítése, az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósítása a párt az állami szervek egyik központi problémája, ugyanakkor mindannyiunk legfőbb érdeke. E téren komoly, felelősségteljes feladatok hárulnak a hazai mezőgazdasági ■ kutató intézetekre, kísérleti állomásokra, s ezek valamennyi dolgozójára, szakemberére. Pártunk főtitkára ismételten kihangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk igényes programjainak végrehajtásához, az új agrárforradalom megvalósításához elengedhetetlen a mezőgazdasági kutatók tevékenységének javítása. Számomra felejthetetlen az a beszéd, amit a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási országos tanács bővített plenáris ülésén NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs tartott, amikor felhívta figyelmünket arra is, hogyan kell a kutatásnak együttműködnie a termeléssel. A marosvásárhelyi kísérleti állomás kutatói és összes dolgozói, arra törekedtek és a jövőben is arra törekszenek, hogy pontosan betartva pártunk főtitkárának érdekes útmutatásait, egyre szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a megye termelő egységeivel. Ennek, a mindkét fél számára hasznos és gyümölcsöző együttműködésnek tavaly is megvoltak a pozitív eredményei. Azokban az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben, ahol a kutatóink közvetlen segítsége révén pontosan és lelkiismeretesen alkalmazták az általunk kikísérletezett technológiákat, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kiemelkedő eredményeket értek el, noha egyáltalán nem voltak kedvezőek az elmúlt év természeti adottságai. Példaként említhetem a maroskeresztúri juhtenyésztő farmot, ahol a többezer egyedet számláló állománnyal fejenként átlagosan több mint 12 kiló gyapjút lenyírtak. A mezőbándi mész fejőstehenészetében is meghaladják a tehenenkénti évi 4200 literes tejhozamot, ami azt biztosítja, hogy ezekben az egységekben pontosan betartották az állattenyésztéssel foglalkozó kutatók által kidolgozott technológiát. A növénytermesztés terén is több gazdaságban sikerült az aszály dacára kimagasló hozamokat megvalósítani. Jól tudjuk az eltelt évek tapasztalatából, hogy korszerű, belterjes, magas hozamú mezőgazdálkodás elképzelhetetlen megfelelő kemizálás nélkül. Úgy mondhatnánk, hogy a kemizálás korkövetelmény. Ám itt fokozott mértékben érvényes a régi mondás, miszerint „a jóból is megárt a sok“, tehát a vegyszerezésnél a lehető leggondosabban be kell tartani a tudományosan megállapított adagolást és az alkalmazás technológiáját. Erre pártunk főtitkára is felhívta figyelmünket, kihangsúlyozva: „Kétségtelenül használnunk kell a növényvédő, a gyomirtó szereket, de ki kell küszöbölnünk, ezek túlzott igénybevételét. Feltétlenül elemeznünk kell a negatív következményekkel is járó vegyszerek használatának módját, s ezen a téren új technológiákat kell bevezetnünk lényegesen csökkentve a mennyiségeket.“ E téren is minden erőfeszítést megteszünk annak érdekében, hogy következetesen betartsuk pártunk főtitkárának útmutatásait. Pontos technológiákat dolgoztunk ki a gyomirtó vegyszerek használatánál a megyében, minden termesztett kultúránál, a legmegfelelőbb vegyszereket és a minimális dózisokat javasolva. Hasonló módon jártunk el a különböző növényi kártevők és betegségek elleni védekezési technológiák kidolgozásánál. Annak ellenére, hogy mindenütt a megengedhető legkisebb dózisokat használták, megyei viszonylatban mégis hatalmas mennyiséget képviselnek mind a gyomirtó, mind a rovarirtó és gombaölő vegyi anyagok. Különféle gyomirtókból az idén a megyében több mint 500 tonnát használtunk fel, a gomba- és rovarölő szerekből pedig közel 1000 tonnát. Hogyha mindezekhez még hozzászámítjuk a több mint 100 000 tonna műtrágyát, amit a megye növénytermesztésében felhasználtunk, akkor ha képet kapunk, a kemizálás fontos szerepéről. Hangsúlyoznám azt is, hogy a felhasznált műtrágyák és különféle vegyszerek mind hazai gyártmányok. Ez egyben hívein tükrözi vegyiparunk rohamos fejlődését, lépéstartását a kor követelményeivel. Ebben nagy szerepe van dr. ELENA CEAUŞESCU mérnök akadémikus elvtársnőnek, a világhírű tudósnak, aki szívügyének tekinti hazánk vegyiparának erőteljes fejlesztését. Örömmel töltött el az, hogy Elena Ceauşescu elvtársnőt jelölték ki a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökévé, amihez szívből gratulálunk. Ugyanakkor közelgő születésnapja alkalmából sok erőt, egészséget és munkabírást kívánnak, hogy továbbra is ugyanúgy munkálkodhassék a vegyipar, a tudomány és az oktatás további fejlesztéséért és fellendüléséért, szeretett hazánk felvirágzásáért. Dr. CIORLAUS ATANASIE mérnök a marosvásárhelyi kísérleti állomás főkutatója px£ .Falvak Dolgozó Népe 3