Fejér Megyei Hirlap, 1956. május (1. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-04 / 104. szám

Péntek, 1956. május 4. FEJÉR MEGYEI NÉPLAP „A szövetkezés az egyetlen helyes útra dolgozó parasztságunk biztos felemelkedésének”6 Dobi István beszéde Nagylók termelőszövetkezeti község ünnepén Nagylók község vasárnap ünne­pelte, hogy termelőszövetkezeti községgé fejlődött. A három ter­melőszövetkezetben és a hat ter­melőszövetkezeti csoportban a község dolgozó parasztjainak 79 százaléka gazdálkodik. Az ünnep­séget, amelyre eljöttek a szom­szédos községek termelőszövetke­zeteinek tagjai és az egyéni gaz­dálkodók is, Markgruber Imre, a községi pártbizottság titkára nyi­totta meg, majd Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet a mintegy ezer- ötszár főnyi közönség előtt. — Nagy örömmel fogadtam el meghívásukat — kezdte beszédét Dobi István — hiszen magam is jártam a paraszti élet útját. Min­dig különös figyelemmel kísérem úgy is, mint e vidék népének vá­lasztott képviselője, Fejér megye életét, dolgozó parasztságának munkáját. Különösen jóleső érzés számomra, ha arról értesülök, hogy a megye valamely községé­nek dolgozó parasztsága egészé­ben tette magáévá a szövetkezés termékeny gondolatát, mert meg­győződésem, hogy a szövetkezés egyetlen helyes útja dolgozó pa­rasztságunk biztos felemelkedésé­nek. Dobi István ezután arról be­­sélt, hogy a felszabadulás előtti évtizedekben Fejér megye föld­jeinek több mint 60 százaléka a nagybirtokosok kezén volt és a megye dolgozó parasztsága többsé­gében csak a felszabadulás után juthatott földhöz. A felszabadu­lás eredményeképpen ma már új lehetőségek állnak egész dolgozó parasztságunk előtt a gazdálko­dás fejlesztése, életviszonyainak gyökeres megjavítása terén. A ré­gi úri Magyarországon nem lehe­tett, de ma, a népi demokrácia idején lehet másképpen is for­málni a dolgozó paraszt, a falu életét. Ma már a szövetkezeti gaz­daságok ezreinek élő gyakorlata bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás lehetőségeinek való­­ra váltásához minden feltétel meg­van, bizonyítja a szocialista szö­vetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás fölényét a régi feudális, kapita­lista rendszer és az elaprózott parcella-gazdálkodással szemben. A több mint 5000 termelőszövet­kezet közül, amelyekben ma már 283 512 család, 357 573 taggal gaz­dálkodik, 2 435 000 hold földön, a szövetkezeti gazdaságok egész so­ra emelkedik ki egészen kima­gasló termelési eredményeivel, fejlett állattenyésztésével és en­nek nyomán a tagoknak nyújtott szép jövedelemmel, valamint az államnak áru formájában átadott termékek viszonylag magas ará­nyával. Dobi István ezután a szövetke­zeti demokrácia fontosságáról be­szélt, a továbbiakban pedig a szö­vetkezet és a gépállomás szoros együttműködéséről szólt, majd pe­dig az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozott. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Baráti szeretettel és őszinte jószándékkal, amely mint e vi­dék választóihoz fűz és mint, aki régen ismerem a környék dolgozó parasztjainak küzdel­mes múltját, fáradhatatlan szor­galmát, ajánlom jelenlévő, még egyéni gazdálkodó barátaim­nak, válasszák bátran a több­­termelés, a biztos paraszti fel­­emelkedés útját, a termelőszö­vetkezeti gazdálkodást. A lelkesen fogadott beszédet Nagylak termelőszövetkezeti köz­ség nevében Géczi Sándor, az Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke köszönte meg. Az ünnepség alkalmával ren­dezett kultúrműsoron nagy siker­rel szerepelt a nagylóki