Falvak Népe, 1947 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1947-01-12 / 1. szám

é­elita IZAKAK NÉPE 194?. január 12. A Biztonsági Tanács munkája A nemzetközi kérdezek központi rendező szerbe, az Egyesült Nemze­tek Biiztonsági Tanácsa, tárgyalni kezdte GromikO-nak, a Szovjetszö­­vetség megbízottjának azt a javasla­tát hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy gyűl­ási Határozata "értelmében, küldjenek ki bizottságot a lefegyve­rzés kérdésének kivizsgálá­sára. Groanko a nagygy­űlés határo­zata értelmében követelte, hogy a bi­zottság egy-két, de legfeljebb három hónapon­ belül tegyen jelentést a Biz­tonsági Tanácsnak munkája eredmé­­nyéről. Az angol rádió közlésében pártolóén hangsúlyozta Grem­ko be­jelentésének fontosságát. A görögországi kérdés A Biztonsági Tanács kanét foglal­­kozott a Görögországba küldendő Vizsgáló Bizottság ügyével és elhat­á­­rozta, hogy január 20-ra tűzi­k a Vizsgálóbizottság tagjainak első ta­nácskozását Athénbe. A bizottság megbízást kapott arra, hogy a görög határokon lejátszódó incidensek okát és körülményeit a helyszínen tanul­mányozza. A Biztonsági Tanács már­is felkérte Görögországot, Jugoszlá­viát, Bulgáriát és Albániát, gondos­kodjanak a bizottság tagjainak elhe­lyezéséről és ellátásáról. A vizsgálóbizottság munkájának megkezdése előtt, igen figyelemre­méltó az egyik an­gol lap hosszabb cikk a a görögországi helyzetről.­­ Tévedés lenne ezt hinni, hogy a za­vargások és a harcok­ csupán Görög­­ország határterületein játszódnak le. A görög szabadi­ájharcosok nagy számban találhatók K­^dp-Go oror­­szágban és a Pelopinétosz nevű te­­rüle­ten, amely a legdélibb G ^­rögországnál­. Ezek a szabad-.aghar­cosok nem a/t^Jn^ towf wszc^ot­­tetésb­n a szomszéd államokkal s en­nek ellenére soraik állandóan ujabb és újabb önkéntesek ezreivel gyara­podnak — végzi híradását az angol lap. „ „ . . Itt írjuk meg, hogy a görög népi csapatok mind nagyobb területet hó­dítanak el a kormány csapataitól. Montgd­urry Moszkvában Az angol hadügyminisztérium kö­zölte, hogy Konigoaiery, a Brit biro­dalom vezérkari főnöke januárban el­­látogat Moszkvába. Az angol sajtó nagy fontosságot, tulajdonit idénmor­mely moszkvai útjának. Az egyik angol lap arra emlékeztet, hogy Alig­ha és a Szovjetszövetség között 1.0 - es kölcsönös megsegítési szerződés van érvényben. Lehetséges, — véli az angol lap —, hogy Montgomery tá­bornagy nyomatékosan ha­­goztatni fog­ja a szerződés teljes jelentőségét. Az atombomba Az atombizottság zárt ülést tar­tott, hogy létrehozhassa az atomerő nemzetközi ellenőrzését. Amerika megbízottja, Daruch, közölte, hogy Amerika nem fogja az atombomba titkát felfedni, ha­n­em adnak bizto­sítékot arra, hogy az atomegyez­­ményt megsértő országok ellen meg­felelő módon el is lehet járni. A Szov­­jetszövetség kiküldöttei nem vettek részt a tárgyaláson. Bank államosítását. A parlament ugyanebben az ütemben tovább foly­tatja munkáját és törvényhozásunk valóban ez lesz, aminek mindig len­nie kellett volna: a nép akaratának és népi szükségleteknek képviseleti szerve, amely törvényhozási téren a fejlődés felé irányítja népünk életét. Az üzérkedés leküzdésére a követ­kezőket­ mondtta Groza Beter. A spekula leküzdésére vonatkozó tör­vény a kormány és a parlament leg­fontosabb elgondolásai közé tartozik. De életbeléptetését olyan gazdasági intézkedéssel hajtsuk végre, amelyek ennek a betegségnek az okait hiva­tottak leküzdeni. Ila csak elszigetelt jelenségeket veszünk közlés alá és nem küszöböljük ki a betegség oko­zóit, úgy járnánk el, mint az az or­vos, aki elhibázza a kezelést. A