Falvak Dolgozó Népe, 1986 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-04 / 1. (1990.) szám

AZ EMBERT, A TUDÓST, A HARCOS FORRADALMÁRT KÖSZÖNTJÜK Mi, fiatalok is A mai fiatalság leginkább a falu öregjeinek visszaemlékezéseiből al­kothat képet magának arról, hogy milyen tanulási és munkakörülmé­nyek voltak hajdanán. Csupán a nagyszülők emlékeznek még az egy­kori „palatáblás“ korszakra, hiszen a népi hatalom éveiben, különös­képpen az utóbbi két évtizedben gyökeresen megváltozott minden ilyen vonatkozásban is. Új iskolák épültek városon és fa­luhelyen — a miénk például hatal­mas, emeletes „alma mater“, a kö­zelmúltban bővítették —, korszerű­en felszerelt kémiai, fizikai, termé­szetrajzi laboratóriumokban tanul­hatnak, kísérletezhetnek a mai isko­lások. Pártunk főtitkára, N­i­c­o­l­a­e Ceauşescu elvtárs többször hangoztatta az elmélet és a gyakor­lat összekapcsolásának szükségessé­gét. Mi is arra törekszünk — az is­kolakertben, a műhelyben —, hogy az elméleti órákon szerzett ismere­teket a gyakorlatba ültessük, hiszen sokoldalúan képzett szakemberekre van szüksége hazánknak a további országépítő munkában is. Olyan megbízható, szakmai szempontból rugalmas emberekké kell váljunk, akik képesek gyorsan alkalmazkodni az összes gazdasági ágakban — a­­zok technikájában, technológiájá­ban — bekövetkező változásokhoz, akik lépést tartanak a tudomány fejlődésével. Elena Ceauşescu elvtársnő, aki nagy gondot fordít az ifjúság tanu­lási és munkakörülményeinek sza­kadatlan javítására, a tudomány- és oktatásügyi kongresszuson hang­súlyozta, hogy „Az új ötéves terv különleges fontosságú célkitűzése­ket és feladatokat szab meg a me­zőgazdaság fejlesztésével és hazánk­ban az új agrárforradalom végre­hajtásával kapcsolatosan.“ A gabo­na és az ipari növények hozamának növelése céljából fejleszteni kell a kutatást, hasonlóképpen az állatte­nyésztésben, ahol fontos feladat az állományok genetikai feljavítása. Mindnyájan elolvastuk doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémi­kus elvtársnőnek, a Tudomány és Oktatásügyi Országos Tanács elnö­kének kongresszusi beszédét, és szá­mot vetettünk azzal, hogy a főtan­tárgyak, a matematika, fizika, ké­mia, biológia alapismereteinek el­sajátításával, kellő politikai ismere­tek birtokában válhatunk olyan szé­les látókörű szakemberekké, ami­lyenekre a nemzetgazdaságban, a társadalmi és kulturális élet összes területén szükség van. Megragadjuk az alkalmat, hogy a tudomány- és oktatásügyi kongresz­­szus után néhány héttel, Elena Ceauşescu elvtársnőt, az ifjúság ügyeivel fáradhatatlanul foglalkozó forradalmár politikust és kiváló tu­dóst, születésnapján mi, falusi fia­talok is köszöntsü­k. TÚRÓS ISTVÁN KISZ-tag, a bácsi iskola tanulója Erőt, egészséget, békességet! Boldog új esztendőt, bőségben bővelkedőt! — hangzottak az újévi jókívánságok, mi­közben peregtek a Pluguşor rigmusai, pattogott a köszöngetők ostora, s a tél­ben is az eljövendő tavaszt hirdették a magasba tartott, rügybeborult termő­ágak. Így évről-évre ismétlődő, ősi szokás szerint köszöntötte népünk pár­tunk és államunk vezetőjét, Nicolae Ceauşescu elvtársat és Elena Ceauşescu elvtársnőt. Az újév és születésnapjuk alkalmából... A köszöntők közt virággal ott voltak hazánk asszonyainak képviselői is. A munkásnők, parasztasszonyok, értelmi­ségi pályán dolgozó, román, magyar, német és más nemzetiségű asszonyok és leányok nevében köszöntötték azt az asszonyt, aki példaképük és megszemé­lyesítője annak a gondoskodásnak, a­­mellyel pártunk és államunk körülveszi