Fehérvári Hiradó, 1882. január-június (3. évfolyam, 1-27. szám)

1882-03-26 / 13. szám

íziplar helyzete lapnáybni. Ha már egészen őszintén akarunk beszélni, akkor leplezetlenül kimondhatjuk, hogy a rendes eljárás alá tartozó perök száma igen csekély, azokból egyáltalában nem igen élhetne meg az ügyvédi kar egyharmada sem. Miben rejlik tehát azon körülmény, hogy a rendes eljárású pörök száma oly kevés? Talán az 500 frtot meghaladó keresetek száma oly csekély ? Korántsem, ha járásbíróság iktató könyveit átnézzük ezer és ezer pörökre találunk, melyeknek substratuma az 500 frtot meghaladja és mégis a járásbíróságok előtt indíttatnak meg. Ennek oka abban keresendő, hogy mainapság minden zugirász, minden szatócs, kereskedő, falusi jegyző és szerződő fél, minden ügyletre nézve abíróság illetőségét már a szerződés vagy megállapodás szerkesztése idejében kiköti, és így a kir. tyszékek mint rendes eljárású bíróságok működését, igen alanti mérvűre leszállítják. Áttérünk az ügyvédeknek, a jelenben igen divatossá vált sommás eljárás szerinti ügyködésére, hogy kimutathassuk mennyi jövedelemre számíthat egy ügyvéd ezen eljárás alá tartozó ügyek vezetéséből. Előre kell bocsátanunk, hogy e sommás eljárású ügyekben a fél jogosítva van személyesen védekezni, vagy pedig bárki által magát védelmeztetni illetőleg képviseltethetni. Nehogy minket valaki kapzsisággal vádoljon, elmondjuk nézeteinket erre vonatkozólag. Teljesen igazságosnak tarjuk úgy az 1868 . 54. t.cz., valamint az 1881. évi 59. t. cz. azon intenczióját, hogy sommás ügyekben a peres felek személyesen eljárhassanak. Ez nemcsak igazságos, hanem legtöbb esetbe méltányos. Hiszen egyszerű ügyekben, hol semmi jogbonyodalmak nem fordulhatnak elő, megjelenhet X. és Y. mint fél, a bíró azokkal úgyis rendbe hozhatja a dolgot. De ha egyik vagy másik fél, komoditásból nem akar megjelenni, vagy magát ügyének keresztülvitelére nézve gyönge vagy járatlannak érzi, hogy ilyenkor a törvény jogot ad az ily félnek bárki által magát képviseltethetni; ezt roppant mérvű méltánytalanságnak tartjuk az ügyvédi karra nézve. Segített-e a törvényhozás a szegény ügyefogyott peres feleken, ha korlátlan martalékává és zsákmányává odadobja az ily zugirászoknak avval, hogy az ilyeket följogosítja a képviseletre ? Nem! — Százszor nem ! — Ezáltal csak a rend rendetlenséggé változtatik; az ügyfelek állapota és jogai veszélyeztetnék és az igazságszolgáltatás tekintélye veszit. Arról nem is beszélünk, hogy az ily szellemszegény zugirász vagy zugprókátorok mennyi rengeteg kárt tehetnek a szegény gyakorlatlan peres feleknek, azt sem tudjuk bebizonyítani, hogy menynyi pénzt zsarolnak ki ezek a stempli czímén a szegény felektől, csak azt az egyet említjük, hogy vájjon nem-e szégyenkedve kell a bíróság előtt egy diplomatikus ügyvédnek álnia, ha vele tárgyal egy ily zugirász vagy a protokollumot szintén úgy, mint tekinteteddel, amivel elszédíted minden legény fejét, akire ráveted, én is megbódultam, én is részeg lettem tőle, azt hittem kiszakad a szívem a nagy boldogságtól, amit akkor éreztem, nem tudtam tovább parancsolni annak az érzésnek, amely annyira erőt vett rajtam, ki kellett önteni szivemnek a legédesebb titkát, átkaroltalak s megmondtam azt a mit addig csak gondolni mertem, hogy szeretlek, hogy kész vagyok veled az élet minden örömét és baját megosztani; ha ugyan te is úgy érzesz irányomban, mint én te irántad. Akkor felelted aztán azt, amit azóta nem tudok elfelejteni, ami folyton előttem volt, amiért fáradtam, küzdöttem; akkor