Fehérvári Hiradó, 1883. szeptember-december (4. évfolyam, 35-52. szám)
1883-09-16 / 37. szám
tokhoz (Technische Gewerbe) keresett kölcsönöknek nyújtása, gazdászattal foglalkozó magánegyének részére való hitelnyújtás, legyenek azok földbirtokosok vagy bérlők. A bank követeléseinek behajtása az állami adók mintájára történnék s ilyképen elsőbbséggel birna, minden egyéb magánkövetelés felett. Követelésének biztosítékául az illető — birtokos vagy haszonbérlő — birtokával haszonélvezeti joga szolgálna úgy, hogy ha az évi törlesztési részleteit nem fizetné, a banknak minden további pereskedés nélkül joga nyílik a birtoknak kezelésére, bérbevétele vagy bérbeadására mindaddig, mig követelései kiegyenlítve nem lennének. A bank, melynek élén országos kapacitások állanának s mely elegendő tőkével rendelkeznék olyan lenne, mint egy jó gazda és egy jó barát, a ki elhanyagolt gazdaságunkat szedné rendbe, nemcsak bölcs tanácsával és üdvös beleavatkozásával, de pénzbeli kölcsön benyújtásával is. A külföldön, hol oly temérdek tőke hever elhelyezés nélkül, lesve a kínálkozó alkalmat, hol biztos elhelyezésre talál — elegendő hajlandóság van ily bank létesítésére, csak az alkalmat és alapot kell megteremteni, biztosítani, melyen e tőkék kellő alkalmazást nyerhessenek és kellő forgalomba kerülvén, biztos kamatjövedelmet eredményezhessenek. Bázisa ezen tőke elhelyezésnek, ezen kincstári és közalapítványi birtokok bérbevétele lenne, a tányabérrendszernek feltétlen megteremtése kötelezettségével. (A tanyai bérlők birtokába adott földek felszerelése s beruházását illetőleg egy más alkalommal.) Ezek volnának azon dolgok — csak futólag említve — melyek ezen valljuk be úgy politikai, mint nemzetgazdászati életünkben korszakalkotó intézmény életbehívását, annak sikerülését s nagyjelentőségét megtestesíteni hivatva volnának. Mert ha valaki meg van győződve arról, hogy Magyarország anyagi gyarapodását, csakis a mezei gazdaság emelésével, csakis a parasztság, a szoros értelemben vett földművelő osztály vagyoni és értelmi gyarapításával lehet elérnünk, úgy alig hiszem, hogy szoros logikai összefüggésben levőnek el nem ismerné mindazon intézményeket, melyeket mint postulatumokat fennebb előttünk állítva láthattunk; de akkor egyúttal azt is be kell látnia, hogy szigorú tervszerűséggel s öntudatos kitartással még sokáig kell dolgoznunk, hogy minden elénk gördülendő akadály legyőzésével biztosan czélt érhessünk. Szobonya Bertalan: M JESzSIDTÉSffiT” A ..Képes Családi Lapok" 60. száma tartalum „Apáczának szánták;“ elbeszélés (folyt. köv.), irta Szépfaludi D. Ferencz. — „Végszó;“ költemény, irta Hajós Izidor. — „Az elkésett levél;“ reszély (vége köv.), irta Varsányi Gyula. — „Letűnt csillag;“ rajz, irta Szelim. — „A koponya eltorzításról.“ — „Korai hervadás;“ elbeszélés (vége.) irta Halász Ferencz. — „Heti tárcza.“ (Az operaház énekesei.. kg. — „Beteg család;“ vig beszély, (vége) közli Philantrop) . — A „Trinkgeld;“ igen okos czikk, melyet mindenki olvasson el Mutatvány a Mehner Vilmos kiadásában 1884. évre megjelenő „Képes Családi Naptárból.“ — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest, IV. ker. papnövelde utcza 8. sz Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt negyedévre 1 frt. 60 kr. A „Petstfi-társaság" által kiadott „Koszorú“ 36-ife száma e következő tartalommal jelent meg: 1. „A lelkész leánya,“ irta Balázs Sándor. 2. „Baló Feri,“ irta Vékony A. 3. „Egy éj“ (orosz beszély), irta Osvevolod Garsin. 