Fehérvári Hiradó, 1880. július-december (1. évfolyam, 55-105. szám)

1880-09-11 / 74. szám

Székesfehérvár, 1880. szept. 8. Szerkesztő barátom! Egyszer már volt a világnak egy bolondja, az hogy minden sertésben trichint látott s inkább koplalt főtt krumplin, minthogy sonkát evett volna, habár ott lógyott is az éléstárban, most meg egy uj mánia lepte meg, minden szőlőtében filoxérát látnak a tudósok, még pedig puszta szemmel, holott azt mondják oly parányi állat, hogy ezerszer nagyítva akkora mint egy tetű. — Talán valami nagy sörgyáros gondolta ki ezt a veszedelmes állatot, azért hogy mi orrunknál fogva vezethető magyarkák — mert már magyarok nem igen vagyunk — pusztítsuk el szőlőinket s a söritalra adjuk árva fejünket. Vagy talán — a mi valószínűbb — néhány úriembernek hivatalra s azzal járó fizetésre volt szüksége s kigondolták a filoxera-komiszariatást s most ezekkel is szaporodott a kormány lekötelezettjei száma. Mégis csak jó az az ur isten, bocsát ránk egy kis csapást s megél abból is nehány szaktudósunk, mint a szóbeliség tanulmányozásából*). Egy bús magyar. KÜLÖNFÉLÉK." — Virág Benedek koszorús költőnk és történetírónk emlékére folyó évi szept. hó 13-kán délelőtt emlék-ünnepély tartatik Budapesten, melynek programmja következő: I. Reggeli 10 órakor ünnepélyes isteni tisztelet a tabáni katholikus templomban. — A misét nagy segédlet mellett Pauer János fehérvári püspök enllga fogja mondani, ki az egyházmegyéjéhez tartozott Virágról röviden meg fog emlékezni. A mise alatt a „budai dalárda“ előadja Becker E. V. es-dur miséjét. Schmidt Ferencz úr énekli a graduale-hoz „O salutaris“ Beliczaytól; az offertoriumhoz „O sanctissima“ férfi négyes és kar adatik elő. — II. Felvonulás az 59- ik számú Ajkay-féle házhoz, melyben Virág élt és félszázaddal ezelőtt, 1830 január 23 án elhunyt. — III. A „budai dalárda“ előadja Schweida Rezső karnagyának zenéjével Virág „Öröménekét.“ — IV. Dr. Országh Sándor bizottsági alelnök rövid ünnepélyi beszéde. — V. A házra illesztett emléktábla leleplezése— VI. Átadása a „Virág Benedek“ alapítványról szóló oklevélnek a fővárosi hatóság képviselője kezeihez. — VII. A „Szózat“ előadva a „budai dalárda által. — VIII. Kirándulás a krisztinavárosi temetőbe Virág sirjához, melynek emlékköve uj gránittalapzattal és vasrácsozattal lett ellátva. — IX. Itt az egyetemi ifjúság egy tagjának rövid beszéde. — A fejérmegyei és Fejérvár városi régiségtárt csütörtökön gr. Zichy Ferencz ur, birodalmunk konstantinápolyi nagykövete látogatta meg, s a gyűjteményről igen elismerőleg nyilatkozott. — Előttünk fekszik az „Őszi emlék“ díszes ünnepi lap, oly díszesen kiállítva, hogy minden reményünket fölülmúlta, díszítve van József föherczeg s Klotild főherczegné által ezen kívül Mészöly Gézának több kitűnő rajza s Than -Mórnak egy vázlata által. A jeligét Várady Antal irta. A munkálatok között képviselve vannak hazánk kitűnő férfiai: Rómer Flóris, Benczik Árpád, Teleki Sándor, dr. Pados János, dr. Haynald Lajos, Mailáth Gy., Tisza K., id. Szögyény László, id. gr. Zichy Edmund, gr. Zichy Nándor, dr. Pauer János, Jókai Mór, Fraknói Vilmos, Pulszky Ferencz, Gyulai Pál, gr. Zichy Ágost, Szász Károly, Türr István, Vahl Stephani, Rákosy Jenő, Greguss Ágost, Tóth Endre, Vohl Janka, Borosa Mihály, Kisfaludy Atala, Lukáts Móricz, Bulyovszky Lilla, dr. Neményi Ambrus, Csitáry Kálmán, Felekiné Munkácsy Flóra, Komócsy József, Schvarcz Gyula, Feleki Miklós. De Gerendi Antónia, Gáspár Imre,........?........., Szüts Miklós, Modrovich Ignácz, H.... y D...., gr. Zichy