Fejér Megyei Hirlap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-01 / 50. szám
Pántér, ISST, március 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP E Msswar Szocialista Lznkuspárt ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Második oldal folytatása) 5. A mezőgazdasági termelés fejlesztése s egyben a közellátás zavartalansága céljából ki kell dolgozni az állami szabadfelvásárlás és e szerződéses termelés megfelelő fejlesztését. A mezőgazdasági árrendszernek a közérdek figyelembevételével serkentenie kell a termelési kedvet. 6. A mezőgazdasági termelés általános és főleg szocialista irányú fejlesztése elősegítésére párt- és állami szerveink nyújtsanak kellő támogatást az állami gazdaságok dolgozóinak, valamint a termelőszövetkezeteknek, horzv gazdaságaikat fejleszthessék és gazdaságossá tehessék. Az új viszonyok között a tömegszervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcsolatai szempontjából — visszanyerte azt a nagy fontosságát, melyet Lenin tulajdonított neki. A párt taglétszámának a munkásosztály tömegeihez viszonyított rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van most különös jelentősége annak, hogy a pártnak az általános célkitűzéseiért folytatott harcát — a pártszervezetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a különböző tömegszervezeteken keresztül a tömegekkel kiemetett sokoldalú új kapcsolatokkal. Külön nagy figyelmet kíván e munka azért is, mert pártunk — szakítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módszerekkel — most alakítja ki a tömegszervezetekkel kapcsolatban az ideológiai és politikai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befolyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszervezetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság decemberi ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jóllehet néhány fontos feladat megoldása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politikai erődjeiben, az üzemekben, bányákban és állami gazdaságokban az elmúlt két és fél hónap alatt a helyzet előnyünkre gyökeresen megváltozott. Minden fontos helyen megalakult, működik és fejlődik a pártszervezet. A munkásosztály régi, hagyományos érdekképviselete, a szakszervezet is újjászerveződött és megkezdte rendes tevékenységét. A munkástanácsok többsége is fokozatosan megtalálta a törvényes rendeletekben előírt hasznos tevékenységének körét és formáit. Most fontos feladat, hogy a kommunisták politikai irányzatával mindenütt kialakuljon a pártszervezet, a szakszervezet és a munkástanács egymást szervesen kiegészítő, önálló és ugyanakkor összefüggő munkája. 3. A szakszervezetekkel kapcsolatban ma a legfontosabb feladat az, hogy a munkásosztály e régi szervezeteit — rendeltetésszerű feladatuk, a dolgozók érdekvédelmének jó ellátásán kerpentül — a munkáshatalom szilárd támaszává tegyük. Pártunk politikájának fontos elvi alapja a munkásosztály politikai egysége. Ennek tudatában szembe kell néznünk bizonyos — az ellenforradalmi hullám ülledékeként viszszamaradt — kedvezőtlen jelenségekkel és le kell küzdenünk azokat. Arról van szó, hogy egyes szakszervezetek központjaiban is, több helyi szakszervezeti csoportban is a munkásosztály egyégével szembenálló azt bomlasztó jobboldali szociáldemokrata törekvések érvényesülnek, melyeket külföldi imperialista körök is szítanak. Ezek leleplezése és elszigetelése egyik legfontosabb feladatunk. 3. A munkástanácsokkal kapcsolatban egyfelől még mindig az a legfőbb feladat, hogy a bennük érvényesülő idegen vagy ellenséges politikai befolyás maradványait is megszüntessük. Másrészről viszont küzdeni kell a munkástanácsokkal szemben egyes helyeken még megnyilvánuló szektás elzárkózó, helytelen politikája ellen is. Tudatában kell lenni annak is, hogy a munkástanácsok 7. A mezőgazdaság helyes irányú fejlesztését egy mielőbb elkészítendő mezőgazdasági program kidolgozásával is biztosítani kell. 8. A Központi Bizottság helyesli a kormány eddigi bérügyi intézkedéseit, a bányászok és ipari munkások bérének emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősorban a műszaki értelmiségiek és a pedagógusok kereseti viszonyainak rendezését. A bérügyi intézkedések mértékeink és időpontjának megállapításánál azonban mindig mérlegelni kell a bérből és fizetésből élők legfőbb gazdasági érdekének, a forint értékállóságának védelmét, hatásos és erős fegyverré válatnak, ha működésüket a magyar viszonyoknak megfelelően fejlesztjük ki, segítséget nyújthatnak az üzemigazgatás bürokratikus vonásainak leküzdésében, a gazdaságosság és a termelés színvonalának javításában, az önköltség csökkentésében, a termelékenység növelésében és mindezeken keresztül a dolgozók életszínvonalának reális emelésében. A termelés kettős irányításának elkerülése érdekében meg kell találni a módját annak, hogy a pártszervezetek közvetlenül csak a termelés néhány legalapvetőbb kérdésével foglalkozzanak, a termelés részkérdéseinek ellenőrzése pedig közvetve, a munkástanácsokon keresztül valósuljon meg. 4. A nők közötti politikai munka általános követelménye továbbra is az, hogy hazánk öntudatos dolgozó asszonyai és leányai a társadalmi és állami élet minden területén, így a pártban és a szakszervezetekben, az állami és más funkciókban is megfelelő mértékben képviselve legyenek s aktív szerepet játsszanak. A nők között külön politikai munka ma az újonnan szervezett Országos Nőbizottság irányításával folyik. Hetek óta megjelenik a „Nők Lapja” is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy politikai jellegű, ugyanakkor a dolgozó nők különleges kérdéseit is napirenden tartó nőmozgalmi szervezet alakuljon. E szervezet működésének elvi alapjait s a gyakorlati megvalósításra irányuló elgondolásokat sürgősen ki kell dolgozni. 5. A párt politikai munkájának egyik központi kérdése ma és a jövőben méginkább az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésének és általában az ifjúság jelenéről és jövőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak önmagát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagy része az ő oldalán áll, vagy állt. Az azonban kétségtelen, hogy az ifjúság soraiban nagymértékben rombolt az eszmei zavar, a nacionalizmus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma működő úgynevezett rétegszervezetei (Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, EPOSZ, MIFESZ, Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai eredményes munkát végeztek eddig is azért, hogy az ifjúság egy részénél érvényesült ellenforradalmi befolyást leküzdje. Ez a munka azonban még nem fejeződött be, ezt még továbbra is folytatni kell. A párt Központi Bizottságának az a nézete, hogy az új, marxista -leninista világnézetű kommunista nemzedék nevelése érdekében, továbbá azért, hogy a rétegszervezetekre tagolódott ifjúsági mozgalomnak átfogó politikai irányító szerve is legyen, szükséges létrehozni egy kommunista ifjúsági szövetséget. E feladat meg-oldását a magyar kommunista mozgalom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő előkészítés után a Központi Bizottság e kérdés megvitatására összehívott ülésén kell megtárgyalni. 6. A Központi Bizottság helyesli és teljes mértékben támogatja az Intéző Bizottság által elfoglalt, és a pedagógusok február 18-i országos megbeszélésén is elfogadott állás-pontot, hogy a magyar úttörőmozgalmat újjá kell szervezni. Az ifjúság e szervezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom nemes és kedves hagyományaira, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nemegyszer egyenesen káros vonásokat. Az úttörőmozgalom a jövőben ne legyen sem napi politikával foglalkozó szervezet, sem pedig a gyermek szabadidejét teljesen igénybevevő második iskolai elfoglaltság. Az úttörőmozgalom segítsen felébreszteni a gyermeki lé,lekben azokat a nemes és szép érzéseket és hajlamokat, amelyek a szocialista emberiesség szellemé- ben formálják életüket, s a társadalomhoz való viszonyukat. Nyújt, son a gyermekeknek gondolkodásukat és jellemüket fejlesztő kul- túráit szórakozást és játékot, olyan vonzó és megnyerő formában, hogy az úttörőmozgalom a szülői és iskolai nevelés szerencsés ki- egészítője és továbbfejlesztője le-,hessen. Ehhez természetesen elen- gedhetetlenül szükség van a peda- gógusok és szülők közreműködé-sére és szerető támogatására. 