4. „Giussepe Giusti,“ irta dr. Radó Antal. Irodalom. Művészet. Vegyes. Ára egész évre 8 frt. A „Magyarország és Nagyvilág" tartalma e következő. Czimkép: Rudolf főherczeg és Stefanie főherczegnő. „Egy névtelen hős története.“ „Cziczuska,“ vers. Kolloidesapja (jövendőbeli) karonfogva bevezette lányához : — Édes leányom, itt hozom jövő boldogságod... — Boldogság ? — hahaha! — kaczagott gúnyosan. — Csak ne hirtelenkedjél, ne fojtsd torkomra a szót. Jövő boldogságod ... lám most már elfelejtettem mit akartam mondani. — Bár felejtette volna el ezt is — mosolygott gúnynyal a leány. — Nem kell sokat okoskodni, — magyarázta anyja — hanem induljunk a templomba, majd összeköti őket a szentség. — Anyám! —édes jó anyám ... ha nem akarja megmásítani szándékát, ám legyen úgy, de meglássa mi boldogok sohasem leszünk. — No, csakhogy ennyire megjött az eszed — kiáltott fel győzelemittason Kunházyné, — férjének pedig fülébe súgta: ugye, amit a férfiak nem tudnak tenni, arra az asszonyok mégis csak képesek, mindjárt tudtam, hogy úgy lesz, mint én akarom. A vőlegény — Béla — olyan volt, mintha most fogták volna ki a Tiszából, annyira megzavarodott a történtekre. — Jöjj Erzsikém s fogadd meg jövendőbeli támaszodnak, hogy szereted s megbántad előbbi hirtelenkedésedet. — Szeretni. .. szeretni, — ők csak azt ne kívánják; szeretettről én el nem veszem. — Talán bizony csak azt gondolod, hogy az a Ferkó szebb. — értesz hozzá, mondhatom. — Nem szebb nem is oly gazdag... de mégis csak őt szeretem. Jön egy sánta suhancz s nagy bátorsággal bekiált: — Azt izén a főtisztelendő ur, hogy jöjjenek már, mert ő nem vár estig. 1 püspök és a keresztény foglyok gyermekei. Púpos Péterné és számos jeles kép. HÍREK. — Királyi adományok. Ő felsége a csábi r. kath. hitközségnek, a leleszi helv. hitv. ev. leányegyházközségnek, az otrokocsi helv. hitver hitközségnek, a kis-zalocskai gör. kath. egyházközségnek, végre a czerninai gör. szert kath. egyházközségnek egyenként 100 frtnyi segélyt adományozott magánpénztárából. — József főherczeg, a honvédség főparancsnoka, folyó hó 28-án érkezik N.-Becskerekre, hogy ott szemlét tartson az ott központosított honvédek felett A főherczeg egy napi ott tartózkodás után, tovább folytatja szemleútját. — Stefánia állapota. Laxenburgból jelent szik, hogy úgy Stefánia trónörökösné mint Erzsébet főherczegnő állapota annyira javult, hogy Braun tanár már visszatérhetett Bécsbe. A belga királyné e hó 16-kán utazott haza Brüsselbe. A trónörökös pár valószínűleg október 24-ig marad Laxenburgban. — József főherczeg Simornál, József főherczeg családjával, mint Esztergomból írják, a jövő hó elején látogatja meg Esztergomot és ez alkalommal hosszabb ideig fog időzni s a herczegprimás vendége lesz. Erzsébet főherczegnő keresztelési ünnepélyen a népszerű főherczeg személyesen ígérte meg a bíboros főpapnak, hogy feleségét és gyermekeit is elhozza magával. A bíbornok herczegprimás rendkívül örül a látogatásnak már előre is, mert a múltkori itt időzése alkalmával nem fogadhatta úgy mint szerette volna, mivel az uj palota még nem volt felépítve. Az uj palotában nagy előkészületek léteznek Magyarország népszerű főherczege és családja fogadtatására. — Az állandó választmány 1. tagjainak. Az október bő 1-ső napján tartandó bizottsági rendes közgyűlés tárgyainak előkészítése végett folyó hó 15-én d. e. 10 órakor választmányi ülés fogván tartatni, van szerencsém erre az állandó választmány tagjait tiszteletteljesen meghívni. Székesfejérvárott, 1883. évi szeptember 7-én. Boné alispán, az állandó választmány elnöke. — Névünnep. Mint minden