Állami gimnázium, Fehértemplom, 1890

A Teli-monda. A Svájczban utazgató lépten-nyomos Teli-emlékekre bukkan , sőt figyel­meztetni fogják Brunegg várának romjaira, hol a Teli Vilmos által állítólag megölt Gessler zsarnok élt , a wienwaldstadti tó környékén a Mythensteinre, melynek közelében a svájcziak a monda szerint összeesküdtek és utódaik hálából Teli dalosának feliratot vésettek a sziklába : Dem Sänger Tell’s, F­ried­­rich Schiller, die Arkantone, 1860. : a három Teli-kápolnára, melyeknek egyike Bu­rglenben, állítólag Teli háza helyén épült ; a másik a krissnachi szorosban azon helyet jelöli, a­honnan Teli Gesslert agyonlőtte ; a harmadik pedig, mely a Tellenplatten épült, arra emlékezteti az utast, hogy itt ugrott ki Teli a zsar­nok hajójából. Történetírók, költők, festők és operaszerzők egyaránt dicsőítik Telit, a szabadság hősét. Petőfi egyik kis költeményében állít emléket Telinek, Goethe éveken át foglalkozott Telit dicsőítő eposznak tervével. Schiller drámá­ban, Rossini operában magasztalja. Különösen Schillernek művével vált Teli Vilmos az emberiség tulajdonává ; ez a 14. század patriarchális korának rajzába saját kora politikai eszméit szővén be, Teliben nemcsak a 14., hanem a 18. és tegyük hozzá, hogy a következő századoknak szabadsághősét is rajzolta. Innen van, hogy Schiller drámai alakjai közt Teli legjobban vésődött be az emberiség szellemébe. Monda és költészet hatottak össze, hogy Teli ideális szabadsághőssé válhatott. De vájjon történelmi eszményeink közé tartozhatik-e Teli, nem-e inkább a képzelet alkotása­­? A svájczi k­róni­k­ások. A kritikai históriától f­­eltérőleg adja elő Svájcz történetét a régibb, az úgynevezett krónikás irodalom. A morgarteni ütközet (1315. nov. 15.) melyet egy csapat pásztor és pór vívott ki a kor egyik legkitűnőbb hőse és lovagja, Lipót herczeg oszrák felett, fordította­­* ') Die Sage von der Befreiung der Waldstädte. Dr. W. Viecher, 1867, Leipzig.

Next