Fehérvári Hírek, 1947. május (3. évfolyam, 102-114. szám)
1947-05-07 / 102. szám
1017. május 7. MEGYEI HÍREK BICSKE Bicske környékén nagy erővel folynak a tavaszi munkák. A környékbeli falvak és puszták most igyekeznek utolérni magukat, ami nem egyszer sikerül is. Csordakúton például 98 százalékban befejezték a munkálatokat, nagyon szép teljesítményt értek el. Sajnos, valami fagykár is van. hagyás miatt valószínűleg 60 hold búzát kell kiszárítani. CSABDI Csabdiban egy meredek partoldalban félméteres szénkibúvást fedeztek fel. A szén elég jó minőségű és mennyisége is elegendőnek mutatkozik arra, hogy bányát lehessen nyitni. Csabdi számára, amely súlyos háborús károkat szenvedett, újjáépítése pedig alig leküzdhető nehézségekbe ütközik, igen nagy jelentősége lenne egy újonnan feltárt bányának. A közeljövőben a MKP járási titkára vezetésével küldöttség megy fel Budapestre, hogy elősegítse a csabdi szénlelőhely feltárását. Érdekes hír, hogy Csabdi elöljárósága a Magyar Kommunista Párt megyei bizottságát kérte meg az erősen megrongált csabdi iskola rendbehozására. • * Huszonöt asszony a polgári fiúiskoláért A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének 25 tagja rohammunkával rendbehozta és kitakarította a polgári fiúiskola I. és II. emeletét. Az áldozatkész aszszonyok munkáját id. Mohai Józsefné vezette. Önzetlen munkájukkal biztosították, hogy a következő tanévben meginduljon a polgári iskola. Azonban még mindig vannak hátra munkák. Éppen ezért ez a 24 asszony felszólítja azokat a szülőket, akik fiaikat ebbe az iskolába szeretnék járatni, hogy minden eszközzel segítsenek helyreállításában. Éppen gyermekeik érdeke teszi ezt szükségessé. CSAK a balatoni országút melletti vásártérre lehet sertést felhajtani. Az I. fokú közigazgatási hatóság azonnali hatállyal elrendeli, hogy sertések eladásra ezentúl hetipiaci napokon is csak a balatoni országút mellett levő sertésvásártérre hajthatók fel. КЮС~ FILMSZINHÁZ Hétfőtől—szerdáig Férfiak kedvence Remekbe szabott amerikai vígjáték. — Főszereplők: Rosalinde Russel, Brian Aherne, Janet Blair. Magyar nyelvű amerikai híradó Következő műsor: A nagy kaland színes film Merle Oberonnal. 411^ — Szerdán mutatkoznak be a Zenekonzervatórum növendékei Bach, Beethoven és sok Bartók, népi zene a műsoron Csak 80 fillér a belépésre jogosító műsor A fehérvári Zenekonzervatórium csendes, de nagy és intenzív munkával neveli Székesfehérvár új zeneművészeit és zenehallgató közönségét. Május 7-én, szerdán délután 6 órakor tartja első növendékhangersenyét a Konzervatórium. Ezen a hangversenyen mutatkoznak be az intézet növendékei Fehérvár közönségének, hogy tanúságot tegyenek haladásukról és tudásukról. . A műsor elsőrangú. Corelli kamaraszonátája, Bizet „Regidala“, egy Händel-szonatina, Beethoven-szonáta, Bach Andante-ja Hermann László átdolgozásában, Cooper D-dúr szonatinája szerepel. A műsor második részén komoly magyar népi zene szerepel. Többek között részletek Bartók Mikrokozmosz ából és a Román táncok, Hermann László népdalfeldolgozásai. Szereplő növendékek : Tamásfalvi Pál, Szigeti Ferenc, Ormos Ágnes, Szeőke Gabriella, Somfai Levente, Fornai Miklós, Ormos Zsuzsanna, Karpov Erzsébet, Iványi László, Denkinger Gabriella. Az énekszámokat Farkas Ferenc, a hegedűszámokat-Hermann László kiséri zongorán. Mindenkinek felhívjuk a figyelmét erre a hangversenyre, annál is inkább, mert belépődíj nincs és a belépésre jogosító műsor ára minimális: 80 fillér. Látogatás Nádasdladányban, amely a Nádasdy-grófok előtt Sárladány volt Ebek harmincadján az ország egyik leggyönyörűbb kastélya, 30 holdas kert közepén . Munkásüdülőt Nádasdladányba! A falu első háza hat kilométernyire van az állomástól. Széles, nagy rét terül el körös-körül idelátszik Veszprém megyéből Ősi templomtornya, dél felől Csór és a hegyek. Itt-ott a Sárrét vizei csillannak meg a rét füvén, a rekettyebokorból kakuk szól és a nádas