Falvak Népe, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1949-01-09 / 1. szám
1949. január 9. ■apfflK-isepít A Hagy tantegy,és megszavazta a Román Htpofztmaság 1849 évi általános gazdasági tervét Népköztársaságunk dolgozó népének érdekében rendkívül fontos esemény zajlott le december 28-án. Ezen a napon ült össze Bukarestben a Nagy Nemzetgyűlés és ezen a napon terjesztette Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének főtitkára, első miniszterelnökhelyettes a Nagy Nemzetgyűlés elé az 1919. évi általános gazdasági terre vonatkozó törvényjavaslatot. A Nagy Nemzetgyűlés kitűnő lelkesedéssel fogadta el Gheorghiu-Dej előterjesztését. MIT JELENT EZ AZ EGYÉVES ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI TERV Először is aztjelenti, hogy országunk dolgozó népének erőfeszítése és az általuk választott vezetőknek a dolgozók érdekében folytatott tevékenysége, helyes gazdaságpolitikája meghozta azt a lehetőséget, hogy a hatalmas Szovjetunió példájára az új esztendőben már tervszerűen, vagyis egy előre lefektetett tervszerint gazdálkodjunk. Olyan ez, mint mikor egy családban pontosan számbavéve mindazt, ami van, számbavéve a hiányosságokat, a szükségleteket és a lehetőségeket is, az egész család érdekében és okos meggondolással nekilátunk, hogy rendbeszedjük a házunk táját, hogy eltüntessüka hibákat, a hiányosságokat és ezáltal megalapozzuk a család békés és gondtalan jövőjét. Az ok03 családfő, ha az egyik gyereknek van már csizmája, a másiknak meg nincs, nem azzal kezdi, hogy a csizmásnak részén még egy csizmát és nem fog addig padlót javítani, amíg a ház fedele lyukas és becsorog az eső. Hát ilyen nagy család a mi országunk dolgozó népének a közössége is és ennek a nagy családnak az érdekében kezdeményezte a Román Munkáspárt az egyéves általános gazdasági tervet. A mi házunk táját, vagyis országunkat szedi rendbe ez az egyéves terv, a mi nagy családunkat, vagyis hazánk dolgozóinak még meglévő gondjait tünteti el ez a terv s éppen ezért új szakaszt nyit Népköztársaságunknak a szocializmus felé való haladása útján. Ezért fogadta és vállalta el annak végrehajtását olyan kitörő lelkesedéssel a Nagy Nemzetgyűlés. MIT FOG MEGVALÓSÍTANI EZ AZ EGYÉVES GAZDASÁGI TERV Gheorghe Gheorghiu-Dej első miniszterelnökhelyettes előterjesztése során az egyéves általános gazdasági tervet ismertetve, többek között a következőket, mondotta : — Mialatt a tőkés országokban (például Amerikában, Angliában) kiéleződnek a politikai ellentmondások és romlik a gazdasági helyzet, azalatt a béke és haladás erői, élükön a Szovjetunióval, napról-napra erősödődnek és fejlődnek. Azok a feltételek, amelyek között a tervgazdálkodásra áttérünk, a következők: a politikai hatalom a dolgozók kezében van, másrészről az osztályharc, amely annak arányában élesedik, amint a szocializmus útján előre haladunk. Csak miután 1918 június 11-én megtörtént a fontosabb ipari,szállítási, bank- és biztosítási intézetek államosítása, tehát aiután a munkásosztály közvetlen vezetése alá kerültek ezek a vállalatok, ezután teremtettük meg a tervgazdálkodáshoz szükséges előfeltételeket, így tudtuk meghozni az ipari, de pénzügyi és az áruforgalmi szektorok átszervezzéséhez szükséges intézkedéseire egész sorozatát. A SZOVJETUNIÓ TÁMOGATÁSA — Hangsúlyozottan úeg kell mondanom — mondotta Gheorghiu-Dej —, hogy mindezeket a megvalósításokat, melyeket tervgazdálkodásunk előfeltételeit alkotják, a nagy Szovjetunió politikai és gazdasági segítsége tette lehetővé. A Szovjetunióhoz fűződő mind szorosabb gazdasági kapcsolataink nemcsak, hogy hozzásegítettek bennünket Népköztársaságunk gazdasági erejének megszilárdításához, hanemegyúttal megmentettek bennünket azoknak a súlyos gazdasági nehézségeknek katasztrofális következményeitől, amelyek a tőkésgazdálkodású államokban uralkodnak. CÉLKITŰZÉSEINK — A tervgazdálkodás a szocialista gazdasági fejlődési törvényeink