Fejér Megyei Hirlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
4. oldal. Nem mindegy, milyen lakások épülnek Aki a vasút felé igyekszik, szemtanúja lehet, hoy a fehérvári mután milyen nagyarányú az építkezés. Jobbra is, bdra is vöröslő téglafalak emelkednek a magasba, gyorsan szaporodik a téglasorok, hisz enyhe az idő s itt „teljes kapacitással” hozzák közelebb mindennap az átadás határidejét. Ez örvendetes Az viszont nem, amit néha úgy látni: egy-egy járókelő megáll, közelebb lép a Horváth István utca sarkán lévő épület hábhoz és csóválgatja a fejét. Nem szól a legtöbbje, de érezni, kívánkozik belőlük a szó. Megnéztük, mi az, aki így „felkeltette” az érdeklődést. A Lenin után beépülnek a foghíjak, egy épülettömb lesz az egész sor, a kis játszóteret parkosított részek teszik majd szá kissé ott az életet. A Köztársaság öt terve is készül. A mozi után egészen a Rákóczi útig új házak emelkednek majd s ott, ahol átvágták az utat a Dózsa György térre, ugyancsak új lakások lesznek. Erőteljesen épül az OTP öröklakás. „Újítás“ — egy kis szépséghibával Ám nem érdektelen, hogy milyen lakásokba mennek a dolgozók, hogyan használhatják ki a rendelkezésükre álló alapterületet. A Lenin-út és a Horváth István utca sarkán egy 32 lakásos épület falai emelkednek a magasba. S ezek közül csupán három olyan lakás van — a tervrajz szerint — amely valóban két szobás, összkomfortos. A többi 29 — abból hat darab hallos — egy szoba, hálófülkés. Ilyen lakások Székesfehérváron még nem épültek s így nem csoda, hogy az arrajárók érdeklődését felkeltette. Ez az építési forma már régen meghonosodott külföldön, hisz előnyei vannak. Megnövekszik a lakterület, anélkül, hogy ajtót, ablakot igényelne. Gondoljuk csak el, már maga ez is többszázezer forintot jelent, ha országos viszonylatban beszélünk. Az építőiparban ez amolyan előretörésféle, újítás, csak van egy szépséghibája , emiatt csóválják a járókelők a fejüket. Íme, a tény, hogy jogos az elégedetlenségük: a nagyszoba mérete — a 29 lakásról beszélünk — 381x500 centiméter. A hálófülkéé pedig: 180x500 centiméter. Keresztbe tehát két ágyat semmiképpen nem lehet elhelyezni, csak egymásután, hosszába. Ez pedig, nem hinnénk, hogy valakinek is megfelelne. Vajon az ÉM LAKIG erre nem gondolt annak idején, amikor a terveket készítette? Igaz, ez a szerv már megszűnt s a lakások építését a megyei tanácsok illetékes osztályai végzik s számukra is ez egy „szerencsétlen örökség" — hogy szavukkal éljünk. Tanulság Most már sokat nem változtathatnak a tényen: a lakások épülnek a rossz terv szerint, de reméljük, tanulságul is szolgál ez az eset a jövőre nézve. Noha a Fejér megyei Építőipari Vállalat vezetői szóltak az építés beindításakor, hogy más típusú lakásokat kellene létrehozni, de akkor ezt válaszolták: sajnos nem lehet már leállítani a folyamatot, mivel az épületelemek döntő többsége megérkezett. Tudjuk, szabály, hogy a megadott alapterületet „túllépni” nem lehet, azon belül kell elhelyezni a konyhát, fürdőszobát, szobákat. Volna azonban egy javaslatunk, mivel a közfalakat még nem húzták fel. Több építész véleménye szerint helyes volna, ha nem építenék be a „falfalakat”, hanem egy nagy szobát hagynának csupán. Egyrészt további anyagot takarítanának meg, nem kellene tégla és fakeret, másrészt a lakók nem lennének kész tények elé állítva a berendezést illetően. Aki úgy gondolná, hogy neki kell hálófülke, az elkeríti magának azt a részt függönnyel. Tanulságul viszont annyi: nem ártana, ha tervezőink mielőtt hozzáfognának a tervek elkészítéséhez, ne csak a szakemberek, hanem az egyszerű emberek véleményét is kérjék ki. Higgyék el, igen sok hasznos tanácsot tudnak adni. Orsovai Tibor Párizsban tovább tart a havazás (Nie. Nicolaescu Malidi FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1950. február 1. Fejlődik termelőszövetkezeteink állatállománya A 3004-es kormányrendelet helyes végrehajtása jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezetek gazdálkodásának további megjavításához. A kedvezményes állatvásárlásnak is nagy jelentősége van, hiszen az állattenyésztés egyik legjobban jövedelmező üzemága a közös gazdaságnak. Ebben az évben jelentősen növekszik szövetkezeteink közös állatállománya. 