mondtad, hogy te vonzódol hozzám , szeretsz, de ha azt akarom, hogy az enyém légy, igyekezzem átesni a katonasoron, legyek a magam gazdája és neked nem lesz semmi ellenvetésed. — Nem így volt-e Ágnes? — Én azóta mindig hittem neked, bíztam benned, bíztam az állandóságodban, nem háborgattalak soha azzal, hogy itt volna már az idő, eltűrtem, hogy minden legénynyel épen olyan nyájas vagy mint velem, pedig már a katonasoron is átestem szerencsésen, a magam gazdája lehetek a mikor akarok, mert édesapám kész kiadni az engem illető just, amiről tudhatod, hogy hál’ isten meglehetősen van; de vártam rád, hogy mikor elégted meg ezt az állapotot, hiszen te jól tudhatod, hogy miképen áll a sorom. — A mai estén történt valami, ami tovább nem enged várni, ami megingatta az irántadi bizalmamat; akaratom ellen láttam, hogy a csikós bojtár mikor tőled elvállt megcsókolt, nem hallottam mit beszéltél vele, de gyanítom. Az isten szerelmére kérlek Ágnes ne vedd el az eszemet, mond, el akarsz-e veszteni egészen engemet? (Vége következik.) az ügyvéd, vagyis mint „megbízott” írja alá!! Nekünk és az egész ügyvédi karnak tehát csak az ellen van kifogásunk, hogy a képviselet szabadossá tétetik; minket az érint fájdalmasan, hogy hivatásunkat a törvényhozás, nem tudni mi okból, de határozottan deprimálja. Ám jó, jelenjék meg minden ügyes bajos fél személyesen a községi, bagatell vagy sommás bíróságnál; engedtessék meg, hogy a családfő a családtagjait képviselje, de azt a rend, az igazság és méltányosság, sőt leginkább a peres félék érdeke hozza magával, hogy amint valamely peres fél nem személyesen jelenik meg vagy akadályozva van, akkor minden peres képviseletre nézve minden községi, bagatell vagy sommás ügyekben az ügyvédi képviselet kényszere hozassék be. Egy ügyvéd.. SZÍNHÁZ, zene, művészet. Színház. Szombaton, márcz. 18-án Medgyaszay Evelin jutalomjátékául színre hozatott Benedix szellemes vígjátéka: „Nászutazás.“ A szép számú közönség a jutalmazandót megjelenésekor tapssal s díszes csokorral tüntette ki. A felvonások után pedig kitűnő játékáért sűrü kihívásokban részesítő. Szép sikerrel játszott Vedress. Ezt követte „Szép Galathea“ kis operette, melyben Reiner Antonia mint vendég lépett fel. A kis vígjátékot dr. Faludi Miksa sikerrel fordítá át magyarra. — Vasárnap, márcz. 19-én színre került: „A falu bolondja,“ népszínmű Szathmáry Károlytól. Kevés közönség.—Hétfőn, márcz. 20-án Hegyi Gyula jutalmául színre került Vahot Imre elavult népszínműve: „Huszárcsiny.“ (A szinlap szerint katonai (?) vígjáték). Közönség kevés számmal.— Kedden, márczius 21-én szinre hozatott: „Pry Pál“ közönségünk által ismert mulattató vígjáték. Az előadás kitünően folyt le; hiba volt azonban, hogy Dobocsányi „Pry Pált“ rosszul fogta fel és bohócz alakot állított elénk. Közönség szép szám- mal.— Csütörtökön, márcz. 23-kán adatott: „Boissy boszorkány“ operette, Reiner Antonia k. a. fölléptével. Közönség kevés. — Uj zenemű. „Früh und Spät,“polka ifj. Fahrbach Fülöptől. Ára 75 kr. Megjelent s kapj ható Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében Budapesten. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedésében Budapesten megjelentek: „Öt eredeti magyar dal.“ Szerzé Schwarcz Gyula; ára 80 kr. Báró Splényi Ödönnének ajánlva. — „Művész csárdás.“ szerzé Györgyi Kálmán; ára 60 kr. Jankó Jánosnénak ajánlva. — Kőmives Imre, közönségünk által ismert kitűnő komikus színésze hó 15-én ülte meg Hód- Mező-Vásárhelyen huszonöt éves színészi jubileumát. Szinre került ez alkalommal „Vén bakancsos és fia a huszár.