Fejér Megyei Hírlap, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

1. oldal. A Magyar Távirati iroda je­lenti: Hruscsov és kísérete a Lille­­környéki gyárak megtekintése után visszatért a városba. A gép­kocsikaraván áthaladt azon a vá­rosrészen — az egyébként lebon­tásra ítélt Saint-Sauveur negye­den —, ahol 1888-ban az Interna­­cionálé dallama született. Az In­­ternacionálét 1888 júniusában játszották először el lille-i mun­kásünnepségen. A szovjet kormányfő a város­házára hajtatott, ahol Augustin Laurent, Lille szocialista polgár­­mestere fogadta. Laurent a Szo­cialista Párt legnagyobb megyei pártszervezetének főtitkára, üd­vözlő beszédében — az idők je­lei — a békéről és a békés együttélés szükségességéről szó­lott. Hruscsov elvtárs — válaszul Laurent polgármester üdvözlő szavaira — az alábbi beszédet mondta: Tisztelt polgármester úr! Tisz­telt hölgyeim és uraim! Az önök gyönyörű hazájában tartózkodva, örömmel látogattam el Lille-be, Charles De Gaulle elnök szülővárosába. A Szovjetunióban úgy ismerik De Gaulle elnököt, mint aki nagy bátorságot tanúsított a má­sodik világháború súlyos meg­próbáltatásai idején. Kivívta a szovjet emberek megbecsülését azzal a fáradhatatlan harccal, amelyet Franciaország felszaba­dításáért, a német fasiszta meg­szállók kiűzéséért, hazája nem­zeti becsületéért folytatott. De Gaulle tábornokkal először akkor találkoztam, amikor 1944- ben tárgyalni jött Moszkvába. Ezeket a tárgyalásokat akkor siker koronázta: országaink szövetségi és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést kö­töttek egymással. Franciaországi látogatásunk másfajta körülmények között fo­lyik. Azóta nagy változások tör­téntek a nemzetközi helyzetben. A hidegháború és a fegyverke­zési hajsza hosszú évei a fran­cia—szovjet viszonyra is rá­nyomták bélyegüket. Bár még nem oszlottak szét teljesen a lát­határt elsötétítő felhők, bizo­nyosan elmondható, hogy az utóbbi időben a nemzetközi hely­zet jelentősen kitisztult, nyilván­való jelei vannak a nemzetközi feszültség enyhülésének. A kü­lönböző országok államférfiainak találkozói feltétlenül hasznosak voltak a béke szempontjából. Mi értékeljük De Gaulle el­nöknek a Kelet és Nyugat jobb megértését előmozdító erőfeszí­téseit. Reméljük, hogy találko­zóink és az elnökkel folytatandó tárgyalásaink államaink viszo­nyának megjavulását, barátságunk erősödését ered­ményezik, ami feltétlenül előmozdítja majd az euró­pai és a világbéke megszi­lárdulását. mennyiség meghaladja az egész forradalom előtti Oroszország egyévi ipari termelését. Növekszik a Szovjetunió lakosságának jóléte Amikor minden eszközzel fej­lesztjük gazdasági életünket, mindenekelőtt arról gondosko­dunk, hogy maximálisan kielégítsük a szovjet emberek anyagi és kulturális szükségleteit, a legjobb feltételeket teremt­sük meg az ember, az egyén Soko­dgiil feil­lácait í­z. Állami költségvetésünk egyhar­mada közoktatási, tudományos, kulturális, egészségvédelmi és szociális célokat szolgál. Országunkban hatalmas ará­nyú lakásépítkezés folyik. A múlt évben például a városok­ban kétmillió-kétszázezer lakás a falvakban mintegy nyolcszáz­­ötvenezer lakóház készült el. Országunkban ingyenes az or­vosi ellátás. Szakadatlanul nő s b­nrhív,ak­. a gyermekotthonok, az üdülők száma. Országunkban az emberek átlagos maximális élet­kora a forradalom előtti orosz-•'*•*»*■*■ képest több mint két­szeresére 32 évről 68 évre­­ emelkedett. A szovjet tudomány és ipar fejlődése lehetővé tette a Föld és a Nap mesterséges bolygói­nak felbocsátását, a Hold látha­tatlan oldalának lefényképezését. A szovjet tudósok és techniku­sok vívmányait úgy tekintjük, mint a szocialista rendszer fel­tárta határtalan emberi lehető­ségek tanúbizonyságát, és úgy véljük, hogy ezeket a vívmányo­kat az egész emberiség javára kell felhasználni. A