évben, úgy az idén is szeptember 9-én számos vendéget vonzott össze a tisztelet és kegyelet a csoóri kastélyban, hogy kiki szívből fakadt jó kivánatának szeretve tisztelt főispánnénk előtt szóval is kifejezést adjon A szívélyes fogadtatás mindenkit egyszerre oly otthonossá tett, hogy a család tagjául érezte magát. Gazdag ebéd fölött, melyet a fesztelen társalgás is fűszerezett, Boné Géza alispán üdvözölte meleg szavakban a nap hősnőjét. Ebéd után bodor füstök közt a férfiak politizáltak is, hogy is ne mikor itt a horvát- és zsidó-kérdés. Öt óra felé oszlott a vendégsereg, még egyszer áldást kívánva a nemes családra. — A központi választmány t. tagjainak. Az országgyűlési képviselő választók 1884. évi ideiglenes névjegyzéke ellen beérkezett felszólamlásoknak az 1874. évi XXXIII. tezikk 48. §-a értelmében elintézése végett folyó hó 15-én d. u. 3 órakor tartandó ülésre a központi választmány tagjai tiszteletteljesen meghívom. Székesfehérvárott, 1883. évi szeptember hó 7-én Boné alispán, a központi választmány elnöke. A fehér megyei közigazgatási bizottság minapi ülésén előterjesztést tett Boné alispán a rendszabályokról, melyeket a megyei hatóság alkalmazásba vett, hogy a zavargások átcsapását megakadályozza. A jelenlevők élénk helyeslése közt mondott gr. Cziráky János köszönetét az alii— Vagy menjünk, vagy ne —■ szólt Kunházy — eddig csak meggondolhattátok a dolgot. — Ha úgy akarják, hát Isten velünk — sóhajtott Erzsike. Mentek is nagy léptekkel, nehogy a menyasszonynak útközi eszébe jusson a dolgot megmásítani. Amint elhagyták a házat, harangozni kezdtek, temetés jött feléjök. Erzsike igen elhalaványult, nagyon nyugtalanul várta, hogy a menet közelebb jöjjön. Már messziről kezdték betűzni a koporsó feliratát, de a bányán voltak annyifélét olvastak. A koporsó fel volt koszorúzva; oldalán ez állott: „Szegi Ferencz, élt 22 esztendőt.“ Amint Erzsike meglátta a nevet, elsikoltotta magát: Jaj Istenem s összerogyott. Azonnal körülfogták s felemelték. — Kíváncsian s csodálkozva nézett maga körül, mintha most látna életében először embereket. — ő volt az — ő... milyen szép volt az éjjeli zene ... hahaha ! majd ha én menyasszony leszek... ő volt, nem Béla, ő mondta Isten veled! utánad vágyódtam! — menjenek el tőlem, mit kerestek itt ?... Megőrült szegény! * X* városban még most is járkál az utczákon egy életerős nő, a városbeliek csak Erzsikének hívják. Bárki is kezdjen vele beszélni, ő azonnal az „éjjeli zenéről mesél.“ Szegény anyja a kereszt árnyában nyugodja fáradalmait; édesatyja siráló. Ha múltjáról kérdezősködnek, azonnal eszembe jut egyik kitűnő írónk, Eötvös dr. egy mondása: „Vannak bizonyos érzelmeink s gondolataink, melyeknek kifejezésére kényeinknél nincs egyebünk.“ Minden szív csak maga tudja mit érez, párnak előrelátásáért s erélyéért, élesen elitélte az üzelmeket s általános helyeslés közt jelenté ki, hogy azon esetre, ha a megyei hivatalnoki személyzet nem lenne elegendő, a bizottság tagjai is rendelkezésre bocsátják magukat. — Városunk tanítókarából az „Eötvösalapot“ kezelő országos bizottságba Gőbel János György és Bardon József választattak be a II. orsz tanító-testületi képv. közgyűlés alkalmával. Helyén találjuk e helyen itt megemlíteni azt, hogy az említett alapra ez évben tagsági díjakban és adományban már 3,420 frt. 36 kr. folyt be. — A haza reményei. Hogy a bocskoros babkár nép dulakodik s a zalamegyei tudatlan nép zajong azt megtudnánk bocsátani, mert hát nem tudja mit cselekszik, de hogy az egyetemi fiatalság (kérem polgárság) mely szereti magát haza reményének nevezni, horvátoskodik és zalaegerszegeskedik, az csakugyan elszomorító. Ha ez így megy a „haza reményei“ helyett azt mondjuk: „a haza kétségbeejtői.