1500 tehénnel, illetve vemhes üszővel, valamint 1200 hízómarhával lesz több a tsz-ek istállójában, mint az elmúlt évben. A megye hároméves terv előirányzata szerint a tsz-ek sertésállományát úgy kell kialakítani, hogy a tervidőszak végére a fehérhússertés jelenlegi 35—40 százalékos aránya 70 százalékra növekedjék. Az egységes sertésállomány kialakítására irányuló intézkedéseket nagy örömmel fogadták nemcsak a termelőszövetkezet tagjai, hanem az egyéni parasztok is. 1959-ben tsz-eink 1200 darab koca-süldőt állítanak be tenyésztés céljából. A fehérhús-sertésállomány növekedésének megfelelően növelik a fehérjehús takarmányok vetésterületét is. A tehenészettel rendelkező szövetkezetek részére ebben az évben nagyobb a lehetőség nagyteljesítményű fölözőgépek üzembehelyezésére is, ami szintén kedvező hatású a fehérhús-malac, illetve süldő nevelésre, mert a tejtermékeket a sertésállománnyá vetetik fel. Örvendetes, hogy a közös gáz-11 —T/Adaságok baromfiállománya a tavalyinak többszörösére emelkedik. Az állami támogatással vásárolt baromfi-állomány az alábbiak szerint alakul: naposcsibe 20 000 db. viziszárnyas (vegyes) 2 000. Az eddigi becslések szerint a szövetkezetek újabb igényei a fenti mennyiségnek több mint háromszorosát teszik ki. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megfelelő intézkedéseket sz, hogy naposcsibéből legalább 50—60 000 darab álljon a tsz-ek rendelkezésére. E nagyméretű fejlődés azonban nem feledtethet velünk egy-két negatív vonást. Nagy lehetőségeink ellenére még mindig nem tervszerű a viziszárnyas tenyésztés. Több tsz-ünk vezetői idegenkednek a kacsa-, libatartástól. Pedig viziszárnyas kivitelünk iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg a külföldi piacokon. A másik elhanyagolt terület a pulyka- és a gyöngyös tenyésztése. Azonkívül, hogy a pulyka és a gyöngyös a „leglelkiismeretesebb” rovarirtó szárnyasaink közé tartozik, szintén a világpiaci érdeklődés középpontjában áll A baromfitenyésztés növekedésére jellemző, hogy amíg az elmúlt évben megyénk szövetkezetei mindössze húsz mázsa baromfit értékesítettek állami felvásárló szerveken keresztül, s hozzávetőlegesen 80 mázsát szabadpiacon, addig az idén 550 mázsa kerül értékesítésre. Ez 1 300 000 forinttal növeli az áruértékesítési bevételt. A baromfitenyésztésből származó tiszta jövedelem meghaladja a félmillió forintot. Mint a fentiekből kitűnik, érdemes termelőszövetkezeteinknek intenzív baromfitenyésztéssel foglalkozni, mert ez nagy jövedelmet biztosít a tagság számára. Baromfitenyésztésünk lehetőségei még megközelítőleg sem kihasználtak. Sok még a férőhely, s legeltetési adottságainkat is számos tsz-ben figyelmen kívül hagyják. Ez pedig nagy könnyelműség, aminek a tsz-tagsága látja kárát. A jelentős előrehaladás mellett nem szabad szem elől téveszteni állattenyésztésünk, s ezen belül baromfitenyésztésünk további nagy lehetőségeit, s mindent meg kell tenni szövetkezeteink vezetőségeinek, hogy tovább fejleszszék ezt a jövedelmező üzemágat. — T. L. — előnevelt csibe 5 000 db. tenyésztérce 1 500 db. napos puska 1 500 db. gyöngyös 1 000 db. tíz-avatás Erdőmajorban Bensőséges ünnpeség színhelye volt a Tordaserdőmajori termelőszövetkezet kultúrterme. A szépen feldíszített teremben fehérkötényes lányok és menyecskék sürögtek. A kultúrterem bejárata előtt hatalmas bográcsokban szabad tűznél, nagy hozzáértéssel két szentesi kubikus főzte a sertéspörköltet. Útavatás volt. A termelőszövetkezet vezetőségének és tagságának régi vágya teljesült. Elkészült — ha még nem is teljes egészében — a termelőszövetkezet Tordas községgel összekötő három és fél kilométer bekötő út. Egy újabb ér, vagy újabb idegpálya szocialista országunkban, amelyen át az eddig elszigetelt tanyavilág bekapcsolódik a községhez és ezen keresztül a városhoz. Ezen az utón keresztül könnyebben, gyorsabban jut el a szövetkezet terménye a városi dolgozókhoz, ezen az utón áramlik be a város iparcikke és kultúrája a termelőszövetkezetbe. Pártunk és szocialista államvezetésünk minden megnyilvánulásában a dolgozók megbecsülését juttatja kifejezésre. Az erdőmajori volt Dreher uradalomban — ahol a kultúrának nyomai sem voltak — ma villanyfény mellett olvasnak és rádióznak az emberek, az új kultúrházban filmeket láthatnak, a helyi KISZ által bemutatott rendezvényekben szórakozhatnak. Gyermekeik kéttantermes modern iskolában sajátítják el a szocialista ismereteket. Mindezekért köszönetet