Falvak Dolgozó Népe - Falvak Népe, 1989 (45. évfolyam, 1-50. szám - 1. évfolyam, 1-2. szám)

1989-01-07 / 1. (2146.) szám

ELENA CEAUŞESCU ELVTÁRSNŐ SZÜLETÉSNAPJÁRA A mezőgazdasági felsőoktatás fellendítéséért Kedves ünnepet ül egész népünk: tudo­mányos életünk kiemelkedő személyiségét, a neves politikust, doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnőt köszöntjük, a hála és az elismerés legme­legebb érzéseit juttatva kifejezésre áldo­zatos és példamutató tevékenységéért. Új, szocialista hazánk megteremtője, a láng­lelkű hazafi, Nicolae Ceauşescu elvtárs oldalán Elena Ceauşescu elvtársnő kie­melkedő szerepet tölt be a hazai szocia­lista építés sokrétű problémáinak megol­dásában, messzemenő hozzájárulást nyújt­va a hazai tudomány fellendítéséhez és korszerű oktatásügyünk megteremtéséhez. A széles körű nemzetközi elismerésnek ör­vendő tudós asszony, a jeles politikai személyiség, a Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanács elnöke szak­avatottan irányítja az ifjú nemzedék ok­tatását és nevelését, a nemzetgazdaság igényelte magas képesítésű szakemberek képzését A timişoarai agronómiai intézet, mely Nicolae Ceauşescu elvtárs állandó törő­désének köszönhetően ma a lehető leg­korszerűbb műszaki-anyagi alappal ren­delkezik, minden erejét latba veti, hogy minél hatékonyabban hozzájárulhasson az új agrárforradalom mielőbbi diadalá­hoz. Fő célunk a jövendő agrármérnökök minél­­ alaposabb felkészítése, kutatási eredményeink minél szélesebb körű al­kalmazása a mezőgazdasági nagyüzemek termelési gyakorlatában. Eredményes ok­tatói és tudományos munkánknak köszön­hetően intézetünk három ízben egymás után első helyet foglalt el az agrár­pro­filú felsőoktatási intézetek szocialista ver­senyében. Az egyetemre bejutott fiatalok több mint 96 százaléka sikerrel végezte a főiskolát, kutatási szerződéseink nyomán több mint 6,1 millió lejt bevételeztünk. Tudományos kutatásunk sikereként köny­velhetjük el, hogy a rizs- és búzafajtánk immár a nagytermesztésben is megállta a helyét. Természetesen egyéb kultúrákkal is foglalkozunk, s ezenkívül az állatte­nyésztés fellendítésére is különös gondot fordítunk: tejpótlót állítottunk elő a szo­pós borjak számára, biopreparátumokat a szaporodás serkentésére, eljárásokat dol­goztunk ki a mellék- és másodlagos ter­mékek takarmányozási hasznosítására stb. Szerénytelenség nélkül állíthat­juk, hogy intézetünk, diákjaink, tanári ka­runk áldozatos munkájának köszönhetően kísérleti telepünk mindvégig a megye mezőgazdálkodásának élvonalában volt, s így tavaly az Új Agrárforradalom Hőse cím immár négyszeres kitüntetettje lett. Az oktatás és kutatás termeléssel való szoros kapcsolatát igazolja az a tény is, hogy tanügyi kádereink 18 agráripari ta­nács és 44 nagyüzem tevékenységét irá­nyítják, hathatós segítséget nyújtanak a termelési tervek összeállításában, az idényteendők megszervezésében, a fel­merülő állatgyógyászati kérdések szaka­vatott megoldásában. Integrálódásunk komplex jellegű, hiszen nem csak a nagy­üzemeket támogatjuk, de segítjük a szö­vetkezetközi társulásokat, a méhészkedő­ket, a kisállattartókat, zöldségkertészeket, a takarmányok minőségét vizsgáló labora­tóriumot és másokat. Előadások, felké­szítők, kerekasztalbeszélgetések, konzul­tációk keretében pedig népszerűsítjük a tudományos kutatás eredményeit, hogy azok mihamarabb a nagyüzemekben is meghozzák gyümölcseiket Ugyanakkor az intézet munkatársai tevékeny részt vállal­nak az agrozontechnikai tömegoktatás szintjének állandó emelésében. Arra igyekszünk, hogy diákjaink már az egye­tem padjaiban elsajátítsák szakmájuk gyakorlati fogásait, s ezért hangsúlyt he­lyezünk nem csak az elméleti ismeretek, de a gyakorlati jártasságok alapos meg­ismerésére­­ is, ami az integrálódás egyik alapfeltétele. Az új év kezdetén, ezekben a számunk­ra valóban ünnepélyes pillanatokban in­tézetünk valamennyi diákja és tanára őszinte, szívből fakadó jókívánságait tol­mácsolja Elena Ceauşescu elvtárs­nőnek, és sok szeretettel kíván neki hosszú, bol­dog életet. dr.