Fehérvári Kis Ujsag, 1948. január-június (3. évfolyam, 1-147. szám)

1948-01-01 / 1. szám

i Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt lapja FEHÉRVÁRI C­S O T­Ö R T •­­K­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1048. január 1. ill. Hf I. sz. , Bástya­ utca 9. sz. — Telefon: 12®. Köszöntünk Negyven­nyolc! Irta: DOBI ISTVÁN a Független Kisea­davárt elnöke . Az újévi harangok fenséges szava ünnepi esztendő beköszön­tét jelzi. 1848 nagy évének szá­zadik fordulóját üljük és a tör­tén­emhez méltó ünneplésre ké­szül most az egész ország. Nagy dolgokra emlékezünk, dicső hő­sök emlékének áldozunk. Helye van e most az ünneplés­nek? Nem lesz-e sok egy egész esztendő az ünneplésre ? — kér­­dezhetné valaki a magyarok kö­zül, akik szeretnek mindent meg­gondolni és akik munkás hétköz­napjaink sok fáradtságos gondját forgatják eszükben. Az ilyen ké­telkedőknek bátran felelhetem . Nem ! Egy esztendő sem lesz sok az ünnepségre. 1848 olyan sokat jelent minden magyarnak, hogy nem lehet eléggé ünnepelni, visszanézni, szemű ,k­­i­ állítani. Mert 1848 több volt, joint a — ' '"'i~ TfO'. *•( ' -dicső csaták kora, több volt, ramt mindennapos magyar hősiesség bizonysága. 1848 a magyar sza­badság beteljesedése volt, amiben a paraszt emberi szabadságot és minden magyar teljes jogot ka­pó Nemzedékek bő vágyát va­lósította meg és uzaiért ember­öltők hiába csengtek, most egy csapással a nemzet közkincsévé vált. Ezt a szabadságot akarjuk ün­nepelni, hogy példájának felidé­z­éstől megerősödjünk. Mert az új demokratikus Magyarország most kivívott szabadsága még friss és z­enge hajtás. Szüksége van Ossuta, Petőfi, Táncsics nagy példaképeinek felidézésére, hogy tanuljon tőlük, bátorságot merít­sen belőlük és rajtuk buzduljon további tettekre. Mert tettekről van szó most is: tettekkel akarunk t­­nepelni ! A v­b. -mi nagy centennáris évünk ab­ban különbözik az elmúlt idők szokványos ünnepségeitől, hogy nem üres szavakkal, hanem ma­radandó tettekkel akarunk ün­nepséget ülni. A hatalmas cél itt áll előttünk : a háborúban elpusz­tult rosszemlékű korszakoktól szegénnyé tett országunkat kell újjáépíteni. Úgy ,okarnk ü­nne­pelni, hogy mindennapos mun­kálikkal, minden tettünkkel az új demokratikus Magyarországot építsük fel. És ebből a munkából nagy rész vár reánk, a Független Ki­sazdapártra. Mert hiszen mi va­gyunk utódai azoknak az egykori jobbágyoknak, akiket évszázadot, szolgasága után 1848 ajándéko­zott meg emberi szabad ággal. A szabadság munkára kötelez és ai jól átgondolt, az egész parasztság. _1T -»“—•*---yanWifl -OTfli­k -f psz ’ gáló munkával áríWBai'-ilt­­ékének. Amikor most a mindnyájunk­tól régóta óhajtott báki korszakot 48 ünneplésével kezdjük, nem­csak a hősök emlékének akarunk áldozni. A tetteké szellemében többet akarunk, azt hogy a mi országunk egyenes folytatása lé­nyen az övékének. Politikánkat b­e akarjuk fűzni az övékébe, hogy az vigye és vezesse tovább a boldog új magyar esztendők felé. Ilyen gondolattal köszöntöm a centennáriumi új esztendőt és kívánom, hogy az ünnepi évben a magyar felvegye és lobogtassa azt a zászlót, amit a reakció 49- ben kicsavart Kossuth kezéből. Kossuth zászlajával és az ő ne­vével kivánok boldog, békés szép új esztendőt minden a­­gyarnak! A Gazdasági Rendőrség nyomozó­csoportja Székesfehérvár­ott A budapesti Gazdasági Rendőrség nyomozócsoportja meg­kezdte az elszámoltatásokat és az elrejtett készletek felkutatásán Székesfehérvárott és Fejér megyében is. A nyomozás — értesülé­sünk szerint — n­égy hétig tart. Összepréselt két csille egy móri bányászt, aki a kórházban belehalt sérüléseibe Súlyos szerencsétlenség történt tegnap délelőtt a móri szénbá­nyában. Ganzbaner István móri bányász a csillék mellett dolgo­zott. Munka