Falvak Dolgozó Népe, 1988 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-05 / 1. (2094.) szám

ERŐT, EGÉSZSÉGET, BOLDOGSÁGOT! Rohamosan változó világunkban, melyet súlyos gazdasági válság ráz­­kódtatott meg, a szocializmus olyan fejlődési szintre jutott, hogy világvi­szonylatban is a haladás, a civilizáció és a béke hathatós erejévé vált. A szocializmus nagy alkotóerejének jeles példája Románia, amely gyengén fej­lett agrárországból, történelmileg rövid idő alatt sokoldalúan fejlődő ipari — mezőgazdasági országgá vált, amely­ben a tudományos kutatás, a oktatás és művelődés eddig nem ismert ará­nyokat öltött. Ez annak a bölcs poli­tikának köszönhető, amellyel a párt és az állam a tudományos szocializmus általános elveit alkotó módon, a sajá­tos hazai feltételekhez igazítva alkal­mazta. Párt- és államvezetőnk, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, az RKP decem­beri országos konferenciája demokra­tikus fórumán előterjesztett jelentésé­ben a XIII. kongresszus óta eltelt három év tapasztalatainak fényében elemezte a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építése jelenlegi, har­madik szakaszának problémáit, kije­lölve a közvetlen tennivalókat és a távlatokat. Erőteljes vonásokkal raj­zolta fel a szocialista Románia mai arculatát, elismeréssel adózva a párt­vezette munkásosztálynak, a paraszt­ságnak, az értelmiségnek, egész dol­gozó népünknek, amely a nehézségek tudatában is vállalta és vállalja annak a politikának a valóra váltását, amely egyedül képes hazánkat a fejlett or­szágok sorába, a szocialista és kom­munista civilizáció magaslatair­a emelni. Amint ezt a pártkonferencián el­hangzott felszólalások, a konferencia munkálataival kapcsolatos széles körű állásfoglalások kifejezésre juttatták, egész népünk megbonthatatlan egység­ben tömörül a párt és annak szeretett főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs körül, és magáénak tekinti azt a vo­nalat, amely a IX. kongresszus óta egész politikánkban következetesen érvényesül. Az országos pártkonferencia, a Nagy Nemzetgyűlés és a szocialista demok­rácia magas fórumai egyaránt nagyra értékelték pártunk főtitkára döntő sze­repét országunk bel- és külpolitikájá­nak kidolgozásában és megvalósításá­ban, a gazdasági és társadalmi élet szervezésének és vezetésének tökélete­sítésében, népünk béke- és haladás eszményeinek érvényesítésében. U­­gyanakkor nagyrabecsülésüknek adtak hangot doktor Elena, Ceauşescu mér­nök akadémikus elvtársnő, a kiváló politikus és széles körű nemzetközi elis­merésnek örvendő tudós tevékenysége iránt, aki a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökeként közvetle­nül irányítja a hazai tudomány, tech­nológia és oktatás fejlesztését, ezek­nek az országfejlesztés szempontjából döntő irányokba való orientálását, a tudományos kutatás és oktatás ered­ményeinek a békés építés szolgálatába való állítását. Az intenzív fejlesztési programok megvalósítása objektív szükségszerű­ségként követeli meg a tudomány, az oktatás és a kultúra még erőteljesebb kibontakoztatását, a kutató tevékeny­ségnek az oktatással és a termeléssel való még szorosabb összekapcsolását. A Tudomány- és Oktatásügyi Or­szágos Tanács legutóbbi ülésén meg­vitatták és elfogadták — az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesz­tési terv szerves részeként — az 1983. évi tudományos kutatási és műszaki fejlesztési terv tervezetét, valamint az oktatásnak a munkaerő