­­UE DUVLEA professzor, a timişoarai agronómiai intézet rektora (Folytatás az I. oldalról) avatott irányítása és igazgatása alatt példátlan fejlődésben ment és fo­gy át a tudomány és a kultúra, amely Romá­nia gazdasági-társadalmi haladásának alapvető tényezője lett. S szólnunk kell az rendkívül értékes, a világ rangos tudományos fórumai által nagyrabe­­csült egyéni tudományos megvalósítá­sairól a makromolekuláris kémia te­rületén, amelyek nemzetközi téren is nagy tekintélyt és sok elismerést sze­reztek Elena Ceauşescu elvtársnőnek. „Mindig azt vallottam, hogy nincs nagyobb elégtétel, mint a munkásosz­tály ügyének a szolgálata, annak az osz­tálynak a szolgálata, amelyből szárma­zom — a tömegek, a párt, a hazám ügyének a szolgálata“ — mondotta Elena Ceauşescu elvtársnő, a lehető legvilágosabban és legszívhezszólóbban megfogalmazva hitvallását és életesz­­ményeit. Most, születésnapja és hosszas forra­dalmi tevékenysége alkalmából egész szocialista nemzetünk forró szeretettel és mély elismeréssel fordul doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő felé, kifejezésre juttatva tisz­teletteljes háláját és szívbén­ jókíván­ságait. Kívánunk neki hosszú, boldog életet, kifogyhatatlan munkabírást, hogy Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a nemzet hősének, a béke hősének, a mo­dern, szocialista Románia megteremtő­jének oldalán továbbra is részt vegyen mind idehaza, mind nemzetközi téren a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesztésében, hozzájáruljon hazánknak a szocializmus napfényes csúcsaira való fölemeléséhez, a béke, a haladás és a jólét világának a megteremtéséhez. Tiszteletteljes hálával, szívbéli jókívánságokkal Ilyenkor, télidőben nagy a sürgés-forgás a Cluj-Na­­poca-i kertészeti kísérleti állomáson. A kutatók, akik hosszú hónapokon át a mezei kísérleti parcellákon tel­jesítettek szolgálatot, a kinti munka végeztével vala­mennyien bevonultak az irodákba, laboratóriumokba, összegezni az eltett év eredményeit, s levonni az el­végzett kísérletek következtetéseit A zöldségtermesztési kabinetben fiatal kutatónő hajol ez asztal fölé: előtte számítógép, odébb írógép, s kö­röskörül vaskos dossziék sokasága. Berec­ez Nagy Mar­git és társai az agrárkutatók mai, fiatal nemzedékéhez tartoznak, immár az új agrárforradalom időszakának a neveltjei. Feladataik is az új agrárforradalom célkitű­zéseiből fakadnak. A zöldségnemesítők munkaközössége az itteni övezet éghajlati és domborzati viszonyainak megfelelő új növényfajták létrehozásával foglalkozik, olyan zöldségfélék kinemesítésével és elterjesztésével, amelyek lényegesen nagyobb hozamúak az­ eddigieknél, és ugyanakkor kevésbé vízigényesek. ■ — Vannak már bíztató eredményeink — mondja a fia­tal kutatónő. — Úgy érzem, becsülettel helytállunk ab­ban a munkában, amelyet ránk bíztak s amelyet doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökének a szakavatott irányításával folytatunk. Elena Ceauşescu elvtársnő többször hangsúlyozta, hogy a kutatás és