Jenő. Kézirat diszíti az Albumot. Herczeg Szász Coburg Fülöp, Lujza Szász Coburg herczegnő, gr. Zichy Nándorné, Rónay Jáczint, br. Vjay Miklós. Hogy ilyen díszesen sikerült az Őszi emlék, egyedül a szerkesztők buzgó törekvésének köszönhetjük. — A fejérmegyei s városi régiségtár számára Kiss István helybeli lakos dr. II. Ferdinánd magyar király által veretett ezüst dénárt adományozott. — Virág Benedek koszorúja. A Virág-ünnepély alkalmával az ünnepély rendező bizottság egy nagy és díszes koszorút fog az ünnepelt sírjára helyezni. A koszorú — hogy maradandóbb legyen — csinált virágokból készül, és hosszú fehér selyemszalaggal lesz ellátva, melynek egyik ágán arany betűkkel a következő hímzések láthatók: „Virág Benedek emlékének“— a másikon pedig — „a honfiúi kegyelet“. Ezen koszorút az egyetemi ifjúság 3 tagja fogja vinni, és pedig egy középen diszvánkosan a koszorút emeli, kétfelöl pedig társai a szalagot viszik. A rendező bizottság alelnöke Országh Sándor tegnap előtt érkezett vissza a fővárosba s a napokban gyűlést tart s a bizottság, melyen az ünnepély egyes részleteit vitatják meg. — Hazai üvegiparunk legszebb készítményeit volt alkalmunk a múlt évi kiállításon láthatni s ezek közt méltán feltűnt Tuszkay Mór helybeli üveges kiállítása, amelyért kitüntetést is nyert. Azonban nem elégedett meg az akkori eredménynyel, hanem folyton működik e téren. Jelenleg gyönyörű üvegtárgyakkal rendezte be üzletét, hol nemcsak fényűzési czikkek, hanem a háztartáshoz szükséges mindennemű üvegedények a lehető válogatott összeállításban megszerezhetők. Nem pusztán a használhatóságra fekteti a súlyt, hanem az ízlésre, a tárgyak művészies kivitelére, melyek e mellett még igen jutányos árakon is kaphatók. A derék üzletembert s üzletét őszintén ajánlhatjuk közönségünk figyelmébe. — A rosz nyelvek beszélik, a „Magyarország“ hasábjain, hogy hirhedt szélbali agitator 200. o. é. forint napidijat fizetett magának azért a fáradságért, hogy a vidéken peczérdús szónoklatokat tart. Olcsóbbért nem izgat. És mert egyik dunántúli város függetlenségi kompheusai nem valának hajlandók 200 o. o.irtot küldeni a nagy férfiúnak s mert ez a nagy férfiú függetlenségi firmáknak egyátalán nem hitelez : a jeles város szélbali népsége minap apostol nélkül tüntetett. — Merőben hihetetlen dolog azzal a mennytiszta és önzetlen hazafisággal szemben, melyet a szélsőbali honfiak oly szívesen ráfognak saját magukra. — Arany János nagy költőnk, ki jelenleg gyönge egészséggel a Margit szigeten időzik, egy sajátkezüleg irt levelet küldött Szeged város polgármesteréhez, melyben az uj Szeged egyik utczájának nevére tett keresztelését tudomásul veszi s a derék városnak sok szépet és jót kiván. Levele szóról szóra igy hangzik: „Igen tisztelt polgármester ur! Becses soraiból értesültem, hogy Szeged szab. kir. város tanácsa, a város uj utczái rendezése alkalmával, azok egyikét nevemről méltóztatott elnevezni. A görög hitrege beszél egy Amhionról, a ki lantja pöngetésével várost épített, vajha ezt tehetném én legalább a nevemet viselendő utczával! De sem Amphion lantja nem az enyém sem a regék korát nem éljük, s én csak óhajtásomat fejezhetem ki, hogy — mint phoenixmadár a tüzböl, úgy Szeged városa a vizböl minél előbb megifjodva, megépülve, megszépülve keljen elő. Tisztelettel maradván tisztelt polgármester urnak, Margit-sziget, 1880. szeptember 5. Alázatos szolgája Arany János. — Nagy szerencsétlenség. Folyó hó 6kán délután 5 órakor Gulyás József tabajdi lakos és jómódú gazda mintegy 10 éves leánykája csépléssel foglalkozó