Falvak Dolgozó Népe - Falvak Népe, 1989 (45. évfolyam, 1-50. szám - 1. évfolyam, 1-2. szám)
1989-01-07 / 1. (2146.) szám
ELENA CEAUŞESCU ELVTÁRSNŐ SZÜLETÉSNAPJÁRA A mezőgazdasági felsőoktatás fellendítéséért Kedves ünnepet ül egész népünk: tudományos életünk kiemelkedő személyiségét, a neves politikust, doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnőt köszöntjük, a hála és az elismerés legmelegebb érzéseit juttatva kifejezésre áldozatos és példamutató tevékenységéért. Új, szocialista hazánk megteremtője, a lánglelkű hazafi, Nicolae Ceauşescu elvtárs oldalán Elena Ceauşescu elvtársnő kiemelkedő szerepet tölt be a hazai szocialista építés sokrétű problémáinak megoldásában, messzemenő hozzájárulást nyújtva a hazai tudomány fellendítéséhez és korszerű oktatásügyünk megteremtéséhez. A széles körű nemzetközi elismerésnek örvendő tudós asszony, a jeles politikai személyiség, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke szakavatottan irányítja az ifjú nemzedék oktatását és nevelését, a nemzetgazdaság igényelte magas képesítésű szakemberek képzését A timişoarai agronómiai intézet, mely Nicolae Ceauşescu elvtárs állandó törődésének köszönhetően ma a lehető legkorszerűbb műszaki-anyagi alappal rendelkezik, minden erejét latba veti, hogy minél hatékonyabban hozzájárulhasson az új agrárforradalom mielőbbi diadalához. Fő célunk a jövendő agrármérnökök minél alaposabb felkészítése, kutatási eredményeink minél szélesebb körű alkalmazása a mezőgazdasági nagyüzemek termelési gyakorlatában. Eredményes oktatói és tudományos munkánknak köszönhetően intézetünk három ízben egymás után első helyet foglalt el az agrárprofilú felsőoktatási intézetek szocialista versenyében. Az egyetemre bejutott fiatalok több mint 96 százaléka sikerrel végezte a főiskolát, kutatási szerződéseink nyomán több mint 6,1 millió lejt bevételeztünk. Tudományos kutatásunk sikereként könyvelhetjük el, hogy a rizs- és búzafajtánk immár a nagytermesztésben is megállta a helyét. Természetesen egyéb kultúrákkal is foglalkozunk, s ezenkívül az állattenyésztés fellendítésére is különös gondot fordítunk: tejpótlót állítottunk elő a szopós borjak számára, biopreparátumokat a szaporodás serkentésére, eljárásokat dolgoztunk ki a mellék- és másodlagos termékek takarmányozási hasznosítására stb. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy intézetünk, diákjaink, tanári karunk áldozatos munkájának köszönhetően kísérleti telepünk mindvégig a megye mezőgazdálkodásának élvonalában volt, s így tavaly az Új Agrárforradalom Hőse cím immár négyszeres kitüntetettje lett. Az oktatás és kutatás termeléssel való szoros kapcsolatát igazolja az a tény is, hogy tanügyi kádereink 18 agráripari tanács és 44 nagyüzem tevékenységét irányítják, hathatós segítséget nyújtanak a termelési tervek összeállításában, az idényteendők megszervezésében, a felmerülő állatgyógyászati kérdések szakavatott megoldásában. Integrálódásunk komplex jellegű, hiszen nem csak a nagyüzemeket támogatjuk, de segítjük a szövetkezetközi társulásokat, a méhészkedőket, a kisállattartókat, zöldségkertészeket, a takarmányok minőségét vizsgáló laboratóriumot és másokat. Előadások, felkészítők, kerekasztalbeszélgetések, konzultációk keretében pedig népszerűsítjük a tudományos kutatás eredményeit, hogy azok mihamarabb a nagyüzemekben is meghozzák gyümölcseiket Ugyanakkor az intézet munkatársai tevékeny részt vállalnak az agrozontechnikai tömegoktatás szintjének állandó emelésében. Arra