ter­melés nem szakadhat el egymástól, ki kell egészíteniük szervesen egymást. Az intézetünkben dolgozó fiatalok ennek az irányelvnek a szellemében ismerkednek meg a kutatómunka szépségeivel. Aki hozzánk kerül, annak naponta bizonyítania kell a felkészültségét, szakmai rá­termettségét. — Kiből lesz jó kutatómérnök és hogyan kerül egy fiatal szakember ilyen szolgálatba? — Nehéz erre röviden válaszolni, hiszen az eredmé­nyes kutatómunkának nagyon sok követelménye van. Fontos azonban, hogy a leendő kutató már a főiskolai évei alatt belekóstoljon a különböző diáktudományos körök munkájába, felmérje: van-e képessége a kísérlete­zésre? Hogy az elsajátított ismereteken túl rendelkezik-e a szükséges intuicióval, képzelőerővel? Mert ez is elen­gedhetetlen a munkánkban. — Kereken öt éve dolgozik a szakmában, de valójá­ban jóval korábban megismerkedhetett a kutatómunka természetével, hiszen szülei az ötvenes évek óta a ha­zai agrárkutatások élvonalában tevékenykednek. Érezte-e ennek a hasznát? — Éppen a kutatómunkával töltött éveimben tapasz­talhattam, hogy számomra ennek az otthoni indíttatás­nak óriási jelentősége van. Nemcsak azt jelentette, hogy a legfogékonyabb korban kezdtem érdeklődni a mező­­gazdaságtudomány iránt, de minthogy szüleim egyben tanáraim is voltak a főiskolán, ez számomra azzal a többlettel járt: hozzám voltak a legszigorúbbak. Eleve tisztában voltam azzal, hogy az agrármérnöki pálya nem tartozik a könnyű szakmák közé, hogy aki városon született, annak lényegében sokkal nehezebb a dolga, mint azoknak, akik falusi környezetből indultak, öt évi AGRÁRKUTATÓK FOGADALMA munka után is az a véleményem, hogy a maga nemé­ben egyedülálló, komoly hivatás, nagyon felelősségtel­jes tevékenység a miénk. Nagy kitüntetésnek érzem, hogy a gyakornoki időm letelte után ide kerültem, a kísérleti állomásra. .. Ezek szerint friss tapasztalatok alapján beszélhet arról, hogy intézetükben miként fogadják a fiatal ku­tatókat? — A párt főtitkára által megfogalmazott orientációk és Elena Ceauşescu elvtársnő útmutatásai szellemében az egész közösség arra törekszik, hogy az ide kerülő fiatalokból jól felkészült, öntudatos szakembereket ne­veljen. Magam is kezdettől fogva önzetlen segítőkész­séggel és természetesen a kísérleti állomás országos rangjához mért igényességgel találkoztam. A kutatói testület elismert szaktekintélyekből áll, akikkel már a főiskolai évek alatt találkozhattunk, mivel közülük töb­ben tanítottak bennünket. Ilyenformán kezdeti bizonyta­lankodásunk hamar megszűnt, és átadta helyét a cél­irányos tevékenységnek. — Mi jellemzi ezt a fiatal kutatónemzedéket, amely­nek a képviselője? — Valamennyien igyekszünk becsülettel eleget tenni azoknak a magas követelményeknek, amelyeket a Tudo­mány- és Oktatásügyi Országos Tanács ülésén e magas fórum vezetője, Elena Ceauşescu elvtársnő tűzött elénk. Lépést kell tartanunk a tudományos haladássa, s szün­telenül fejlesztenünk kell személyi képességeinket, hi­szen az adott kutatói témát mindenkinek a maga mód­ján kel megoldania. A cél azonos, munkánk összessé­gében közös, de a részletkérdések kidolgozásában a munkamenet kutatóról kutatóra változik. Úgy érzem, új agrárkutató nemzedékünkben nagy a lendület, a leg­célravezetőbb utak feltárása iránti érzékenység, ami kellő támogatás mellett jó munkát eredményez és egész társadalmunk javára válik. Amikor a kutatásba kerültem, azt kívántam magamnak, hogy lehetőleg velem egyidős és hasonló felfogású fiatalokkal dolgozhassak, így tör­tént s állíthatom, hogy ez