atyja körül fürgélkedvén a gépezet annak egyik lábát magához ragadván térden felül elszakasztotta, minek következtében esti 10 órakor nagy kínok közt meghalt. — Testvérgyilkos. Borzasztó gyilkosságot követett el — mint a „Sárrét“ írja — néhány nap előtt Esztáron egy 18 éves hajadon; alig 8 éves kisfiú testvérét kicsalta a falu alatti cserébe , ott elébb megfojtotta, azután kezeit, lábait elvagdalta. Szörnyű tettének indokául azt adja elő, hogy a gyermek gátul szolgált kedvesével folytatott szerelmi viszonyában. A szerencsétlen leány most a b.-ujfalui kir. járásbíróság börtönében a legnagyobb kétségbeesés és őrjöngések között tölti napjait. — Megszökött rabok. Két fegyenczet szállítottak tegnap a Ferencz József vasúton Steinba. Ezek egyike 7, a másika egy Schmidt nevezetű 9 évre van elítélve. Az absdorfi állomás közelében, amint a vasút legsebesebben robogott Schmidt, noha kezein bilincsek voltak, oly gyorsasággal kiugrott a kocsi ablakán, hogy az őrnek már nem volt ideje fegyvere használatára. — Nagy Perkátán folyó hó 3-án reggel Basticz J. jó módú gazdaember revolverrel agyonlőtte magát; tettének indoka őrültség. — Tolvajlás. Magyaródi András távirda-utczai lakosnak tegnap virradóra 18 tyúkját ellopták, a tettesek ismeretlenek. — Eltűnt nő. Vázsonyi Antal fővárosi szolga neje szül. Guttenberg Emilia vasárnap e hó 5-én reggel öt órakor fürdőbe ment, hová kis gyermekét is elvitte. Nem sok időre visszatért s gyermekét beküldötte a lakásba, hogy ott időközben dolgai miatt eltávozott atyját várja meg. A nő azóta eltűnt. Vázsonyiné, ki 42 éves magas barna nő, eltávozásakor szürke szövetruhát, s uj evelasztin czipőt viselt. Fejét fekete selyem kendő takarta. A ki valamit tudna róla, legyen szives a férjét akár az uj városházán, akár molnár utcza 13. sz. alatti lakásán értesíteni. — Népszerű Orvosi Tanácsadó vagy házi lexikon az egészséges és beteg emberről. Irta dr. Ziffer Károly, az összes gyógytudományok tudora és gyakorló orvos, Mehner Vilmos kiadása. Mehner ezen újabb életrevaló vállalatának egy család asztaláról sem volna szabad hiányozni, amennyiben e könyv nem csak ott megbecsülhetetlen, hol nem áll rögtöni orvosi segély rendelkezésre, különösen vidéken, hol az orvost gyakran mérföldnyi távolságtól kell hozatni, de az egészségesek is haszonnal olvashatják, mert igen sok tanácssal szolgál arra nézve, hogy az egészségesek miképen vehetik elejét egyes apró bajoknak. A betegségeket szerző úgy írja le, hogy a laikus is képes annak megismerésére, vájjon könnyű vagy súlyosabb baj keletkezik-e, minek folytán ismerni fogja a beteggel való bánásmódot az orvos érkeztéig. Különös súlyt fektet e műben a gyermekbajokra, kimerítően foglalkozik a gyermekek nevelésével, ápolásával és azok betegségeivel és ezekre nézve hasznos tanácsokat ad a szülőknek, azonkívül az állatországból nyert anyagokat, a gyógyfüveket, ásványokat és gyógyforrásokat leírja, s a növényeket megismerteti. A „Népszerű Orvosi Tanácsadó“ finom papíron, igen díszes kiállítású, nagy nyolczadrétű 30 füzetben fog kiadatni, melyeknek mindegyike 48 lapot foglal magában. Az egész művet a szöveg közé nyomott és 250-nél több művészi kivitelű kép fogja díszíteni s ezeken kívül külön még 16 ábrás táblázat is adatik hozzá. Kéthetenkint jelenik meg egy-egy füzet, melynek ára 30 kr. Megrendeléseket elfogad minden könyvkereskedés, könyvkötő és könyvügynök, és Mehner Vilmos könyv- és műkiadó Budapest, IV. Kalap utcza 6. sz.