Fejér Megyei Hirlap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

Pántér, ISST, március 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP E Msswar Szocialista Lznkuspárt ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Második oldal folytatása) 5. A mezőgazdasági termelés fejlesztése s egyben a közellátás zavartalansága céljából ki kell dolgozni az állami szabadfelvásár­lás és e szerződéses termelés meg­felelő fejlesztését. A mezőgazda­sági árrendszernek a közérdek fi­gyelembevételével serkentenie kell a termelési kedvet. 6. A mezőgazdasági termelés ál­talános és főleg szocialista irányú fejlesztése elősegítésére párt- és állami szerveink nyújtsanak kel­lő támogatást az állami gazdasá­gok dolgozóinak, valamint a ter­melőszövetkezeteknek, horzv gaz­daságaikat fejleszthessék és gaz­daságossá tehessék. Az új viszonyok között a tömeg­­szervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcsolatai szem­pontjából — visszanyerte azt a nagy fontosságát, melyet Lenin tulajdonított neki. A párt taglét­számának a munkásosztály töme­geihez viszonyított rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van most különös jelentősége an­nak, hogy a pártnak az általános célkitűzéseiért folytatott harcát — a pártszervezetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a különböző tömegszervezeteken ke­resztül a tömegekkel kiemetett sokoldalú új kapcsolatokkal. Kü­lön nagy figyelmet kíván e mun­ka azért is, mert pártunk — sza­kítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módszerek­kel — most alakítja ki a tömeg­­szervezetekkel kapcsolatban az ideológiai és politikai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befolyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszerve­zetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság decemberi ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jólle­het néhány fontos feladat megol­dása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politikai erődjeiben, az üzemekben, bá­nyákban és állami gazdaságok­ban az elmúlt két és fél hónap alatt a helyzet előnyünkre gyöke­resen megváltozott. Minden fon­tos helyen megalakult, működik és fejlődik a pártszervezet. A munkásosztály régi, hagyomá­nyos érdekképviselete, a szak­szervezet is újjászerveződött és megkezdte rendes tevékenységét. A munkástanácsok többsége is fokozatosan megtalálta a törvé­nyes rendeletekben előírt hasznos tevékenységének körét és formáit. Most fontos feladat, hogy a­ kom­munisták politikai irányzatával mindenütt kialakuljon a pártszer­vezet, a szakszervezet és a mun­kástanács egymást szervesen ki­egészítő, önálló és ugyanakkor összefüggő munkája. 3. A szakszervezetekkel kap­­csolatban ma a legfontosabb fel­adat az, hogy a munkásosztály e régi szervezeteit — rendeltetés­szerű feladatuk, a dolgozók ér­dekvédelmének jó ellátásán ke­­rpentü­l — a munkáshatalom szi­lárd támaszává tegyük. Pártunk politikájának fontos elvi alapja a munkásosztály politikai egysé­ge. Ennek tudatában szembe kell néznünk bizonyos — az ellenfor­radalmi hullám ülledékeként visz­­szamaradt — kedvezőtlen jelensé­gekkel és le kell küzdenünk azo­kat. Arról van­ szó, hogy egyes szakszervezetek központjaiban is, több helyi szakszervezeti csoport­ban is a munkásosztály egyégé­­vel szembenálló azt bomlasztó jobboldali szociáldemokrata tö­rekvések érvényesülnek, melyeket külföldi imperialista körök is szí­tanak. Ezek leleplezése és elszige­telése egyik legfontosabb felada­tunk. 3. A munkástanácsokkal kapcso­latban egyfelől még mindig az a legfőbb feladat, hogy a bennük érvényesülő idegen vagy ellensé­ges politikai befolyás maradvá­nyait is megszüntessük. Másrész­ről viszont küzdeni kell a mun­kástanácsokkal szemben egyes he­­lyeken még megnyilvánuló szek­tás elzárkózó, helytelen politiká­ja ellen is. Tudatában kell lenni annak is, hogy a munkástanácsok 7. A mezőgazdaság helyes irá­nyú fejlesztését egy mielőbb elké­szítendő mezőgazdasági program kidolgozásával is biztosítani kell. 8. A Központi Bizottság helyes­li a kormány eddigi bérügyi in­tézkedéseit, a bányászok és ipari munkások bérének emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősorban a műszaki értelmisé­giek és a pedagógusok kereseti vi­szonyainak rendezését. A bérügyi intézkedések mértékeink és idő­pontjának megállapításánál azon­ban mindig mérlegelni kell a bér­ből és fizetésből élők legfőbb gazdasági érdekének, a forint ér­tékállóságának védelmét, hatásos és erős fegyverré vá­­lat­nak, ha működésüket a magyar vi­szonyoknak megfelelően fejleszt­jük ki, segítséget nyújthatnak az üzemigazgatás bürokratikus voná­sainak leküzdésében, a gazdasá­gosság és a termelés színvonalá­nak javításában, az önköltség csökkentésében, a termelékenység növelésében és mindezeken ke­resztül a dolgozók életszínvonal­­ának reális emelésében. A termelés kettős irányításának elkerülése érdekében meg kell találni a módját annak, hogy a pártszervezetek közvetlenül csak a termelés néhány legalapvetőbb kérdésével foglalkozzanak, a ter­melés részkérdéseinek ellenőrzé­se pedig közvetve, a munkástaná­csokon keresztül valósuljon meg. 4. A nők közötti politikai mun­ka általános követelménye to­vábbra is az, hogy hazánk öntu­datos dolgozó asszonyai és leányai a társadalmi és állami élet min­den területén, így a pártban és a szakszervezetekben, az állami és más funkciókban is megfelelő mértékben képviselve legyenek s aktív szerepet játsszanak. A nők között külön politikai munka ma az újonnan szervezett Országos Nőbizottság irányításá­val folyik. Hetek óta megjelenik a „Nők Lapja” is. A Központi Bi­zottság szükségesnek tartja, hogy politikai jellegű, ugyanakkor a dolgozó nők különleges kérdéseit is napirenden tartó nőmozgalmi szervezet alakuljon. E szervezet működésének elvi alapjait s a gyakorlati megvalósításra irányu­ló elgondolásokat sürgősen ki kell dolgozni. 5. A párt politikai munkájának egyik központi kérdése ma és a jövőben méginkább az ifjúság er­kölcsi-politikai nevelésének és ál­talában az ifjúság jelenéről és jö­vőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak önma­gát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagy része az ő oldalán áll, vagy állt. Az azonban kétségtelen, hogy az ifjúság soraiban nagymértékben rombolt az eszmei zavar, a nacio­nalizmus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma működő úgynevezett rétegszervezetei (For­radalmi Ifjúmunkás Szövetség, EPOSZ, MI­FESZ, Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai ered­ményes munkát végeztek ed­dig is azért, hogy az ifjúság egy részénél érvényesült ellenforra­dalmi befolyást leküzdje. Ez a munka azonban még nem fejező­dött be, ezt még továbbra is foly­tatni kell. A párt Központi Bizottságának az a nézete, hogy az új, marxista -leninista világnézetű kommu­nista nemzedék nevelése érdeké­ben, továbbá azért, hogy a ré­tegszervezetekre tagolódott ifjú­sági mozgalomnak átfogó politikai irányító szerve is legyen, szüksé­ges létrehozni egy kommunista if­júsági szövetséget. E feladat meg-­­oldását a magyar kommunista­ mozgalom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő előkészítés után a Központi Bizottság e kér­dés megvitatására összehívott ülésén kell megtárgyalni. 6. A Központi Bizottság helyesli és teljes mértékben támogatja az Intéző Bizottság által elfoglalt, és a­ pedagógusok február 18-i országos megbeszélésén is elfogadott állás-­­pontot, hogy a magyar úttörőmoz­galmat újjá kell szervezni. Az if­­­júság e szervezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom nemes és kedves hagyományaira, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nemegyszer egyenesen káros vonásokat. Az úttörőmozgalom a jövőben ne legyen sem napi politikával foglalkozó szervezet, sem pedig a gyermek szabadidejét teljesen igénybevevő második iskolai el­foglaltság. Az úttörőmozgalom se­gítsen felébreszteni a gyermeki lé­,­lekben azokat a nemes és szép ér­zéseket és hajlamokat, amelyek a szocialista emberiesség szellemé-­ ben formálják életüket, s a társa­dalomhoz való viszonyukat. Nyújt­, son a gyermekeknek gondolkodá­sukat és jellemüket fejlesztő kul-­ túráit szórakozást és játékot, olyan vonzó és megnyerő formában,­ hogy az úttörőmozgalom a szülői és iskolai nevelés szerencsés ki-­ egészítője és továbbfejlesztője le-,­hessen. Ehhez természetesen elen-­ gedhetetlenül szükség van a peda-­ gógusok és szülők közreműködé-­­sére és szerető támogatására. 