szovjet tudósok, hogy meg­örökítsék a francia tudomány kimagasló egyéniségének és a béke lánglelkű harcosának emlé­két, a Hold láthatatlan felén az egyik krátert Frédéric Joliot- Curie-ről nevezték el. Mindenki előtt világos, hogy a gazdaságot, a tudományt és a kultúrát eredményesen fejleszteni, az életszínvonalat növelni csakis tartós béké­ben lehet. Ezért harcol a Szovjetunió oly állhatatosan és következetesen a békéért, a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés együttéléséért, bennünket, baráti tekintettel és baráti üdvözléssel. Az önök városa vállalkozóinak szíves meghívására megismer­kedtem két vállalat­­— a Prou­­vost- és a Boussac-gyár — mun­kájával. Boussac urat már ré­gebben megismertem, akkor, amikor Moszkvában járt. Prou­­vost és Boussac urak nagyon kedvesek voltak és megköszönöm nekik, hogy lehetővé tették szá­momra gyáraik megtekintését. Engedjék meg, hogy köszöne­­temet nyilvánítsam e gyárak munkásainak fő munkásnőinek, akik meleg szívvel, nagy rokon­­szenvel fogadtak bennünket. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik gondoskodtak arról, hogy látogatásunk jól szer­vezett és kellemes legyen, a töb­bi között a prefektus úrnak és a polgármester úrnak, akik ked­vező feltételeket teremtettek lille-i látogatásunkhoz. Megkö­szönöm ezt, s minden jót kívá­nok önöknek. Éljen Franciaország és a Szov­jetunió népeinek barátsága és együttműködése! (Hosszan tartó taps.) Laurent polgármester Lille emlékérmét nyújtotta át ezután Hruscsovnak. A szovjet kor­mányfő beírta nevét a város aranykönyvébe. Hruscsov elvtárs beszéde Lille-ben Hasznos dolgokat tapasztaltun­­­ Franciaországban Nemcsak tárgyalni jöttünk Franciaországba, hanem azért is, hogy megismerkedjünk a tehet­séges és szorgalmas francia nép életével. Franciaországi tartózko­dásuk rövid ideje alatt sok ér­dekes és hasznos dolgot láttunk, hasznos dolgokat országaink ba­ráti kapcsolatainak fejlesztése szempontjából. Ma megismerkedtünk az önök városával, az északi iparvidék központjával, ahol szenet bá­nyásznak, acélt gyártanak, bo­nyolult gépeket állítanak elő. Különösen kedves számomra Észak-Franciaország azért, mert sok tekintetben emlékeztet a mi „kovácsműhelyünkre”, a Donyec­­medencére. Felhasználom most az alkal­mat arra, hogy a szovjet emberek forró üd­vözletét és baráti jókívánsá­gait tolmácsoltam Tille la­kosságának, Észak-Francia­­ország dolgozóinak. A szovjet emberek most békés man’­-'lukkal foglalkoznak. A Szovjetunió gazdasági élete és kultúrája gyors ütemben fejlő­dik. Sikeresen teljesítjük hétéves tervünket. Az idén csupán a ter­ven felül előállított termék­ A szovjet emberek felvirágzást kívánnak Franciaországnak A szovjet emberek minden és a vlagyivosztoki idő között néppel békében akarnak élni. hét óra az eltérés, ugyanannyi. Mélységes rokonszenvvel gondol- mint Moszkva és New York kö­­nak a francia népre, szívből ki­­zött, várnak nagyságot és virágzást Népünk szereti hazáját, szó- Franciaországnak, s azt szeret- cialista rendszerét. S néli, hogy országaink barátság­­­a bárki fejébe venné, hogy­­an éljenek, sokoldalúan együtt­ megzavarja békés életünket, működjenek. (Taps.) _ és kezet emelne rendsze­rie a Szovjetunió és Fran­ rünkre, a szovjet nép még ciaország egyesíti erofeszite- elkeseredettebben küzdene, se­t,, sokat tehet a békéért, mint annak idején a hitleri a népek biztonságának meg- fasiszta hordák ellen, szilárdításáért. . . , , .. , A magam és kísérőim néve­ . De “ mindent megteszünk, ben köszönetét szeretnék mon-­es erőinket nem kimérve to­ mTnk^juknaT,8t“^gyon K&-3Ä ST« tetszett nekem a polgármester a ^£rgS£ n-h-rédszóban StáM^á ^hoz, aki találkozni akar ve-Meg kell jegyeznem, hogy ha a SutT & ' szónoki emelvényen kellene ve- tos tsuk a beket­­telkednem önnel, alaposan fel M m kellene készülnöm és összeszed- IXOSSonet­ni magam, hogy megelőzzem in»»«i ppaepppfeippf (Derültség, taps), de azért nem “ vendegszereteiert teszem le a fegyvert bSak !