közben le akart ha­jolni, hogy felvegyen a földről valamit, azonban véletlenül két csille közé szorult. A szerencsét­len embert azonnal mentőágyra rakták és beszállították a székes­fehérvá­r Szent György kórházba. Sérülései azonban olyan súlyosak vol­tk, hogy Gantham­r István a kórházban az éjjel meghalt. Mihály király lemon­d­ott Remársics frésijáról Bukaresti jelentés közölte, hogy Mihály király le­mondott Románia trónjáról és Romániát köztársaságnak deklarálták. . . A­ugoszláv hírszolgálat­ közli, hogy a román nemzetgyűlés vi­­haros lelkesedéssel fogadta a ki­rály lemondását. A román hadügyminiszter fel­hívaa­ a hadsereg minden tagját, hogy legkésőbb szerda délig te­gye le az esküt a köztársaságra. Budapestről jelenti a HIR szer­dán délben, hogy Gi­za lesz Ro­mánia köztársasági elnöke. A mi­niszterelnöki széket Gheorghiu Dej tölti be. Mihály exkirály — a HIR tudó­sítója szerint­ — repülőgépen már elhagyta Romániát. ­z év utolsó fontos rendelkezései Te ^megbízottak a városoknál — Ötfilléreseket ve­nek — Könyvet kell vehetni a kereskedők­­ne­k — A január havi beruházások — Olcsóbb te: a textil, könyvre árusítják — Megkezdik ff típus­bútorok gyártását , mi is 2tCTt8Háreáa t .• f : *■ ■>*: difit : * fontos rendelkezései szerepelet a n­apirenden. A kormány tagjai tegnap a déli­ órákban ültek össze, s a mi­nisztertanács bevezeté­sként ki­­cir delések adományozását hatá­­r­ozták el. Kimondották, hogy minden városnál tervmegbízottakat neveznek ki. Hozzájárultak Varga Béla és Hí­vta Henrik állampolgárságuktól való megfosztásához és Bőhm Vilmos norvég követté történő kin­evezéséhez. Elhatározták, hog­­ytfilléres érméket vernek, s eze­ket rövidesen kibocsájtják, hogy az aprópénzhiány­t enyhtsék. E­lfogadta a minisztertanács az egyszerű vagyondézsmára és va­gyonszaporulati dézsmára vonat­kozó rendelet módosítását, illetve kiegészítését. A rendelet indok­lása szerint az egyes vagyonkáro­kon ik és az egyes vállalatok az alaprendeletben előírt dézsm­a kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni, főként a házbirto­kokat terhelő közterhek és egyéb nehézségek miatt. A módosítás kimondja, hogy a vagyondézszaa szempontjából az egyes csoportoknál e va­gyont 1948. január 1. nap­ján felállított clla.-yé-, értéke­k , -grofippor­­táló r­endezi számításba venni. Budotpátul vette a minisztertanács a H­ollandiával szemben fennálló régi pénzügyi adósság rendezé­sére kötött megállapodást. Ki­mondották, hogy a lillafüredi Palotaszállót az állami alkuh­a­­­zottak jóléti üzemének kezelé­sébe adják Elfogadták a felmon­­dás és a végkielégítés korlátozá­sáról vonatkozó előterjesztést. Kimondott a minisztertanács, hogy minden kereskedő — amennyiben a kereskedelmi tör­vény ránézve Svételt nem álla­pít meg — köteles üzleti eseményeit, ügyleteit, üzletének vagyon­­állagát és annak változásait könyvekbe­n jegyezni. Szabályozza a rendelet a számla­­k­iállítási köte­lezetséget, s a mi­niszterre bízza annak megállapí­tását, hogy az egyes kereskedők milyen könyveket vezessenek. A pengőben, vagy idópengő­­ben kivetett pénzbüntetések meg­fizetését módosították aként, hogy a szabadságvesztést helyet­tesítő pénzbüntetéseknél egy-egy nap a vagyontalanoknak 5­5 a vagyonosaknak 50—00 forint pénzbüntetés kiszabását írja elő. ! A Gazdasági Főtanács határozatai A Gazdasági Főtanács keddi ülésén tudomásul vették, hogy a január havi beruházások a három­éves terv keretében 88 m­ilió fo­rintot tesznek ki A mezőgazdasági beruházásnál elsősorban a műtrágya-ellátásra fordítanak gondot, ezért a­­péti gyártelep kiépítésére 6 millió fo­rintot használnak fel. A balatonvidéki tőzeg kiterme­lésére állami részvénytársasá­got alapítanak. Szolnokon épílik a Budapest II Ára 40 fillér

Next