“ Az ünnepeltet megjelenésekor szűnni nem akaró tapssal fogadta a nagyközönség és pályatársai egy díszes fehér selyem szalagú babérkoszorút nyújtottak neki át: „Kőmives Imre negyedszázados jubileumára pályatársai“ felirattal.____________________________ IRODALOM, TUDOMÁNY. * 2 „Hatszáz magyar nemzeti dal“ czime azon díszes kötetnek, melyet legközelebb Mehner Vilmos budapesti (IV. ker. papnövelde-utcza 8. sz) hírlap- és könyvkiadótól kaptunk. A czím ellen van csak kifogásunk, mert fáradságot vettünk magunk- nak s megolvasván a költeményeket, azok száma 647-et tesz ki. úgy látszik tehát, hogy a „600“ csak szerény kerekszám akar lenni. Ami a művet illeti, az úgy kiállításra, mint bértartalomra páratlan a magyar könyvpiaczon. Van összetákolt, elavult antológia vers-, dalgyűjtemény elég, de ilyen nagyszabású, tapintattal, helyes érzékkel összeválogatott egy sincs. A lyrai, szavaló, hazafias, tréfás, leíró költészet gyöngyein kívül magába foglalja a könyv a régi jó s a legújabb népdalokat, melyek a budapesti népszínház deszkáiról gyújtanak, vagy a nép ajkán termettek. Ezenkívül a repertorron levő valamennyi operette azon dalait is felöleli a mű, melyek népszerűvé váltak; végre vannak benne opera-szövegek s a különféle nemzetek induló. Ezzel még nem mentettük ki a vaskos könyv tartalmát. Azonban ez is eléggé ajánlja. De leginkább ajánlja az, hogy — mert a vállalkozó szellemű kiadó tömeges keletre számít — ára a szép barna vászonba kötött példánynak egy forint; díszpéldányé, aranyos arabeszkekkel 1 frt. 50 kr. egész aranyvágással 2 frt. A ki nem szerezheti meg az egyes köztek műveit külön-külön, továbbá a ki szereti a jóizű dalokat, arra nézve a „Hatszáz magyar nemzeti dal“ kincset ér. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Megrendelhető minden könyvkereskedő-, könyvkötő- és könyvügynöknél. Világhírű utazások könyvtára. E ez alatt megjelenő jeles és közhasznú vállalat keretén belül egy újabb munkát bocsátanak közre a kiadók, mely nemcsak, hogy méltán sorakozhatik előde, a „ Gróf Széchenyi Béla keleti utazása” mellé, de azt érdekességre és megkapó, közvetlen leírási modorra nézve még felül is múlja. Stanley H. M. a világhírű utazó. „Utazásom Közép-Afrikában 11 czímű műve és ez utazás rendkívüli sikerei az egész világon óriási feltűnést keltettek. A magyar kiadása e műnek, mely majdnem valamennyi czivilizált nemzet nyelvére le van fordítva — még gazdagabban lesz illusztrálva, mint a másnyelvű kiadások és a mi magyar könyvnél nem mindennapi dolog —felével olcsóbb áru lesz, mint az angol vagy német kiadás. A remek kivitelű képek (körülbelül 200 eredeti fametszet) bősége és a pompás nyomdai kiállítás valódi remekműve teendik e könyvet. A teljes mű 30—32 füzetben fog megjelenni és füzetekben minden rendes könyvkereskedés utján valamint közvetlen a kiadóhivatalnál is megrendelhető. Egy-egy füzet ára 30 kr. Havonként 2—3 füzet jelenik meg. Előfizetési ára postai bérmentes szétküldéssel egész évre (26 füzetre) 8 frt., fél évre (13 füzetre) 4 frt. Mutatványt és részletes élőrajzot kívántra ingyen bárkinek küld a kiadóhivatal (Révai Testvérek könyvkiadóhivatala, Budapest.) Megkaptuk az „Ország-Világ“ 13. füzetét, melynek tartalmáról ezúttal is a legnagyobb elismeréssel szólhatunk, s el nem mulaszthatjuk, hogy t. olvasóink figyelmébe a legmelegebben ne ajánljuk e legkitűnőbb képeslapot. Előfizethetni Wilkens s Waidl kiadóhivatalában, előfizetési ár: egész évre 10 frt., félévre 5 frt., negyedévre 2 frt. 50 