a nőt és az anyát. Köszöntötték a kie­melkedő közéleti embert és politikust, a kiváló tudóst, a forradalmárt, aki egész életét népe, a szocializmus ügye szolgálatába állította, s fáradhatatla­nul küzd az emberiség nagy eszméiért — az egyenlőségért és testvériségért, a békéért. Ebben a küzdelemben a világ minden táján élen járnak a nők, az anyák, hiszen ők nevelik féltő szeretet­tel a jövő letéteményeseit, a gyerme­keket, az ifjúságot. Mert nem mindegy, hogy milyen sors vár a felnövekvő nem­­zedékeinkre. Mi, idősebbek végigszen­vedtük egy világégés borzalmait, ezért legforróbb vágyunk a tartós béke bizto­sítása, hogy gyermekeink soha ne is­merjék meg a háborút, a félelmet s a szűkölködést, hanem biztonságban, jó­létben éljenek, nyugodtan készüljenek fel emberi feladataikra, hogy derék épí­tői legyenek drága hazánknak, Románia Szocialista Köztársaságnak. Békét a világnak, békét hazánknak — ezt jelképezi a sok-sok jókívánság, mellyel asszonyaink, lányaink e napok­ban Elena Ceauşescu elvtársnőt köszön­tik, hiszen jól tudják, hogy országos fontosságú elfoglaltságai közepette mindig szívén viseli családjaink béké­jének, gyermekeink boldog jövőjének ügyét. Ezt az óhajukat juttatja kifejezésre hazánk első asszonya, aki az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja­ként és a kormány első minisztere első helyettesként, a Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanács elnökeként erő­teljesen hozzájárul a szocialista építés, népünk anyagi s szellemi életszínvona­lának emelése politikájának kidolgozá­sához és megvalósításához. Élete jel­kép és követendő példa mindannyiunk számára. Kommunista harcos: az al­kotó gondolkodás, a merész tettek, az odaadó társadalmi szolgálat megszemé­lyesítője, akinek kommunista pártunk alakította az egyéniséget, aki korai ifjú­sága óta részese, kiemelkedő alakja a forradalmi mozgalomnak, aki mindig méltó tettekkel támasztotta alá hitval­­­lását, hogy „nincs nagyobb elégtétel annál, mint szolgálni a munkásosztály ügyét, melynek soraiból kiemelkedtem, a tömegek, pártom és népem ügyét“. Mint ember, mint tudós, politikus és közéleti vezető, egész életművével arról tesz tanúságot, hogy a párt s a nép ér­dekeit mindenek fölé helyezi, hogy kö­vetkezetesen küzd a dolgozók szocia­lista öntudatának mind magasabb szín­vonalra emeléséért. Valamennyiünket arra ösztönöz, hogy forrón szeressük szocialista hazánkat, hogy tiszteljük, ápoljuk és fejlesszük tovább az elődeink által teremtett értékeket, s hogy szün­telen politikai és művelődési nevelő­tevékenységgel ezt a törekvést ültes­sük el a következő nemzedék szívében is. Magas fokú tudományos felkészült­séggel, szakmai hozzáértéssel dolgozni, építeni — ezt a feladatot, ezt az élet­eivel tűzte elénk a Tudomány és az Oktatás nemrég lezajlott kongresszu­sán. A dolgozó nők százezreinek ezt az elhatározását is jelképezik a virá­gok a születésnapi csokorban. Világ­hírű tudósként doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus több mint két év­tizede a hazai kémiai kutatás tovább­fejlesztője. A Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanács elnökeként pe­dig azt segíti elő, hogy minden tanu­ló fiatal megismerje, birtokolja, s majd biztos kézzel gyümölcsöztesse a tudo­mányos kutatás legújabb vívmányait. Az oktatás, a kutatás és a termelés szerves összekapcsolásával olyan prog­ramok kidolgozását kezdeményezi, me­lyek a gazdasági függetlenség erősíté­sét, a korszerű csúcságazatok lendüle­tes fejlesztését, hazánk energetikai és nyersanyagalapjának gyarapítását, a