egyike — mondotta Gheorghiu-Dej első miniszterelnökhelyettes. — Ennek a szocialista gazdaságnak a felépítését megkezdtük és a különböző iparvállalatok közötti szoros és harmonikus együttműködés áll fenn. A térvódtól követett gazdaságpolitikai célkitűzéseink a következők: Első célkitűzésünk abban áll, hogy megszilárdítsuk országunk dolgozó tömegének az utóbbi időben kivivott eredményeit, megszilárdítsuk nemzeti függetlenségünket és biztosítsuk azokat a feltételeket, amelyek a szocializmusnak Népköztársaságunkban való felépítéséhez szükségesek. ELŐKÉSZÍTJÜK A MEZŐGAZDASÁG SZOCIALISTA FEJLŐDÉSÉT . A terv gazdaságpolitikai célkitűzései közé tartozik a mezőgazdaság terén mindazoknak az intézkedéseknek az előkészítése és végrehajtása, amelyek révén biztosítjuk a földművelésnek a szocializmus irányában való haladását, a mezőgazdaságnak gépekkel és szerszámokkal való ellátása, az áttenni mintagazdaságok, mezőgazdasági gép- és traktor állomások megszilárdítása, valamint a különböző szövetkezeti típusok megszervezése és kifejlesztése. A terv másik gazdasági politikai célkitűzése a dolgozó tömegek életviszonyainak a feljavítása. Ezt az ipari tömegfogyasztási civilek termelésének a növelésével az állami és szövetkeeti kereskedelem fejlesztésével és kiterjesztésével, ifi falu és a város közötti árucsere fejlesztésével fogjuk elérni, amely kibővíti az alkalmazottak élelmiszerellátásának és ugyanakkor a dolgozó parasztság áruellátásának lehetőségeit. BERUHÁZÁS Arra számítunk— mondotta első miniszterelnökhelyettesünk —, hogy az 1919. évre 82 milliárd lejt szánjunk beruházásokra. Népköztársaságunk egész ipari termelésének az 191/8 december 31-i árak alapján számított értéke 181/9 év folyamán az 191/8- as év termeléséhez viszon nyítva 1 százalékkal fog emelkedni. A terv alapján növeljük földgáztermelésünket, a villamosenergia termelést, a vegyipari berendezések újjáépítését, fémfeldolgozó iparunk termelését. Új vasbányákat fogunk megnyitni, új vasérclelőhelyek után fogunk kutatni emeljük a gyapjú és gyapot szövődék termelését, a len- és kender feldolgozó üzemek termelését. 40 SZÁZALÉKOS EMELKEDÉS A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN Az 1949-es terv, a mezőgazdaságban a növénytermelést illetően a termelés értékének 40 százalékos növekedését irányozza elő az 1948-as termeléshez képest. A gép- és traktorállomások központja az 1949-es évben legalább 20 új gépállomást létesít és gépállományát 1500 traktorral és 1100 cséplőgéppel gyarapítja. — Az egyetlen mód, hogy a szegény- és középparaszt megszabaduljon a szegénységtől — mondotta Gheorghiu-Dej — és az elmaradottságtól, a parasztság áttérése a kolektív gazdálkodásra. Világos azonban, hogy ezt csakis a szabad beleegyezés útján jöhet létre. Amennyiben a földművesek azon óhajukat fogják kifejezni, hogy a kollektív gazdálkodás útján akarnak haladni az állam támogatni fogja a szegény- és középparasztságot, amely ezen a vonalonl akar haladni. Az állam elhatározta, hogy ebben a kollektív gazdálkodásban, tartalék földjeivel, hitelekkel vesz részt, rendelkezésükre bocsájtja a gép- és traktor állomásait, különösen előnyös feltételek mellett. GAZDASÁGI TERV , VÜNK EGYÚTTAL .VÁLASZ AZ IMPERIALISTÁKNAK Miután Gheorghiu-Dej a tervvel kapcsolatban beszélt az erdősítésről, iskolahálózatunk kibővítéséről, beszédét a következőkkel fejezte be: — Tervünk válasz az imperialista háborúra uszító bőröknek. Mert míg az imperialista államok kiadásaik legnagyobb részét fegyverkezésre és háborús előkészületekre fordítják, hazáiukban a beruházások több mint 90 százalékát termelékeny célokra irányozzák elő, az ország gazdasági és kulturális fejlesztésére. Bízunk képességeink és lehetőségeink erejében, hogy meg tudjuk valósítani és túl tudjuk teljesíteni a tervet. Távolítsunk el határozottan, bizalommal és lelkesedéssel minden akadály, amely a terv megvalósításának útjában áll. 9. oldal