kr. Az előfizetési felhívásban foglalt a „Jutalom Rejtvények“-re vonatkozó felhívást, olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk. Előfizetési felhívás a „Pesti Hírlap“ április—júniusi negyedére. A mozgalmas politikai események közepette a „Pesti Hírlap“ czélul tűzte ki magának, hogy olvasóit mentől gyorsabban és kimerítőbben értesítse. A harertéren külön tudósítója van lapunknak, kinek sürgönyei megelőzik a hivatalos táviratokat. Bécsi levelezőink összeköttetéseiknél fogva azon helyzetben vannak, hogy a fontosabb politikai hírekről azonnal és megbízhatóan értesüljenek. Bécsben, Párisban és New Yorkban levelezőink vannak, kiknek érdekes tárczaközleményeivel gyakorta találkoznak olvasóink. Politikai irányunkat ismeri és méltatja közönség, mely egyre nagyobb számmal csoportosul lapunk körül. Vezérczikkeinket a lekitűnőbb magyar publicisták írják. Eötvös Károly és Tors Kálmán orsz. képviselők, lapunk politikai részének állandó munkatársai, épgy Beksics Gusztáv is ki, nagy részét írja társadalmi reformkérdésekkel foglalkozó vezérczikkeiknek. Tárczarovatunkban, valamint a „Pesti Hírlap” mellékleteinek nagy részét igénybe vevő közlemények tekintetében főleg változatosságra és sokoldalúságra törekedünk. A „Pesti Hírlap“ e mellett még érdekfeszítő regényt és apró elbeszéléseket is közöl és az egyetlen magyar napilap, mely hetenkint háromszor díszes kivitelű illustrációkkal és zongorára szerzett zenedarabokkal kedveskedik olvasóinak. Közigazgatási rovatunkban kiterjesztjük figyelmünket a gazdasági élet minden ágára. A „Pesti Hírlap “ hétköznapokon rendszerint egy és háromnegyed ivén, vasár- és ünnepnapokon pedig két, esetleg harmadfél ivén jelenik meg. E gazdag és változatos tartalma daczára a „Pesti Hírlap„ a legolcsóbb magyar lap. Előfizetési ára egész évre 14 frt., félévre 7 frt., negyedévre 3 frt. 50 kr., egy hóra 1frt. 20 kr. Mutatványszámokkal megkeresésre szívesen szolgál ingyen a kiadóhivatal. Az előfizetési pénzek a „Pesti Hírlap“ kiadóhivatalához, Budapest nádor-utcza 7. szám küldendők. A „Képes Családi Lapok“ 25. száma tartalma: „A lithei harangozó.“ Rajz; irta Vári Z. „A rózsa.“ Sonett; irta Barna Ferencz. „Teljesült jóslat. “ Novellette ; irta Türr A. Viktor. „ Világosság és élet. Természettudományi karczolat; irta Tunsch Pál. „Lessing és sakkjáték.“ Irodalomtörténeti visszaemlékezés; közli Károlyi Alajos. „Életet életért.“ Keleti kép. Irta R. M. fordította Belladonna. (Vége.) „Egy óra egy novellairónő életéből“ Természet után; irta Sett Hersa. „A szénhordó Rajz; irta Szűcs Endre. „Márczius 15-én. Költemény; irta Zalai R. Soma. — Képmagyarázat. — Mindenféle. A „Magyar Regény-Csarnok“ Aigner Lajos buzgó tevékenységű kiadónk eme hetenkint megjelenő jeles folyóirata 11 -ik füzetét vettük a szokott elegáns kiállításban. Mint ismételve volt alkalmunk hangsúlyozni, e folyóirat úgy változatos gazdag tartalmánál, mint páratlan olcsóságánál fogva valóban megérdemli a magyar közönség legmelegebb támogatását. — A mű megrendelhető Aigner Lajos budapesti könyvárusnál, valamint Wilckens s Waidl urak kiadóhivatalában. (Budapest koronaherczegutcza 3. szám.) Előfizetési ára egész évre 6 frt. s füzetenkint 12 krajczár. JEirek. — Lapunk második negyedévi folyama végefelé járván, figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy az előfizetést minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében akadály merüljön fel. szL Híradóhítvatag. — Azon t. vidéki s hélybélyi olvasóinkat, kik előfizetési hátralékban vannak, tisztelettel