biztosítására és a káderek továbbképzésére vonat­kozó programját. Tudományos éle­tünk szakavatott irányítója, Elena Ceauşescu elvtársnő nyomatékos fi­gyelmeztetése értelmében ezek a prog­ramok, amelyeket a Nagy Nemzetgyű­lés azóta törvényerőre emelt, alapvető követelményként írják elő, hogy a tudományos kutatás minden területén megkülönböztetett fontosságot tulajdo­nítsanak az egységes országos terv tel­jesítését biztosító megoldások kidolgo­zásának, az egész tevékenység olyan orientálásának, hogy a kutatóintézeti, egyetemi és főiskolai kutatómunka minél hatékonyabban eleget tehessen a reális nemzetgazdasági követel­ményeknek. A matematika, fizika, ké­mia, biológia terén és más területe­ken folyó alapkutatásokat az alkalma­zott kutatással szoros kapcsolatban kell folytatni, újabb távlatokat tárva fel, aktívan és közvetlenül részt vál­lalva az ország gazdasági és társadal­mi fejlesztése időszerű és távlati prob­lémáinak megoldásából. Ugyancsak a Tudomány- és Okta­tásügyi Országos Tanács elnökének közvetlen irányítása alatt váltjuk va­lóra oktatáspolitikánk fő célkitűzését, azt, hogy valamennyi tevékenységi te­rület számára biztosítsuk a munka­erőt, s az új műszaki-tudományos for­radalom által megkövetelt fokra emel­jük a dolgozók és szakemberek kép­zésének színvonalát. Ennek elérése ér­dekében különös figyelmet kell fordí­tani az oktatási programok, a kurzusok és tankönyvek további tökéletesítésé­re, biztosítva a fiatalok számára a jó elméleti és gyakorlati felkészítést, az egyre szélesebb szakmai és általános műveltségi látókört. A termékek és technológiák gyors ütemű felújítása, a felszerelések, berendezések és a ter­melőkapacitások korszerűsítése magas fokú műszaki-tudományos kultúrával és alapos szakfelkészültséggel rendel­kező munkaerőt igényel. Olyan szak­embereket kell képezni, akik képesek" uralni és tovább fejleszteni a modern technikát, könnyen alkalmazkodni tud­nak a gyors profilváltásokhoz, egy­forma szakavatottsággal tudnak dol­gozni több szakmában. Az oktatásnak ugyanakkor növekvő szerepet kell be­töltenie a fiatalok forradalmi nevelé­sében, a tudományos-materialista vi­lág- és életszemlélet, a hazafiaság és testvériség, a szocialista és kommunista építőmunka melletti felelősségteljes elkötelezettség kialakításában. A tudomány és az oktatás vala­mennyi dolgozójára nagy felelősség hárul gazdaság- és társadalomfejlesz­tési célkitűzéseink megvalósításában, népünk békés és gondtalan holnapjá­nak biztosításában. Minden erejükkel elő kell segíteniük pártunk és álla­munk béke- és együttműködési politi­kájának határozott érvényesítését, ak­tívan támogatniuk kell Románia, az államelnök konkrét, építő javaslatait és kezdeményezéseit a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nukleáris és klasszikus fegyverzet leszerelésének mielőbbi megkezdéséért, az államközi konfliktusok és vitás problémák békés megoldásáért, a gyengén fejlettség fel­számolásáért és egy új gazdasági vi­lágrend megteremtéséért, a béke és az együttműködés egyetemes ügyéért Minden erejükből küzdeniük kell a világ tudósainak békés összefogásáért — amely ügynek Elena Ceauşescu elv­­társnő oly fáradhatatlan harcosa —, annak érekében, hogy kizárólag a bé­kés haladás szolgálatába, az emberek jóléte és boldogsága szolgálatában ál­lítsák a tudomány nagyszerű vív­mányait. Abban a meggyőződésben, hogy a tudomány és oktatás terén dolgozók megértették az idő parancsát és hiva­tásuk