igyekszünk, hogy diákjaink már az egyetem padjaiban elsajátítsák szakmájuk gyakorlati fogásait, s ezért hangsúlyt helyezünk nem csak az elméleti ismeretek, de a gyakorlati jártasságok alapos megismerésére is, ami az integrálódás egyik alapfeltétele. Az új év kezdetén, ezekben a számunkra valóban ünnepélyes pillanatokban intézetünk valamennyi diákja és tanára őszinte, szívből fakadó jókívánságait tolmácsolja Elena Ceauşescu elvtársnőnek, és sok szeretettel kíván neki hosszú, boldog életet. dr.UE DUVLEA professzor, a timişoarai agronómiai intézet rektora (Folytatás az I. oldalról) avatott irányítása és igazgatása alatt példátlan fejlődésben ment és fogy át a tudomány és a kultúra, amely Románia gazdasági-társadalmi haladásának alapvető tényezője lett. S szólnunk kell az rendkívül értékes, a világ rangos tudományos fórumai által nagyrabecsült egyéni tudományos megvalósításairól a makromolekuláris kémia területén, amelyek nemzetközi téren is nagy tekintélyt és sok elismerést szereztek Elena Ceauşescu elvtársnőnek. „Mindig azt vallottam, hogy nincs nagyobb elégtétel, mint a munkásosztály ügyének a szolgálata, annak az osztálynak a szolgálata, amelyből származom — a tömegek, a párt, a hazám ügyének a szolgálata“ — mondotta Elena Ceauşescu elvtársnő, a lehető legvilágosabban és legszívhezszólóbban megfogalmazva hitvallását és életeszményeit. Most, születésnapja és hosszas forradalmi tevékenysége alkalmából egész szocialista nemzetünk forró szeretettel és mély elismeréssel fordul doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő felé, kifejezésre juttatva tiszteletteljes háláját és szívbén jókívánságait. Kívánunk neki hosszú, boldog életet, kifogyhatatlan munkabírást, hogy Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a nemzet hősének, a béke hősének, a modern, szocialista Románia megteremtőjének oldalán továbbra is részt vegyen mind idehaza, mind nemzetközi téren a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztésében, hozzájáruljon hazánknak a szocializmus napfényes csúcsaira való fölemeléséhez, a béke, a haladás és a jólét világának a megteremtéséhez. Tiszteletteljes hálával, szívbéli jókívánságokkal Ilyenkor, télidőben nagy a sürgés-forgás a Cluj-Napoca-i kertészeti kísérleti állomáson. A kutatók, akik hosszú hónapokon át a mezei kísérleti parcellákon teljesítettek szolgálatot, a kinti munka végeztével valamennyien bevonultak az irodákba, laboratóriumokba, összegezni az eltett év eredményeit, s levonni az elvégzett kísérletek következtetéseit A zöldségtermesztési kabinetben fiatal kutatónő hajol ez asztal fölé: előtte számítógép, odébb írógép, s köröskörül vaskos dossziék sokasága. Berecez Nagy Margit és társai az agrárkutatók mai, fiatal nemzedékéhez tartoznak, immár az új agrárforradalom időszakának a neveltjei. Feladataik is az új agrárforradalom célkitűzéseiből fakadnak. A zöldségnemesítők munkaközössége az itteni övezet éghajlati és domborzati viszonyainak megfelelő új növényfajták létrehozásával foglalkozik, olyan zöldségfélék kinemesítésével és elterjesztésével, amelyek lényegesen nagyobb hozamúak az eddigieknél, és ugyanakkor kevésbé vízigényesek. ■ — Vannak már bíztató eredményeink — mondja a fiatal kutatónő. — Úgy érzem, becsülettel helytállunk abban a munkában, amelyet ránk bíztak s amelyet doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökének a szakavatott irányításával folytatunk. Elena Ceauşescu elvtársnő többször hangsúlyozta, hogy a kutatás és termelés nem szakadhat