szomszédos államokkal való vi­szonyunkról a következőket mondot­ta: — Meghívást kaptam az összes szomszédos államoktól, Bulgáriától, Jugoszláviától, Csehszlovákiától és Magyarorsz­ágtól. A szomszédos álla­mok vezetőivel való személ­yyes talál­kozásaim értelme világos. Ha közvet­lenül beszélünk szomszédainkkal, ab­ból mindnyájunkra csak haszon szár­mazik a jó szomszédainkkal való jó kapcsolataink szempontjából. A kí­vánság a gondolatok atyja és ez a kívánság megvan — végezte nyilat­kozatát Groza Péter miniszterelnök. A parlament második ü­lésszaka A parlamenti szünet 1947 január 13-ára ér véget. A kormány tagjai a szünidő alatt előkészítik a parlament elé kerülő törvényjavaslatokat. Az ünnepek után megvitatásra kerülő első törvény az üzérkedés elleni új szigorú törvény, amelyet Lucretiu Patrascanu igazságügyminiszter ké­szített el. Ezen a törvényen kívül fontos törvényjavaslat kerül a par­lament elé a külföldi áruk behozata­­lára vonatkozóan. Gazdasági körök véleménye szerint ez a törvény meg­könnyíti a külföldi áru behozatalát. Előkészületben van még a mezőgaz­dasági tulajdon biztosítását célzó, va­­lamint a mezőgazdasági gépközpon­tok megszervezéséről szóló javaslat. Az új költségvetést előreláthatóan februárban vitatja meg a páriámért. ’*yff-TÖRTÉ FOTO IV 1 Jtt- ORSÎXGSSN . Gros­z Péter nyilatkozata Croze Péter rainiszter­elnök hasz­nsabb sajtónyilatkozatot adott a kor­mány és a parlament munka- programmjáról. A gazdasági és a pénzügyi újjáépítés szük­ségességét hangoztatta. " A kormány és a parlament első­sorban a sürgős szükségletek által megkövetelt gazdasági természetű kérdésekkel foglalkozik, másrészről pedig gazdasági és pénzü­gy problé­­­mákat akar megoldan­i, ho­gy kikerül­jünk a jelenlegi nehézségekből és le­győzzük mind az élelmezési válságot, mind pedig a pénzügyi nehézségeket. A kormány és a páriámért az alap­­okmány-munkaterv alapján az ország m­­inél gyorsabb gazdasági túlmroá­lí­­tás­a, érdekében támogatni fog­jnk­­­á a celzkséges és a közre las'­­os­­magánkezde­ményezést, biztosítva a befektetések jövedelmezőségét folytatta a minisztereinek.­­ A par­lament által megszavazott törvénye elősegítik a nemzeti tőke bekapcsoló­dását a magán-részvénytársaságok­ba, emellett a kormány és a parla­ment minden erőfeszítést meghoz an­nak érdekében, hogy együttműködőt teremtsen a külföldi tőkével, olya feltételek mellett, amelyek a külföl tőke részére szavatolják a biztonsági és az igazságos jövedelmezősége ugyanmkor azonban hasznot jelenti­nek nemzetgazdaságunk számára i 1,1 J°9JUk azonban kerülni nemze var,vonunk elidegenítését olyan szó '„■■IxK \.r:.'‘'n ''l^val, amelyek m­iatt leik .ismeretlen pro­fithajh­ászé • (lurm­ax meg. A parlament első a'1. sza-a -­­egvalós' 'o­s, azt a feladatt amelyet maga elé tűzött. A Nemze­ t* első traktorok A brassói IAR gépgyár telepére ün­nepélyes formában átadták a kor­mánynak az első traktorokat. Ezek az első traktorok, amelyeket teljes egészükben az országban gyártottak. Az állam 5000 drb. traktor elkészítő­­sére adott megrendelést az üzemnek, amely teljes lendülettel hozzáfogott új feladatához. A traktorok alkatré­szeit 68 százalékban ma a brassói üzem állítja elő. Az első két traktor már kifutott az üzemből s a többiek gyors egymásutánban hagyják el a szerelő­műhelyeket. Az átadási ünnep­ségen részt vett Tak­a László parl­a­­menti képviselő is s az IAR munká­sainak a következőket mondotta: — Traktoraitok utat hasítanak Románia gazdasági függetlensége fe­lé. Mindeddig nemzeti iparunk fejlő­dését megakadályozták azok a rend­­szerek, amelyek alatt éltünk.

Next