teljes tudatában minden tőlük telhetőt megtesznek a célkitűzések megvalósításáért, szeretnék kollégáim nevében is további sok sikert, jó egészséget és boldogságot kívánni szü­letésnapján Elena Ceauşescu elvtárs­nőnek. Dr. PÁL ÁRPÁD egyetemi tanár, a Kolozsvár-Napocai Egyetem prorektora A jeles politikust, a világhírű tudóst köszöntjük (Folytatás az 1. oldalról) egész munkássága, fáradhatatlan tevé­­kenysége a politikai és tudományos életben ragyogó példaként világol előt­tünk, példamutatás tehát, s egyben lel­kes tettekre késztet. Éppen ezért, most amikor születésnapja alkalmából az egész ország meleg szeretettel hódol illusztris személyisége előtt, egész né­pünkkel egyetemben földjeink műve­lői, falvaink lakói is mélységes tiszte­letüket és­ hálájukat tolmácsolják szívük egész melegével doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtárs­nőnek, a jeles politikusnak és a nem­zetközi hírnevű tudósnak. Azt kíván­ják, azt kívánjuk tiszta szívből: éljen soká, boldogságban, erőben, egészség­ben Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk és államunk szeretett és tisztelt veze­tője, a modern szocialista Románia megalkotója, a nemzet és a béke hőse oldalán, valamennyiünk, egész népünk javára és boldogulására. ÉLJEN SOKA! Tagságunk nevében A Máramaros megyei Misztórlam­ termelőszövetkezeti tagságának ne­vében köszöntöm születésnapja al­kalmából Elena Ceauşescu elvtárs­nőt. Mindannyiunknak kedves ün­nepe ez a nap, hiszen azt a tudóst és politikust köszöntjük, akinek munkássága és forradalmi tevékeny­sége valamennyiünk jólétét, társa­dalmi és szellemi felemelkedését szolgálja. Hozzánk, nőkhöz, család­anyákhoz különösen közel áll ő. Egyszerű parasztasszony vagyok, három gyermek anyja, aki immár negyedszázada dolgozom a helyi termelőszövetkezetben. Részese va­gyok gazdaságunk eredményeinek, hiszen évről évre rendesen túltelje­sítem a megszabott munkanapok számát. Csoportunk zöme családa­nya. Megyénk éghajlati és földrajzi vi­szonyai nem kedveznek maradékta­lanul a növénytermesztésnek. Törek­véseinket mégis siker koronázza, mert a korszerű agrotechnika alkal­mazása, a tudományos gazdálkodás nálunk is jobb hozamokat eredmé­nyez. A nyolcvanas évek mindegyi­kében búza, árpa, burgonya és ku­korica hozamáért megyei kitüntetést, kapott a gazdaságunk. 1987 őszén a kukorica hektárhoza­mával érdemeltünk ki elismerést. A mi körülményeink között a 9000 ki­lós átlag jónak mondható. De ez nem a maximum! Azon a 35 hektá­ron, melyen a magágyelőkészítést, a növényápolást legalaposabban végeztük, 12 000 kilót takarítottunk be. 1988-ban túlszárnyaljuk ezt is, akárcsak tavalyi 3500 kilós szal­­másgabona-hozamunkat. Három fiam közül kettő az apjuk mesterségét folytatja: bányászok let­tek. A középső 1987 tavaszán nősült. A fiatal pár áprilisban családi örö­mök elé néz. Az ő gyermekük lesz a harmadik unokánk. Új családi házban várják a kicsi érkezését. A legkisebbik fiam nemcsak lakni, de dolgozni is Misztótfaluban akar. Hogy miért mondtam el mindezt? Úgy érzem, országunk vezetésében betöltött felelősségteljes munkájával Elena Ceauşescu elvtársnő jelentő­sen hozzájárult ahhoz, hogy gyer­mekeink élete vágyaink­nak megfe­lelően alakuljon, hogy mi, család­anyák elégedettek, boldogok lehes­sünk sorsu­k láttán. Születésnapja alkalmából épp ezért Mis­tótianu összes lakóival együtt erőt, egészsé­get, további boldogságot kívánói. Elena Ceauşescu elvtársnőnek. KIS IRMA Felelősségünk