el egymástól, ki kell egészíteniük szervesen egymást. Az intézetünkben dolgozó fiatalok ennek az irányelvnek a szellemében ismerkednek meg a kutatómunka szépségeivel. Aki hozzánk kerül, annak naponta bizonyítania kell a felkészültségét, szakmai rátermettségét. — Kiből lesz jó kutatómérnök és hogyan kerül egy fiatal szakember ilyen szolgálatba? — Nehéz erre röviden válaszolni, hiszen az eredményes kutatómunkának nagyon sok követelménye van. Fontos azonban, hogy a leendő kutató már a főiskolai évei alatt belekóstoljon a különböző diáktudományos körök munkájába, felmérje: van-e képessége a kísérletezésre? Hogy az elsajátított ismereteken túl rendelkezik-e a szükséges intuicióval, képzelőerővel? Mert ez is elengedhetetlen a munkánkban. — Kereken öt éve dolgozik a szakmában, de valójában jóval korábban megismerkedhetett a kutatómunka természetével, hiszen szülei az ötvenes évek óta a hazai agrárkutatások élvonalában tevékenykednek. Érezte-e ennek a hasznát? — Éppen a kutatómunkával töltött éveimben tapasztalhattam, hogy számomra ennek az otthoni indíttatásnak óriási jelentősége van. Nemcsak azt jelentette, hogy a legfogékonyabb korban kezdtem érdeklődni a mezőgazdaságtudomány iránt, de minthogy szüleim egyben tanáraim is voltak a főiskolán, ez számomra azzal a többlettel járt: hozzám voltak a legszigorúbbak. Eleve tisztában voltam azzal, hogy az agrármérnöki pálya nem tartozik a könnyű szakmák közé, hogy aki városon született, annak lényegében sokkal nehezebb a dolga, mint azoknak, akik falusi környezetből indultak, öt évi AGRÁRKUTATÓK FOGADALMA munka után is az a véleményem, hogy a maga nemében egyedülálló, komoly hivatás, nagyon felelősségteljes tevékenység a miénk. Nagy kitüntetésnek érzem, hogy a gyakornoki időm letelte után ide kerültem, a kísérleti állomásra. .. Ezek szerint friss tapasztalatok alapján beszélhet arról, hogy intézetükben miként fogadják a fiatal kutatókat? — A párt főtitkára által megfogalmazott orientációk és Elena Ceauşescu elvtársnő útmutatásai szellemében az egész közösség arra törekszik, hogy az ide kerülő fiatalokból jól felkészült, öntudatos szakembereket neveljen. Magam is kezdettől fogva önzetlen segítőkészséggel és természetesen a kísérleti állomás országos rangjához mért igényességgel találkoztam. A kutatói testület elismert szaktekintélyekből áll, akikkel már a főiskolai évek alatt találkozhattunk, mivel közülük többen tanítottak bennünket. Ilyenformán kezdeti bizonytalankodásunk hamar megszűnt, és átadta helyét a célirányos tevékenységnek. — Mi jellemzi ezt a fiatal kutatónemzedéket, amelynek a képviselője? — Valamennyien igyekszünk becsülettel eleget tenni azoknak a magas követelményeknek, amelyeket a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács ülésén e magas fórum vezetője, Elena Ceauşescu elvtársnő tűzött elénk. Lépést kell tartanunk a tudományos haladássa, s szüntelenül fejlesztenünk kell személyi képességeinket, hiszen az adott kutatói témát mindenkinek a maga módján kel megoldania. A cél azonos, munkánk összességében közös, de a részletkérdések kidolgozásában a munkamenet kutatóról kutatóra változik. Úgy érzem, új agrárkutató nemzedékünkben nagy a lendület, a legcélravezetőbb utak feltárása iránti érzékenység, ami kellő támogatás mellett jó munkát eredményez és egész társadalmunk javára válik. Amikor a kutatásba kerültem, azt kívántam magamnak, hogy lehetőleg velem egyidős és hasonló felfogású fiatalokkal dolgozhassak, így történt s állíthatom, hogy