termelőerők szüntelen bővítését, Romá­nia világgazdasági tekintélyének és po­zícióinak erősítését szolgálják. „Olyan korszakban élünk, amelyben az okta­tás, a tudomány és a kultúra mind fontosabb szerepet tölt be a népek ha­ladásában, anyagi és szellemi jóléte emelésében“ — hangsúlyozta Elena Ceauşescu elvtársnő. Mennyire így van ez, s hogy hazánk asszonyai mind jobban tudatában vannak ennek az igazságnak,, bizonyítja az is, hogy or­szágunkban a nők egyre nagyobb számban vesznek részt a gazdasági-tár­sadalmi építő munkában s alkotó rész­vételük nemcsak a termelésben, ha­nem a gazdasági-társadalmi szervezés, vezetés minden területén egyre erő­teljesebben megnyilvánul. Pártunk vezetősége, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs és Elena Ceauşescu elvtársnő megkülönböztetett figye­lemmel gondoskodik róla, hogy a nőket valós képességeik és lehetőségeik ará­nyában vezető tisztségekbe léptessék elő a gazdasági és a társadalmi élet minden területén, a párt, az állam és­ a társadalom vezetésének minden szint­jén. Kötelességünk, hogy ki-ki a maga feladat- és munkakörében az igényes­ség, a forradalmi felelősség szellemét honosítsa meg, és kötelességünk, hogy az ifjú nemzedéket, gyermekeinket is ebben a szellemben neveljük. Erről az elhatározásunkról is vallanak az Elena Ceauşescu elvtársnőhöz intézett meleg hangú születésnapi jókívánságok, s er­ről beszélnek a virágok is, amelyeket a születésnapi csokorba kötöttünk. A gyárak, tudományos és egészségügyi intézmények, az iskolák dolgozó női hála-üzenete mellett a falusi lányok és asszonyok is valamennyien szeretettel és megkülönböztetett tisztelettel fordul­nak feléje, azzal az elhatározással, hogy legjobb képességeik szerint teljesítik munkahelyükön a feladataikat, s mint asszonyok, és anyák, híven eleget tesz­nek legnemesebb női hivatásuknak, hogy gyermekeket neveljenek, s hogy a felnövekvő nemzedéknek továbbad­ják népünk erényeit, hagyományait, igazságérzetét, hazafiasságát, szorgal­mát és munkaszeretetét. Az új eszten­dőt valamennyien azzal a fogadalom­mal kezdtük el, hogy családjaink és egész népünk érdekeinek, a szocializ­mus és a béke nemes ügyének szolgá­latában mi, hazánk asszonyai Románia első asszonya odaadásának és önfelál­dozásának példáját követjük.­ ­ KOZMA ELZA SZÜLETÉSNAPI CSOKOR Magas szintű tudományossággal Mezőgazdaságunk korszerűsítése, az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósítása a párt­ az állami szervek egyik központi problémája, ugyanakkor mindannyiunk legfőbb érdeke. E téren komoly, felelősségteljes feladatok hárul­nak a hazai mezőgazdasági ■ kutató in­tézetekre, kísérleti állomásokra, s ezek valamennyi dolgozójára, szakemberére. Pártunk főtitkára ismételten kihang­súlyozta, hogy mezőgazdaságunk igé­nyes programjainak végrehajtásához, az új agrárforradalom megvalósításá­hoz elengedhetetlen a mezőgazdasági kutatók tevékenységének javítása. Szá­momra felejthetetlen az a beszéd, amit a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási országos tanács bő­vített plenáris ülésén NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs tartott, amikor felhívta figyelmünket arra is, hogyan kell a kutatásnak együttműködnie a termeléssel. A marosvásárhelyi kísérleti állomás kutatói és összes dolgozói, arra töre­kedtek és a jövőben is arra töreksze­nek, hogy pontosan betartva pártunk főtitkárának érdekes útmutatásait, egyre szorosabbra fűzzék kapcsolatai­kat a megye termelő egységeivel. En­nek, a mindkét fél számára hasznos és gyümölcsöző együttműködésnek tavaly is