“vk" Szeretnék őszinte köszönetét merem az on epesse ei e. . mon­janj dicső városuk lakossá­vagyo ver ny ■ g£nak azért a meleg vendégsze-Ami nedie beszédének Ténye-­retetért és szívélyességért, amely­­gel illető polgár úr el-­ben engem & elvtársaimat rá­mondhatom, hogy egyetértek az- szesítettek Mindenütt szivelye­­zal, amit mondott. Sőt, mi több, sen, vendegszeretoen fogadtak mi’ teszünk egyet s mást azért, ------------------------------­hogy elérjük azt a célt, amelyet önt vázolt beszédében. Kijelen­tem önöknek, uraim, hogy a Szovjetunió népei minden elgon­dolásukkal és erőfeszítésükkel erősíteni igyekeznek államunkat és annak gazdasági erejét, s nem szeretnék, ha bárki is megzavarná őket­ ebben. Minden erőnkkel azon va­gyunk, hogy nálunk a dolgok a jövőben is úgy haladjanak, ahogyan ma. Ma pedig az a helyzet, hogy népgazdaságunk nagy léptekkel halad, emelkedik a szovjet nép életszínvonala, fejlődik a tudomány és a kul­túra. Területünk felmérhetetlen, természeti kincseink meg­szűrni álhatatlanok. A legcse­kélyebb alapunk sincs arra, hogy elégedetlenek legyünk hazánk mai helyzetével. A szovjet népnek esze ágában sincs bármilyen hódításra, egye­nes vagy közvetett, agresszióra gondolni, mert az agresszió összeegyezhetetlen a mai szo­cialista rendszerünkkel. Miért lenne jó nekünk a há­ború? Önök is tudják, hogy ha­zánk területe roppant tágas. Ta­lán nem mindenki tudja elkép­zelni, micsoda távolságok van­nak a Szovjetunióban. Moszkva és a Távol-Kelet között hat­ezer kilométer az út­. Elég, ha megemlítem, hogy a moszkvai „Rögtönzött sajtókonferencia64 Hruscsov ezután a pályaud- Erre az újságírók megkérdez­­varra hajtatott. Búcsúztatására télt tőle: itt ismét hatalmas tömeg sereg. — Melyik fogadtatásra gondol? lett egybe. Különvonat vitte a­­rra, amiben a nép, vagy ami­szovjet kormányfőt Rouenbam­ben a hivatalos személyiségek A vonaton „rögtönzött • sajtó- részesítették? konferenciát” rendeztek. Hrus- Hruscsov így válaszolt: csov ugyanis a szerelvényen fel- — A kettőt nem választom el kereste azt a kocsit is, amelyen egymástól, a francia és a külföldi sajtó kép- Nyugati újságírók megkérdez­­viselői utaztak, s az újságírók téli Hruscsovot, hogy szerinte meghívták őt egy feketére. A milyenek az atomfegyver-kísér­­fehér asztalnál fesztelen, baráti letek beszüntetésének kilátásai? beszélgetés alakult ki. Hruscsov így válaszolt: Az egyik újságíró megkérdez­ — A kilátások nagyon jók, ha te, mikor utazik De Gaulle rá­ az Egyesült Államok és Nagy­homok Moszkvában? Britannia elfogadják saját javai­— Ne avatkozzanak személyes lataikat, mivel a mi javaslata­ügyeinkbe — válaszolta Hrus­­iik tulajdonképpen az ő javas­­csov­­lataik voltak. — Mit gondol Franciaország- Felkérték Hruscsovot, nyilai­ról? — hangzott a következő közzék a nyugati hatalmak kö­­kérdés­­zes leszerelési tervéről. A szovjet — Ami jó, arról nem lehet kormányfő kijelentette: nem ke­rosszat gondolni — felelte Hrus­­lyesk­ ezt a tervet. A nyugati ja­­csor­­vaslatoknak semmi közük sincs — Utazik-e még valahova a ahhoz a tervhez, amelyet a Szov­­csúcsértekezlet előtt? — szólt egy jetunió terjesztett tavaly szép­­újabb kérdés­­temberben az Egyesült Nemze­— Annyira tetszik itt nekem, teli Szervezete elé. Franciaországban, hogy nem tud a francia atombombával kapó­dóm, nem lenne-e jó itt marad­­csolatos kérdésre Hruscsov így nem a csúcskonferenciáig. Talán válaszolt: lehetne találni egy kis zugot. — Jó lenne, ha többé senki ahol meghúzódhatnék addig — nem robbantana bombákat, sem mondta mosolyogva a szovjet az Egyesült Államok, Nagy-Bri­­kormányfő. Jannia és a Szovjetunió, sem pe-Érdeklődtek De Gaulle tábor- dig Franciaország. Jobb lenne sokkal folytatott eddigi tárgya- így az egész emberiségnek,­lásairól is. Hruscsov így volt­ Gergi Serqueux-ben, ahová szólt: — Benyomásaim a leg­­látogatás volt tervezve, csak rög jobbak.