7. A különböző tömegszerveze­tek hivatottak a dolgozók és az egész lakosság sokoldalú igényei­nek kielégítésére, s így társadal­mi funkciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A­ kommunisták társadalmi tevé-­ kenységének fontos része a külön­böző tömegszervezetekben vége­­zendő munka. A Központi Bi­zottság felhívja a párt tagjait, hogy a tömegek bizalmából vál­laljanak munkát és funkciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben tevé­kenykedő kommunisták munkájá­nak szervezettebbé tevése, meg­felelő fejlesztése és irányítása ér­dekében az illetékes pártvezetősé­gek irányításával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait, normális állami kapcsolatok mel­lett, a Magyar Szocialista Mun­káspárt álláspontja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egyes vezetői nyilvánosan kifejtett álláspontja között lényegbevágó nézeteltérés áll fenn fontos kérdé­sekben, mint például a párt épí­tése és a magyar úgynevezett „te­rületi munkástanácsok“ értékelé­se kérdésében. Reméljük azon­ban, hogy nézeteltéréseink a kommunisták között szokásos elv­­társias vita keretében tisztázód­nak. A Központi Bizottság a párt esz­mei színvonalának emelése és a Magyar Népköztársaság államér­deke szempontjából nagy súlyt helyez mind a párt tagságának hazafias és egyben proletárinter­nacionalista szellemben való ne­velésére, mind a párt nemzetközi kapcsolatai további erősítésére. Ennek érdekében jelenleg is és a jövőben is kezdeményezőleg fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan találkozáson és csatlakozik minden olyan közös akcióhoz, mely a prole­tár interna­cionalizmus erősítését szolgálja. V. A tömegszervezési munka területén VI. A párt nemzetközi kapcsolatai Pártunk, kormányunk, mun­kásosztályunk és népünk harcát a magyar szocialista forradalom és a nemzeti függetlenség megvé­désének ügyéért, teljes erővel tá­mogatja a szocialista országok, a világ kommunista és munkás­pártjainak internacionalista tá­bora, amelynek vezető ereje a Szovjetunió és annak kommunis­ta pártja. Pártunk a proletárinter­nacionalizmus szellemében sike­resen fejlesztette és erősítette nemzetközi kapcsolatait a Köz­ponti Bizottság decemberi ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találkozók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bol­gár Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Román Munkáspárt, Szovjetunió Kom­munista Pártja) küldötteinek új­évi budapesti találkozásán. Ja­­n­uár közepén részt vettünk há­rom párt (Kína Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Mun­káspárt, Szovjetunió Kommunis­ta Pártja) küldötteinek moszkvai találkozásán. Ugyanekkor buda­pesti látogatásra hívtuk meg Csou En-laj elvtársat, Kína Kom­munista Pártja Elnökségének­ tagját. A közelmúltban találkozot­tunk és tárgyaltunk az Olasz Kommunista Párt Politikai Bi­­­zottsága képviselőivel. Mindezeken a találkozásokon a testvéri kommunista és mun­káspártok egyenjogúságának el­ve érvényesült és egyetértés alakult ki közöttünk a nemzet­közi munkásmozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pár­tok támogatást nyújtottak az el­lenforradalom ellen vívott har­cunkhoz, meggyőződésünk sze­rint e találkozók hozzájárultak a szocialista tábor további megerő­södéséhez. A Központi Bizottság helyesli az Intéző Bizottság intézkedéseit és döntéseit, amelyeket a nemzet­közi találkozások kapcsán tett és jóváhagyta azokat az egyezmé­nyeket és megállapodásokat, ame­lyeket pártunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottság ugyanak­kor sajnálattal állapítja meg,­ hogy a Jugoszláviával fennálló 3. oldal A Kül­ügy­minisztérium jegyzéke az amerikai követséghez A Külügyminisztérium sajtó­osztálya közli: A Külügyminisztérium február 22-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségéhez: „Az Amerikai Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma 1956. július 10-én agreement-t kért Ed­ward Thompson Walles úr részé­re, akit az Egyesült Államok elnö­ke rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszterként az Egyesült Államok budapesti képviseletének vezetésével kívánt megbízni. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. július 13-án az agreement-t megadta Wailes úr részére, aki 1956 novemberének első napjaiban megérkezett Bu­dapestre. Annak ellenére, hogy megérke­zése óta már közel négy hónap el­telt, Wailes úr megbízólevelét még nem adta át, sőt a Külügy­minisztériumban sem tett hivata­los látogatást. A minisztérium ér­deklődése elől az Amerikai Egye­sült Államok budapesti követsége különböző indokolásokkal tért ki, majd arra hivatkozott, hogy a kö­vet úr még nem kapott utasítást Washingtonból megbízólevele át­adására. A minisztérium megíté­lése szerint önkéntelenül felvető­dik az a gondolat, hogy Wailes úr szándékosan halogatja megbízóle­vele átnyújtását. Ez a késedelem nemzetközi jogi szempontból is tarthatatlan, mivel a Magyar Népköztársaság álamrendjében változás nem történt, sőt jelenleg is ugyanazon szerv és személy van megbízva ilyen jellegű ügyek le­bonyolításával, amely szerv Wai­les úr részére a agreement-t megadta. Ugyanakkor a minisztérium tu­domására jutott, hogy Wailes úr jelenleg olyan hivatalos tevé­kenységet folytat, amelyre a nemzetközi jog szabályai értelmé­ben csak a már megbízó levelét átnyújtott misszióvezetőnek van joga. Tekintettel a fent elmondottak­ra, a Magyar Külügyminisztérium kénytelen megállapítani, hogy Wailes úr tevékenysége jelenlegi formájában összeegyeztethetetlen a nemzetközi gyakorlattal. Ezért a magyar kormány kéri az Egye­sült Államok kormányát, távolít­sa el Magyarország területéről Wailes urat, ha továbbra sem kí­vánja megbízólevelét átadni. A magyar kormány — amely az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolatainak megjavítását és szívélyessé tételét kívánja — őszintén reméli, hogy az amerikai kormány ugyanilyen szándékok­tól vezérelve, meg fogja szüntetni ezt, a két ország kapcsolatát két­ségkívül zavaró helyzetet.” Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége február 27-i jegyzékében közölte, hogy Wailes követ elhagyta Magyarország te­rületét (MTI) A Liberation a budapesti amerikai követség tevékenységéről A Libération írja müncheni je­lentésében. A Nyugat-Németor­­szágba menekült magyarok el­beszélése szerint a budapesti ame­rikai követség nem maradt tétlen az októberi események idején. Ok­tóber 27-én a Spencer Barnes, az Egyesült Államok budapesti ideig­lenes ügyvivője felajánlotta szol­gálatait a magyar kormánynak, hogy közvetítsen a felkelők és a kormány között. Erre a külde­tésre Nyerges Miklós másodtitkárt és Nagy Ernő attasét javasolta. Mindketten magyar származású amerikaiak. A menekültek kije­lentései szerint Nyergesnek még az események előtt széleskörű kapcsolatai voltak a kormánnyal szemben ellenséges érzelmű írók, újságírók és művészek körében. Nyerges kapcsolatban állt az Or­szágos Forradalmi Bizottsággal és számos katonatiszttel is, így kü­lönösen Király Bélával. Megerő­sítik azt is, hogy Nyergest hasz­nálták fel az Egyesült Államok­ból érkező tanácsok és a „Magy­ar Felszabadí­tási Bizottság” utasí­tásainak a felkelőkhöz való köz­vetítésére. Nyergesen keresztül kaptak a magyar földalatti moz­galom vezetői október 22-én uta­sítást a­z Al­agyar Menekültek Központjától”­­— írja a Libéra­tion. Két termelőszövetkezet viseli Fejér megyében Vörösmarty Mihály nevét A Fejér megyei Lovasberény községben a napokban tíz család 230 holdon új termelőszövetkeze­tet alakított „Lovasberény! Vö­rösmarty Termelőszövetkezet né­ven. Mivel Kápolnásnyéken, a költő szül Szalujában már műkö­­dödik Vörösmarty termelőszövet­kezet, így a megyében már két termelőszövetkezet is viseli Fejér megye fiának nevét. Vízibuszokhoz és motorcsónakokhoz gyárt alumínium­­lemezeket és idomokat a Székesfehérvári Könnyűfémmű A Váci Dunai Hajógyár kizáró­­­­lag alumíniumból épít hajókat és motorcsónakokat. A gyár az idén­­ több vízibuszt is épít a dunai és­­ balatoni forgalomra. A hajó- és csónaképítésekhez szükséges alu­­­míniumlemezeket és idomokat a Székesfehérvári Könnyűfémmű­nél rendelték, amely március első napjaiban már megkezdi a fél­­kégyáru szállítását.

Next