megvoltak a pozitív eredményei. Azokban az állami és szövetkezeti me­zőgazdasági egységekben, ahol a kuta­tóink közvetlen segítsége révén ponto­san és lelkiismeretesen alkalmazták az általunk kikísérletezett technológiá­kat, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben kiemelkedő ered­ményeket értek el, noha egyáltalán nem voltak kedvezőek az elmúlt év termé­szeti adottságai. Példaként említhetem a maroskeresztúri juhtenyésztő farmot, ahol a többezer egyedet számláló állo­mánnyal fejenként átlagosan több mint 12 kiló gyapjút lenyírtak. A mezőbándi mész fejőstehenészetében is meghalad­ják a tehenenkénti évi 4200 literes tej­­hozamot, ami azt biztosítja, hogy ezek­ben az egységekben pontosan betar­tották az állattenyésztéssel foglalkozó kutatók által kidolgozott technológiát. A növénytermesztés terén is több gazdaságban sikerült az aszály dacára kimagasló hozamokat megvalósítani. Jól tudjuk az eltelt évek tapasztala­tából, hogy korszerű, belterjes, magas hozamú mezőgazdálkodás elképzelhe­tetlen megfelelő kemizálás nélkül. Úgy mondhatnánk, hogy a kemizálás korkö­vetelmény. Ám itt fokozott mértékben érvényes a régi mondás, miszerint „a jóból is megárt a sok“, tehát a vegy­szerezésnél a lehető leggondosabban be kell tartani a tudományosan megálla­pított adagolást és az alkalmazás tech­nológiáját. Erre pártunk főtitkára is felhívta figyelmünket, kihangsúlyozva: „Kétségtelenül használnunk kell a nö­vényvédő, a gyomirtó szereket, de ki kell küszöbölnünk, ezek túlzott igény­­bevételét. Feltétlenül elemeznünk kell a negatív következményekkel is járó vegyszerek használatának módját, s ezen a téren új technológiákat kell be­vezetnünk lényegesen csökkentve a mennyiségeket.“ E téren is minden erőfeszítést megteszünk annak érdeké­ben, hogy következetesen betartsuk pártunk főtitkárának útmutatásait. Pontos technológiákat dolgoztunk ki a gyomirtó vegyszerek használatánál a megyében, minden termesztett kultúrá­nál, a legmegfelelőbb vegyszereket és a minimális dózisokat javasolva. Hasonló módon jártunk el a különböző növényi kártevők és betegségek elleni­ védeke­zési technológiák kidolgozásánál. Annak­ ellenére, hogy mindenütt a megenged­hető legkisebb dózisokat használták, megyei viszonylatban mégis hatalmas mennyiséget képviselnek mind a gyom­irtó, mind a rovarirtó és gombaölő vegyi anyagok. Különféle gyomirtókból az idén a megyében több mint 500 ton­nát használtunk fel, a gomba- és rovar­ölő szerekből pedig közel 1000 tonnát. Hogyha mindezekhez még hozzászámít­juk a több mint 100 000 tonna műtrá­gyát, amit a megye növénytermesztésé­ben felhasználtunk, akkor ha képet ka­punk, a kemizálás fontos szere­péről. Hangsúlyoznám azt is, hogy a felhasznált műtrágyák és különféle vegyszerek mind hazai gyártmányok. Ez egyben hívein tükrözi vegyiparunk rohamos fejlődését, lépéstartását a kor követelményeivel. Ebben nagy szerepe van dr. ELENA CEAUŞESCU mérnök akadémikus elvtársnőnek, a világhírű tudósnak, aki szívügyének tekinti ha­zánk vegyiparának erőteljes fejlesz­tését. Örömmel töltött el az, hogy Elena Ceauşescu elvtársnőt jelölték ki a Tu­domány- és Oktatásügyi Országos Ta­nács elnökévé, amihez szívből gratulá­lunk. Ugyanakkor közelgő születésnapja alkalmából sok erőt, egészséget és mun­kabírást kívánnak, hogy továbbra is ugyanúgy munkálkodhassék a vegyipar, a tudomány és az oktatás további fej­lesztéséért és fellendüléséért, szeretett hazánk felvirágzásáért. Dr. CIORLAUS ATANASIE mérnök a marosvásárhelyi kísérleti állomás főkutatója px£ .Falvak Dolgozó Népe 3

Next