ez egész munkámra kihat. Közösségünkben nagy a munkakedv, jó a hangulat, nem köt régi szokások rutinja, s bár fűt a versenyszellem, az egyéni ambíció, mindenki önzetlenül segít a társainak. A közös sikernek pedig mindenki egyformán tud örülni. — Miben segíthetnek egymásnak a kutatók? — Napjainkban a kutatás alapjában véve közösségi munka. A kísérleti állomás keretében új zöldség- gyümölcs- és díszcserjeváltozatok kidolgozásán és tájainkon való meghonosításán dolgozunk. Állomásunk szakembergárdája csoportokban fejti ki tevékenységét, minden közösségnek megvan a kijelölt feladata. A kutatómérnök tavasztól késő őszig figyeli a kísérleti parcellákon a rábízott növény növekedési értékért, rendszeresen feljegyzi az adatokat, és elvégez tucatnyi közbeiktatott kísérletet. A cél az, hogy az új növény mindenben megfeleljen a követelményeknek, s a termesztését minél rövidebb idő alatt általánosítsuk a nagyüzemekben. Munkánk közben természetesen sok váratlan probléma fordulhat elő, ami gyakorta alapos fejtörést okoz a kutatónak. De ha valamelyikünk ilyenkor elakad, mindig számíthat a kollégák segítségére. Munkamegbeszéléseinken felvetjük közös problémáinkat, s ezekről mindenki saját tapasztalata és tudása alapján mond véleményt, miáltal a kutatómunka gördülékenyen haladhat tovább. — Az országos mezőgazdasági tanácskozáson a párt főtitkára szorgalmazta, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a tudományos intézmények és a termelő egységek között, s hogy a kutatók közvetlenül segítsék a termelést. De gondolom, hogy a termelő gazdaságokban dolgozó szakemberek tapasztalatai is sokat segíthetnek a kutatómunkában ... — A közvetlen kapcsolat és együttműködés természetes igény, hiszen a mi kutatómunkánk szervesen összefonódik a mindennapi agrármérnöki teendőkkel. A növénytermesztés lépten-nyomon olyan porblémákat vet fel, amelyek megoldásához szükség van a kutatói hozzáállásra. Ugyanakkor a termelési farmok szakembereinek a megfigyelései is ösztönzőleg hatnak a kutató munkájára. A magas hozamok elérésének egyik előfeltétele kétségkívül ez a kölcsönösség ... — Hogyan dokumentálódik intézetükben a mezőgazdász-kutató? — Téli munkaprogramunk lehetővé teszi, hogy a hét végét a könyvtárban tölthessük. Ugyanakkor a szakmai párbeszéd, a tapasztalatcsere kiszélesítését szolgálják az országszerte megrendezett tudományos tanácskozások és ülésszakok. Hála Elena Ceauşescu elvtársnő szakavatott irányításának és személyes gondoskodásának, szüntelenül nyomon követhetjük, megismerhetjük és munkánkban konkrétan hasznosíthatjuk a tudomány és a technika legfrissebb megvalósításait. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnia a kísérleti állomáson dolgozó fiatalok munkájának az eredményességét, miként hangzana ez a mondat? — Nemzedékünk igyekszik becsülettel eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyek napjainkban a kutatókra hárulnak. Erre ösztönöz pártunk főtitkárának, országunk elnökének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a merész forradalmi szelleme, izzó hazafiassága és az irántunk, fiatalok iránt tanúsított szülői gondoskodása. És erre buzdít Elena Ceauşescu elvtársnő példamutató, világszerte nagyrabecsült tudományos munkássága. Közeli születésnapjuk és hosszas forradalmi tevékenységük alkalmából ezzel a fogadalmunkkal fordulunk feléjük, ezzel a gondolattal kívánunk erőt, egészséget, jó munkabírást és további sikerteli éveket egész népünk javára. KISRÉTI JÓZSEF Falvak Dolgozó Népe 3