“ — Felemelt fővel járhatunk. Az ország majd minden részén történtek zavargások, Fejérmegye és Fehérvár eddig fenntartották a nemzet becsületét, hiszszük, hogy jövőre is igy lesz, mert népét miveltebbnek ismerjük, mint hogy embertelenség és törvénytelenségre engedné magát ragadtatni. — Halálozás. Schiffer Imréné, szül. Paulinyi Ida, saját úgy fia Imre és az összes rokonság nevében is fájdalomteli szívvel jelenti szeretett férjének, a legjobb atyának és rokonnak Schiffer Imre uradalmi gazdatisztnek f. hó 5-én esti 7 órakor, élte 46-ik évében, hosszas betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos kimultát. A szeretett hült tetemei ugyan e hó 7-én d. u. 3 órakor 3 kis-bóki sirkertben örök nyugalomra helyeztettek. Az engesztelő sz. mise-áldozat e hó 10-én fog a n.-hantosi plébánia szentegyházban a Mindenhatónak bemutattatott. Béke hamvaira! Kis-Loók szept. hó 6-án. — Közgyűlési meghívó. A „Székesfehérvári színház részvény társulat“ 1883-ik évi szept. 16-kán d. e. 10 órakor, a „Fejérmegyei takarékpénztár“ helyiségeiben rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. ez. részvényes urak ezennel tisztelettel meghivatnak. A tárgyalás alá kerülő ügyek sorrendje: 1. Az évi üzleti jelentés. 2. A zárszámadás beterjesztése, illetve a mérleg megállapítása és evvel kapcsolatban a felügyelőbizottság jelentése fölötti határozathozatal. 3. Az igazgatóság kiegészítése és a felügyelő-bizottság újbóli megválasztása. — Kelt Székesfehérvárott, 1883-ik évi augusztus hó 26-án. A székesfehérvári részvénytársulat igazgatósága. — Karagyorgyevics Péter herczeg nejével, Zorka herczegnővel, a montenegrói fejedelem leányával Párisból Bécsbe érkezett és az „Arany bárány“ fogadóba szállt. A déli vasút gyorsvonatával Nikita fejedelemnek még három leánya érkezett Bécsbe s azok szintén a fent emlitett vendéglőbe szálltak. — Magas vendégek Pozsonyban. A „P. Lapok“ értesülése szerint Alfonzo spanyol király jövő szombaton Pozsonyba érkezik, sógora, Frigyes főherczeg látogatására. Károly Lajos főherczeg pedig a pozsonyi sebesültszállító osztályt legközelebb meg fogja szemlélni. — Az üresedésben álló megyei árvaszéki számvevői állás, 1883-ik évi október 1-jén tartandó megyei bizottsági közgyűlésen fog betölteni . Az eddigi hivatalos teendőket Nagy Ödön tb. szolgabiró úr teljesítette, kinek megválasztását bizonyosnak tartjuk és a fiatal tevékeny tisztviselőnek e fontos álláshoz szorgalmat és kitartást óhajtunk. — Főrangú házasság. A napokban vezette oltárhoz a pozsonyi szent Márton egyházban Wydenbruck Ágoston gróf galánthai Esterházy Mari grófnőt. A templom már fél 12 óra ér telve volt kivácsiakkal, kik a templom hajóját két oldalon sűrűen foglalták el. A nászmenet pont 12 órakor lépett a templomba. A menetet két sekrestyés nyitotta meg, kiket Heiller püspök követett nagy kísérettel; ezután jött Dez asse grófkisasszony nyoszolyóleány, majd a menyasszony bátyja karján, utánuk D’Orsay grófkisasszonyt vezetve, a vőlegény. Következtek páronkint a rokonok és ismerősök. Az esketési szertartást maga Heiller püspök végezte. Az ara testhez simuló fehér nehéz selyemből készült brokátruhát viselt, valódi csipkével körülfogva, gázefátyolt, és myrthuskoszorút; nyakán gyémántok volt. Tanukul szerepeltek: Eszterházy István, Antal, Ferencz és Károly grófok, Khevenehüller Károly herczeg, Khevenhüiler