kérjük, hogy azokat minél előbb beküldeni szíveskedjenek. jl KKLÖtöltvcLtcCL. — Azon tisztelt vidéki előfizetőink, kiknek előfizetési idejük e számmal lejárt lapunk mai számával egy postautalványt kapnak, melyet kellőkép kitöltve kérünk minél előbb kiadóhivatalunkhoz beküldeni. — E Szabó Lajost lapunk rendes munkatársát az iraki művészek társasága egy közelebbi gyűlés alkalmával rendes tagjául választotta meg. Egyúttal örömmel írhatjuk, hogy jeles munkatársunknak költeményei rövid idő alatt elhagyják az „Atheneum“ sajtóját. — „Plenczner Jakab emlékezete.“ Ily czím alatt igen jeles emlékbeszédet tartott márczius 18-án a városi tanítók értekezletén Gőbel János György a tanügyre nézve korán elhunyt derék kartárs fölött. Szeretnénk egész terjedelmében közölni, ha lapunk szűk tere engedné, de így kénytelenek vagyunk csak egyes vonásokat kiemelni. Néptanítói képesítésén kívül egyetemi tanulmányokkal is birt; mint férj, mint ember, mint gyámapa is mocsoktalan múlttal birt, mint tanító oly mintaalak volt, a kitől társai igen sokat tanulhattak, költekezései csupán könyvtára gyarapítására irányultak mert folyvást tanult és olvasott, hogy magát magasztos hivatására lehetőleg kiképezze; saját könyvtára mellett gazdag iskolai könyvtárt rende-zett be; üres perczeiben a költészettel foglalkozni ; volt legkedvesebb szórakozása; a hazaszeretet hevétől volt áthatva; sőt tanítványai szivébe is azt igyekezet csepegtetni; mint ember kristálytiszta jellemű volt, hízelgés vagy kétszínűség nem fért lelkéhez; átérzett vallásosság volt egyik jellemvonása; az emlékbeszéd azzal végződik, hogy akik az ő példáját követik, azoktól az elismerés s dicsőség nem fog elmaradni. Béke lengjen poram! — Botrányos esetről folyik a beszéd városszerte. Hogy közönségünk a dologba tisztába jöjjön, annak lefolyását elmondjuk a következőkben: A „Szabadság“ czimű helybeli lap szerdai száma azon újdonságot hozta, hogy F. 11. urat a helybeli színtársulat egyik első rendű tagja a színpadon szemtelen gazembernek nevezte. Erre F. M. ur a „Székesfehérvár és Vidéké “-ben egy „Nyilatkozatot“ tett közzé, melyben a színtársulat első rendű tagjai, a többi között Szathmáry Károly, Bihary Béla stb. urak kijelentik, hogy F. M. úrral szemben ama kifejezéseket sohasem használták s F. M. úr e nyilatkozat alapján a „Szabadság“ hírét aljas hazugságnak nyilvánította. A „Szabadság“ szerkesztője erre másnap csütörtökön kérte F. M. urat, hogy elkerülendő egy nagy botrányt a színészek nyilatkozatát közlés végett neki adja át, ez nem sikerülvén, két küldöttet (Lethenyey Károly és Bogyay Béla urak által) kérte a megjelent „Nyilatkozat“ említett kifejezéseinek visszavonását vagy elégtételt, ezen törekvése nem sikerülvén, említett segédei által sértő levelet irt F. M. urnak, ki e levelet elolvasta, de mint mondják „tudomásul nem vette.“ Erre Gáspár Imre ur F. M. urat két tanú jelenlétében a Hübner kávéházban sajátkezüleg megfenyítette. A bonyodalmas ügy kimeneteléről még bizonyosat nem tudunk. Ezen ügyre vonatkozólag lapunk mai számának egyik rovatában mi is közlünk egy „Nyilatkozatot.“ — A „Vaálvidéki gazdasági kör“ hasznos működésének, egyik kiváló fontosságú mozzanata volt az e hó 17-én Gyúrón és 18-án B.