“ MYEIAPAn" A ki nem tud ur lenni. (Folytatás.) Pál ur azon urak közé tartozott, a kik kiadásaikat nem szokták jegyezgetni s bevételeikkel összemérni. Bevételeit fölösleges lett volna jegyezgetni azon igen egyszerű okból mert nem voltak, ha csak az adósságcsinálást is bevételnek nem nevezzük. Neki sajátságos gazdálkodási elve volt s ettől a világért el nem tért volna, mert a megszokás által vérévé vált. Költött mig pénzében tartott s ha elfogyott... adósságot csinált s lett pénz... punktum. Fentebb leirt kaland után néhány nap múlva a városba látjuk kocsizni egyenesen Áron úr szállásához. A tőzsér szokott nyájassággal , de azért nem minden savanyúság nélküli arczczal fogadta, leültette, két krajczáros szivarral megkinálta, de teljességgel nem volt kedve megkérdeni, hogy mi járatban van. Végre megtörte a csendet. — Nagysád annyira megkedvelte a falusi életet, hogy szerencséseknek mondhatjuk magunkat, ha díszes fogatát láthatjuk. — Kedves Biutenger! — mert ez volt az uzsorás becsületes neve — nagyon megakadva kezdő Pál, a helyett, hogy a tőzsér hálálkodását viszonozná. — Sokat beleöltem az angol kertbe s néhány forintra volna szükségem. — Nagyságos uram ! ha az égig húznak is s onnan visszaejtenek mint a dögöt, még akkor sem adhatok egy garast sem, mert nincs. — Nem sok kell, csak négyezer pengő. — Négyezer pengő ?... aztán az nem sok? annyi mintha azt kívánná nagyságod, hogy mind a négy vagy akarom mondani, két szememet engedjem kitolatni. — Hát mennyit adhat ? — Sülyedjünk a föld alá, ha egy forintot is adhatok. — Én pedig nem mozdulok pénz nélkül, itt, a négyezer forintos váltó. Áron igen ellentéte volt a mi Pálunknak. Ő számítás nélkül semmit sem tett. Különösen értette a fejbeli számolást, pedig sem nem tanulta, sem nem tanították, hanem vele született tudomány. Csak míg jobb hüvelyk ujja körmét megvakarta, összeadta magában, hogy először adott 4000 forintot az tesz 6000 irtot, azután 8000-et, az tesz 12000 forintot, ez már tizennyolcz ezer, ha most ad a négyezer helyett kétezeret, az sem több, sem kevesebb mint 22,000. A kastély megér 16,000 frtot, a bútor 2000 irtot, a falusiak négyezer forintot, tehát fedezet van. — Áron gondoljon valamit mert unatkozom. — Nagyságos uram! nem segíthetek máskép, ha csak magam is kölcsön nem veszek, de azt előre mondhatom, hogy azok a vérszopó uzsorások rettenetes kamatot vesznek, nem olyan izgalmas ám mint én. Én nem nyúzom a szegényt de az urat sem. ... Tessék próbára délután ide fordulni. — mondá Áron s kezét nyújtotta a gerebenen ülő nagyságosnak. (Folyt. köv.) Fel. szerkesztő s laptulajdonos: Boross Mihály, mán, Varga Zsigmond urrali becsületbeli ügyem elintézése, hold, nem halála, úgy annak okozata és egyéb tisztán családi dolgok iránt, oly újdonságokat közöltek a mik nem egyebek rászakarólag költött hazugságoknál és rágalomnál, mint nevezetessen az , „hogy én a kérdéses becsületbeli ügy végelintézésére kitűzött helyen ellenfelemtől, az az által nekem adott nyilatkozása után bűnbánó arczczal bocsánatot kértem, ő azt nekem nagylelkűen megadta, s arra mi egymás karjaiba dőltünk volna, stb. En ime, midőn az itteni helybeli két lap f. évi augusz. 