termelő­­szövetkezeteket patronáló csepeli Rákosi Művek szerszámgépgyá­rának művészeti csoportja is. Délután kultúr- és sportesemé­nyekkel folytatódott a község ün­nepe, amelyet vidám hangulatú táncmulatság fejezett be. — k. e. — A sztálinvárosi építők csaknem száz építkezésen megoldják feladataikat A sz­tlinvárosi 26. sz. Állami Építőipari Tröszt vállalata a Du­nántúlon csaknem száz városban és községben építkezik a második ötéves terv során. Wolf Johanna országgyűlési képviselő, a tröszt főmérnöke, a Fejér megyei Haza­fias Népfront Bizottság elnöke érthető okokból nemcsak a sztá­­linvárosi építkezések, hanem az egész építőipar szempontjából vizsgálja a második ötéves terv irányelveit.­­­ Ismét nagy feladatokat tűz elénk a terv. A régi sztálinvárosi építő­gárda, amely a hősi korszak idején eggyé forrott, az elmúlt két évben, ha kisebb építkezése­ken is, de együtt maradt és meg­oldja a második ötéves terv nagy­szerű céljait. Ebben az időszak­ban azonban a fejlődés következő fokára kell érnünk, a mennyiségi fejlődésből át kell térnünk a mi­nőségi fejlődésre. Ez azt jelenti, hogy új technológiai eljárásokra, új építési módszerekre, jobb gé­pekre és azok gazdaságosabb ki­használására van szükség. A terv­­javaslat szerint a második ötéves tervben egy munkásra négyszer annyi gépi beruházás jut, mint az első ötéves terv ideje alatt. Az építőiparban is számos új gépre van szükség. Ezt indokolja az is, hogy nagy mértékben emeljük az elér egy árt­ást, a vasbeton elemek­kel és falazó tömbökkel való építkezést. Ezeknek az elemeknek az építéséhez viszont különböző új szállító gépeket kell tervezni és elkészíteni. A korszerűtlen gé­peket ki kell cserélni. Az elavult­ságot, az „erkölcsi kopást" figye­lembe kell venni nemcsak az álló alapok amortizációjánál, hanem a munkák szervezésénél is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az építőipar területén kü­lönböző munkákhoz időnként kü­lönböző gépekre van szükség. Ezért helytelen lenne, hogy egyes gépek erőszakolt használatával, rossz foglalkoztatásával csökkent­sük azok állásidejét. De azt is fi­gyelembe kell venni az építőipar gépesítésénél, hogy a magas és mélyépítőipar egyes ágain belül sokszor különleges gépesítésre van szükség. Elsők között a szállító­­eszköz hiányt kell felszámolnunk, ami a komplex gépesítés legna­gyobb akadálya. Különleges szál­lító eszközöket is gyártani kell, különösen az előregyártott ele­mek szállításához. A jelenlegi kétféle típusú toronydaru sem elegendő. Az új technológiának megfelelően többféle, a különbö­ző igényeket kielégítő toronydaru típusokra van szükség. — Örömmel látom a tervben az előregyártás és a blokképítés fo­kozását, Pécsett, az erőmű építés­nél, mi magunk is olyan óriási panelekkel építkezünk, amilyenre hazánkban még nem volt példa. Erre is alaposan felkészülünk. Bízom benne, hogy nagy építő­ipari feladatainkat a minőségi fejlődés szellemében, gazdaságos építkezési módszerekkel meg tud­juk oldani.­­ Nemcsak az építőknek, ha­nem az egész megye dolgozóinak is örömet jelent a második ötéves terv. Közvetlenül vagy közvetve ugyanis megyénk minden dolgo­zója érzi majd kedvező hatását. A sztálinvárosi kórházépítés messzi vidékek közegészségügyi igényeit elégíti ki. Az ottani is­kolaépítések, köztük az ipari ta­nuló iskola építés, szintén szá­mos, távolabbi vidéken lakó fia­talt is érint. De így van ez sok más létesítménynél.