7. A különböző tömegszervezetek hivatottak a dolgozók és az egész lakosság sokoldalú igényeinek kielégítésére, s így társadalmi funkciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A kommunisták társadalmi tevé- kenységének fontos része a különböző tömegszervezetekben végezendő munka. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy a tömegek bizalmából vállaljanak munkát és funkciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták munkájának szervezettebbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az illetékes pártvezetőségek irányításával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait, normális állami kapcsolatok mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt álláspontja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egyes vezetői nyilvánosan kifejtett álláspontja között lényegbevágó nézeteltérés áll fenn fontos kérdésekben, mint például a párt építése és a magyar úgynevezett „területi munkástanácsok“ értékelése kérdésében. Reméljük azonban, hogy nézeteltéréseink a kommunisták között szokásos elvtársias vita keretében tisztázódnak. A Központi Bizottság a párt eszmei színvonalának emelése és a Magyar Népköztársaság államérdeke szempontjából nagy súlyt helyez mind a párt tagságának hazafias és egyben proletárinternacionalista szellemben való nevelésére, mind a párt nemzetközi kapcsolatai további erősítésére. Ennek érdekében jelenleg is és a jövőben is kezdeményezőleg fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan találkozáson és csatlakozik minden olyan közös akcióhoz, mely a proletár internacionalizmus erősítését szolgálja. V. A tömegszervezési munka területén VI. A párt nemzetközi kapcsolatai Pártunk, kormányunk, munkásosztályunk és népünk harcát a magyar szocialista forradalom és a nemzeti függetlenség megvédésének ügyéért, teljes erővel támogatja a szocialista országok, a világ kommunista és munkáspártjainak internacionalista tábora, amelynek vezető ereje a Szovjetunió és annak kommunista pártja. Pártunk a proletárinternacionalizmus szellemében sikeresen fejlesztette és erősítette nemzetközi kapcsolatait a Központi Bizottság decemberi ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találkozók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Román Munkáspárt, Szovjetunió Kommunista Pártja) küldötteinek újévi budapesti találkozásán. Január közepén részt vettünk három párt (Kína Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Szovjetunió Kommunista Pártja) küldötteinek moszkvai találkozásán. Ugyanekkor budapesti látogatásra hívtuk meg Csou En-laj elvtársat, Kína Kommunista Pártja Elnökségének tagját. A közelmúltban találkozottunk és tárgyaltunk az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága képviselőivel. Mindezeken a találkozásokon a testvéri kommunista és munkáspártok egyenjogúságának elve érvényesült és egyetértés alakult ki közöttünk a nemzetközi munkásmozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pártok támogatást nyújtottak az ellenforradalom ellen vívott harcunkhoz, meggyőződésünk szerint e találkozók hozzájárultak a szocialista tábor további megerősödéséhez. A Központi Bizottság helyesli az Intéző Bizottság intézkedéseit és döntéseit, amelyeket a nemzetközi találkozások kapcsán tett és jóváhagyta azokat az egyezményeket és megállapodásokat, amelyeket pártunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottság ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a Jugoszláviával fennálló 3. oldal A Külügyminisztérium jegyzéke az amerikai követséghez A Külügyminisztérium sajtóosztálya közli: A Külügyminisztérium február 22-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez: „Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 1956. július 10-én agreement-t kért Edward Thompson Walles úr részére, akit az Egyesült Államok elnöke rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterként az Egyesült Államok budapesti képviseletének vezetésével kívánt megbízni. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. július 13-án az agreement-t megadta Wailes úr részére, aki 1956 novemberének első napjaiban megérkezett Budapestre. Annak ellenére, hogy megérkezése óta már közel négy hónap eltelt, Wailes úr megbízólevelét még nem adta át, sőt a Külügyminisztériumban sem tett hivatalos látogatást. A minisztérium érdeklődése elől az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége különböző indokolásokkal tért ki, majd arra hivatkozott, hogy a követ úr még nem kapott utasítást Washingtonból megbízólevele átadására. A minisztérium megítélése szerint önkéntelenül felvetődik az a gondolat, hogy Wailes úr szándékosan halogatja megbízólevele átnyújtását. Ez a késedelem nemzetközi jogi szempontból is tarthatatlan, mivel a Magyar Népköztársaság álamrendjében változás nem történt, sőt jelenleg is ugyanazon szerv és személy van megbízva ilyen jellegű ügyek lebonyolításával, amely szerv Wailes úr részére a agreement-t megadta. Ugyanakkor a minisztérium tudomására jutott, hogy Wailes úr jelenleg olyan hivatalos tevékenységet folytat, amelyre a nemzetközi jog szabályai értelmében csak a már megbízó levelét átnyújtott misszióvezetőnek van joga. Tekintettel a fent elmondottakra, a Magyar Külügyminisztérium kénytelen megállapítani, hogy Wailes úr tevékenysége jelenlegi formájában összeegyeztethetetlen a nemzetközi gyakorlattal. Ezért a magyar kormány kéri az Egyesült Államok kormányát, távolítsa el Magyarország területéről Wailes urat, ha továbbra sem kívánja megbízólevelét átadni. A magyar kormány — amely az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolatainak megjavítását és szívélyessé tételét kívánja — őszintén reméli, hogy az amerikai kormány ugyanilyen szándékoktól vezérelve, meg fogja szüntetni ezt, a két ország kapcsolatát kétségkívül zavaró helyzetet.” Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége február 27-i jegyzékében közölte, hogy Wailes követ elhagyta Magyarország területét (MTI) A Liberation a budapesti amerikai követség tevékenységéről A Libération írja müncheni jelentésében. A Nyugat-Németországba menekült magyarok elbeszélése szerint a budapesti amerikai követség nem maradt tétlen az októberi események idején. Október 27-én a Spencer Barnes, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, hogy közvetítsen a felkelők és a kormány között. Erre a küldetésre Nyerges Miklós másodtitkárt és Nagy Ernő attasét javasolta. Mindketten magyar származású amerikaiak. A menekültek kijelentései szerint Nyergesnek még az események előtt széleskörű kapcsolatai voltak a kormánnyal szemben ellenséges érzelmű írók, újságírók és művészek körében. Nyerges kapcsolatban állt az Országos Forradalmi Bizottsággal és számos katonatiszttel is, így különösen Király Bélával. Megerősítik azt is, hogy Nyergest használták fel az Egyesült Államokból érkező tanácsok és a „Magyar Felszabadítási Bizottság” utasításainak a felkelőkhöz való közvetítésére. Nyergesen keresztül kaptak a magyar földalatti mozgalom vezetői október 22-én utasítást az Alagyar Menekültek Központjától”— írja a Libération. Két termelőszövetkezet viseli Fejér megyében Vörösmarty Mihály nevét A Fejér megyei Lovasberény községben a napokban tíz család 230 holdon új termelőszövetkezetet alakított „Lovasberény! Vörösmarty Termelőszövetkezet néven. Mivel Kápolnásnyéken, a költő szül Szalujában már működödik Vörösmarty termelőszövetkezet, így a megyében már két termelőszövetkezet is viseli Fejér megye fiának nevét. Vízibuszokhoz és motorcsónakokhoz gyárt alumíniumlemezeket és idomokat a Székesfehérvári Könnyűfémmű A Váci Dunai Hajógyár kizárólag alumíniumból épít hajókat és motorcsónakokat. A gyár az idén több vízibuszt is épít a dunai és balatoni forgalomra. A hajó- és csónaképítésekhez szükséges alumíniumlemezeket és idomokat a Székesfehérvári Könnyűfémműnél rendelték, amely március első napjaiban már megkezdi a félkégyáru szállítását.