Albin gróf és Creneville Viktor gr. Jelen voltak a nászvendégek sorában: Esterházy Miklós gróf, Esterházy Mari grófnő, Ambró Béla, Wydenbruch Minka grófné, Khevenhüiler Fanni grófnő, Wydenbruc Izabella grófnő, Alroldi bárónő, Esterházy Amália grófnő, Khevenhüiler hgnő, D’Orsay Feliczia grófnő, Esterházy Gizella grófnő, Wydenbruck Antal gróf, Rollshausen Miksa báró, D’Orsay gróf, Esterházy Eufrozina grófnő, Alroldi Jeromos báró, Jeszenák Lujza bárónő, id. Esterházy Ferencz gróf Esterházy Sarolta grófnő, Kaiserstein bárónő, Esterházy Ernő grófnő, Rollshausen Gizella bárónő, Alroldi B. báró, Esterházy Gyula gróf, D’Orsay Miksa grémisz Bartl Malva, Esterházy Miklós gróf D’Orsay Fella grófnő, Esterházy János gróf, Alroldi Eugenia bárónő. Az esketési szertartás után a násznép a Palugyay szállodába ment, hol terítékes dejemner volt. — Találó elnevezés. Ország-világ tudja, hogy Eötvös Károly jó prókátor és hogy jól megy neki a prókátorkodás, mutatja az, hogy Veszprém megyében Mező-Szt.- Györgyön 80,000 forintért birtokot vett Hol vette ezt a tenger pénzt nem tudjuk, de az elménet szent-györgyiek oszlopot állítottak a puszta szélére és ezt írták rá: „eszlári puszta.“ Hiszszük, hogy Eötvös Károly is megtartja ez elnevezést, mert ennél találóbbat maga sem tudott volna kifundálni, Veszprém megye pedig örülhet, hogy neki is lesz Esz- társa és ezt Eötvösének köszönheti. Kállay Béni közös pénzügyminiszter boszniai utazása, melyet ezúttal először tesz nejének társaságában, csak rövid időre fog szorítkozni és a jövő évi költségvetés végleges összeállítása érdekében történik. A költségvetés már össze van állítva és a miniszter csak a fölött akar még az osztályvezetőkkel tanácskozni. Hol és menynyiben volnának további megtakarítások eszközölhetők. Báró Nikolics Bécsből, hol a keresztelési ünnepélyen vett részt, már a napokban visszautazott Szerajevóba. A közös pénzügyminiszter valószinüleg vasárnap utazott le. — A miniszter ajándéka. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Fehérmegye közigazgatási bizottságának előterjesztésére Rieder Anna tanítónőnek és Joachim Móricz kapuczinusnak az iskolákban a magyar nyelv tanítása körül kifejtett buzgalmukért 50—50 irtot ajándékozott. — Kozma Sándor kir. főügyész tegnap Zalavármegyébe utazott hivatalos szemlére. A főügyész körútját Nagy-Kanizsán kezdi meg s az egyes nyugtalankodó helységeket is meglátogatja, hogy a kihágások ellen tett, hatáskörébe eső intézkedések felől személyesen győződjék meg. — Alispán és szolgabiró ur. Nyíregyházáról írják Zoltán János szabolcsmegyei alispán és Szúnyog Bertalan szolgabiró közt a sóstói erdőben, véres pisztoly-párbaj volt, melyben a lövésben nem gyakorlott Zoltán golyója jobb karjába fúródott ellenfelének. Szúnyog nem lőtt. Zoltán segédei voltak: Miklós László és Elek Mihály, Szúnyogé, Baksay és Csicsery. A párbajra okot az szolgáltatott, hogy Szúnyog a kállói járás szolgabirája, az egyik alispáni rendelet foganatosítását azzal a kijelentéssel tagadta meg mert azt törvénybe ütköződnek találja. Egy más forrás szerint, azt a megjegyzést tette volna a rendeletre, hogy „ilyent csak egy 8 osztályt végzett ember küldhet.“ — A lövöldében f. hó 8-án rendezett, népünnepély alkalmával a pénztárnál felülfizetni szívesek voltak: Seidel Lajos ur 2 frt, Lechner József ur 1 frt, Hausherr Ferencz ur 25 kr., Kőrössy Imre ur 30 kr., N. N. 40 kr., Kőrössy Mariska k. a. 50 kr., felülfizetés a virágoknál 4 frt. 61 kr., egy műsorért ajándék 10 kr., egy ismeretlen 10 kr. Összesen 9 frt. 26 kr. Fogadják a nagylelkű adakozók az özvegyek és árvák nevében is legmélyebb köszönetünket. Székesfehérvár, 1883. szept. 