tudatában Doktor Elena Ceauşescu mérnök aka­démikus elvtársnő szakavatott irányítása alatt a mezőgazdasági szakemberek is egyre nagyobb számban vesznek részt a tudományos kutatómunkában. A terme­lés fokozását szolgáló újabb kísérletek eredményei pedig szervezetten jutnak el — az agrozootechnikai körök keretében — a mai növénytermesztőkhöz, szőlőmű­velőkhöz, zöldségtermesztőkhöz, állat­­tenyésztőkhöz. A korszerű agrotechnika fejlesztése, a mezőgazdaságtudományi ismeretek terjesztésének megszervezése kedvező feltételeket teremt arra, hogy a földművelő és állattenyésztő gazdák so­kasága évről évre gyarapítsa a tudását, elsajátítsa az új ismereteket, s hogy ma­ga is gyakorlatilag alkalmazhassa, gyü­­mölcsöztethesse a kísérleti állomások ku­tatási eredményeit. A falusi ember tudatában van annak, hogy az olvasás, az önművelés nem hiá­bavaló időtöltés. Szakmai érdeklődésé­nek a jobb és eredményesebb gazdálko­dás igénye, egy bőségesebb élet megte­remtése a hajtómotorja. Ezért tanulmá­nyozták a falusi emberek is nagy fi­gyelemmel az ország új fejlesztési terveit és programjait, hallgatták nagy érdeklő­déssel Nicolae Ceauşescu elvtársnak az országos pártkonferencián előterjesztett jelentését, valamint Elena Ceauşescu elv­társnőnek a Nagy Nemzetgyűlés ünnepi ülésszakán elhangzott szavait. A nagy tettek végrehajtása a falusi emberek ré­széről is állandó szellemi-szakmai érdek­lődést feltételez, mert tudják, hogy mun­kájukban az ország kenyerének biztosí­tása a tét. Ez a felelősségérzet hatja át ma azokat, akik az új agrárforradalom célkitűzéseinek megfelelően újból beül­nek az iskolapadokba, hogy a mezőgaz­daság gépesítésének újabb eredményei­ről és lehetőségeiről, a növény- és állat­­nemesítési kísérletekről, a vegyszeres gyomirtás és a műtrágyahasználat kör­nyezetkímélő alkalmazásának módozatai­ról hallgassanak meg előad­ásokat, il­letve a mezőgazdasági termelés haté­konyságának növelésével kapcsolatosan beszélgessenek az agrozootechnikai kö­röket vezető szakemberekkel. Pártunk főtitkára többször is figyelmez­tetett arra, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése során hasznosítani kell a kiváló gazdák tapasztalatait. Hiszen ki ismerné jobban a földet, az egyes határ­részeket, az állatállományt, mint az, aki kora tavasztól késő őszig a mezőre jár, illetve kora hajnaltól késő estig a gon­dozására bízott állatokkal törődik? Pártunk nemrég lezajlott országos kon­ferenciájának dokumentumai, valamint a Tudomány- és Oktatásügyi Tanács ha­tározatai is éppen ezt a szakmai hozzá­értéssel párosuló felelősséget hangsúlyoz­zák. Mind a nagyüzemi, mind a háztáji gazdaságban a cél ugyanaz: a termelé­kenység növelése. Az ország kenyeréért mindenki felelős a maga munkahelyén. Sokszor halljuk, mondjuk, hogy szo­cialista társadalmunkban a tudomány tényleges termelő erővé lépett elő. S munkánk során, a legkülönbözőbb ter­melési problémák megoldása során na­ponta magunk is tapasztalhatjuk ennek igazát. Hálás elismeréssel tekintünk pár­tunkra, amely a mindennapi munka szol­gálatába, a dolgozók boldogulásának szolgálatába állította a szellemi élet gaz­dag kincsestárát. Ennek tudatában kívánok most, a szü­letésnapja alkalmából én is erőt, egész­séget és sikerekben gazdag további mun­kát doktor Elena Ceauşescu mérnök, aka­démikus elvtársnőnek, tudományos éle­tünk irányítójának, a Tudomány- és Ok­tatásügyi Országos Tanács elnökének. BODOR ANDRÁS Falvak Dolgozó Népe 3

Next