­vid időre állt meg a Rouen felé Amikor pedig azt kérdezték haladó vonat. Hruscsov elvtárs tőle, mit vár a soron következő kiszállt kocsijából, odament a­ tárgyalásoktól, ezt felelte: őt ünneplő emberekhez, akik — A jövőt soha nem lehet erő- „Éljen a béke!”-kiáltással fogad­va látni. Az eredmények nem­ jók. Hruscsov kedvesen integet­­csak tőlem függenek. de fogadta köszöntésüket, majd Arra a kérdésre, hogy mi a franciául kiáltotta oda: „Éljen a véleménye a franciaországi fő- béke!” Elhaladva az állomás gadtatásról, a szovjet kormány­ büféje előtt, kezet fogott a csa­­ló kijelentette, hogy az minden passal és franciául szólt oda ne­­várakozását felülmúlja. ki: „Jónapot, hogy van?11 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Péntek, 1969. április 1 „Nagyszerű, megindító, forró fogadtatás" Lapszemle és vélemények Hruscsov elvtárs útjáról A francia sajtó napról napra Szovjetunió politikája. Hány év­ben valószínűleg három technic változatlanul rendkívül nagy hány francia tudja már, mit kai jellegű francia—szovjet erjedelemben számol be Hrus- javasol a Szovjetunió!! megállapodást is nyilvánosságra sor elvtárs franciaországi Iá-­­ Szovjetunió javaslatait a hoznak (az egyik a kulturális ugatásának részleteiről. Vala­ francia nép nagy többsége kapcsolatok fejlesztésére, a má­nennyi lap kiemeli, hogy a úgy értékeli, mint amelyek sodik az atomkutatások nem­zovjet kormányfő látogatása a megfelelnek mind a józan katonai jellegű információcse, bizalom és a barátság szellemét ész, mind Franciaország ér­­résére, a harmadik pedig pénz­eremtette meg és — a Libára­­dekeinek. ügyi kérdésekre vonatkozik Ion szavaival élve — „elsöpör- A l­ibérati­­n hasábjain Teán- Mi lesz még a közös e a rágalmak a félelmek evei- Maurice Hermann is kiemeli a közleményben? - latolgatja a­zek miazmait, szívélyes fogadtatást, amelyben továbbiakban a lap. Minden-Az Humanité hasábjain Éllen- a francia emberek Hruscsov esetre_ benne lesz a baráti ér­té Fajon utal arra, hogy a elvtársat mindenütt részesítették. z, v1 kifejezese, az a liva s­­zovjet kormányfő már egy hete . M . ... . . hogy fejlesszék a kölcsönös artózkodik Franciaország föld- A Monde találgatásai kapcsolatokat, hogy erősödjek én meg a béke, megvalósuljon a A Monde címu francia lap leszerelés, a német kérdésben V SZOVjet politika megfelel Hruscsov elvtárs látogatásának és Berlin dolgában a Monde Franciaország érdekeinek untítatása me­lett bizonyos ta­ már nem lát teret a megegye- F­­­anciaor­szág erdekeinek izgatásokbal is bocsátkozik. A része, de a tan szerint Párizs­— A világháború keresztes vi- taP olyan ertesuleseket szerzett, bmn sf))­ szó esik arról, hogy a ezei kudarcot vallottak — hogy kérdőjeles formában alkal- ^a zös közleményben ünnepélye­­hangzik a cikk. — Franciaország másnak tartotta az időt a Hrus­­cibb formulákkal fejeződik ki lépe kivételes erővel, tömege­ csak Gaulle-megbeszelések­or m­éldául egy megnemtámadó­en nyilatkozik meg a francia— közös közleményének várható ... vagy barátsági nyilatkozat zovjet barátság, a nemzetközi tartalmáról írni. Szerinte esetleg form­ájában­, hogy az ilyen enyhülés és a béke mellett. A a francia köztársasági elnök vagy olyan vitás kérdésben, a­ranciák milliói, akik a Szovjet- Szovjetunióba látogatásának be- .. . - voltán túl mió politikáját eddig csak a jelentését a közös közleménytől a S22, a tertós meg­zovjetellenes propaganda­tol- lehet várni. szanaelt a tartós meg­bító prizmáján át ismerték. Hangsúlyozza továbbá, hogy békéses gyakorlati megkezdése­­most megtudják, mi valóban a a közös közleménnyel egy idő­­re.

Next