10. A rendezőség. (A gyüjtőiven adakozók, valamint azok neveit, kik a sorsjátékhoz nyereménytárgyakat ajándékozni szívesek voltak, jövő számunkban közöljük.) — A budapesti ált. munkás betegsegélyző és rokkantpénsztár székesfehérvári élőhelye által folyó évi szept. 8-kán lövöldében rendezett népünnepély alkalmával a következő nyerőszámok huzattak ki: 748, 492, 1428, 414, 1447, 987, 462, 1187,789,529, 1190, 510, 391, 1122,263, 1198, 1016, 1161, 337, 324, 1530, 1572, 1263, 1453, 1141, 648, 262, 7, 380, 283, 521, 939, 1221, 556, 736, 624, 957, 519, 362, 1359, 889, 383, 1567, 476, 756, 60, 127, 1402, 716, 799, 1099, 1363, 443, 681, 1569, 865, 474, 3, 316, 1356, 531, 878, 660, 550, 1042, 1112, 133, 1211, 291, 1309, 442, 266, 1522, 864, 1498, 1185, 522, 822, 942, 457, 968, 811, 51. —A helyszínéről el nem vitt nyereménytárgyak 15 nap lefolyásáig Simon Lajos ur kaszárnya-utcza 6. sz. alatti butakereskedésében átvehetők. — Ilyent még nem pipázott halandó. Azoknak a santeri lapoknak a szerkesztői irtóztató istentől elrugaszkodott emberek lehetnek, mert különben az odavaló püspök nem kollintotta volna őket fejbe ilyen átokkal: „A mindenható isten átkozza meg ezeket! Pusztítsa el őket házaikban, mezeiken, földön és vizen. Legyenek átkozottak akár állnak, akár ülnek, akár járnak, akár feküsznek, vagy alusznak ma és mindörökké! (Még nincs vége. Szerk.) Szemeik legyenek vakokká, füleik siketekké, nyelveik kiszáradjanak s szájaik megnémuljanak, kezeikkel többé semmit se foghassanak, alakaik semmi táplálékot be ne vegyenek, szempilláik többé be ne csukódjanak. Egyéb tagjaik is legyenek átkozottak és sírjaik olyanok legyenek, mint a kutyáké és szamaraké, hogy örök gyalázatban feküdjenek.“ Nem szeretnénk a szegény kollegák bőrében lenni, ha fog rajtuk ez az erkölcsi brutalitás. Pfuil szégyenére válik a XIX-dik századnak, hogy ilyen ember szabadon jár és nem vitték rögtön a franezia Lipótmezőre, mihelyt kivetette gyomrából ezt az undok epét. — Szigorúan büntetett zsidóüldözők. Az őszi pozsonymegyei zsidóüldözések tettesei közül a kir. tábla ismént ítélt a cseklészi vádlottak fölött, mégpedig büntetések jelentékeny súlyosításával. Prikopszki főtettes, aki az első bíróságtól 9 hónapra ítéltetett három évi börtönt kapott. A többiek akik az első bíróságtól csak apró büntetéseket kaptak, hat hónaptól egészen két évig terjedő börtönbüntetésre ítéltettek. Az aradi honvédszobor ügyében Arad városa már megkötötte a szerződést Huszár Adolf szobrászszal. E szerződés értelmében a művész 1884 január havában kezd a 37 láb magasságra tervezett szobor készítéséhez s tartozik azt 1889 jan. 31-éig teljesen elkészíteni. A szobrot Aradon a színház előtt állítják fel s lényegileg ugyanazon minta után készül, melylyel a művész jelentékenyen előhaladt, a főszobor agyag mintája (Deák ülő alakja) már teljesen kész s még ez évben átadható az öntő műhelynek. A mellékablakok közül kettő készült el s egy már főszöntvényben is van. — Zajongó szabólegények. Csoportosulás volt a reá tanoda- és magyar utcza sarkán. A munka nélkül levő szabólegények, számra mintegy 50-en, „állást foglaltak“ az ott levő szabóipartársulat üzleti helyisége előtt és zajongva követelték a társulat elnökétől, hogy adjon nekik munkát. A rendőrség értesittetvén a zavargásról egy polgári biztost küldött ki a helyszínére, a ki a csoportosunkat szétugrasztotta s egy részeg szabólegényt bekísért a főkapitányságra.