­­ Nem szabad figyelmen kívül hagyni az életszínvonal tervezett emelkedését sem. A dolgozó pa­rasztság életszínvonala a második ötéves terv során lépést tart az ipari munkások életszínvonal növekedésével, amely egyaránt 25 százalékos lesz. Megnyugvással veheti tudomásul Fejér megye minden dolgozója, akár az ipar­ban, akár a mezőgazdaságban is éljen és dolgozzék, hogy a második ötéves terv erte is készül, s való­sul meg. Éppen ezért hazafias népfront bizottságaink városban és falun egyaránt széles körben ismertessék az ötéves terv­ irány­elveit, amelyeket saját javaslata­ikkal egészítsenek ki, — mondot­ta befejezésül Wolf Johanna, a Fejér megyei Népfront Bizottság elnöke. Ismét élüzem a Kolorit A székesfehérvári Kolorit Fehérítő- és Festőgyár 1956. első negyedévi tervének teljesítése alapján ismét elnyerte az élüzem cí­met. Az eredmény különös büszkeséggel tölti el a vállalat vala­mennyi dolgozóját, hiszen ebben a negyedévben a feltételek telje­­sítésén kívül a rendkvüli hideg tél okozta nehézségeket is le kellett küzdeniük. Amíg az ország többi textilgyára — a februári hideg időjárásban — két-három hetet is állt, a Kolorit dolgozói zavarta­lanul termeltek és tervüket hónapról hónapra, dekádról dekádra ütemesen teljesítették. Két jellem­ő adat az eredményekből: a ne­gyedévben a gyár 1,7 százalékkal több ezenosztályú árut gyártott, mint amennyit a terv előírt; a felszabadulás óta az első alkalom­zárta a gyár a negyedéves tervét nyereséggel, 310 ezer forinttal. L. oldal. Második ötéves tervünk számaiból Kétszerannyi vegyipari termék VEGY­IPAR 96 VAut­iMilhlDlH 1955 1960 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a második ötéves népgazdasági tervről kiadott irányelvei megszabják, hogy az elkövetkező öt év alatt az ipar összes ágai között a vegyipart kell leggyorsabb ütemben fejleszteni, — lényegében új, nagytelje­sítményű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipar termelése öt év alatt csaknem megkétszereződik, — ezen belül a szerves vegyipar termelése csaknem kétszeresére növekszik. Tiszapalkonyán épül meg az a hatalmas vegyikombinát, amely 1960-ban már ezer tonna számra gyártja a legkülönbözőbb mű­anyagokat és műszálakat. Ezeknek az anyagoknak legnagyobb részét most még külföldről hozzuk be. Hazai műanyagiparunk megteremtésével jelentősen olcsóbbá tudjuk majd tenni például a műszálból készült, vagy műszállal erősített ruházati cikkeket és a műanyagból készült háztartási cikkeket. A népi demokratikus országok szoros együttműködését bizo­nyítja az a tény, hogy a tiszapalkonyai vegyikombinát működésé­hez szükséges alapanyagot, a földgázt a Román Népköztársaságtól kapjuk. Hatalmas fejlődés előtt a gépipar 70-75 W­M MEUllBlK A­QtPmSL WM1 Második ötéves tervünk idején a gépipar termelése mint­egy 70—75 százalékkal emelkedik. A gépipar fejlesztésére körülbelül három és félmilliárd forint beruházást fordítunk. Ennek az összeg­nek több mint 80 százalékát a meglévő üzemek fejlesztésére kell felhasználni, hogy korszerűbb, nagyobb termelékenységet biztosító gépekkel, berendezésekkel dolgozzanak. Sok gépre, berendezésre, járműre, műszerre és más termelő­eszközre van szüksége népgazdaságunk iparágainak. Ezt a szük­ségletet biztosítania kell gépiparunknak. Hazánk gépipara előtt hatalmas lehetőségek nyílnak a má­sodik ötéves tervben. A szocialista tábor többi országaival egyetér­tésben megállapodtunk abban, hogy milyen szerszámgépeket és milyen berendezéseket gyártunk mi, és milyen gépek gyártásával foglalkozik az ő iparuk. Tehát a legjobban bevált magyar gépeket az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben, korszerűbb