mondunk pártunk és kormányunknak, a megyei és járási vezetőknek, akik lehetővé tették, hogy rövid négy év alatt közel négymillió forint beruházással termelőszövetkezetünk is bekapcsolódhat a szocialista nagyüzemi termelésbe, amelynek most már minden feltétele megvan. Rajtunk a sor, hogy a párt decemberi határozata értelmében kötelességeinket végrehajtsuk, ami annyit jelent, hogy munkánk, belső életünk átszervezésével példát mutassunk és vonzóbbá tegyük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Mindez a pohárköszöntőknél is kifejezésre jutott a megjelent műszaki, ipari és termelőszövetkezeti dolgozók felszólalásaiban: célunk az, hogy „minden ilyen megépített bekötő út a szocialista nagyüzemi mezőgazdasághoz vezessen .t” Erős Zoltán ig. tanító A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége elkészítette féléves munkájának tervjavaslatát. A javaslat szerint elsőként a szakszervezetek feladata a „Mezőgazdaság szocialista átszervezése” viták megtartása. Tervezik, hogy egy szakmán belül felülvizsgálják az üzemi szakszervezetek munkáját, másutt a munkásellátást, s egy későbbi időpontban megyénkben a körzeti orvosok munkáját, a rendelőintézetek felszerelését. A Sztálinvárosi Vasműben nyilvános SzMT elnökségi ülés megtartását tervezik, ahol az ifjúság között végzett szakszervezeti munka eredményét vitatnák meg. A munkaterv javaslatot — amelynek minden pontja a dolgozókat érintő problémák megoldásával foglalkozik — február 2-i elnökségi ülésen vitatják meg, illetve foglalják határozatba. Válaszd az illetékes Január 27-én levelet közöltünk, amelyben a levélíró kifogásolja a Belkereskedelmi Minisztérium Liszt Ferenc utcai kisgépkölcsönző üzletének nyitvatartási idejét, és a bogszolgálat bevezetésére tesz javaslatot Az alábbiakban közöljük az üzlet vezetőjének válaszát. Az üzlet azért nyit ki fél nyolckor, hogy alkalmat adjon a hivatalba járóknak a kisgépek visszaszolgáltatására. Azok a háziasszonyok, akik nem munkavállalók, a nyitvatartási idő bármelyik órájában kölcsönözhetnek, így a nyolc óra előtti nyitás a dolgozók érdekeit szolgálja. A déli szünetet azért rövidítette le a vállalat két óráról egy órára, hogy a reggeli órákban fél napra igénybevett kisgépeket már 13 órától, időben vissza tudják szolgáltatni a háziasszonyok. A dolgozó nők elfoglaltságuk miatt főként a délutáni és esti órákban jutnak hozzá a gépek használatához, ezért a nyitvatartási idő a műszak vége, 16 óra után egy félórával fejeződik be. Igen nehéz úgy megállapítani a kölcsönző nyitvatartási idejét, hogy például a háromműszakos üzemek követelményeihez igazodjon. Az üzlet lehetőségei nem olyanok, hogy többműszakos nyitvatartásra rendezkedhetne be, ehhez a forgalom nem elegendő, a személyzet viszont napi nyolc órán át áll rendelkezésre. Mód nyílik azonban a dolgozók igényeinek kielégítésére is, ha családtagjaik (iskolás gyermekük, hivatalba járó férjük, egyéb, nem kötött foglalkozású családtagjuk) intézik a kölcsönzést, vagy ha a többműszakosok igénybevételükhöz szabják a kisgépes házimunkák idejét. A kölcsönző egyébként nőtanácsi kisgépakciót szervezett, de ennek a nagyon kedvező alkalomnak sajnos eddig még nem volt követője; ennek az a lényege, hogy a nőtanács egy megbízottja igen kedvező feltételek mellett kiváltja a háztartási gépet, és a jelentkezők sorrendjében továbbadja. Ennek az akciónak másik formája, amely különösen üzemekben az ott dolgozók megszervezésével könnyen megoldható, hogy csoportok bérelnek meghatározott időtartamra például mosó, vagy porszívógépet, és a kör befejeztével visszaszolgáltatják a kölcsönzőbe. Mindkét esetben igen méltányos kölcsönzési díjat kell fizetni, és az egymáshoz közellakók is mentesülnek a gép ki-befuvarozásától. Ez a két módszer Budapesten és más nagyobb városokban már meghonosodott a dolgozók megelégedésére. A bogszolgálat nem oldható meg a kölcsönző ügykörén belül, mert száz igénybevevő sem fedezhetné azt a kiadást, amelybe egy külön erre a célra rendszeresített dolgozó fenntartása kerül, de egy ember képtelen időben elintézi (különösen a reggeli időben) a kifuvarozásokat, vagy egy nagy apparátust kellene szervezni erre a célra. A kölcsönző személyzete mindig a legnagyobb készséggel siet a dolgozók segítségére, és a jövőben is megtesz mindent ami módjában áll A 35. sz. Belkereskedelmi Bolt dnlgngfk