14-én megjelent számaiban közzétett, ezen ismert becsületbeli ügyünk lovagiás után történt elintézése iránti rendes és hivatalos nyilatkozatra, úgy az azt kiállított négy úrra, mint közreműködött segédeinkre hivatkozom. Egyúttal kényszerítve látom magamat, komolyan kijelenteni, hogy a fővárosban megjelenő e néhány heti lapban ez ügyre vonatkozóan fennebb közölt újdonságaiban előadottak valótlanságok, mert én, midőn Varga Zsigmond úrnak a kérdéses becsületbeli ügy végeldöntésére kitűzött helyen, nekem az összes Segéd urak élet becsületszavával erősített oly nyilatkozatot adott, minek következtében a kérdéses ügyet rám nézve elégtételt adóan befejezettnek kellett tekintenem; valamint az, hogy én bűnbánólag kértem, és ellenfelem nagylelkűleg adott volna nekem bocsánatot, ami ismét egy senzátios ölelést szült volna részünkről, egyenesen a légből kapkodott vagy szántszándékosan és rászakarólag költött hazugság. De kényszerítve érzem magamat itt még annak is kifejezést adni, miszerint nagyon megütköztem a felett, hogy ez ügyben volt elenfelem, értesülvény ezen hírlapi valótlan közleményről s bár a valót ép úgy ismeri mint én és segédeink, nem cáfolta meg ezen sértő hírlapi kacsákat. Amidőn az előrebocsájtottak után addig is, míg a fővárosban megjelenő kérdéses, a szabad sajtóval illetén visszaélő és a családi szentélybe tartozó dolgokat kíméletlenül sértő napilapok felelős szerkesztői ellen a kellő törvényes lépéseket megteendem, komoly határozottsággal kijelentem, hogy úgy az idézett fővárosi lapok szerkesztőit, valamint bárkit a ki ezen személyemet jogtalanul sértő hazug koholmányi híreket terjeszti kíméletlenül felelőségre vonandom, azon egyéniséget pedig, a ki ismét a kérdéses fővárosi lapokhoz ama roszakaratról tanúskodó valótlan tudósításokabeküldötte, aljas hazugnak és gaz rágalmazónak nyilvánitom; s ha ezt tőlem, a rágalmazók illő jutalma kíséretében személyesen is hallani óhajtja, tudassa velem diszes nevét és én egy perczig sem fogok késni neki mindezt jogos követelmeként személyen is átadni. Székesfehérvár, szept. 6. 1880. Szinovácz Gyula. Hirdetések. ^ *) Van a filoxéra, nincs-e nem tudom, de mindenesetre helyén volna, ha filoxera-biztosok bemutatás által meggyőznék a közönséget. Szerk. FEHÉRVÁRI HÍRADÓ. 1ST 37-11 ttér *). Nyilatkozat. T. Varga Zsigmond megyei főorvos úrral fennforgott becsületbeli ügyemnek lovagiás után tett befejezése után azonnal, azaz 1. évi augusztus hó 14-én elutazván, ide visszaérkezésemkor értesültem az iránt, hogy egynéhány a fővárosban megjelenő napilapok közül, ismét vett tudósítás nyom E rovat, alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk. 297 Dr. Schmidt G. főorvos Fül-olaja. Mindennap ij meg uj nyilvános köszönőlevelek és hálóiratok érkeznek, melyek a fül-olajnak fülbetegségekben, mint fülkatharásokban, fülzúgásban, fülszúrásban, fülfájásban, nehéz hallásban s időszerű süketségben való sikeres használatáról tanúskodnak. Épen azért az orvos urak szíves figyelmébe ajánljuk a dr. Schmidt G.-féle fül-olaj használatát. Újabban egy megyei főorvos dr. Hammerschmidt következőleg nyilatkozik fül-olajunk hatásáról:" Tisztelt uram! Sietek Önnel tisztelettel tudatni, hogy az ön által küldött dr. Schmidt G. főorvos „valódi“ fül-olaját fülbetegeimnél különösen fülzúgásokban, fülhasogatásokban, visszatérő süketségben s nagymérvű nagyothallásban, mint legkitűnőbb gyógyszert használtam. Nem fogok késni további működésemben szenvedő fülbetegemet e hathatós gyógyszer által gyógyítani és tartozó kötelességemnek ismerem a kitűnő hatású fül-olajat a föntebbi fülbetegségekben mindenkinek is lelkiismeretesen ajánlani. Sillein, 1880. márt. 5. tisztelettel: Br. Hammerschmidt, m. kir. honvéd-főorvos s megyei főorvos. Dr. Schmidt Gr. főezredorvos s fülolaja csak akkor valódi, ha minden üvegen s a piros papirburkolaton a védjegye látható. Máskülönben hamisítvány. Tehát óvatosságot ajánlunk a bevásárlásnál. Ára üvegenként használati utasítással 2 frt. Főraktár: Budapesten Török József gyógyszerésznél.