ki­vitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban, tehát gazda­ságosabban állíthatják elő gyáraink. Természetesen ezekből a gép­­fajtákból bizonyos mértékben fedezzük a baráti államok szükség­leteit is. Hazánk jelentős szerepet foglal el a világpiacon a gépet ex­portáló országok között. Gépexportunkat még tovább kell fokoz­ni a második ötéves terv folyamán. Könnyűiparunk jóformán tel­jesen külföldi anyagokat dolgoz fel, termékeivel ezért nem lehe­tünk teljesen versenyképesek világpiacon, — élelmiszer-expor­tunkat nem növelhetnénk hazai ellátásunk romlása nélkül, — ezért vár a gépipar dolgozóira az a feladat, hogy sokkal több, korsze­rűbb, és jobb minőségű árut termeljenek a világpiacra is. t­­ « A Mányi Állami Gazdaság dolgozói a bőséges gyümölcstermésért KILENCSZÁZ HOLD GYÜ­MÖLCSÖS! Még elképzelni sem könnyű, hogy mekkora terület ez, mennyi munkát követel telepíté­se, ápolása és mennyi gyümölcsöt terem évente. A Mányi Állami Gazdaság vezetői azonban mind­ezekből pontos kimutatást, nyil­vántartást vezetnek. A számok — köztük a tavalyi 130 vagonos al­matermés — igen szépek, de még ennél is szebb az, hogy az állami gazdaság dolgozói ez évben sok­kal többet és olcsóbban termel­nek, mint tavaly. Mit tettek ed­dig a több és olcsóbb gyümölcs­ért? Megtudjuk a továbbiakból. Hatalmas gyümölcsösben szinte egész éven át sok a munka. A rendszeres ápolási munkákon kí­vül azonban vannak olyan idősza­kok, amikor különösen sokat kell dolgozni a gyümölcsösben. Ilyen időszak van rügyfakadás körül is, amikor a rügyfakadás előtti permetezést, sorközi művelést kell elvégezni. Az állami gazdaság dolgozói jól tudják ezt és mindent meg­tesznek a kora tavaszi munkák gyors, alapos elvégzéséért Szal­czinger Mihály munkacsapata a gyümölcsfák ápolásában példá­ul 160 százalékos átlagteljesít­ménnyel dolgozik. Ennek a mun­kacsapatnak és a traktorosoknak köszönhető, hogy a fák alján és a fák sorai között mindenütt fel van már ásva, illetve szánt­va a talaj, még szebb Átlagtelje­sítménnyel dolgozik Tamási Kálmán permetező munkacsa­pata. Ennek a munkacsapatnak 300 százalékos teljesítményét még értékesebbé teszi az a tény, hogy azt a permetezés hatásossá­gának fokozásával együtt érte el. Moldován László szerelőnek köszönhetik ezt, akinek — nagy leleményességről tanúskodó — újítását alkalmazzák. Moldován elvtárs a REX 10-es permetezőgépet egy Universal traktorral ..házasítottak össze,­­vagyis az eddigi két gépből egy magánjáró permetezőgépet szer­kesztett. (Moldován elvtárs az érdeklődőket szívesen megismer­teti újításával.) Az új módszerű permetezéshez négy dolgozó helyett három kell,­­ s a gép pedig 200 termőfa egység helyett 600 termőfa egység telje­sítésére képes egy műszak alatt. Igen lényeges előnye még az is az újításnak, hogy a permetlé nagyobb nyomással zúdul az ágakra és az apróbb repedések­ben megbújt kártevőket is el­pusztítja. A gazdaságban még más jöve­delemfokozó módszerrel is talál­koztunk. Az agronómusok példá­ul minden második gyümölcsfa­sor közé — mintegy 90—100 hol­don — szálastakarmányt vettet­nek, amivel 2700—3000 mázsa szála­stakarmány terméstöbblethez jutnak Vetnek még 20 hold m­ézelő­­n­övényt is a gyümölcsösökben, hogy 300 méhcsaládjuknak a gyü­mölcsfák virágzása után is le­gyen közeli mérlegelő. AZ ELMONDOTTAK MIND AZT BIZONYÍTJÁK, hogy a Mányi Állami Gazdaság vezetői és dolgozói nemcsak adják, ha­nem állják is szavukat. Lelkes munkaverseimmel, újításokkal és az élenjáró mód­szerek­ elterjeszté­­vel ebben az évben gazdaságo­sabb, olcsóbb gyümölcstermést érnek el

Next