-Bicskén tartott szőlészeti és borászati szakoktatás s gyakorlati útmutatás. A tekintélyes számú, érdeklődő közönség — képviselve a gyenge nemet is — osztatlan tetszéssel s élénk figyelemmel kisérte Korizsánszky János szaktanár előadását, melynek végeztével délután Balogh György ref. lelkész úr középhegyi szőlőjében a gyakorlati okszerű metszési mód, zöldoltás, zöldbujtás s a helyes gyomlálás lett bemutatva; honnan Berger József ur pinczéjében rövid idei borkóstolás után, a Galagonyás szőlőhegyen várakozó nagyszámú szőlősgazdák előtt ismételte az illető vándortanár úr a fennebbieket; hol és általában mindenütt a legőszintébb elismeréssel találkozó érthető, világos és kellemes előadások végeztével, az érdeklődő nagyközönség azon óhajának adott kifejezést, hogy vajha még ez év folytán lehetne alkalma ismételten— ily okszerű, tanulságos és valóban hasznos oktatásban részesülhetnie. — Tekintélyes egyének, szőlőbirtokosok és gazdák általában a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak ez előadásról; — hogy pedig ez a józan és értelmes szőlősgazdákra mily hatással volt, kitűnik abból, hogy a legnagyobb rész már most az utasítás értelmében, minden táblán 5—6-ik sorban a cser- és csaposmetszési módot megkísérli. — A gazdasági kör hálás köszönetét tolmácsolandó a földműv. miniszternek, Szobonya Bertalan jegyzőt az ez iránybani eljárásra utasította. — Károlyi Lajos helybeli derék színigazgatónk egy uj népszínművet fog legközelebb előadni, czime: „Gyémántgyűrű,“ melynek szerzője általunk is ismert fiatal sportsmann — Szekrényesi Kálmán. A darabnak azon egy baja van, hogy a népszinházi pályázatról lekésett s igy kizáratott. Mikszáth Kálmán átolvasta s igen dicsérőleg nyilatkozott róla; legközelebb pedig Ábrányi Kornél a „Petőfi-társaságban“ fog belőle felolvasást tartani Ajánljuk a t. ez. közönség becses figyelmébe. — Búcsúszó. Hosszú öt év óta vagyok szerencsés hazánk e legszebb, leggazdagabb s mezőgazdasági tekintetben egyik legelőre haladottabb megyéi egyikében lakhatni. Viszonyaimnál fogva, a mennyiben a mezőgazdaság állam fenntartó ügyének hűséges szolgája és a „Valvidéki gazdasági körnek“ egyik, talán több jó akarattal, mint tehetséggel működő szerény korharczosává lehetni szerencsés valók, — azon előttem mindenkor nagyrabecsült és szerencsés körülmény közé jutottam, hogy terjedelmes ismerettséggel dicsekedhetem. Minthogy azonban viszonyaim úgy alakultak, hogy pályám s szerény tehetségem az eddigivel hasonlóan ugyan, de más irányban szándékozom érvényesíteni, e kedves megyéből távoznom kell s ez után óhajtok forró köszönetet mondani jó akaróimnak, barátim és ismerősimnek s általában a „Vaálvidéki gazdakör,“ előttem igen tisztelt minden egyes tagjának s mindazoknak, kik rokonszenvükkel megtiszteltek, hogy további szives emlékükben megtartani méltóztassanak.— Ácsán, 1882. márczius hó. Szobonya Bertalan. — Károlyi Lajos a „Szinészeti Közlönyben“ azon nyilatkozatot tette közé, hogy ő a székesfehérvári színház elnyeréséért az idén nem folyamodott és pedig azért, mert több évi óriási anyagi áldozatai után belátta, hogy kockásztatott kísérletei egyre kudarcot vallanak az ottani lakosság közönyén. Ez okból vonult vissza a pályázattól daczára annak, hogy határozott kilátása volt a színházat megkapni. — Új felfedezés. Mindig azt hittük, hogy Szélinger Ödön keresztény~és ime nevének Szemerére való változtatása alkalmával tudtuk meg, hiogy zsidó? — Időjárás. 22-dikén estefelé eső kezdett permetezni, azt hittük, hogy megázik földünk a mire oly nagy szüksége volna, de csalódtunk, mert csak a jég hüsült meg. — A pinezérnők száma a következőkkel szaporodott: Kampis Teréz, Reinisch Etel, Jády Emilia. — Jakab Lajos, aki színházunkat a jövő színidényre megnyerte, a nyarat Becskereken és Temesváron tölti. Jól teszi, magyarosítsa az idegen elemet.