Állami gimnázium, Fehértemplom, 1882
Lessing „Nathan“-ja Magyarországon. (Adatgyűjtés.) Lessing Gotthold Ephraim született Kamenzben 1729-ben, január hó 22-én és meghalt Braunschweigban 1781. február 15-én. Kevéssel halála előtt egész lénye igévé vált, hogy örökre köztünk lakozzék. Ez az ige a Nathan. II József császár saját szeretetét hagyományozta a maga népeinek. Lessing a világ népének az emberiség szeretetét hagyta végrendeletében. E végrendelet a Nathan Lessing „Az emberi nem nevelése“ czímű művében örök új evangéliumot helyez kilátásba, amelyhez képest az új testamentum iratai elemi könyvek. A világtestvériesülés ez evangéliumához való bevezetésnek egyik fejezete a Nathan. E mű egyszersmind Lessing maga, az ő benső életének jelentős, jellemzetes képe. Nagy elméjének legmagasztosabb eszméit, érzelme világának legszebb költészetét, lelkének essentiáját örök mintájú alakba öntötte, s lett a Nathan. Maga Lessing a Nathant drámai költeménynek nevezi. A kritikusok máiglan sem egyeztek meg abban, hogy a dráma melyik fajához sorolják. Schiller azt mondja róla, hogy a pathetikus elem elhagyásával jó média lett volna belőle. Platen a legjobb német tragédiának nevezi. Engel nem tartja drámai költeménynek, Schlegel Jr. egyáltalán nem is költeménynek. Herder a Nathant férfias tettnek nevezvén, csodálja a főcselekvény drámai fejlődését, Vilmát csak polémiának nézi. A Nathant többnyire abba az osztályba sorolják, amelyet drámai középfajnak, szorosabb értelemben vett drámának, nézőjátéknak neveznek. De Lessing maga és vele sok aesthetikus elveti az elegyes műfajokat. Tekintve azt, hogy a Nathan megfelel a tragédiáról uralkodó theoria főelvének, az eszme t. i. győzedelmeskedik !*