egész munkámra kihat. Kö­zösségünkben nagy a mun­ka­kedv, jó a hangulat, nem köt régi szokások rutinja, s bár fűt a versenyszellem, az egyéni ambíció, mindenki önzetlenül segít a társainak. A közös sikernek pedig mindenki egyformán tud örülni. —­ Miben segíthetnek egymásnak a kutatók? — Napjainkban a kutatás alapjában véve közösségi munka. A kísérleti állomás keretében új zöldség- gyü­mölcs- és díszcserjeváltozatok kidolgozásán és tájain­kon való meghonosításán dolgozunk. Állomásunk szak­embergárdája csoportokban fejti ki tevékenységét, min­den közösségnek megvan a kijelölt feladata. A kutató­mérnök tavasztól késő őszig figyeli a kísérleti parcellákon a rábízott növény növekedési értékért, rendszeresen fel­jegyzi az adatokat, és elvégez tucatnyi közbeiktatott kí­sérletet. A cél az, hogy az új növény mindenben megfe­leljen a követelményeknek, s a termesztését minél rö­­videbb idő alatt általánosítsuk a nagyüzemekben. Mun­kánk közben természetesen sok váratlan probléma for­dulhat elő, ami gyakorta alapos fejtörést okoz a kuta­tónak. De ha valamelyikünk ilyenkor elakad, mindig szá­míthat a kollégák segítségére. Munkamegbeszéléseinken felvetjük közös problémáinkat, s ezekről mindenki saját tapasztalata és tudása alapján mond véleményt, miál­tal a kutatómunka gördülékenyen haladhat tovább. — Az országos mezőgazdasági tanácskozáson­ a párt főtitkára szorgalmazta, hogy minél szorosabb kapcsola­tot alakítsanak ki a tudományos intézmények és a terme­lő egységek között, s hogy a kutatók közvetlenül segítsék a termelést. De gondolom, hogy a termelő gazdaságok­ban dolgozó szakemberek tapasztalatai is sokat segít­hetnek a kutatómunkában ... — A közvetlen kapcsolat és együttműködés természe­tes igény, hiszen a mi kutatóm­unkánk szervesen össze­fonódik a mindennapi agrármérnöki teendőkkel. A nö­vénytermesztés lépten-nyomon olyan porblémákat vet fel, amelyek megoldásához szükség van a kutatói hozzáál­lásra. Ugyanakkor a termelési farmok szakembereinek a megfigyelései is ösztönzőleg hatnak a kutató munkájá­ra. A magas hozamok elérésének egyik előfeltétele két­ségkívül ez a kölcsönösség ... — Hogyan dokumentálódik intézetükben a mezőgaz­dász-kutató? — Téli munkaprogramunk lehetővé teszi, hogy a hét végét a könyvtárban tölthessük. Ugyanakkor a szakmai párbeszéd, a tapasztalatcsere kiszélesítését szolgálják az országszerte megrendezett tudományos tanácskozások és ülésszakok. Hála Elena Ceauşescu elvtársnő szakavatott irányításának és személyes gondoskodásának, szüntele­nül nyomon követhetjük, megismerhetjük és munkánkban konkrétan hasznosíthatjuk a tudomány és a technika legfrissebb megvalósításait.­­ Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnia a kísérleti állomáson dolgozó fiatalok munkájának az eredményességét, miként hangzana ez a mondat? — Nemzedékünk igyekszik becsülettel eleget tenni azoknak az elvárásoknak, amelyek napjainkban a kuta­tókra hárulnak. Erre ösztönöz pártunk főtitkárának, or­szágunk elnökének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak a me­rész forradalmi szelleme, izzó hazafiassága és az irán­tunk, fiatalok iránt tanúsított szülői gondoskodása. És erre buzdít Elena Ceauşescu elvtársnő példamutató, világszerte nagyrabecsült tudományos munkássága. Kö­zeli születésnapjuk és hosszas forradalmi tevékenységük alkalmából ezzel a fogadalmunkkal fordulunk feléjük, ezzel a gondolattal kívánunk erőt, egészséget, jó mun­kabírást és további sikerteli éveket egész népünk javá­ra. KISRÉTI JÓZSEF Falvak Dolgozó Népe 3

Next