felett lassú szárnyalással szállnak el a gólyák. Nádasdladánynak 2000 lakosa van, legnagyobb részt ujgazdák. Nagygazda a községnek csak igen vékony rétege, számosabban vannak kisbirtokos régi gazdák. A múlt század elején még Sárladánynak hívták. Csak a Bach-korszak elején kapta a Nádasdladány nevet, amikor a Nádasdy-grófok kapták meg a birtokot. Amíg Sárladányból Nádasdladány lett . . . A török előtt valami Schmidegg grófé volt a birtok, akit azután a háború kergetett ki uradalmából. A török kivonulása után, anno 1700. Sárladány alaposan megszenvedett népe az elhagyott birtok közepén maradt, — ők maradtak, a jobbágy, cseléd magyarok, minden részen keresztül. Az urak menekültek, a birtok elpusztult, de a magyarságot ők tartották fenn, akiket még emberszámba sem vettek. Azután hosszú, másfélszázados pörösködés kezdődött a birtokért. A ladányiak egyik járomból a másikba hajtották fejüket, amig végre, a Bach-korszak elején végleges tulajdonost kapott a birtok a Nádasdy-grófok személyében. Az új földesúr beköltözött és a községet nagyúri dölyfjében Nádasdladánynak keresztelte. Még azt is tudnunk kell, hogy ezért a birtokért a gróf Nádasdy-család egyszerűen átlépett a római katholikus egyházba, mivel azelőtt protestánsok voltak. De mint protestánsok, nem kaphattak birtokot Magyarországon. Vértessy Ladányban így lettek Schmidegg gróf jobbágyainak unokái — Nádasdy gróf cselédei. 1919-ben nagy reménységek villantak meg a ladányi napszámos és Cselédkoponyák alatt. Megalakult a községi tanács, Ilonapuszta cselédei tele földéhséggel és forradalommal várták a felszabadulást. A magyar parasztsors mégis megverte őket. Győzött a reakció, a forradalmat leverték, — 1914-es minta ! — és megjelent a községben és a pusztán az uri terrorbanda, Vértessy Károly vezetésével ... Szomorú napok virradtak a falura. Egymásután hurcolták el a dolgozó parasztembereket, amiért szabadok akartak lenni,egy ősiből való legényt ott lőttek agyon a kastélykertnél. Szörnyű kínzásokra emlékeznek vissza a falu és a puszta gazdái. Vértessy nevének hallatára ökölbe szorul a kezük. A kisgazdapárti képviselő Vértessy nevének hallatára, akinek az úri reakció segítette a szökését az ibériai szörnyeteghez, Francohoz... Pusztul a kastély, áll a téglagyár 30 holdas gyönyörű park közepén áll a kastély. 1874-ben építették a Nádasdyak, nem minden szépérzék nélkül. Gótikus szárny, barokk kápolna, román táncterem és biedermeyer. .. Nagyobb háborús rombolást nem is szenvedett a kastély. A park pedig csodálatosan szép. Évszázados platánok, fenyők, bokrok, virágágyak, pázsitok, mesterséges, jó mesterséges szigettel, uszoda, minden jó, amit szem-száj kiván. Eddig ezt a parkot és a kastélyt csak a grófok élvezhették, most azonban a népé. Miért hagyják ebek harmincadján a kastélyt, miért hagyják pusztulni a kertet ? Már régen munkás- - üdülőt kellett volna létesíteni Nádasdladányban. A Kistext igényt tartott rá, de már régóta semmi hír... Munkásüdülőt a Nádasdy-kastélyba ! ... A téglagyár is áll. Már a harmadik bérlő szabotálja a termelést. A ladányiak pedig szorongva várják a munkaalkalmat... ESŐKABÁTOK, viharkabát, ballonkabát legolcsóbban Gerendaynál, Kossuth utca 4. sz. És ma . . . Ez az 1919-es esztendő hagyott nagyon mély nyomokat Nádasdladány népének lelkében. Az úri rend leckének szánta az 1919 évi terrort, és Nádasdladány lakói úgy is emlékeznek rá mint leckére. Gyűlölik az urakat, de még félnek tőlük. — Mi lesz, ha visszajönnek az urak? 1919-ben is... Ezt mondják sokszor, aggódva és hangjukból sokévszázados keserű tapasztalatok szűrődnek ki. Nádasdladányiak ! Soha többé nem jönnek vissza az urak! Soha többé nem lesz 1919, nem lesz Vértessy, hiszen a magyar demokrácia éppen a ti munkátok által immár olyan erős, hogy egymaga elbánt az ellenforradalomra és ellenetek szervezkedő úri patkányhaddal! Legyetek erősek és kemények és erősítsétek a demokráciát, a ti hazátokat. * ■